Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
1997. április 8., kedd MEGYEI KÖRKÉP Olvasóink írják 1 --------■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Egy volt keretlegény- kulákcsemete visszaemlékezése Nagyszombat van, amikor e cikk megírásához leülök. E sorok lejegyzésére egy 53 évvel ezelőtti nagyszombati történet késztet. 1944-ben mint keretlegény szolgáltam a 706H kom. fehér karszalagos zsidó munkásszázadban. Hogy ez abban a vérzivataros világban milyen embert próbáló beosztás volt, csak az tudja, aki átélte. Hogy ilyen beosztásban huszon-egynéhány évesen ember tudtam maradni bizonyítja, hogy hazatérve— pestiesen szólva — csont nélkül estem át az igen szigorúan vizsgáló igazoláson. Azon az 53 év előtti nagyszombaton — a lehetőséghez képest — ünnepi hangulat uralkodott a hajdúhadházi katonatáborban. Mint mindenki, én is az elmúlt vidámabb húsvétra és a világba szétszórt kedveseimre gondoltam. A gondolataim otthon, a szüleimnél jártak. Ilyen állapotban jelentette a napos, hogy a táborvezető hívat a portára. Jelentkezésem után a zsidógyűlölő Szentkatolnai őrnagy rámutatott az ott magasodó csomaghalomra és a következőket mondta: „Úgy látszik, ezeknek a büdös zsidóknak még mindig sok pénzük van! A feladatod, hogy ezekből a csomagokból egy se jusson a koszos zsidó kezébe. Vitesd a körletedbe és oszd szét a tisztesiskolások között.” Csak a portáról kilépve döbbentem rá, milyen feladatot bíztak rám. A körletbe érve nem tudtam szembenézni a várakozó, reménykedő szemekkel. Lesütött szemmel nyitottam az irodába, ahol a gimnáziumot végzett idősebb, paraszt származású gh.-s őrmester fogadott. Mikor elmeséltem neki, milyen parancsot kaptam, ennyit mondott:, .Nagy szarban vagy! Nem tudok neked tanácsot adni, mert amit én csinálnék, azt tanácsolni felelőtlenség lenne. ” Nagy unszolás után végül elmondta, hogy mindenkinek megengedné, vegyen ki valamit a csomagból, ami a legkedvesebb a számára, aztán csomagoljon vissza.,,Természetesen ha így döntené!, felhívom a figyelmedet arra, ha ez kitudódik, az mivel jár. Ezek a szemetek nem packáznak. ” — igazított el. Tanácsa szerint döntöttem. Az elképzelést az éj leple alatt végrehajtottuk. Az érintettek kivételével senki nem tudott meg semmit. Ügy éreztem, afelelőtlenfiatalemberből, belőlem ekkor lett a tetteiért mindig felelősséget vállaló, érett ember. Sajnos, akkor még nem tudtam, hogy az ilyen magatartást később bűnnek tekintik. Amiről ott közösen álmodoztunk, egy igazibb, szebb jövőről, az igazi felszabadulásról, az nekem, s a hozzám hasonlóknak nem érkezett el. Csak annyi változott, hogy én és a velem hasonlóak kerültünk törvényen kívül, egy 93 ezer négyzetkilométeres munkatáborban. Azzal a különbséggel, hogy a mi keretlegényeink semmilyen igazoláson nem estek át. Medovarszky János gyakorló kisgazda Egy magyar Nobel-díjasról Kedvenc tantárgyam a biológia. Ezért is érdekel a természet és minden, ami ezzel kapcsolatos. Vannak olyan óráink, melyben a tananyag kapcsán híres kutatókkal, Nobel-díjas felfedezőkkel ismerkedhetünk meg. Ilyen volt például a múltkori alkalom is. A tanóra azzal kezdődött , hogy az osztálytársaim meghallgatták a Békésy György (1899—1972) Nobel-díjas tudósunkról készített kiselőadásomat. Mivei kevés alkalommal lehet hallani híres emberekről, úgy gondoltam, hogy egy emléket ápolunk, ha leírjuk életénekfordulatos útjait. A születését követő években hatalmas léptekkelfejlődött a tudomány —így a biológia is. Még fiatal volt, amikor egyrejobban kezdte érdekelni az akusztika és a hallás problémáinak kutatása. A berni egyetemen nagy igyekezettel tanulta a fizikát és a kémiát. Huszonnégy éves volt, amikor Budapesten megvédte disszertációját, s doktori címet szerzett. Ezt követően 18 éven át a postakísérleti állomás kutatója volt, közben a budapesti tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. Egyetemi tanárként átvette a gyakorlati fizikai intézet vezetését. Rövidesen nagy lehetőség előtt állt, s a stockholmi királyi Karolina Intézetbe vitt útja, s itt kísérletezhetett. Munkájára rövid idő múlva felfigyelt a tudományos világ, s áttelepült az Amerikai Egyesült Államokba, hogy felkérésre ott végezzen kutatómunkát. A Nobel-díjat azokért a kutatási eredményekért kapta 1961-ben, amelyeket még Magyarországon kezdett meg. 0 volt az első a világon, aki felfedezte, mi történik a kicsiny méretű csigában, s rámutatott a „haladó folyadékhullámok'' létezésénekfizikai okaira. Életének utolsó éveiben is kutatott és adatokat gyűjtött. Hetvenhárom éves korában hunytéi Honoluluban. Sznopek Anita 8. osztályos tanuló, ÁMK, Csorvás Az álszegényekről Sokak szerint a szegénységről beszélni unalmas dolog. Ennek szakálla van, valami újat szeretnénk hallani — mondják gyakran az emberek, írásomban most az álszegényekről szeretnék írni. Kik is ők, miről lehet őket felismerni? Állandóan sírnak, panaszkodnak, magukat szegénynek tartják. Szegénységük igazolásául nyíltan, a titoktartás, diszkréció elvét mellőzve, minden kertelés nélkül felvilágosítást adnak látható jövedelmükről. Hivatkoznak az alacsony nyugdíjra, még alacsonyabb rokkantnyugdíjra, magasnak nem mondható munkahelyi fizetésre, minimális összegű gyesre, illetve gyedre, munkanélküli segélyre, jövedelempótlóra. Csakhogy sok esetben valami nem stimmel! Bizony, gyakran előfordul az, hogy a bevallott jövedelem és az életmód nem fedik egymást. Fel kell tenni a kérdést: minimálisan alacsony jövedelemből hogyan lehet jólétben élni, mi képezi a jólét alapját? A válasz egyszerű: az ő esetükben a szürkén, feketén, illegálisan, féllegálisan, adómentesen szerzett jövedelmek, illetve a csúszópénz, kenőpénz, hálapénz, borravaló és más egyéb láthatatlan jövedelmek. A láthatatlan jövedelmeket sűrű homály fedi. Az etikett szerint senkit nem illik anyagi helyzetéről faggatni. Felesleges anyagi jellegű magánügyeinkkel másokat untatni, trak- tálni. Életmódunk, ruházkodásunk, lakásunk, költekezésünk, személyünkhöz kapcsolódó egyéb apró jelek egyértelműen utalnak anyagi helyzetünkre. Ha akarjuk, ha nem, embertársaink el tudják dönteni azt, hogy milyen anyagi helyzetű réteghez tartoznak. Az embereket becsapni nehezen lehet. Ha mégis megpróbáljuk, akkor saját magunkról állítunk ki bizonyítványt. Endrédi Károly, Kötegyán Sportcsarnok pedig van Találós kérdés, mi az: nem volt és volt, van és megvan. A válasz: az eleki sportcsarnok. Amikor nem volt sportcsarnok, azért volt gond, most hogy van, azért. A nézetkülönbségek testületi anyaggá duzzadtak. Gál Attila képviselőt arra kértük, tájékoztassa lapunkat a jelenlegi helyzetről. —A lakosság