Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30-05-01 / 100. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1997. április 30-május 1., szerda-csütörtök Slezák-képek.(m) A Békés Megyei Jókai Színház Vigadó Galériájában május 2-án 18 óra 45 perckor Slezák Lajos alkotása­iból nyílik kiállítás. A művész közel húsz képe az utóbbi két év termése. A tárlatot dr. Cs. Tóth János művészeti író, a Móra Ki­adó vezérigazgatója nyitja meg. Nosztalgia, (m) Az Alföld és a Róna Rádió a hajdani május 1-jei ünnepségek és felvonulá­sok felidézésére az idén is meg­rendezi a Nosztalgia Majálist. A politikamentes rendezvényso­rozat a békéscsabai Szent István téren kezdődik május 1-jén 8 óra 30 perckor. A felvonulók a Sza­badság tér irányába indulnak, majd 9 óra 30-kor a polgármes­teri hivatal előtt a Csuta Galéria képviselői a legszebbnek talál­tatott felvonuló cégnek jutalom­tárgyat ajándékoznak. A felvo­nulás a Széchenyi ligetben ér véget, ahol igazi majális hangu­lat fogadja az ide látogatókat. Együttműködés. (m) A sarkadi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat a mai ülésén tárgyal­ja és fogadja el az idei költségve­tést. A tervek szerint az ülésen szó esik a cigány klubbal való együttműködésről, majd tájékoz­tatók hangzanak el a városban működő cigány civil szervezetek aktuális kérdéseiről, gondjairól. Fogorvosi ügyelet, (p) A hét­végi ünnepeken éjjel-nappali fogor­vosi ügyeletét tartanak Békéscsa­bán, Jaminában, a Kolozsvári utca 3. sz. alatti rendelőben (dr. König). Be­tegeket sürgős ellátásra az egész megyéből fogadnak térítésmentesen szerdán 20 órától hétfőn reggel 8 óráig. Telefon: (66) 323-160. Balesetek, (m) Tegnapelőtt 16 óra 40 perctől 20 óráig tartott az útlezárás a Békéscsaba és Gyula kö­zötti baleset helyszínelése miatt. A Veszély csárda közelében egy teher­gépkocsi nem tartotta be a követési távolságot és egy Lada személygép­kocsinak ütközött. A Lada ennek kö­vetkeztében áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra, és a szemben közlekedő Zuk kisteherautónak üt­között. A baleset során hárman sú­lyosan megsérültek, az anyagi kár egymillió forint. Tegnap Békéscsa­bán, a Szarvasi úti felüljárónál a belső, balra kanyarodó sávban sze­mélygépkocsik várakoztak. Egy mö­göttük közlekedő teherautó (állító­lag műszaki hiba miatt) az utolsó vá­rakozó autónak ütközött. A baleset során még két autó egymásba csú­szott, az összes anyagi kár egymillió 750 ezer forint. Holttestre leltek, (m) Teg­napelőtt este Dévaványa külterüle­tén egy tanya udvarán kigyulladtegy szalmakazal, amelyben az oltás so­rán egy férfi holttestére bukkantak. Az 59 éves alkalmi munkás valószí­nűleg dohányzás közben alhatott el. „...HA MINDEN SZÉP VOLNA, SEMMI SE LENNE SZÉP.” (France) Közgyűlést tartott a megyei mezőgazdasági szövetség A tagüzemekről és a nemzeti agrárprogramról Sok jó sem a magunk mögött hagyott évet, sem a jövőt illetően nem hangzott el a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségének évi rendes közgyűlésén, amelyet Dénes István elnökletével tegnap délelőtt Békéscsabán tartot­tak. A központi téma — a tagüzemek és a szövetség tavalyi tevékenységének áttekintése mellett — természetesen a nem­zeti agrárprogram volt. A múlt hét végi kerékasztal-tárgyalá­sok részleteibe Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ főtitkára avatta be a közgyűlésen megjelenteket. Győrfi Károly, a megyei szövet­ség titkára terjesztette a tagüze­mek képviselői elé a múlt évi értékelést, az idei testületi mun­katervet, valamint a megyei szö­vetségnek a nemzeti agrárprog­ramról kialakított véleményét. Ami a termelési feltételeket ille­ti, tavaly kis mértékben tovább csökkent a foglalkoztatottak szá­ma a tagüzemekben, s az átlag- keresetük méltánytalanul ala­csony, havi nettó 25 600 forint. Változatlanul rendezetlen, s ezért feszültségek forrása az üzletrész-tulajdon tagozódása. A meghatározó tertnelő- eszköz, a tagüzemek használa­tában álló földterület tovább zsugorodott, s ennek okát a szö­vetség a hatékony termelést szol­gáló, törvényben megfogalma­zott stratégiai célok hiányában, valamint a megkerülhető adó- jogszabályokban látja. A tagüzemek gazdálkodá­sában a likviditási helyzet ja­vult. A növénytermesztésben élénkült a beruházás, ugyanak­kor az állattenyésztésről ez messze nem mondható el. Eb­ben az ágazatban a további le­épülés, a kihasználatlan kapa­citás a jellemző, ráadásul kar­bantartás hiányában egyre rom­lik az állattartó telepek, beren­dezések állaga. Az agrárolló ta­valy tovább nyílt, a mező- gazdasági termeléshez szüksé­ges ipari eredetű anyagok és eszközök ára csaknem 40 szá­zalékkal nőtt, miközben az ér­tékesítési árak 28 százalékkal emelkedtek. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára a közgyűlésen részle­tesen beszélt az agrárkerek- asztal-tárgyalásokról, kiemel­ten a vitatott témákról, a nem­zeti agárprogram alaptézi­seiről, s mindezekre vonatko­zóan a MOSZ lépéseiről, állás­pontjáról. T. I. Fiúk, becsületből: jeles! Békéscsabán egy férfi tegnap a Nagy Imre téri telefonfülké­ben felejtette irattárcáját, benne igazolványaival és 32 ezer forintjával. Egy perc múlva ugyan visszatért, de már nem találta ott. A rend­őrségre sietett, ahol megtud­ta: két általános iskolás fiú nem sokkal korábban — mint később kiderült, hiánytalan tartalommal — leadta a talált táskát. — Benéztünk a fülkébe, mert gyűjtjük a lejárt telefon- kártyákat — mondták a fiúk, akik a 2-es számú általános iskola 5. C osztályos tanulói. — A készülék tetején meglát­tuk a kistáskát. Nyitva volt, láttuk, hogy pénz is van ben­ne. Egyből behoztuk a rend­őrségre. Nemsokára jött a tu­lajdonosa is, megköszönte a segítségünket. Az egyik rend­őrségi vezető kezet fogott ve­lünk, s azt mondta, rendesek vagyunk. Kéri Attila rendőr főhad­nagytól, a Békéscsabai Rend­őrkapitányság nyomozójától megtudtuk, hogy a talált tár­gyak leadásáról mindig jegyzőkönyvet készítenek, majd a pénzt, iratokat, egye­beket egy másik jegyző­könyvvel adják vissza a jogos tulajdonosnak. Ezúttal a tulaj­donos személyének megálla­pítása egyszerű volt, hiszen kereste elvesztett táskáját, s a A becsületes megtalálók barátok és osztálytársak: balról Körösfalvy Jakab, jobbról Krizsán János FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A méhészet fantasztikus szakma Sümeghy Csaba Békés megyei képviselő a Fidesz-MPP vezér­szónoka volt tegnap a Munka Törvénykönyvének módosítá­sáról folytatott parlamenti vitá­ban. Megemlítette, hogy míg az előző kormányciklusban a tör­vényhozás előzte meg némely esetben a még nem eléggé érett gazdaságot, addig 1994 óta a kormány rendszeresen késedel­mesen szabályoz olyan kérdése­ket, amelyeknek a gazdasági vagy társadalmi fejlettsége már régen megkívánta volna a tör­vényt. Ezek közé sorolta a most előterjesztett törvényjavaslatot is. Kifogásolta azt is, hogy a tár­sadalmi-gazdasági megállapo­dás látványos kudarca után — a korábbi gyakorlattól eltérően — rendre úgy kerülnek munkajogi javaslatok a Ház elé, hogy azok­kal hol a munkavállalók, hol a munkáltatók nem értenek egyet. Képviselőnk úgy vélte, hogy a veszélyesen új hagyományok kialakulásában jelentős szerepet játszott Bokros Lajos volt pénz­ügyminiszter, aki úgy gondolta, hogy a párbeszéd egy fölöslege­sen összetett szó, amelyből a „beszéd”, mármint az ő beszéde teljesen elegendő. Sümeghy Csaba nemcsak kritikai észrevételeket tett, ha­nem azt is elmondta, hogy pártja egyetért azokkal a módosítások­kal, amelyek az európai jogrend­hez való közelítésünket szolgál­ják. Támogatják a munkaválla­lók jogbiztonságát fokozó ré­szeket, a jogelőd munkáltató felelősségének megállapítását, és a csoportos létszámleépítés törvényi megfogalmazását. Vé­gül felhívta Kiss Péter munka­ügyi miniszter figyelmét arra, hogy a törvénytervezet olyan jogtechnikai problémákat is tar­talmaz, amelyek néhány gazda­sági és politikai tévedéssel meg­tetézve erőteljesen lerontják az előterjesztett tervezet hatását. Pallag