Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-16 / 113. szám
Heti g* \Z] dasáG melléklet 5-8. oldal Tizenhat nap Latin-Amerikában Cancún maya nyelven azt jelenti: Arany- kígyó, s a közelben páratlan indiánkori emlékek csalogatják az utazót. (4. oldal) Orosházi zsongás melléklet 13-16. oldal 1997. MÁJUS 16., PÉNTEK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 113. SZÁM C^ŐT-MAJÁLIS Május 17-én Békéscsabán a Korzó előtti téren a Ford nagyszabású autóbemutatót rendez. Az érdeklődőket nyereményjátékkal, értékes jutalmakkal, valamint a Ford teljes típusválasztékával várjuk! Jiiiön el, léltsieh egpill egg hellem napot! Hírek Irodalmi kávéház. (n) A Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület rendezvényén május 17-én, szombaton 17 órától az evangélikus egyház nagytermében (Luther u. 1.) fellép a Körösparti Junior Fúvósok zenekara. Vers, vér, könny címmel Szeverényi Barnabás ad elő írásaiból, amelyekhez Szeverényi Mihály a színpadon készít illusztrációkat. Ezenkívül Könyves Pál Kálmán református lelkész előadása, valamint Penyaska László festőművész kiállítása szerepel a programban. Pünkösdölő. (ö) Május 17-én és 18-án tartják Szek- szárdon a hazai művészeti iskolák néptáncos seregszemléjét. A Pünkösdölő elnevezésű seregszemlén részt vesznek a gyulai, a békéscsabai és a szarvasi művészeti iskolák ifjú néptáncosai. A bemutatók mellett sor kerül a néptáncpedagógusok szakmai tanácskozására is, hiszen ez évben jelenik meg a központi oktatási program, amely szerint a jövőben tanítanak. Tisztúj ítás. (cs) Orosházán a Fidesz helyi csoportja a napokban tartotta tisztújító taggyűlését. Előtte azonban Volencsik Zsolt és Fodor Tamás küldöttek számoltak be az országos kongresszus tapasztalatairól. A választás eredményeként Volencsik Zsolt lett a párt orosházi elnöke, alelnök pedig dr. Dancsó József, akit a megyei választmányba is delegáltak. Kórustalálkozó, (b) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közművelődési és Sportbizottsága, a József Attila Általános Iskola, valamint a házigazda Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium szervezésében május 17- én 10 órai kezdettel rendezik meg a városi kórustalálkozót. Békéscsaba megfellebbezi a megyei munkaügyi bíróság ítéletét Semmisnek nyilvánított fegyelmi Békéscsaba megyei jogú város januári közgyűlésén került szóba a téma, hogy a Réthy Pál Kórház igazgatója, a kórház belső' használatára nagy értékű Volvo 850-es személygépkocsit vásárolt. A közgyűlésről szóló sajtótájékoztatón Pap János polgár- mester arról beszélt, hogy dr. Nagy Balázs ezzel a vásárlással a közbeszerzési törvényt és az ezzel összhangban megszületett városi rendeletet megszegte, ezért akkor megrovásban részesítették. Ezzel egy időben Végh László alpolgármestert bízták meg, hogy értékesítse a Volvót. Dr. Nagy Balázs kórházigazgató élt a jogorvoslati lehetőséggel és a megyei munkaügyi bírósághoz fordult, amely meghozta ítéletét, az május 14-én éjfélkor lépett volna jogerőre, ha nem fellebbezi meg a közgyűlés. (Értesüléseink szerint a kórházigazgatónak adott, a közgyűlés által elfogadott fegyelmi határozat indokainak sorában az egészségügyben, a kórház válságos gazdasági helyzetében végzett munkája nagyobb teret nyert, mint az egyéb indokok. Az írásbeli fegyelmi anyagi vagy egyéb hátrányos jogkövetkezménnyel nem járt dr. Nagy Balázs személyét illetően.) A megyei munkaügyi bíróság ítéletében semmisnek nyilvánította a fegyelmi határozatot, a városi közgyűlés közbeszerzési törvénnyel ellentétes jogszabályát, amely az értékhatár módosításáról szólt. A városi önkormányzat jegyzőjét, dr. Simon Mihályt kérdeztük: hogyan intéződött tovább az ügy? — A Volvót értékesítjük — mondja —, a jelenlegi helyzet alapján az érte kapott 5,7 millió forintot visszajuttatjuk a kórháznak gép-, műszerbeszerzésre. A