Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1997. május 13., kedd o Egyetlen pályázatot láttak Megkérdeztük olvasóinkat Mit tennének a drogdiszkókkal? Gergely István, 40 éves, kuná- gotai traktoros: — Gondolkodás nélkül bezáratnám valamennyit! A drogárusítókat úgy megbüntetném, hogy egy életre elmenne a kedvük az ilyen üzlettől. A főnökeik halálbüntetést érdemelnének, hiszen halált okoznak. Persze tudom, hogy mindenkinek meg kell élnie. De nem mások tönkretételével! Hallom, hogy itt, a mi falunkban már a kisiskolásokat is „beetetik”. Nekem is vannak gyermekeim, féltem őket. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) a népjóléti a művelődési és közoktatási miniszterekkel egyetértésben egy komplex programot dolgozott ki, amely szervesen illeszkedik az 1998-ban bevezetendő nemzeti alaptantervhez (NAT). A középiskolák első osztályában az iskolák szabad választása alapján kívánják bevezetni a Felkészülés a családi életre című tantárgyat. Kísérleti jelleggel már ez év szeptemberétől szerepelhet az órarendben. Az iskolaigazgatók erről a napokban levélben kaptak tájékoztaPipis Tibor, 28 éves, dombegyházi munkanélküli: — Ha rajtam múlna, nem lenne egy sem. Semmi szükség arra, hogy a fiatalok idő előtt meghaljanak vagy bűnözővé váljanak. Hallottam, hogy az itteni diszkóban sem mennek ritkaságszámba a bélyegek és a tabletták. Viszont tény, hogy szüksége van a fiatalságnak szórakozásra, mindenekelőtt a diszkókra. Éppen ezért én javítanám a közbiztonságot, fokoznám a szülői és a rendőri ellenőrzést. tást a NEVI főigazgatójától. A gyakorlati megvalósulás első lépéseként minden megyei ANTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)—oktatási tapasztalattal is rendelkező — szakembereit képezték ki Budapesten dr. Czeizel Endre vezetésével. Békés megyéből is részt vettek a tréningen, ahol a serdülők nemi és személyiség-fejlődéséről, a párkapcsolatokról, a fogamzás- gátlásról, a szexuálisan terjedő betegségekről és a családtervezésről hallgattak előadásokat. Elsősorban azon iskolák jelentFábián Lászlóné, 55 éves, dombegyházi ápolónő: — Tisztában vagyok a drog- fogyasztás veszélyeivel. Elsősorban a jobb módú családok szabadjára engedett gyermekei a veszélyeztetettek. Nekem is van egy gimnazista lányom, gondolni sem merek arra, mekkora csapás lenne, ha valakik rászoktatnák. A diszkókat nem záratnám be, de fokoznám az ellenőrzést. És nem csak a szórakozóhelyeken, hanem a családon belül is. keztek, ahol már 1997 szeptemberétől szeretnék bevezetni e tantárgyat. A témát felvállaló, nem csak biológia szakos tanároknak (ANTSZ) továbbképzést tartanak. Aki sikeresen elvégzi a tanfolyamot, az a NEVI főigazgatója, a megyei tisztifőorvos és a megyei pedagógiai intézet igazgatójának aláírásával oklevelet kap, amely kreditpontot ér. (Beleszámít a hétévenként esedékes diplomamegújító képzésbe.) Azoknak az iskoláknak, ahol bevezetik a tantárgyat, a NEVI ingyenesen oktató videokaMohácsi Bálintné, 56 éves, ke- vermesi előnyugdíjas: —A fiam is diszkózik rendszeresen. Hajnali négykor szokott hazajönni, akár a többiek. Alkoholt nem nagyon isznak, mégis betegek lesznek, fáradtak meg olyan... álmodozók. Remélem, hogy a fiam még nem kóstolta meg a drogot. Nem alszunk el addig, amíg haza nem jön, féltjük. lobban kellene ellenőrizni ezeket a helyeket, de azt is, hogy milyen állapotban ülnek autóba. Ménesi György A SZERZŐ FELVÉTELEI zettákat, tankönyvet és módszertani útmutatót küld, és felajánlja a továbbiakban a konzultáció lehetőségét. Az ÁNTSZ Békés megyei intézete 1997. május 20—23. között szervez felkészítő tanfolyamot a vállalkozó, érdeklődő tanároknak. Azt remélik, hogy egészségesebb lelkű és testű ifjúság nő fel, akik tudatosan tervezik meg a családi életüket. Dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos, az ANTSZ Békés megyei intézetének igazgatója (Folytatás az 7. oldalról) (A helyszínről, az új építési engedélyről még ekkor sem szerezhettek tudomást.) Az 1996. februárjában eléjük került belügyminisztériumi anyag már csak az Erkel gimnáziumot említette. Ugyanakkor észlelték, hogy az 1995. április 13-án hozzájuk is benyújtott pályázat a BM-anyag- ban az elutasítottak között szerepel. (Arra nem figyeltek fel, hogy a pályázat a benyújtást követő napon meghozott testületi határozatra hivatkozott, melyet—ráadásul —a valóságban csak az április 24- ei ülésen hoztak meg...) Mint mondták, észrevételezték is, hogy e körülmény általuk nem ismert helyzetet tükröz. Az MKM számára ebből a belügyminisztériumi előterjesztésből a tartalmi változások egyáltalán nem derülhettek ki, de azt érzékelték, hogy a számok másként jelentek meg. Észrevételükre a BM-ből nem kaptak részletes választ, csupán annyi hangzott el szóban, hogy a BM — hatáskörével élve — tárgyalt a gyulai önkormányzattal, s az új fejlemények ennek eredményeként jelentkeztek. A BM- előterjesztésben szereplő javaslat szerint a címzett támogatás megítélése 1997. szeptember elsejéig a Bay gimnázium elhelyezését is megoldja. így az MKM — eredeti álláspontját továbbra is tartva — támogatta a módosított pályázat elfogadását. Áz MKM munkatársai megerősítették azt az információnkat, hogy hozzájuk a gyulai önkormányzat — a törvény előírása ellenére— 1995. szeptember 4-ét követően soha nem nyújtotta be a BM-be viszont bekerült pályázati anyagot. Náluk csak egyetlen pályázat jelent meg. Az MKM szerint a gyulai pályázat támogatásában erős szempontként jelentkezett számukra az, hogy a képviselő-testület határozatban vállalta a Bay gimnázium elhelyezési gondjának megoldását 50 millió forintos ráfordítással, 1997. szeptemberéig. E körülménynek kedvező hatása volt a pályázat megítélésére. Az MKM-nek nincs arról tudomása, hogy a BM 1996. februári, a kormány elé kerülő anyagot véglegesítő előterjesztésében milyen okból jelent meg két pályázatként a gyulai igény. Ä miniszterhez intézett békéscsabai kérdésünk arra is kitért, hogy az ügyben indult-e minisztériumi vizsgálat. Most megtudtuk, hogy semmi ilyenre nem került sor, mivel úgy ítélték meg: az M KM az eljárás valamennyi mozzanatában jogszerűen, a közoktatási szempontok és az érintett tanulók érdekei szerint járt el. Ugyanakkor a miniszter részére tájékoztatót állítottak össze az ügyről. Kiss A. János Mesés kalandozás A békéscsabai ITEM Könyvkiadó az általános iskolásoknak szóló— és jórészt az általuk is írt—füzetregények, a Meserét és a Kalandozó negyedik számaival jelentkezett aminap. A kiadó lapunkkal, a Békés Megyei Hírlappal közösen zenés, vidám, mesés kalandozásra is várja a gyermekeket május 16-án, pénteken 10 órakor Békéscsabán, az ifjúsági ház nagytermében. A gyermekek itt többek között találkozhatnak a Meserét tündérével és a Főkalandozóval, ezenkívül számos meglepetéssel is szolgálnak a megjelenteknek a szervezők. (c) Új tantárgy: felkészülés a családi életre Tizenhat nap Latin-Amerika négy országának nyolc városában 2. Brazília, a Föld tüdeje Amerre a szem ellát, mindenütt vízesés, zuhalag! Idegenvezetőnk kétszáznál több (az egyik leírás 275) vízesésből álló rendszert említett. A látvány lenyűgöző, és a félelmetes moraj több száz méter távolságra is hallható Göncz Árpád köztársasági elnök latin-amerikai kőrútjának a brazíliai Rio de Janeiro volt az első állomása. A legendás szépségű nagyváros, ahová majdnem 14 órás repülés után érkeztünk meg április 2-án hajnalban, csalódást okozott, mert sűrű ködbe burkolózott; az óceán összeolvadt az égbolttal, szürke volt minden, és nem kék. Mielőtt napfényes oldalát is megmutathatta volna — a fogadások, találkozók gyors lebonyolítása után —, még este tovább repültünk Brasilia városba. A 8,5 millió négyzetkilométeren és 4 különböző időzónán át elterülő, földrésznyi Brazil Szövetségi Köztársaság a világ ötödik legnagyobb országa, lakóinak száma meghaladja a 164 milliót, a hivatalos nyelv a portugál. Amikor itthon delet harangoznak, Rióban, Brasíliában és Sao Paulóban reggel 7 óra van, az időeltolódás egyformán 5 óra. Brazília növény- és állatvilága egyedülálló a világon, az ama- zonasi őserdő a Föld egyik tüdeje, a teljes oxigénszükséglet felét állítja elő. A portugál Pedro Alvares Cabral fedezte fel Brazíliát 1500. április 22-én. A gyarmatosítás lassan indult meg, mivel sem aranyat, sem fűszert, sem fejlett indián kultúrát nem találtak a partra szállók. Az első jelentős exportcikk a brazilfa volt—innen származik az ország neve. A rabszolgaság intézménye a kontinensen Brazíliában tartott legtovább, 1888. május 13-áig! A huszadik század elejétől káosz, válság, puccsok és diktatúrák cserélődtek, egyedül itt sikerült viszont a brazil csodának nevezett gazdasági fellendülést megvalósítani. Brasíliát, az új fővárost (2 milliós lakossággal) a világ legismertebb, tudományosan megtervezett és kivitelezett város- építészeti remekeként, a geometrikus építés mintapéldájaként tartják számon. Nagy mű, de nem szép! A mesterséges nagyváros; pontosan az, amire kitalálták, de nincs lelke, hangulata. Csak annyiban különbözik Berlintől, Szófiától, vagy bármelyik modem betontengertől, hogy gyönyörű a növényzet. Csak 1960 óta főváros, és éppen a fennsík viszonylag száraz éghajlata volt az egyik érv, amiért a forró Rio helyett ezt a területet választották. Bár már 1825- ben kimondták, hogy a stratégiailag kedvezőtlen és periférikus fekvésű, fülledt levegőjű Rio helyett máshol kell az új fővárost felépíteni, alapkövét 1922-ben le is rakták, az építkezés csak az ötvenes években kezdődött el. A főépítész, Lúcio Costa elképzelése az volt, hogy a közigazgatási, kulturális, szórakoztató és üzleti negyedeket világosan elválassza egymástól és a lakónegyedektől is, valamint kiküszöbölje az egyszintű útkereszteződéseket. Brazília legnagyobb városa Sao Paulo; története 1554-ben kezdődött, amikoris jezsuita szerzetesek az indiánok megtérítésére missziós iskolát alapítottak. A repülőtérről a városba vezető út mentén, mint a világon mindenhol, szegénynegyedek— itt favellák —, szeméttelep, a külvárosi lét megannyi nyomorúsága. Majd rendezettebb a környék, végül az előkelő belváros. Mintha csak New Yorkban vagy Chicagóban lennénk! Toronyházak, felhőkarcolók, széles sugárutak, a közlekedésnek szánt, de a környezetbe szépen belekomponált alul- és felüljárók monumentális rendszere. Ha jói számoljuk, kétszer nyolcsávos úton haladunk befelé, a gépkocsi-áradat ijesztő, itt minden olyan óriási, széles, végeláthatatlan. Brazíliától az Iguazu-folyó vízesésénél búcsúztunk. A folyó neve tupi-guarani nyelven Nagy Vizet jelent. A brazil—argentin—paraguayi határ találkozásánál a természet olyan csodát teremtett, amihez foghatót keveset találhatunk a világon: 2700 méter hosszan elnyúló, több, mint 200 kisebb-nagyobb vízesésből álló rendszer! Itt zuhan alá félelmetes morajjal, 80 méter magasból a világon a legnagyobb víztömeg, ami az esős évszakban eléri a6500 köbmétert másodpercenként. A vízesés kialakulását a tudósok egy 180 millió évvel ezelőtti vulkánkitöréssel magyarázzák. A kutatások szerint a földmozgások előtt ezen a területen a Szaharánál is kietlenebb, szárazabb sivatag volt... A vízesésben csónakáztunk, behajóztunk egészen a zuhata- gok tövébe; a fantasztikus erejű víztömeg sokszor teljesen megállította, merőlegesre kényszerítette a teljes gőzzel hajtott motorcsónakot! A brazil állam 1939-ben nyilvánította nemzeti parkká a vízesésekét és a környező erdőségeket, összesen 180 ezer hektárnyi területet. Az UNESCO által is a világ- örökség részeként elismert nemzeti párkban több, mint 4000 fa- és növényfajta, számtalan rovar- és számos veszélyeztetett állatfaj él. Az óriási, lila mellű papagájok ott húztak el az orrunk előtt, amikor a terepjáróval az őserdőn át a kikötő felé haladtunk. Egyszer pedig azért lassított a csónakunk, hogy a közeli kövön (szigetnek is beillett volna, akkora volt) pihenő, kísérőnk szerint „kicsi” aligátort megcsodálhassuk. A vízesésről úgy tartják, hogy az argentin oldalon a leglátványosabb, az a Garganta do Diabo, az Ördög Torka. (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin Sao Paulo 14 ezer kilométer hosszú úthálózatán naponta 4 600 ezernél többjármú közlekedik; a torlódások hossza napi átlagban meghaladja a 100 kilométert