László (FKGP) a Bé­kés megyei méhészek gondjait tolmácsolta Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszternek. A csillagos égig kúszó árak telje­sen tönkreteszik őket, az áfészek széthullása óta felére csökken­tek a méhcsaládok és a méhé­szek. Az exporttámogatás is fo­lyamatosan csökken. A minisz­ter a legnagyobb elismerés hangján szólt az ország 15 ezer méhészéről, kijelentve, hogy ez a fantasztikus szakma minden­képpen megérdemli a segítsé­get. Az 1998-as évi támogatás során gondolni fognak a méhé­szekre. _ S. A. Doboz csiszolatlan gyémántja Megkerülhető-e, hogy Szana- zug hivatalosan szabadstranddá váljék, s aránytalanul nagy ter­het ró-e az érintett dobozi önkor­mányzat számára ez a lépés? Ez volt az egyik központi téma a nagyközség képviselő-testüle­tének a helyszínen, vagyis az üdülőterületen tegnap megtar­tott ülésén, amelyen részt vettek az üdülőhelyi bizottság tagjai is. A témáról elsőként Vasvári Mi­hály, az üdülőhelyi bizottság el­nöke beszélt, aki mindenekelőtt a feladatokat sorolta: szép, a helyhez méltó homokos part ki­alakítását, a tisztaság megőr­zését, a járműveknek a hullám­térből, a gátakról való kitiltását, a komp működésével kapcsola­tos tavalyi észrevételek orvoslá­sát, a szolgáltatás díjának diffe­renciálását. A rendőrségtől azt kérte, tartsa vissza a „gazembe­reket” Szanazugtól. A szabadstrand kijelölését Remeczki János főhadnagy a megyei főkapitányság víziren­dészete nevében szorgalmazta, amely — mint mondta — nem kerülhető meg. Kiss László jegyző kifejtette, hogy a szabadstrand létesítése az ön- kormányzat önként vállalt fel­adata, rendkívüli anyagi teherrel jár. A feltételeket a forráshiá­nyos önkormányzat nem tudja megteremteni. Az is felvetődött, hogy Szanazugra nem csak Do­boznak kellene áldoznia, hanem a környező településeknek és a megyének is, hiszen a vonzás- körzete jóval meghaladja a falu közigazgatási határait. Az üdü­lőterület értékét Komlósi Má­tyás "képviselő érzékletesen fe­jezte ki, mondván, Szanazug Doboz csiszolatlan gyémántja. Jelentőségének megtartásához, növeléséhez a maga szakterüle­tének feladatait a Kövizig, az ANTSZ, a rendőrség, a helyi polgárőrség képviselője és a közterület-felügyelő is részlete­sen felsorolta. L. E. Készülnek az EU-csatlakozásra (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó a Magyar Köztársaság és az EU között létrejött társulási szerződés megkötésének folya­matáról, illetve végrehajtásának eddigi tapasztalatairól is beszá­molt. Az előadásban kérdésként vetődött fel, vajon hazánk a belé­pést követően milyen gyorsan tudja majd átvenni az EU-n belüli agrárpolitikai rendszert. Várható­an ez a folyamat hosszabb átme­neti időszak lesz. Ennek előnye, hogy elkerülhető a gyors átalaku­lás okozta sokk, hátránya viszont, hogy a tagsággal járó előnyök is „csöpögtetve” jelentkeznek majd. Cs. R. Könyvtárosok napja A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Bé­kés megyei szervezetének tagjai szakmai napon találkoztak tegnap a mezőkovácsházi könyvtár­ban. A kihelyezett ülést Lukovicsné Ramasz Edit megyei elnök nyitotta meg, majdA/wcsí Tiborné, a hivatal tanácsosa mutatta be a várost. Meghívott előadóként Lukácsáé Varga Judit, a Közgazda­ság-tudományi Egyetem munkatársa tartott tájé­koztatót a marketing, a reklám és a könyvtár mun­kájának összefüggéseiről. Ezt követően Bariczné Rózsa Mária, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium közművelődési főosztályának taná­csosa szólt a könyvtárak és az államháztartási törvény, a könyvtári ellátásról készülő szaktör­vény helyzetéről, valamint aktuális könyvtári in­formációkkal, országos pályázati lehetőségekkel ismertette meg a jelenlevőket. Mint megtudtuk, a szakmai nap lehetőséget adott arra is, hogy a miniszteri tanácsos külön beszélgetésen ismerje meg Bakos István polgár- mester álláspontját a városi könyvtár átszerve­zéséről, amiről — lapunk kérdésére — elmondta: — Nem sikerült közös nevezőre jutni a kérdésben, mivel a polgármester úr teljes körű központi támo­gatást kért. Sajnos semmi sem változott. H. M. Tüntetést szerveztek Mezőkovácsházán a tegnapi testületi ülés egyik leg­viharosabb témája a hétvégi orvosi ügyelet volt. Ismerve a testület álláspontját, amely szerint — elsősorban pénzhiány miatt—mindenképpen át kell szervezni a hétvégi ügyelet eddig megszokott rend­jét, a lakosság tiltakozásul korábban aláírási akciót, a mostani ülésre pedig békés tüntetést szervezett. Bár a lakosok közül kevesen jelentek meg, az írásban leadott követeléseket Szabó Jánosné helyi lakos tolmácsolta a testület felé. A vélemények 3 témakört fogtak össze, az ügyelet lakossági igény szerinti megtartása mellett érintették a könyvtár átszervezé­se elleni, valamint az egyik gyermekorvos vállalko­zására vonatkozó szerződés „felbontása” elleni tilta­kozást. A demonstráció résztvevői szerint, ha a testü­let nem tud megbirkózni a feladattal, „akkor megvan a megfelelő útja, hogy átadják a helyüket olyan embereknek, akik más szemlélettel, a város elvárása­inak megfelelően tennék a dolgukat”. A képviselők és a lakosság között hosszas fejtegetés után sem született egyezség, míg végül a testület 5 variációból egy átmeneti megoldásra adta szavazatát. Eszerint 3 hónapig hétköznap minden orvos otthoni készenlétet tart, hétvégén pedig összevont ügyelet lesz a meg­szokott helyen. Augusztustól gondolkodnak egyfaj­ta vállalkozási forma kialakításán. (1) Nem rónak ki magasabb tagdíjakat A 22-es csapdája ismert: a vállal­kozók panaszkodnak, hogy a be­fizetett kamarai díjukért viszony­lag szerény szolgáltatásokat kap­nak, a kamarák ugyanakkor „széttárják kezüket”, hogy anya­gi lehetőségeikből, a tagdíjakból többre nem futja. Közben a régió­ban egyre szorítóbb a gazdasági környezet, a reálbérek csökken­tek, a fizetőképes kereslet stag­nált, illetve apadt, a vállalkozások jelentős részének egyre nehezebb a fennmaradás a piacon. Mind­ezek ellenére a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara eredményeket mutatott fel tavaly — értékelte a kamara tevékeny­ségét a tegnapi küldöttgyűlésen Hódsági Tamás elnök. Szólt arról, hogy a kamarai szervezet kiépült, három vidéki irodájuk is működik már, ahol naprakész információkkal szol­gálnak. A kamara egyre jobban részt vesz a megye gazdasági éle­tében, a területfejlesztési taná­csok munkájában. Tízezer re­gisztrált tagjuk asztalára minél több szolgáltatást igyekeznek le­tenni. Idei költségvetésükben 20 millió forintot különítettek el a vállalkozók kereskedelmi és mű­szaki fejlesztéseire, a szakkép­zésre, és ezekre a pénzekre az év második felében lehet pályázni. Aktívabban szerepet kívánnak vállalni a gazdasági érdekérvé­nyesítésben, bár ennek sokszor gátja, hogy a kormány kihagyja a kamarákat a döntési folyamatok­ból. Határozottabban lépnek fel a piaci verseny tisztaságának meg­teremtésében, és szeretnék elérni, hogy a magyar tulajdonú vállal­kozók ne szenvedjenek hátrányt a multinacionális, illetve a külföldi tulajdonú cégekkel szemben. A kamara szervezőmunkájával is hozzá kíván járulni, hogy a térség idegenforgalma átláthatóbb, szervezettebb legyen. Összessé­gében szeremének az elvárások­nak jobban megfelelni, mint ed­dig —hangsúlyozta az elnök. Tóth Zsolt, a kamara ügyve­zető igazgatója elmondta: tagdíj- fizetési szabályzatuk nem módo­sult, nem rónak ki magasabb tag­díjakat, plusz terheket tagjaikra. Kiemelte, hogy a nyilvántartott vállalkozók 85 százaléka fizeti a tagdíjat, a többiekkel szemben jogi úton kell ezt érvényesíteniük. Elhangzott az is, hogy a kamara jó határmenti kapcsolatokkal ren­delkezik, és ezekkel is tagjaikat szolgálják. Szó esett arról is, hogy fel kell készülniük az egyéni vál­lalkozói igazolványok kiadására, mert várhatóan ez a hatáskör a kamarához kerül majd. Ny. L. benne lévő igazolvány alapján egyértelmű volt, hogy az övé mindaz, amit a két becsületes fiú megtalált és leadott a rendőrségen. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom