Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. április 8., kedd Földfordnlás. (r) A diák rektorjelöltek versengésével tegnap kezdetét vette a Földfordulás, a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola hallgatóinak immár hagyományos tavaszi rendezvénye. Idén tíz főiskoláról összesen kettőszázhat- van hallgatót látnak vendégül a szarvasiak. A vendégeket ma sportvetélkedőre invitálják, este pedig Hevesi Imre és a Jazzmine együttes koncertjére. Szerdán humoros Ki mit tud? lesz és játékos vetélkedő, amelynek címe: A férfi, aki tetszik nekünk. Táncház, (ö) A Gyulai Várszínház Kossuth utcai kamaratermében április 10-én, csütörtökön 19 órától táncház lesz. A kezdőknek minden alkalommal egy új magyar néptáncot tanít Gyalog László, a Körös Tánc- együttes művészeti vezetője a Téglás zenekar kíséretével. A humorallsta. (r) Sándor György humoralista szerepel április 9-én 17 órától Szarvason, a városi művelődési központban. A produkció címe — amely egyben ősbemutató is — Ami a tévéből kimaradt. Rendőrök észlelték, (gh) Három török állampolgárságú férfit tartóztatott fel az elmúlt pénteken a hajnali órákban Pusztaföldváron a rendőrjárőr. Igazoltatásuk során kiderült, hogy Lökösháza térségében illegálisan léptek magyar területre; még elfogásuk napján visszaadták őket a román határőrizeti szerveknek. A szél kitépte, (t) A viharos szél szokatlan balesetet okozott tegnap. Békéscsabán, a Munkácsy utcában leparkolt személy- gépkocsi kinyíló ajtaját a szél kitépte a vezető kezéből, és az ajtó egy éppen arra haladó kerékpárosnak vágódott. A biciklis könnyű sérülést szenvedett. Gyermekbaleset, (t) Szarvason tegnap délután egy görkorcsolyázó 11 éves fiú személy- gépkocsinak ütközött, és súlyosan megsérült. Tűz Gyulán, (t) Egy mellék- épület tetőzete és az épületben tárolt anyag égett tegnap Gyulán, a Sánc utca 1/a-ban. Szerencsére időben észlelték a tüzet, és a közeli tűzoltóságról gyorsan érkezett a segítség, így a viharos szél ellenére nem történt nagyobb baj., A tüzet elektromos áram okozta. „A NAPFÉNY AKKOR A LEGKELLEMESEBB, HA SÖTÉT, BORÚS FELLEGEK MÖGÜL RAGYOG ELŐ HIRTELEN...” (Krúdy Gyula) Hírlap-nap volt Békésen A Hírlap-nap délutáni sportprogramja keretében nagy sikert arattak a békéscsabai Hunga- rotel Torna Club tornászlányai fotó: fazekas László (Folytatás az 1. oldalról) Kifejtette: a Bétazen fesztivál jellegű rendezvénnyé fejlesztése az idegenforgalomban fellendülést hozhat. Dr. Soós Sándor, a városszépítő egyesület titkára a város értékeinek, múltjának megőrzéséről szólt. Belleli Lajos, az ipartestület titkára az 1884-ben alapított, most csaknem 800 tagot számláló szervezet érdekképviseleti tevékenységéről beszélt. Egyebek között elmondta: a beruházási lehetőségek szűkülésével egyre több iparos marad munka nélkül. Gombkötő József, a nyolcszáz tagot számláló Egyetértés téesz elnöke kifejtette: a rendszerváltás nyomán az átalakulás a közös gazdaságnak 400 millió forintjába került, a szövetkezet átmenetileg padlóra került, de felállt: egyebek között évente 12 ezer hízót adnak a feldolgozóiparnak, szarvasmarha-állományuk megközelíti az 1500-at, szolgáltatásaikkal segítik a kisgazdaságokat. Minya Gábor kőfaragó mester munkájáról vallott, a vállalkozók szemüvegén keresztül igyekezett megvilágítani napi tevékenységét. Bé- nyei Gábor, a Béta Kft. ügyvezetője a munkanélküliek vállalkozókká való képzéséről beszélt. Az újságírók kérdései foglalkoztak Gyula—Békéscsaba— Békés kapcsolatával, a Kettős- Körös hajózhatóvá tételével, a városban működő Phare-iroda adta lehetőségekkel. Lapunk munkatársai ezután megtekintették a Németh László Középiskolás Kollégiumot, majd ellátogattak Labanczné Milák Brigitta cigány naiv festőhöz és Minya Gábor kőfaragó mester üzemébe. Délután a művelődési központban lapunk szervezésében Tücsök Peti és Hangya Imi zenés műsort adott a legkisebbeknek, vagyis a gyerekeknek. Kora este a városi sport- csarnokban a békéscsabai Hungarotel Torna Club tornásznői tartottak nagy sikerű bemutatót, majd a helyi politikusok, a színészek és a Hírlap csapata kispályás labdarúgó villámtornán mérte össze erejét. Csapatunk derekasan küzdött, s az előkelő harmadik helyet szerezte meg, miután 2—0-ra kikapott a helyi politikusoktól, majd 3—1-re a színészektől. Az első helyet eldöntő mérkőzésen 3—0-ra megverték a színész gárdát. — szekeres — A legeredményesebb középiskolák között a csabai Bartók Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda elkészítette a középiskolák új sorrendjét, amely már figyelembe veszi az 1996. évi felsőoktatási felvételek eredményeit is. A részletes táblázatokat a Köznevelés közli. Összesen 882 középiskola — 276 gimnázium, 131 vegyes iskola, 12 művészeti középiskola és 463 szakközépiskola — adatait vette figyelembe a vizsgálat az idén, de az országos eredményeket feltüntető táblázatokban csak 706 középiskola (217 gimnázium, 125 vegyes iskola, 12 művészeti középiskola és 352 szakközépiskola) található, mert azokat az iskolákat, amelyeknek legalább három év adatai nem állnak rendelkezésre, nem tartalmazza a sorrend. így küszöbölhető ki az a hiba, hogy esetleg egyetlen év kiugró eredményei alapján ítéljék meg az egyes iskolák helyezését. Az iskolákat 5 év átlagai alapján rakták sorba, és feltüntették minden év sorrendjét, valamint az 1996. évi tanulólétszámot is. Békés megyében működik a vizsgált 217 gimnáziumból 17, a 12 művészeti szakközépiskolából 1, a 125 vegyes iskolából 7, a 352 szakközépiskolából 17. Azoknak az iskoláknak a továbbtanulásban mutatott eredményessége, amelyek az egyes iskolasorrendek első ötödében találhatók kiválónak tekinthető, a második ötödben a helyzet jó, a harmadikban közepes. A művészeti középiskolai sorrendben megállapított első hely azt mutatja, hogy az ország legeredményesebb középiskolái közül egy (Bartók) Békéscsabán található. Kiváló a mező- berényi Petőfi Sándor Gimnázium, a békéscsabai Szlovák Nyelvű Gimnázium, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és a békéscsabai Villamosipari Szakközépiskola eredményessége. A gimnáziumok felvételi átlaga az elmúlt öt év alatt 2 százalékkal romlott. A vegyes középiskolák esetében viszont 5,3 százalékos a javulás. A csabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 31 százalékot javult öt év alatt, a szakközépiskolák átlagos javulása 5,6 százalék. Gyulán nem akarnak akadályokat A március 24-én félbemaradt ülését folytatta tegnap a gyulai képviselő-testület. A képviselők egyperces néma felállással adóztak volt képviselőtársuk, Tar Ferenc emlékének. A napirend előtt szó volt a Dégáz tájékoztatójában a díj számítási korrekcióról, amely mögött a fogyasztók 2 százalékos burkolt áremelést látnak. Mint elhangzott, jelenleg gáztérfogatot mérhetnek, melyet a nyomás és a hőmérséklet befolyásol. A tökéletes a későbbiekben a felhasznált energia- mennyiség mérése lesz, bevezetéséig az Energiahivatal jóváhagyásával korrekciót alkalmaznak a gázszámlálóknál. A napirendek között hagyták jóvá a Gyula Média Közalapítvány alapító okiratának módosítását. Volt, aki sokallotta a 11 tagú kuratóriumot, ám a létszám csökkentését mégsem tárgyalta az alapítványt létrehozó testület. A gimnáziumokkal foglalkozó ad hoc bizottság felállítása volt ezután a téma: Dr. Erdmann Gyula határozatijavaslatként terjesztette elő, hogy a felállítandó bizottság a Bay és az Erkel gimnáziumok elhelyezésével és építésével, a jelenlegi ciklus alatt hozott testületi határozatok végrehajtásával foglalkozzon. A döntés szerint a bizottság mindkét önkormányzati ciklus testületi határozatainak végrehajtását vizsgálja majd. Az öttagú bizottság tagjai: dr. Gyarmati Sándor, Czirok Sándor, Havas Péter (elnök), dr. Szécsi István és Annus Andor. Az utolsó napirend a gyulai vár felújítása volt, ebből csak annak eldöntése, hogy az ön- kormányzat 6 millió forintját hogyan használhatják fel. Kiderült, a várfelújítás körül változatlanul sok a homály, ezért dr. Pocsay Gábor egy ad hoc bizottság felállítását javasolta, amelynek beleszólási, véleményezési joga lenne a pénzfelhasználásban. Javaslata nem kapott kellő többséget, így a döntés szerint a polgár- mester az összeg felhasználására megállapodást köt a beruházóval, az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal. Kikötik, hogy a pénz pontosan mire használható fel. Hogy mi lesz az idén a Várszínházzal, arról most nem esett szó. A testület nem akarja, hogy akár a gimnáziumépítés, akár a várrekonstrukció akadályokba ütközzön — összegezhető a tegnapi ülés. Sz. M. Konferencia a közlekedő emberről Nagy jelentőségű konferenciát rendez a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezete, A közlekedés emberi tényezői címmel Békéscsabán, a megyeháza tanácskozótermében május 14—15-én—jelentette be az egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján, a MTESZ- székházban Dobókői György. A találkozó létrejöttéhez segítséget nyújtott a megyei önkormányzat, a Fékút alapítvány, illetve a megyei balesetmegelőzési bizottság. A konferencia nyitó előadását dr. Gyur- kovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tartja. Három kiemelt témakörben hangzanak el előadások; elsőként a gyermekek közlekedésre neveléséről lesz szó (ismert, hogy Békés megye példaértékű figyelmet fordít a diákok oktatására), ezzel együtt gyermekrajz-kiállítás is nyílik a helyszínen. A profi gépjárművezető-képzés kérdéskörét áttekintendő, az előadók között található Tóth István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója. A harmadik téma a megtörtént balesetek szankcionálása, s többek között a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, illetve a megyei bíróság képviseletében is megszólalnak a szakemberek. A közúti közlekedési törvény tavalyi módosítását is időszerűnek tartotta ismét a közvélemény figyelmébe ajánlani Dobókői György. Az 1996. évi X. törvény szabályozza a reklámtáblák kihelyezésének megszigorított rendjét, mégpedig annak nyomán, hogy az illetékes tárca véleménye szerint oly’ mértékben megszaporodtak a különféle reklámtáblák, reklámhordozók és berendezések, hogy zavarják a közlekedés biztonságát. A módosított jogszabály szerint az autópálya, az autóút és a főút tengelyétől számított 100 méteres védősávon — egyéb utak esetében 50 méteren — belül tilos elhelyezni a már említett reklámtáblákat. A törvénymódosítás tavaly március 15-én lépett hatályba, s egyévi türelmi időt határozott meg a táblák, berendezések eltávolítására. Ez az idő letelt, így a még kint lévő táblák tulajdonosait az illetékes közútkezelő társaságok megkeresik egy felszólítással, annak eredménytelensége esetén pedig a közlekedési felügyeletek hozzák meg a határozatot és rendelkeznek a végrehajtásról. L.E. Agrárexport-támogatás — visszaélések Kinek csípi majd a szemét a hagyma? Az agrárexport-támogatások jogtalan igénybevétele miatt indított nyomozást a rendőrség az ország több vidékén — adta hírül hétfői számában a Világgazdaság című üzleti napilap. Békésben egy vállalkozót azzal gyanúsítanak, hogy hamis adatok alapján támasztott igényt szárított hagyma Romániába való kivitele után járó támogatásra. 