Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-27 / 121. szám
Szkíta eredetű... Pap Gábor művészettörténész most készülő könyve meglepő állításokat tartalmaz a magyar szent koronáról. (7. oldal) Iskolai beíratás Arra kereste munkatársunk a választ, vajon milyen óvodások kerülnek szeptembertől az iskolapadokba. (7. oldal) Epertorta Az első hazai gyümölcs, az eper már megjelent a piacon. Igaz, az ára még magas, de lassan süteményekbe is használható. (7. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete A SZERENCSÉT IS GONDOZNI KELL! Nagyszerű félj, szép lakás, biztos egzisztencia, megbecsülés, két csodálatos gyermek... Jóval negyvenen felül mit is várhat még az ember!? A békéscsabai pedagógus, Zerinvári Lajosné elégedett volt az élettel. Olyannyira, hogy energiájából mások segítésére is futotta. Főijével 1994. tavaszán 20 ezer forint induló tőkével létrehozták a Békéscsabai Vásárhelyi Pál Alapítványt. A cél az iskolájukban tanuló diákok jutalmazása, támogatása volt. A sors azonban kiszámíthatatlan és kegyetlen. Még ugyanez év őszén Zerinváriék életében törés következett be, ami miatt életmód váltásra kényszerült a család. Ibolya, a feleség két és fél évvel ezelőtt súlyos műtéten esett át, majd leszázalékolták. A békéscsabai középiskola, amely mindkettőjük számára a munkát, a hivatást jelentette, ezentúl csak a férj számára maradt „a munkahely”. A feleség az otthoni négy fal közé szorult. Senki sem mondta ki, de mindannyiukban ott lapult a kérdés: hogyan tovább? — Senkinek sem kívánom azt a tehetetlenséget, amelyet hónapokon keresztül éreztem — mesélte Ibolya. — Először az olvasással próbáltam lekötni magam. Végre el tudtam olvasni a könyvespolcon lévő könyvek második sorát is. Szerintem ez az, amire minden értelmiségi vágyik, csak éppen ideje nincs hozzá, hiszen a szabad idejükben a legtöbben a kereset kiegészítőn munkálkodnak. Fokozatosan derült ki számomra, hogy jóval több barátja és jóakarója van a családnak, mint hittük volna. Jöttek a kollegák, szomszédok, tanítványok, ismerősök. Könyvet hoztak vagy egy tepsi süteményt, mikor mit láttak jónak. Egy alkalommal valaki leírta a helyi médiák telefon- számaik és hogy mikor milyen játékok vannak adásban. Elkezdtem játszani. Magam sem tudom, az agyam milyen rejtett tartalékaiból, de sorra kerültek elő a helyes válaszok, vagy ha nem, hát azonnal utánanéztem. Az első nyeremények fellelkesítettek. (Folytatás a 6. oldalon) A TERMÉSZET RÉSZEI VAGYUNK A közelmúltban ért véget Békéscsabán, a Lencsési Közösségi Házban az az életmódtanfolyam, melyet a Légzőszervi Betegek Békés Megyei Egyesülete szervezett. Sörös Pétemét, az egyesület elnökét kérdeztük tapasztalatairól. — Dr. Csikai Erzsébet orvostermészetgyógyász volt az előadónk. Rendkívül hasznosnak tartom a tanfolyamot, hiszen szemléletünk formálásában van legnagyobb szerepe. Megtanított bennünket arra, hogy testünket elfogadjuk, tisztában legyünk betegségünkkel, megértettük azt, hogy fontos a nyitottság, hogy mi magunk akarjunk gyógyulni. Az egészségünk megőrzéséből nagy jelentősége van az egészséges táplálkozásnak. A rendszeres mozgás, a káros szenvedélyektől való mentesség, a környezet tisztasága és a lelki egészség megőrzése mind elengedhetetlen feltétele annak, hogy egészségesek maradjunk. A betegségtől nem szabad megijedni, hanem aktívan közre kell működni a gyógyulásban. Ha a természet törvényeit áthágjuk, eluralkodnak rajtunk a betegségek. Fontosnak tartom, hogy minden ember találja meg azt a közösséget, ahol őszintén elmondhatja gondolatait. Havonta vagy kéthavonta gyógyító napot szeretnénk tartani a Lencsési Közösségi Házban. Dóczi Magdolna A NŐK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMEZŐI Bensőséges, bizalmi kérdés, hogy egy nő' kit választ nő- gyógyászának. Tény, hogy a magára valamit is adó gyengébb nem bármelyik tagja rendszeresen eljár ezen orvosi szakma valamely képviselőjéhez ellenőrzésre, szűrő- vizsgálatokra akkor is ha egészséges. A békéscsabai Réthy Pál Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályát 1987-ben újították fel legutóbb. Kellemes, árnyas környezetű, tiszta, áttekinthető beosztású, különálló épület a nagy kórház területén. A nőgyógyászat 38 ágyon, a szülészet 32 ágyon fogadja a beutaltakat. A tíz évvel ezelőtti felújításkor új dolognak számított a légkondicionált műtő és szülőszoba, a mai elvárás viszont már a 2 ágyas, külön fürdőszobával rendelkező kis kórterem, ez pedig nem áll még rendelkezésükre. Ez idő alatt viszont a tapasztalt gyakorlati szakemberek felnevelték a legújabb eredményekre, a tudományos tapasztalatokra érzékeny fiatalabb orvosnemzedéket, akik ma már az osztály vezetői lettek. Közéjük tartozik a megbízott osztályvezető főorvos, dr. Rucz Árpád és dr. Szeberényi Zsolt adjunktus, velük beszélgettünk munkájukról. Az aktualitást egy közelmúltban megtartott igen sikeres békéscsabai kongresszus és egy az ősszel rendezendő tudományos tanácskozás jelenti. A lényeg persze az, hogy mindezeknek a találkozóknak a betegek, a gyógyítás fejlődése látja hasznát. — A szakmai elvárásoknak megfelelően igyekeztünk fejleszteni az osztályunkat -— mondja Rucz Árpád. — Az ultrahangos laborban működő japán készülék segítségével korán felfedezzük a kóros nőgyógyászati elváltozásokat, a magzat fejlődési rendellenességeit. A nőgyógyászat egyik alappillére ez, a másik célunk pedig a gyógyítás laparoszkópos beavatkozással. A konferenciánkon a vizelettartási rendellenességek endoszkópos gyógyításáról cseréltük ki a tapasztalatainkat. Az endoszkópia olyan gyűjtőfogalom, amely a testüregekbe való betekintéssel való gyógyítási módokat összegzi. — Németországban is csak két-három éve végzik így ezt a műtétet -— mondja Szeberényi Zsolt. — Eddig még nőgyógyászok ilyenfajta hazai gyógyításáról nem tudunk, Kecskeméten végeztek hasonlót, egyébként néhány magyar klinika urológusai gyógyítottak. A műszerek használatára, a módszer megtanulására volt módunk, mert eljuthattunk a hazai szakmai tanácskozásokra, ahol külföldön dolgozó honfitársainkkal konzultáltunk, s mi magunk is jártunk Németországban, Finnországban. — Mi az előnye ezeknek a laparoszkópiás műtéteknek és milyen esetekben alkalmazhatóak a gyógyításban ? — Nem kell felmetszeni a beteg hasát — részletezi Rucz Árpád —, a köldöknél pár centis metszésnél bevezetjük az optikát és egy kis kamerát, három pontból speciális műszerek segítségével végezhetjük a műtétet, amelyet egy képernyőn kísérhetünk figyelemmel. Rövi- debb idő alatt felépül a beteg, a korábbi hathetes gyógyulás helyett két hét alatt meggyógyul. — Számos nőgyógyászati betegség ellátását biztosíthatjuk három éve a laparoszkópiás eljárással — szól Szeberényi Zsolt. — A méhenkívüli terhesség, a petefészekciszta, a különböző gyulladásos összenövések, myoma-gócok eltávolítása is ezek közé tartozik. Sikerült olyan műszert beszereznünk, amellyel a méhüreg különböző elváltozásait kiszűrhetjük, nyomon követhetjük a magzati fejlődést. Hét szakorvos a kórházban, három a járóbetegszakrendelésen dolgozik együtt a nők egészségéért. —Születik a városban, a környéken, a békéscsabai kórházban elegendő kisbaba? — Van forgalmunk, olykor alig győzzük — felel a vezető főorvos.—Érdekes, hogy errefelé nem csökkent látványosan a születések száma (1995-ről 96-ra 150-nel emelkedett), sajnos a művi vetéléseké sem. Éz utóbbi esetében egyre fiatalabb korosztály kerül hozzánk. Az országban éves szinten a 110- 120 ezer szüléssel szemben 90-95 ezer az abortusz. Bede Zsóka A HÉT FOTÓJA Jegyzet Szamárlovagló versenyt rendeztek egy faluban Split közelében. A szamaras verseny a falusi olimpia része, helyiek szervezték, hogy sportolásra késztessék a vidékieket fotó: feb-reuters Egyedül, kiszolgáltatottan A tanyasi romantika már régen a múlté, hiszen a háborítatlan csendben, az öregkori magányukban élők életét és-lel két oly sokszor gyászos hírek borzolják. Pedig a puszták népe ma is úgy él, mint egykoron — nyugodtan. Látástól napnyugtáig munkálkodva, jószágot tartva, a déli nap perzselő sugaraitól az enyhet adó eperfa árnyékába vagy a földes szobába vonulva, majd este a petróleumlámpa fényénél megvacsorázva. A végeláthatatlan dűlőutak mentén, ahol a frissen veteti gabona nyújtózik egyre magasabbra, ott kezdi ki az idő vasfoga a múltat tanyástól, emberestől. A természet az idén is megismétli önmagát—sarjad a vetés, a nyulak vígan ugrándoznak a kanálisparton, a puszták madarainak éneke messze hallatszik. A tanyásgazdák pedig egy esztendővel ismét öregebbek lettek. Ez sem szegi kedvüket. Most is teszik a dolgukat—vagyis tennék. Mert mostanában valaki hiányzik közülük. Az idős asszony, a szomszéd, a Margitka néni nincs többé. Gyilkos kezek végeztek az egyedül élő nénivel a puszta közepén. Már nem ül kerékpárjára vasárnaponként, hogy a templomba igyekezzen. O már nem szólít gat ja hűséges kutyáit, azok ott lapítanak a megüresedett tanya mögött. Már nem veteményez többé gondosan művelt konyhakertjében, a tulipánok sem neki nyílnak. Aprójószágai is hiába várják a gazdasszony hívó szavát. Szaladnak szanaszét — mintha félnének. Félnek, akár a tanyasi emberek, akik mindentől elzárva, sorsukba belenyugodva bár, de élik dolgos mindennapjaikat. Öregek, mint a tanyák. Nem lázadnak sorsuk ellen. Gyökereik ide, a pusztába kötik őket—ám megannyi veszély, fenyegetés sem tántorítja el a magányosan élő időseket. Tudják, messze a szomszéd, oda a kiáltás nem hallatszik el. A szem azonban messze lát. A pusztán élő ember szeme pedig éles, mint a sasé. Mégis olyan védtelen a nagy messzeségben, mint a kismadár a ragadozóval szemben. Csete Ilona A kongresszuson végzett, képernyőn közvetített műtét szakorvosi gárdája és segítőik a csabai kórházban
