Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. április 28., hétfő Igazi kihívás a gyermekműsor A Zsoltok, Kalmár Zsolt (bé­késcsabai programszervező) és Szamosvári Zsolt (az újkígyósi művelődési ház vezetője) a Zsolt O. K. gyer­mekekhez szóló zenés, játé­kos produkció szereplői. De mi is a Zsolt O. K.? Jelentheti egyszerűen a Zsolt név többes számát — mondják —, de je­len esetben egy olyan dolgot takar, amit mindketten magu­kénak éreznek, ez pedig a gyermekekkel való párbe­széd. —Mit kell tudni magáról a műsorról? — Mivel mindketten peda­gógusok vagyunk, ezért meg­éltünk jó néhány kudarcot és sikert a gyermekek körében — válaszolja Kalmár Zsolt. Úgy érezzük, az igazi pedagógiai ki­hívás a gyermekműsor. Itt nem kötelező a jelenlét, ha nem tet­szik el lehet menni, be lehet kiabálni. Ha ezek a dolgok nem történnek meg, akkor ez min­denképpen siker. Igyekszünk játékos, a gyerekeket megmoz­gató programokat összeállíta­ni, ezzel a jó értelemben vett pedagógusi vénát is becsem­pészni. Egy biztos, nem könnyű, de hálás feladat. A gyerekekkel való párbeszédet mindketten magukénak érzik —Mióta dolgoztok együtt? — Három éve lépünk fel — veszi át a szót Szamosvári Zsolt. A műsor és a munka mellett Zsolt hobbija az utazás, és fotózás, erről szívesen tart diaképes élménybeszámoló­kat. —Terveitek? — Általában a közművelő­dés problémája, hogy a meg­rendelőknek — a mi esetünk­ben az iskoláknak — nincs erre a célra pénze, de igény van a műsorokra—válaszolja Kalmár Zsolt. — Ezért szeret­nénk olyan támogatói hátte­ret, ami lehetővé tenné az is­kolákban való ingyen fellé­pést. — Úgy tudom, részei vagy­tok a Körösi Csorna Produkci­ónak. — Igen — feleli Szamosi Zsolt. Annyi a kötődésünk, hogy mindketten a Körösi főiskolára jártunk. Zsolt mint tanár, én mint diák, így ott voltunk a produkció születé­sénél. K. A. I. Országos Nomád Gyalogos íjászverseny Vésztő-Mágoron Május elseje a IX—XI. században — Tavaly nyáron a Sámándobok szóljatok! elnevezésű történelmi játszóház varázsolt honfoglalás­kori hangulatot Vésztőre, idén pe­dig a Szarvasnyomok Mágor- pusztán című rendezvény tesz ha­sonlót május elsején. Ä vésztő- mágori történelmi emlékhelyen — a Csaba Lovas íjász Kör, az Életfa Alapítvány és a helyi pol­gármesteri hivatal szervezésében — ekkor kerül megrendezésre az I. Országos Nomád Gyalogos íjászverseny — tudtuk meg Ko­vács Lászlótól, az Életfa Alapít­vány szervezőjétől. Ä Tiszántúl mind ez idáig leg­nagyobb rendezvénye lesz a témá­ban ez a nomád íjászverseny. A színhely kiválasztása egyrészt azért esett a történelmi Vésztő- Mágorra, mert az Opusztaszerrel egyenrangú (sőt egyes történé­szek szerint még értékesebb is an­nál) honfoglalási emlékhely. A másik Mágor melletti érv pedig az volt, hogy a Vata-féle pogány lá­zadásnak is valahol itt a közelben (a Sárréten) volt a helyszíne. A most első ízben megrendezésre kerülő, ám ugyanakkor hagyo­mányteremtő szándéktól vezérelt rendezvény küzdelem jellegű lesz. Kovács László elmondta: első­sorban a magyar hagyományokat, a magyar kultúrát szeretnék újra­teremteni, újjáéleszteni. Hisz az a nép, amelyik nem őrzi múltját el­pusztul, felszívódik. A honfogla­lásról nemcsak a millecente- nárium évében kell beszélnünk, hanem