1996-ban 6 millió forintot már kiutalt a cégnek az APEH Békés Megyei Igazgatósága, ám az újabb 6 milliós igényt már nem teljesítette, miután az év végi ellenőrzés során gyanússá vált az ügylet — tájékoztatta az MTI munkatársát Szabóné Juhász Ilona, az APEH megyei ellenőrzési igazgatóhelyettese. A gyanúba keveredett viharsarki vállalkozó 576 tonna nyers vöröshagymát vásárolt s támogatást az állítólagos bukaresti üzletfélnek 14 kamionnal kiszállított 236 tonna szárított hagyma és a szintén exportált 99 tonna szeletelt nyers hagyma után igényelt. A békési cég üzletére azért lettek figyelmesek az adóhivatal ellenőrei, mert szakemberek véleménye szerint 576 tonna nyers hagymából (annak nagy víztartalma miatt) legföljebb 120-130 tonna szárított hagyma lesz s nem 236 tonna. Export esetén egy kiló nyers hagyma után 5, ugyanennyi szárított hagyma után viszont 50 forint támogatást nyújt az állam. Az ügyletben az is kétséges, hogy a vállalkozó által megadott mennyiségű szárított hagyma belefért-e a megadott 14 kamionba, amely Gyulánál és Ártándnál hagyta el — állítólag — az országot. Ráadásul az APEH emberei a vállalkozónál nyomát sem találták szárításra utaló körülményeknek. A külföldi üzlettárs után az adóhivatal nem érdeklődhetett, az most a rendőrök föladata. Békésben többnyire nagy élelmiszeripari cégek foglalkoznak államilag támogatott kivitellel, a most gyanúba keveredett vállalkozás kisméretű, s az általa igényelt támogatás jelentéktelen az előbbiekéhez képest. (1996-ban Békésben a több mint 400 igénylő 2,4 milliárd forintot kapott mezőgazdasági és élelmi- szeripari exporttámogatásként.) Hasonló, mezőgazdasági támogatást illető csalás a gépvásárlás terén számottevőbb: az APEH Békésben nyolc társaság ellen tett büntetőföljelentést nem létező cég álvásárlása, illetve valódi vállalkozás színlelt vásárlása miatt. A mezőgazdasági vállalkozások gépvásárlás—általában betakarítógépek megvétele — esetén 25 százalék támogatást kaphatnak, s mint az igazgatóhelyettes asszony elmondta, az elmúlt év végén a kedvezmény megszűnésének álhírére tömeges lett a támogatást igénylő gépvásárlás, s köztük előfordultak fiktív ügyletek is. A viharsarki adóhivatal folytatja az ügyben a vizsgálatot, a rendőrség pedig a békéscsabai vámhivatal följelentése nyomán kezdett el nyomozni. Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője a témával kapcsolatban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az utóbbi években fokozatosan szigorították az agrárexport támogatásának kifizetési feltételeit. A Földművelésügyi Minisztériumban már 1994-ben elkezdték az agrártámogatási rendszer felülvizsgálatát, amikor is felmerült a gyanú, hogy a rendszer működése lehetővé teszi a visszaéléseket. Erre elsősorban az adott módot, hogy az agrárexport támogatását általában az úgynevezett határparitásos ár bizonyos százalékában határozták meg, ami azt jelenti, hogy a termék ára a határig való elszállítás költségeit is tartalmazta; amennyiben magasabbak voltak a költségek, úgy magasabb támogatásra tarthatott igényt az exportőr. A támogatási rendszer módosítása 1995-ben megkezdődött, ez év elejétől pedig további szigorítások léptek életbe az igény- bevétel feltételeiben. Azok a cégek például nem vehetik igénybe az exporttámogatást, amelyeknek lejárt köztartozása van. Igazolniuk kell, hogy az exportált termék értéke a cég bankszámlájára megérkezett, emellett a támogatás csak akkor jár, ha a cég árujának ellenértékét egy éven belül a kiszállítást követően kiegyenlítették. A támogatási összegek nyomonkö- vetését szolgálja az is, hogy az igénylő cégeknek pontosan meg kell jelölni, milyen termékcsoportba tartozó árut kívánnak kivinni az országból. Szűkíteni fogja a csalás lehetőségét az a tervezett intézkedés is, amelyen az APEH-nél már dolgoznak; eszerint az exporttámogatás kifizetésének jogosságát nemcsak utólag, hanem azt megelőzően is ellenőrzik majd. A most nyilvánosságra került visszaélésekkel kapcsolatban az Agrárrendtartási Hivatal vezetője közölte, hogy — bár az ügyekről pontos információkkal nem rendelkezik — a csalások csak 1994 előtt történhettek.