közgyűlés engedélyezett a kórház számára gépkocsivásárlást (Folytatás a 3. oldalon) Tizenhét bemutató, négy nemzetközi hírű társulat az idei évadban Védjék meg a Gyulai Várszínházát! „A Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testületé ragaszkodik ahhoz, hogy a Gyulai Várszínház a várudvarban játszhasson a felújítás után is, a műemléki és múzeumi funkciók tiszteletben tartása mellett. Ha a Gyulai Várszínház kiszorul a vár falai közül, annak a színháznak, amely a várudvaron született, nincs tovább létjogosultsága...” A Várszínház művészeti tanácsadó testületének tegnapi, Gyulán tartott ülésén a fő téma a színház megteremtett értékeinek védelme volt. Gedeon József, a Várszínház igazgatója kérte: védjék meg a Várszínházát! Emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt maga a színház kezdeményezte a vár felújítását, látva romló állapotát. A vár rekonstrukciójára különböző tervek születtek, hol romantikus lakóvárnak álmodva egy állítólagos Dürer-metszet alapján, hol újravagy visszaépítési terv merült fel. Évekkel ezelőtt is tiltakozott a színház, a loggiasoros tervet elvetették. Kompromisszumos megállapodás született a műemlékvédelemmel, hogy a színpad és a nézőtér a jelenlegi helyén marad, ám a márciusi önkormányzati ülésre meglepetésszerűen ismét a keresztbe elforgatott színpad és nézőtér terve került a képviselők elé. Érzékelhetően a kormányhatározatban is elfogadott hármas funkció — műemlék, múzeum, színház — helyett a műemléki kapott elsőbbséget az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezényletében. Mostnem tudni,milyen lesz a vár, a múzeum, a színház, a végleges tervek nem ismeretesek. Hosszú és keserves csata után egy még hosszabb állóháború előtt állunk —jelezte Drávái Tamás építész a testülethez írott levelében. A tanácsadók hozzászólásaikban megerősítették, hogy a színpad megfordítására nem kerülhet sor, ugyanis a színház tradíciója a történelmi drámák bemutatása és nem a néhány szereplőseké. A hármas egyensúly visszaállítására a tanácsadó testület állásfoglalást hozott. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Erkel szülővárosában, a várban ezután is lehessen operákat, nagy szereplőgárdás történelmi drámákat, színdarabokat bemutatni úgy, hogy a nézőszámot ne csökkentsék le. A felújítás a lehető legrövidebb időn belül történjék meg úgy, hogy az Európában egyedülálló műemléki környezetben funkcionáló színház igényeinek feleljen meg a XXI. század küszöbén. Szakmai szervezetekhez, a művelődési minisztériumhoz, országgyűlési képviselőkhöz, a színházszerető közönséghez fordulnak: védjék meg a Gyulai Várszínházát! Abrahám György gazdasági igazgató elmondta, az idei műsortervüket az elfogadott 47 milliós költségvetésükre alapozták. További pályázati pénzek várományosai. Nem csak állami, városi, megyei önkormányzati támogatásból léteznek, az elmúlt évben például költségvetésük 65 százalékát (Folytatás a3. oldalon) Képzésbe kalkulált piacgazdaság. A gyulai kertészeti szakközépiskola tangazdaságából szebbnél szebb virágok kerülnek ki a Várfürdőbe, a megyei kórházhoz, a város közterületeire. (Riportunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Játék határok nélkül A hatvanas években kezdődött játéksorozat, a Játék határok nélkül Európa-szerte nagy sikert aratott, talán éppen ezért egyetlen televíziós társaság sem szeretne kimaradni. A résztvevő városok pedig a nagy nyilvánosság előtti bemutatkozás lehetőségeit használják ki. Az adások nézettsége évről évre nő, idén már adásonként 90—100 millió néző ül a képernyő elé ezeken a napokon. Ebben az évben különösen izgalmas lehet a verseny megyénk nézőinek is: egyrészt mert ’97-ben a teljes sorozat rendezési jogát Magyarország kapta meg, és a 9 forduló megrendezésére Óbudán kerül sor. Megyénkből pedig két város, Gyula és Szarvas fiataljai mérik össze erejüket a francia, a görög, a holland, az olasz, a portugál, a svájci és a szlovén fiatalokkal. A gyulai csapat június 21-én, a szarvasi július 9-én utazik az óbudai szabadtéri színpadra. A tegnapi sajtótájékoztatón a megjelent városi küldöttségek és az újságírók megismerkedhettek a helyszínnel és átvehették a szurkolóknak szóló jegyeket is, melyeket hamarosan mindkét városban árusítani fognak. a. Gy. Megtanítjuk Magyarországot? Sok bírálat éri —joggal vagy anélkül — a hazai iskolarendszert, oktatást, és nem csak manapság, amikor szinte divat kifogásolni, elmarasztalni, ledorongolni. Az mégis elvitathatatlan, hogy a magyar gyerekek többet tudnak, megtanulnak távoli földrészekről, mint mondjuk az amerikaiak Európáról. Kis nemzet, kis ország a miénk, ez igaz; ráadásul az öntudatra, magabiztosságra nevelés sem szerepelt a kötelező tantárgyak között az elmúlt évtizedekben. Most meg uniós igyekezetünkben nagyon szeretnénk megfelelni, jó minősítést kapni, ezért különösen elszomorít, ha cserébe a nagyvilágban tájékozatlansággal találkozunk. A brazíliai Sao Paulóban történt április elején, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök Latin-Amerikában járt. A küldöttségtől elszakadva étterembe mentünk néhányan, s mivel spanyolul rendeltünk (portugál a hivatalos nyelv), a pincér megkérdezte, hogy argentin vagyok-e. Mondtam, nem, mire tovább érdeklődött: akkor honnan jöttem? Válaszoltam: Magyarországról. — Aha — bólogatott a fiatalember, de látszott, hogy fogalma sincs, de kíváncsi volt: — És az hol van? — Európában — mondtam, mire ugyanaz a „sötét” aha felelt. De ez még nem minden, mert jött a kollégája, aki szintén tudni akarta, „honnan jött a szenyora”. Erre az immár felvilágosított fiatalúr közölte: Európából. — Az hol van? — firtatta a társa. — Hát Magyarországon! —vágta rá. Földrajzból elégtelen, nem vitás. Igazságtalanság lenne viszont elhallgatni, hogy jó példa is akadt. A brazil—argentin határnál, az iguazui vízesésnél a magyar küldöttséget egy fiú kalauzolta, aki szépen felkészült Magyarországból, persze főleg fociból. Öröm volt hallani, amikor előadta friss ismereteit, látni, milyen lelkesedéssel várta az elnököt. Ami meg az étteremben történt, azon jót nevettünk — éhesen és kínunkban. S arra gondoltunk, ha ezt majd otthon elmeséljük... Niedzielsky Katalin Minőséget kell szállítani Jó az, ha egy okos ember elmondja nekünk, hogyan látja a dolgok alakulását — támaszkodott botjára a tótkomlósi kultúrházban egy gazda, aki arra volt kíváncsi, hogy dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő, az MDF falutagozatának elnöke a Merre, magyar mezőgazdaság? címmel hirdetett fórumán milyen információkat oszt meg hallgatóságával. A meghívott úgy ítélte meg, hogy az agrárdemonstráció után megpezsdült valami a mezőgazdaság megítélésében. —Bizonyítottak a gazdák, hogy tudnak önmérsékletet tanúsítani. Mi pedig már a társadalombiztosítási jogszabályok változtatásának felvetésekor jeleztük: ez lesz az utolsó csepp a tengerbe. Mert mire számíthatunk ebben az országban, ha nem a földre?! Bármennyire szegények is vagyunk, annyit áldoznunk kell, hogy beinduljon a motor —mondta a szónok, aki a Nemzeti Agrárprogram alapelveiről indított társadalmi vitát így ítélte meg: — Az emberek legyintenek a kormányra. A „Beszéljük meg!” jó alkalom arra, hogy párbeszéd alakulhasson ki. DE! Ha egy ország vezetése a társadalommal párbeszédet akar, akkor komoly anyagot kell hozzá biztosítania. Az országgyűlési képviselő hosszú távú agrárprogramot és a gazdálkodás biztonsága érdekében a haszonbérietek további sorsának rendezését sürgette. Tarthatatlannak ítélte az évenként ismétlődő túltermelési válságot. — Tervezni kell, de előbb a piacot kell bővíteni, ahová viszont minőséget kell szállítani — summázta véleményét dr. Medgyasszay László. Csete Hona