egy részének az a véleménye, hogy a sportcsarnok nem a megfelelő módon működik. A sportcsarnok az általános iskola keretén belül üzemel. A mozogni vágyók igényét nem veszik figyelembe. A bérleti díj irreálisan magas, az igénylők a tényleges költségeket hajlandók megfizetni, de nem többet. Tudtunkkal, amikor a sportcsarnok megépítése szóba került, az alapvető — általános, illetve középiskolások testedzése mellett — célkitűzés a lakosság testedzésének kielégítése volt. A gondnokság nem fordít jelentőséget a sportrendezvények megszervezésére, de ilyen kitétel nincs is a munkaleírásukban. Véleményünk szerint célszerű lenne a sportcsarnok más módon történő üzemeltetése. A testületjavasolta, hogy a sportcsarnok önálló intézményként üzemeljen. Igaz, a váltás az iskolai év közepén nem mondható szerencsésnek. Varga Ferenc, az önkormányzat jegyzője az üggyel kapcsolatban egyebek mellett elmondta, hogy a sportcsarnok felépítése a tornaterem hiánya miatt vált szükségessé. Minderre ’92-ben nyílt lehetőség, amikor az állam céltámogatást adott. A befektetés 40 százalékát a céltámogatás, a többit a saját erőforrás képezte. A képviselő-testület a sportcsarnok üzemeltetőjeként az általános iskolát nevezte ki. A cél tehát az iskolások testedzése, de a csarnok a tömegsportra is igényelhető. Tudvalévő, hogy a művelődési ház felújítás alatt áll, az ott tartandó rendezvényeket is a sportcsarnokban bonyolítják le. A problémák a tömegsport körül adódtak. Az iskola igazgatójának az a véleménye, hogy az oktatási intézménynek nem feladata a tömegsport finanszírozása. A megoldásnál figyelembe kell venni, hogy az Iskola, illetve a sportcsarnok fűtése egy rendszeren van. Esetleg az önkormányzat finanszírozhatná a tömegsportot, az egyesületi támogatás egyik formájaként. A kérdés tehát még nyitott, a tényeket figyelembe véve a kompromisszumos megoldás inkább elképzelhető, mint az, hogy ebben a gazdasági helyzetben a tömegsport és egyéb rendezvény számára külön sportcsarnokot építsenek. B.N. Öregdiákok a Szabó Pál téren A Szabó Pál Téri Általános Iskolában a napokban sulibulit rendezett a diákönkormányzat. Terveik szerint hagyományt szeretnének teremteni ezzel a rendezvénnyel. Ez alkalommal az 5. b osztály szervezte a délutáni programot Nagy Mihályné osztályfőnök irányításával. A felsős osztályok 5—5 fős csapatokat állítottak ki. A játékos sportversenyekre benevezett az iskola egykori diákjaiból álló „öregdiákok”, valamint a tanárok csapata is. A jó hangulatú, délutáni programban ügyességi és elméleti feladatok szerepeltek. A díjakért érdemes volt küzdeni, csokoládét és gyümölcsöt kaptak a győztesek. A közönség lelkesen szurkolt, a versengést tombola és diszkó követte. A tombola fődíja egy élő nyuszi volt. Ez a délután méltó zárása volt a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napnak. On elképzeli, mi napra pontosan teljesítjük. A Postabank Kamatnaptár olyan betéti szerződés, amelynél Ön határozza meg, hogy hány napra köti le a pénzét. A Kamatnaptár futamideje 30 és 365 nap között szabadon választható. A leköthető minimális összeg 10 000forint, amely 1000forintonként növelhető. Pénze a lejáratig napról napra kamatozik! * 5 * * Köthető a Postabank fiókjaiban és kijelölt kirendeltségeim Postabank és Takarékpénztár Rt. Ahogy parancsoljál