folyamatosan. Az I. Országos Nomád Gyalo­gos íjászversenyre eddig 45 versenyző nevezett, akik saját, korhű felszereléssel és ruhában versenyeznek majd. Guba Imre, a visegrádi palotajátékok bajnoka jurtákat és lovakat biztosít a ren­dezvény számára. Nánási Imre — aki Szeghalom-Tordán gátőr — szintén saját lovait adja díjmente­sen kölcsön. Az OTP Vésztői Fiók­ja pedig pénzbeli támogatást nyújt. A verseny első helyezettje 100 ezer forint értékű, honfoglalás kori szabját kap. A második egy íjat, a harmadik egy kis íjászszob­rot vehet át. A legjobb íjkészítő szintén egy íjászszoborral lesz gazdagabb. Családok számára pe­dig bográcsos főzőversenyt hir­detnek. Ám a rendezvény nemcsak versenyekből áll. A délután folya­mán például IX—XI. századi vi­seletbe és fegyverzetbe öltözött gyalogosok és lovas harcosok tar­tanak bemutatót. Ezeken kívül íjásztanítás, vásári komédiák, népzene, néptánc, tábortűz és tör­ténelmi beszélgetés alkotja a vésztő-mágori gazdag repertoárt. Magyari Barna Megkérdeztük olvasóinkat Hányszori házasságot tudnak elfogadni? Földink volt. (u) Ezen a napon született 1889-ben Battonya-Tompapusztán Mol­nár C. Pálfestő', grafikus. 1912- ben aradi főreáliskolai tanul­mányai alatt az országos ifjúsá­gi rajzpályázat első díjasa. A budapesti Rajztanárképző Főiskola elvégzése után a Szinnyei családdal mint házita­nító Svájcba utazott. Itt rendez­te első két kiállítását. 1923-ban egyéves franciaországi tartóz­kodás után hazatért. A Belvedere szalonban lévő kiál­lítása elismeréseként az Est meghívta rajzolójának. Mind hazai, mind nemzetközi elisme­résben részesült — számos díj és érem tulajdonosa. Művésze­tének népszerűsége talán a klasszikus mediterrán hagyo­mányok és a 20. századi ember nyugtalanságának sajátos kombinációjából ötvöződik. Grafikáin, karakterrajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálással, exp­resszív kifejezőerővel párosul. SZDP békésiekkel, (p) Három Békés megyei tisztség- viselője is van a több szociálde­mokrata szellemiségű párt egyesüléséből április 19-én létre­jött Szociáldemokrata Párt (SZDP) országos vezetőségének. A kisjövedelmű munkavállalók, a nyugdíjasok és a kisvállalkozók érdekeit képviselő párt országos alelnökévé választották Bo- tyánszki Györgyöt, az ellenőrző bizottság elnökévé Skumát Ist­vánt, az országos választmány tagjává Lészkó Árpádot. lMyngitiJa«.<»láHinT.n. (z) A békési Farkas Gyula Mező- gazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium április 30-án, szer­dán délután 13 órakor a taninté­zet központjában találkozót ren­dez nyugdíjasainak. A szerve­zők mintegy hatvan egykori kol­léga részvételére számítanak, akiket Kissné dr. Balogh Ibolya köszönt, s tájékoztatja őket egy­kori munkahelyükről. Széplaki Károlyné, 36 éves, kötegyáni bolti eladó : — Csak a saját példámból tudok kiindulni. Kétszer elvál­tam, és most ez a harmadik há­zasságom tizennégy éve bol­dog. Az a véleményem, hogy kiegyensúlyozott felnőttek és gyermekek csak sikeres, bol­dog házasságban léteznek. Nem mindegy, hogy az életün­ket szorongásban, feszültség­ben vagy biztonságban, boldo­gan éljük. Ezért kell megtalálni az igazi társat, és ezért kell fel­vállalni a tévedésünket is. Az előző házasságomból született gyermekeimet a férjem úgy imádja, mintha a sajátja lenne... Varga Anikó, 20 éves, sarkadi bolti eladó: — Nincs rossz véleményem a házasságról, szerintem minden embernek szüksége van társra. Ám véleményem szerint elkap­kodni sem szabad egy ilyen dön­tést, főleg, ha az ember még fia­tal vagy tapasztalatlan. Ilyenkor ugyanis nagyobb a veszélye a helytelen döntésnek. Szerintem 25—26 évesen a legcélszerűbb elkezdeni... Azokat sem rovom meg, akik a válás mellett dönte­nek. Szerintem a legtöbb válás mögött megfontolt indok is van, és ami nem megy, azt nem sza­bad erőltetni csak azért, mert pa­pír vagy gyerek van... Pribék Lajos, 21 éves, sarkadi személyi és vagyonőr: — Ázt hiszem, én kissé kon­zervatív gondolkodású vagyok ebben a tekintetben. Úgy gondo­lom, hogy az embernek csak egyszer szabad házasodnia az életben. Azt viszont jól meg kell fontolnia. Úgy hiszem, két év bőven elegendő, hogy az ember megismerje a leendő társát. Ez­után lehet dönten i: tudnék-e vele élni. Ha menet közben kiderül­ne, nem „ezt a lovat akartam”, akkor sem válnék el. Főleg, ha már gyerek is van. Megpróbál­nék alkalmazkodni... Inkább, minthogy mást keressek vagy kenyértörésre kerüljön a sor. Kovács Béláné, 48 éves, sarkadi betanított munkás: — Úgy gondolom, minden­képpen meg kell tartani a házas­ságot, főleg, ha gyerek is van. Nem vagyok híve a sokszori pró­bálkozásnak, hiszen nézeteltéré­sek mindenütt vannak, ahol egy­nél több ember él. Veszekedést kiváltó ok (munkanélküliség, pénztelenség), akárki legyen is a társ, mindenütt jelen van mosta­nában. Aki pedig többszöri pró­bálkozás ellenére sem találja meg az „igazit”, ott saját magá­ban keresendő a baj. Egy esetben fogadom el a válást: ha a házas­ság valami miatt menthetetlen. —ria Csaba Expó ’97 Szakkiállítással bővül a vásár A tavalyi Csaba Expón több mint negyven vállalkozóval be­szélgetett személyesen Csík András, a Békés Megyéért Vál­lalkozásfejlesztési Álapítvány ügyvezető igazgatója. Kíváncsi volt, mi a véleményük a rendez­vényről. Az elhangzottakat összegezve választ kapott arra is, milyen a vállalkozói kultúra térségünkben. — Szomorúan kellett megál­lapítanom —- mondta beszélge­tésünk elején az igazgató —, ná­lunk nincs vagy gyerekcipőben jár a vállalkozói kultúra. Renge­teg tisztességes emberrel talál­koztam, de ők nem vállalkozók, legfeljebb önfoglalkoztatók. A vállalkozónak kreatívnak, inno­vatívnak kell lennie, s rendel­keznie vállalkozói hajlammal. Megjelennek vele szemben a különböző elvárások, egyszerre kell szakmunkásként és mene­dzserként dolgoznia. A legtöbb vállalkozónak nincs emberis­merete, jó tárgyalási technikája, banki gyakorlata, nem mozgott a pénzvilágban, nem tudja mi az, hogy üzleti terv. —Ilyen szempontból az expó­nak nagy a felelőssége. — Igen. Minden expó egy lehetőség, mérföldkő, olyan támpont, amelynek megállásra kell késztetnie a résztvevőket: vessenek számot, tekintsenek vissza, tegyék mérlegre, amit eddig csináltak. Az expó önérté­kelésre, gondolkodásra serkent. Hasznos dolog, ha valaki megje­lenik az expón, mert megmutatja magát a konkurenciának, s el­mondhatja: én legyek a példa a másik számára. A tavalyi Csaba Expó egyébként sokkal szerve­zettebb, rendezettebb volt az előző évihez képest. Korábban felmerült, jó lenne, ha szakkiál­lítással bővülne az expó. Az ideit már ennek szellemében rende­zik. Ezek már olyan akciók, ese­mények, amelyek növelhetik a vállalkozói kultúrát. Szeretnék biztatni mindenkit, hogy éljen a kiállítás lehetőségével. A Csaba Expó a „kicsiknek” való, hiszen Békés megye nem nagy, de itt is sok a fogyasztó. A kiállításba fektetett pénz a jövőt szolgálja. A vállalkozásfejlesztési alapít­vány segítséget nyújt a kiállítók számára. Minden Békés megyei székhelyű vállalkozás pályázhat támogatásra a kiállításhoz. Két éve 43 cég jelentkezett, közülük 41 kapott összesen több mint egymillió forintot. Tavaly 38 cég nyújtott be pályázatot, ame­lyek megjelenését, bemutatko­zását 1,5 millió forinttal segítette az alapítvány. L. E. A közutak kamikázéi... Sikerrel zárult a konferencia A tudományos konferencia szombaton délben a mentők, a tűz­oltók és a rendőrök új, korszerű eszközeinek bemutatójával zárult FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az ötödik alkalommal megren­dezett, az „Orvosok a közleke­désbiztonságért” címet viselő békéscsabai tudományos konfe­rencia résztvevőit pénteken dr. Abrahám Béta, a rendezőbi­zottság társelnöke köszöntötte. A tanácskozás eredményeiről ugyancsak őt kérdeztük. — A konferencia védnökei között ott találjuk dr. Simon Im­rét, a megyei közgyűlés elnökét és Bánfi Ferenc rendőr dandár­tábornokot, az Országos Rend­őr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatóját — mondta a ren­dezvényt értékelve dr. Ábrahám Béla. — Hagyományosan elő­adást tartott dr. Buris László professzor, a Magyar Igazság­ügyi Orvosok Társaságának el­nöke, dr. Irk Ferenc professzor, az Országos Kriminalisztikai és Kriminológiai Intézet igazgató­ja, valamint dr. Keres László, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője is. Saj­nos, a klasszikusnak mondható problémák mellett már ezen az ötödik konferencián sem számí­tott újdonságnak a kábítószer hatása alatti gépjárművezetés té­mája, pontosabban az emberi pszichikumra ható kémiai sze­rek használata. Szintén vissza­térő téma az alkohol és a diszkó­balesetek kérdése. Azért eme­lem ki e területeket, mert a kon­ferencián is talán ezeket kísérte a legnagyobb érdeklődés. De em­lítést érdemel az is, hogy a bé­késcsabai Réthy Pál Kórház szakemberei többek között „Lehetőségeink a kerékpáros sérülések számának és súlyossá­gának csökkentésére” címmel igen hasznos megállapításokat tettek. Nem titok: ez a probléma megyénkben igen aktuálisnak számít, egymás közt lassan már csak úgy nevezzük az alkoholos befolyásoltság alatt, kivilágí- tatlanul közlekedő kerékpároso­kat, hogy ők a közúti közlekedés kamikázéi. —Milyennek látja a tudomá­nyos konferencia hangulatát? — Tartalmas, magas színvo­nalú és oldott hangnemű tanács­kozás folyt itt. Közel kétszázan jöttek el, rövid idő alatt harminc- három előadás hangzott el, s mód nyílt vitára is. A konferen­cia színvonalát alighanem az a tény is minősíti, hogy a budapes­ti Semmelweis Orvostudományi Egyetem úgynevezett kredit- pontos továbbképzésnek ismer­ted. A tudományos konferencia szombaton délben a mentők, a tűzoltók és a rendőrök új, kor­szerű eszközeinek bemutatójá­val zárult. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom