Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

Aktuális Lélekpatika Az 1996. évi LXXX1II. törvény módosította a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXV1I. törvényt. A következő' hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. (7. oldal) Dr. Sipos András úgy látja, az utóbbi esztendőkben romlott az arborétum költségvetési helyzete. (7. oldal) Hétről hétre A „Gazdaság- és kereskedelemfejlesztési rendszer keretében nyújtható támogatások igénybevételére” címmel két hete megje­lent pályázati kiírással kapcsolatban érdemes áttekinteni, hogy milyen célok megvalósítását segítette a tavalyi tendereztetés. (8. oldal) Kupecnek áll a világ! - Lótenyésztés Mezőhegyesen ezelőtt Mezőhegyesen állították elő. Érthető, ha egy kicsit köze­lebb áll a szívünkhöz. Egészen az 1960-as évekig óriási dicső­séget hozott Mezőhegyesnek, Magyarországnak. Sajnos a későbbiekben a tenyésztési hi­bák következtében elmaradtak az eredmények. És ezeket a hi­bákat itt követték el, a mező- hegyesi bölcsőben: a sportra al­kalmas nóniuszokat versenyez­tették vagy értékesítették, az al­kalmatlanokat pedig tenyésztet­ték. Egyedül a színre történő szelekciónak tudtak eleget ten­ni: Mezőhegyesen sikerült a nó- niuszt tisztán fekete színben ki­alakítani. — Mi a helyzet a másik két, úgynevezett internacionalista fajtával? — Az egykori állami gazda­ság 1961-ben azt kapta feladatá­ul, hogy fejlesszen ki egy ugró sportlovat. Talán ez is oka lehe­tett annak, hogy a figyelem a nó- niuszról elterelődött erre az új faj­tára, amelyet az 1970-es évek vé­gén mezőhegyesi sportlóként re­gisztráltak. Meg kell mondani, ez a fajta-előállítás rendkívül ered­ményes volt: az 1970—80-as években Mezőhegyes, illetve az innen vásárló partnerek messze a legjobb sporteredményekkel büszkélkedhettek. A moszkvai olimpián kinnlévő öt lóból négy, az Artemis, a Vadrózsa, a Bohém és a Balerina mezőhegyesi volt! De több világversenyen és Euró- pa-bajnokságon is nyertek az ak­kori lovaink. A sikersorozat az 1980-as évek végéig tartott... Ami pedig az ügetőlovakat illeti, elmondható, hogy Magyarorszá­gon abszolút értelemben is Mezőhegyesen van a legjobb ge­netikai anyag. S ez még akkor is így van, ha az utóbbi évek (Folytatás a 8. oldalon) A híres nóniusz ötösfogat egyik tagja, Nonius IX.-165., Ceylon. A háttérben Kozma Ferencnek, a magyar lótenyésztés úttörőjének mellszobra FOTÓ: lehoczky Péter létre a legnagyobb értékek. Ez utóbbiak — az alaposan lecsök- kentett lólétszám ellenére — ma is megvannak Mezőhegyesen. —Ön szerint milyen feltételei vannak az eredményes lóte­nyésztésnek? — Kiváló genetikai alap kell hozzá, valamint az, hogy az utó­dok fölnevelése megfelelően és megfelelő körülmények között történjék. A harmadik feltétel a sportra való magas szintű, szak­szerű felkészítés. —Maradjunk a genetikánál! — Mezőhegyesnek három lófajtája van: a nóniusz, a sportló és az ügető. Nemzeti faj­tánkat, a nóniuszt 200 évvel Magyarországon ma egy hároméves csikó felnevelési költsége hozzávetőlegesen 500 ezer Ft, viszont értékesítéskor ebből mindössze 250-300 ezer Ft-ot kap vissza a tenyésztő. A lótartás vesztesége lovanként mintegy 100 ezer Ft évente. Az érdemi tenyésztői munkához legalább egy 20—30-as létszámú kanca­populáció szükségeltetik. A ráfizetés kiszámítása csupán szorzás kérdése. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. mégis tenyészt... A témáról dr. Kruzsic P ál vezér- igazgató-helyettessel beszélget­tünk. —A mai magyarországi lóte­nyésztésnek az a legnagyobb gondja, hogy a befektetett mun­kát és az egyéb ráfordításokat a piac nem ismeri el. Hozzáte­szem: a világ más tájain is csak azok tudnak az ágazatból meg­élni, akik kiváló teljesítményt nyújtanak — bocsátotta előre. — Ezek szerint Magyaror­szág, s így Mezőhegyes is lema­radt az élvonaltól. — Mezőhegyes a magyaror­szági lótenyésztés bölcsője, ha tetszik: szentélye volt. Hazai vi­szonylatban itt születtek a leg­nagyobb eredmények, itt jöttek Várható a nóniusz reneszánsza? Hírháttér Magyar javaslat: külön alap kellene régiónk MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÁMOGATÁSÁRA Nincs szükség a Közösségi Agrárpolitika reformjára, mert a kelet-közép-európai országok termelési potenci­álja a csatlakozást követően sem változtatja meg jelen­tősen az Európai Unió ag­rárpolitikáját. Ezt állapítot­ta meg a szervezet gazdasági és szociális bizottsága leg­utóbbi ülésén, amelyen érté­kelte az ezredfordulóig ter­jedő gazdálkodási előrejel­zéseket. Bereczky András, a Medosz főtitkára, az Agrár­szakszervezetek Európai Szövetsége (EFA) végrehaj­tó bizottságának tagja, a brüsszeli fórum állásfoglalá­sa kapcsán elmondta lapunk­nak: nyilvánvaló, hogy mind az uniónak, mind a csatla­kozni szándékozó kelet-kö­zép-európai országoknak az az érdekük, hogy még az in­tegráció előtt megvalósuljon a közösségi intézmények re­formja és bevezessék az egy­séges fizetőeszközt.- —A legfrissebb fejlemény — mondja Bereczky —, hogy a bizottság szakemberei helytelennek ítélték a straté­giát, amely szerint a csatla­kozást el kellene halasztani, míg régiónk országainak mezőgazdasága felzárkózik az unióéhoz, vagy legalábbis csökkennek a fejlettségbeli különbségek. Számunkra egyébként nem a társulás időpontja a döntő, sokkal in­kább az, hogy milyen feltéte­lekkel tudunk majd csatla­kozni. Fontos a tagsági pozíció, de nem minden áron. A ma­gyar szakszervezeti vezető szerint hazánknak a belépést követően szüksége lesz mint­egy nyolc-tíz esztendős átme­neti időszakra, míg gazdasá­gi értelemben is teljes jogú partnerré válhatunk. Ez idő alatt elsajátíthatjuk és adap­tálhatjuk a Közösségi Ag­rárpolitika gyakorlatát és módszereit. Az illetékes bizottság ál­láspontjához hasonlóan Bereczky is úgy látja: mivel a kelet-közép-európai or­szágok mezőgazdasági fej­lettsége rendkívül eltér egy­mástól, az integrációt is eh­hez a különbözőséghez kell igazítani. Ezért létre kell hozni egy úgynevezett tag­ság előtti alapot, amelyből támogatni lehetne régiónk országait. U. G. Kapás József 1949-ben született magyarbánhegyesi pa­rasztcsaládban, ő volt a legfiatalabb gyermek négy testvére közül. Szülei sajnos már nem élnek, de a család ma is összetart. 1968-ban került az SZTK-ba ellenőri munka­körbe. A szakmai ranglétra különböző fokait végigjárva, a terület sajátosságait kitanulva 1983-ban igazgatóhelyettes, 1987-ben igazgató lett. Az egészség- és nyugdíjbiztosítási terület szétválását követően, 1993-ban pályázat útján került a megyei egészségbiztosítási pénztár élére. Vezérállásban Csendes, nyugodt egyéniség. Halk szava, személyisége a világ legegyszerűbb mód­ján parancsolj tekintélyt, tiszteletet a vele tárgyalónak. így azután, ha egy felháboro­dott, méltatlankodó ügyfél meg sem áll a szobájáig, módja van a háborgónak lehig­gadni. — Természetesen mindenkit türelem­mel meghallgatok és elmagyarázom az ügyintézés törvényadta lehetőségeit — mondja Kapás József.—Elismerem azt is, ha valakinek igaza van, mindenképpen utánajárunk a dolgának. Természetesen a munkatársaimban tökéletesen megbízha- ' 7 tok, tudom, nem szükséges az én beavatkozásom a törvényes, tisztességes ügyintézéshez. Mi a köztisztviselői eskünknek megfelelően dolgozunk, végrehajtjuk a törvényeket, jogszabályo­kat, akkor is, ha nem mindenben értünk azokkal egyet. Ilyen esetben elmondom a véleményem a törvényeket megfogalmazó szakembergárdának és remélem, hogy a következő döntésnél figyelembe veszik a területen dolgozók jelzéseit is. Annak idején választhattam a nyugdíj- és az egészségbiztosítási terület között. Bár a szakma egészét szeretem, de az egészségbiztosításban talán több a kihívás. — Nem kétséges. Elég az utóbbi évek állandó változásaira, vitáira, ellentmondásos döntéseire gondolnunk. Flogyan lehetett sérülés nélkül túlélni ezeket a viharos éveket, ma is csapongó, vezetőváltásokkal sújtott időszakot? —Az emberek nyűgös ügyes-bajos dolgaival való foglalkozás, az egészségügy finanszírozása, a méltányossági ügyek nemcsak gondot jelentenek, hanem a szakma szépségét is adják. Az átmene­ti korszak nagy kérdése volt a csőd szélén tántorgó, fizetni nem tudó cégek, emberek megmentése, talpontartása. Hiszen, ha utcára kerülnek az emberek, ha tönkremennek a vállalkozások, a cégek, abból semmi jó nem származhat, az adósság pedig csak elúszik. — Az egészségbiztosítóhoz minden embernek köze van valami­lyen módon, vagy biztosított, vagy ellátott, vagy járulékfizető. Az ügyfélkör gyakorlatilag az egész megyét jelenti. — Több, mint négyszázezer ember gondja, baja kerül a látókö­rünkbe. Nagy segítséget jelent ehhez a jól képzett, megbízható munkatársi gárda. Kockázatos időszakot éltünk át, amikor azért sokan tönkrementek és nem minden döntés igazolta a bizalmat. — Ón akár kimondjuk, akár nem, hatalommal rendelkező vezető. Ennek a jelentősége viszont nem tükröződik a személyisé­gében, viselkedésében és az emberekhez való viszonyában. Soha sehol nem hallottam, hogy akár pártok, akár hangadó okvetet- lenkedők, netán a közéleti pletyka szócsövei kikezdték, bántották, fúrták volna. — Gondolom, nem adtam rá okot. A viselkedésem a nevel­tetésemből fakad. Szép családom van, a feleségem dolgozik, két felnőtt gyermekünk, egy fiú és egy lány dolgozik, tanul. Jómagam is úgy döntöttem, hogy elvégzem a jogi egyetemet. A mi csalá­dunkban mindenki másodéves. A munkatársaim hasonló mentali- tásúak, mint én, mindenki végzi a dolgát becsülettel. Az országos nagy viharok persze bennünket is nyugtalanítanak, a hozzánk fordulókat pedig próbáljuk felvilágosítással, kellő információval ellátni. — A keményedő gazdasági viszonyok, a szociális csúszás mellett szóvá tették az emberek a megyei egészségbiztosítási pénztár épületénekfelújítását, a szigorú ügyfélfogadási rendet. — Dolgozni csak megfelelő munkakörülmények között lehet színvonalasan, a korábbi helyzet tarthatatlan volt. A jelenlegiek nem luxuskörülmények, aki látja, meggyőződhet róla. Az állandó jogszabályváltozásokat naprakészen követik a kollégáim, olyan­kor senki nem figyeli a munkaidőt, a fizetetlen túlórát, ehhez nyugodt körülmények kellenek. A fegyelemre, a határozott ügyfél- irányításra, kiszolgálásra szükség van, de a munkatársaink védel­mére is. Fontos szempont az adatvédelem, a nálunk összegyűlt hatalmas mennyiségű bizalmas anyagok titkos, pontos kezelése. —Kapás Józsefnek van-e magánélete? — Nem sok, de van. A családdal való együttlét, néha egy-egy színházi előadás jelenti ezt, olvasásra mostanság kevés időm jut. Ä történelmi tárgyú műveket, az életrajzokat pedig nagyon szeretem. A hobbim a horgászat. Szeretem a humort, alapvetően vidám természetű embernek tartom magam. Bízom abban, hogy legalább egy hétre kimehetünk együtt a nyáron a hétvégi házunkba pihenni, horgászni, kikapcsolódni. Bede Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom