Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-26-27 / 97. szám (megyei kiadás)

1997. április 26-27., szombat-vasarnap HAZAI TÜKÖR-------------------------------------------—------------------------------------------------------------­«MEGYEI HÍRLAP Három és fél milliárd pedagógus-továbbképzésre Jövő szeptemberben indul a NAT Adottak a feltételek ahhoz, hogy 1998 szeptemberében megkezdődjön a nemzeti alaptanterv fokozatos beveze­tése - hangsúlyozták a műve­lődésügy vezetői tegnap egy budapesti tanácskozáson. A pedagógusok továbbképzé­sére és átképzésére csaknem három és fél milliárd forintot terveztek az idei évre. Erről, mint nélkülözhetetlen feltétel­ről, Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter be­szélt. Majd hangsúlyozta: a kö­vetkező esztendő egyik fontos feladata a középfokú képzés ki- terjesztésének pénzügyi meg­erősítése lesz. A miniszter megemlítette, hogy az önkormányzatokon ke­resztül 800 millió forinttal tá­mogatják a NAT-hoz kapcso­lódó pedagógiai programok, il­letve helyi tantervek elkészíté­sét. Ezenkívül a pedagógiai in­tézetek révén további félmilli- árd forinttal segítik a térségi pedagógiai, szakmai szolgálta­tási feladatok ellátását. A konferencián Báthory Zol­tán közoktatási helyettes állam­titkár figyelmeztetett arra, hogy nem szabad tovább késlekedni, sem visszalépni a NAT beveze­tésétől. Véleménye szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy jövő szeptemberben az első és a he­tedik osztályban, illetve ahol úgy döntenek, az ötödik és a ha­todik évfolyamon is életbe lép­jen a nemzeti alaptanterv. Nagy Zoltán kapta lapunk díját A szeghalmi Péter András Gimnázium tegnap rendezte meg a VIII. Kovács János Re­gionális Földrajzversenyt. A dr. Nyéki Lajos középiskolai tanár által szervezett verseny­re hét megye és Budapest kö­zépiskolásai neveztek. Az írásbeli első fordulót követően 26-an — heten Békés me­gyéből — jutottak a tegnapi szóbeli döntőbe. Dr. Rakonczai János, a földrajztudományok kandidá­tusa, egyetemi docens, a zsűri elnöke úgy vélte: ez a verseny bizonyítja, hogy a mostanában kicsit elnyomott földrajznak van jelene és jövője. Vaszkó Tamás igazgató elmondta: je­lenleg három egyetem ad ked­vezményt felvételikor a ver­seny első három helyezettjé­nek. Ezt jó volna valamilyen formában a főiskolák irányá­ba is szélesíteni. A versenyt ismét a tavalyi győztes, Molnár Ernő (szol­noki Varga Katalin Gimnázi­um) nyerte. Második helyen Csiszár Gábor (budapesti Móricz Zsigmond Gimnázi­um), a harmadikon Püski Dá­niel (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma) vég­zett. A negyedik helyezett Nagy Zoltánt (békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium) — mint megyénk legjobbját — a Békés Megyei Hírlap ötezer forint pénzjutalomban része­sítette. (Magyari) A szervezők 4,5 millió forintot költenek a pályázatra Virágos Magyarországért Már tavaly is nagy sikerrel rendezték meg a Virágos Ma­gyarországért pályázatot. Akkor több mint 150 telepü­lés önkormányzata vett részt a vetélkedésben. Az idén a rendezők kétszer ennyi je­lentkezőre számítanak. A szervezők az idén negyedik alkalommal hirdetik meg a Vi­rágos Magyarországért orszá­gos versenyt. T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium ál­lamtitkára a pályázati feltétele­ket ismertetve elmondta: a szervezőbizottság szeretné, ha a tavalyinak kétszerese, legalább 250 település önkormányzata venne részt a versenyben, amelynek lebonyolítására és a díjakra a rendezők körülbelül 4,5 millió forintot fordítanak. Az államtitkár asszony el­mondta: a pályázatot négy mi­nisztérium, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, a Balaton Alapítvány, a Nagy- váthy János Gazdaképző Egye­sület, a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség hirdette meg. A verseny célja: a kulturált, környezetbarát, vendégváró or­szágkép kialakításának elősegí­tése, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesz­tése. A pályázat beküldési ha­tárideje június 30., az ered­ményhirdetés augusztus 31. után várható. A pályázatokat a Magyar Tu­rizmus Rt. fogadja. Szögletek az agrárkerekasztalon Jövőre 130-140 milliárdos támogatást kaphat a mezőgazdaság Nézetek ütköztetésével - konszenzus felé? fotó. feb/diósi A Nemzeti Agrárprogram alapelveiről lezajlott másfél hónapos, számos kritikát, egymásnak ellentmondó vé­leményt felszínre hozó tár­sadalmi vita zárásaként teg­nap a parlamentben összeült a Nemzeti Agrárkerekasztal. (Tudósítónktól) A válsághelyzetben levő me­zőgazdaság talpra állításának, fejlődési pályára állításának útját-módját kereső kétnapos tanácskozáson a kabinet és a hét parlamenti párt vezető po­litikusain kívül ott voltak az agráriumban érdekelt gazda­sági, szakmai, tudományos és érdekvédelmi szervezetek rep­rezentánsai. Horn: Nemzeti ügy Megnyitójában Horn Gyula miniszterelnök kifejezte re­ményét, hogy a kerekasztal munkájában nem lesz jelentő­sége a múlt, az örökség bon­colgatásának. Arra kérte a résztvevőket, hogy tegyék félre párt- és csoportérdekei­ket. Össztársadalmi, nemzeti ügy a magyar mezőgazdaság, a magyar falu sorsa. A kormány álláspontja, hogy a gazdasági növekedés arányában növelni kell az ag­rártámogatások reálértékét. Szektorsemlegességet kíván érvényesíteni mind a tulajdon- formák, mind a birtokméret tekintetében. A kabinet alkal­mazkodik az Unió mezőgaz­dasági politikájához, ugyan­akkor gondoskodni kíván a hazai termelők és a piac ész­szerű védelméről. Egyetértés a lényegben? Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter kifejtette, hogy az agrárszakma a NAP alapel­veiről vitázva a lényegi kérdé­sekben konszenzusra tudott jutni. Elismerte, hogy a ma­gyar mezőgazdaság alultámo- gatott, de hozzátette: ezen vál­toztathat, hogy ’98-tól kezdve már a mindenkori GDP 2,5 százalékával támogatják az agráriumot. Elsősorban az alapanyag-termelőket fogják pénzügyileg segíteni. Bejelentette, hogy készül egy hitelezési program, amelynek révén mintegy 50 milliárd forintnyi, főként for­góeszközhiteihez juthat az ágazat. A miniszter kitért arra, hogy mielőbb be kell fejezni a kárpótlást és rendezni kell a birtokviszonyokat. A kormányzat szándéka szerint a külföldiek továbbra sem szerezhetnek földtulaj­donjogot, de nagy az igény - főként a hazai társasvállalko­zások körében -, hogy földhöz juthassanak. A tárca ezt figye­lembe véve dolgozik az új földtörvény tervezetén. Javí­tani akarnak a piacszabályo­zási módszereken is. Földtulajdon, földbérlet Nehéz eltérni az érvényes szabályoktól a földtulajdon kérdésében - mondta Med- gyessy Péter. - Nemzetközi szerződések rögzítik ugyanis, hogy a társaságokat nem lehet aszerint megkülönböztetni, tu­lajdonosuk külföldi vagy bel­földi. Jogilag tehát nehezen áthidalható, hogy belföldi tár­saságok szerezhessenek föld- tulajdont, külföldiek ne. A pénzügyminiszter szerint a megoldás az lehet, hogy a földbérleti időkre korlátozást vezetnek be; de a bérlet ma­ximuma akár 25 évnél több is lehetne. Megerősítette: reális az a várakozás, hogy jövőre a közvetlen agrártámogatások elérik a 130-140 milliárd fo­rintot. Mint mondta, az agrár­ollót össze kell zárni, de ez csak többéves program lehet. Ellenzéki vélemények Egybecsengett az ellenzéki pártok szónokainak vélemé­nye, hogy a magyar mezőgaz­daságot a magántulajdonra alapozva kell fejleszteni és al­kalmassá tenni az uniós tag­ságra. Glattfelder Béla (Fidesz) tiltakozott a jogi személyek földtulajdonhoz jutásának en­gedélyezése ellen, mert ez kiskaput nyitna külföldiek földvásárlásaihoz. Gyimóthy Géza (FKGP) a családi és farmgazdaságok segítését sür­gette. Hangoztatta, hogy eh­hez, az állam tevőleges támo­gatásával mielőbb rendezni kell a birtokviszonyokat. A KDNP-s Rusznák Miklós azt fejtegette, hogy aki a fa­luért tesz, a legelesettebbeken segít, mert vidéken sok a tá­mogatásra szoruló. Úgy vélte, az agrárolló bezárása valóban csak hosszú távon lehetséges. Medgyasszay László (MDF) a jelenlegi válsághelyzet ki­alakulásáért elsősorban a Hom-kormányt tette felelőssé. Megállapította, hogy a kabinet által készített vitaanyag ala­csony színvonalú. Farkas Gabriella (MDNP) leszö­gezte, hogy a mezőgazdasági politikát az árutermelő családi gazdaságokra kell alapozni. A kormányzó pártok állás­pontját Kiss Gábor (MSZP) és Gombos András (SZDSZ) képviselő tolmácsolta. Kritikák, javaslatok Horn Péter akadémikus drámainak ítélte a szakképzés visszafejlesztését. Csikai Mik­lós, az Agrárkamara elnöke javasolta hogy az 50 milliár­dos juttatás ne egyszeri támo­gatás legyen - legalább három éven át kapjon ilyen összeget az ágazat. Jakab István, a Gazdakörök Országos Szövet­ségének társelnöke viszont úgy nyilatkozott: csak akkor támogatják a hiteljuttatást, ha abból a családi gazdaságok is részesülnek. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke diszkriminatív­nak nevezte az árualap döntő hányadát előállító szövetkeze­tek, társasvállalkozások kizá­rását a földtulajdonszerzésből. A Parasztszövétség elnöke, Deák Ferenc viszont elutasí­totta a társas vállalkozások, szövetkezetek földtulajdon szerzésének lehetővé tételét. Kosa Gyula (METÉSZ) ki­jelentette: a Hom-kormány minden lényeges döntésével csak elmélyítette a mezőgaz­daság válságát. A szervezet nem tartja vitaalapnak a NAP alapelveit, ezért szakértői saját programot dolgoznak ki. Befagyasztott szerződés? Az MDNP kezdeményezi az 1991-ben aláírt orosz-magyar államközi szerződés kihirdeté­sének felfüggesztését. Ezt Sza­bad György képviselő jelentette be pénteken. A Néppárt állás­pontja szerint mindaddig, amíg az orosz törvényhozás nem ha­tároz a második világháború­ban elhurcolt magyar műkin­csek visszaadásáról, a két or­szág közötti szerződést nem szabad kihirdetni. Szekeres-Torgyán-vita. Má­jus 29-én Szekeres Imre és Torgyán József nyilvános vita­estet rendez a jászapáti műve­lődési házban. Ezt az MSZP parlamenti frakcióvezetője je­lentette be Jászberényben. 13 százalékos infláció. A Gazdasági Kabinet szerint jö­vőre reális cél az évi 13 száza­lékos infláció. Ennek elérésé­hez a kormányzatnak meg kell állapodnia a bérek mérsékelt kiáramlásáról a munkavállalói és munkaadói oldallal az Ér­dekegyeztető Tanácsban. Pintér a Zemplényi-ngyben. Mivel Zemplényi György nem a nevére szóló okmányokkal tért vissza Koppenhágából Ma­gyarországra, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal eljárást folytat hivatalos sze­mély által elkövetett közokirat­hamisítás gyanúja miatt. Az ügyben többek között Pintér Sándort, a korábbi országos rendőrfőkapitányt is ki fogják hallgatni. Orbán lábadozik. Egy sport­baleset nyomán, a sikeres ope­ráció, s az utána következő egyhetes lábadozás után Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke pénteken elhagyta a Sportkór­házat. Mint nyilatkozta: pártjá­ról ez alatt az idő alatt bebizo­nyosodott, hogy nem egysze­mélyes politikai formáció. Nem állnak le a vonatok. Nem hirdet sztrájkot a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerve­zete, mert sikerült megállapod­nia a MÁV Rt. vezetőségével csütörtökön a létszámleépítések menetéről. A megállapodás szerint a vasúti társaságnál 1997-ben nem lehet munkavi­szonyt megszüntetni a dolgozó akarata ellenére. Roma vállalkozó nők. Az amerikai USAID-segélyprog- ram jóvoltából, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­tem támogatásával kétnapos tanfolyam kezdődött pénteken Budapesten a roma vállalkozó nők számára. A tréningnek harminc résztvevője van. Premier: 5-én. A kormány- rendelet módosítása után az új kézbesítési rendet a Magyar Posta május 5-től vezeti be. Választásokra készülve. Kuncze Gábor belügyminiszter adta át tegnap Budapesten a BM Központi Nyilvántartó és .Választási Hivatal korszerűsített számítóközpontját, amely képes egyidejűleg kapcsolatot teremteni a különböző szintű önkormányzatok között, nem­csak választásokkor, hanem a mindennapi munkában is. fotó: feb/kallus györgy A dohányfüst ellen küzdők szigorúbb szankciókat várnak Pakli cigaretta a gyerekzsebben Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a nem dohányzók vé­delméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvénytervezet, amely gátakat igyekszik állítani a káros szenvedély elé. A tervezett szabályok szigorúak, a dohányzást ellenzők mégis elégedetlenek velük.- Az eredeti, dr. Kolláth György alkotmányjogász készí­tette tervezet korrekt, a nem­zetközi gyakorlatnak is megfe­lelő szabályokat rögzített - mondta Illyésné Gyenizse Er­zsébet, az Országos Dohány­füstmentes Egyesület alapító főtitkára. - Csakhogy az Or­szággyűlés elé szánt szöveg nem azonos ezzel, összeállítói alaposan megkunították a Kol- láth-féle változatot. Nem érezzük elég határo­zottnak a dohányzás és az ebből következő betegségek megelő­zésének a szándékát, és számos részkérdésben sem értünk egyet a törvény-előkészítőkkel. Az eredeti változat szerint például a kereskedelmi forga­lomban 18 év alattiak nem vá­sárolhattak volna cigarettát, a mostani változatban a 14 éves életkor szerepel. Nincs szó a tervezetben a cigarettareklá­mok korlátozásáról, az egész­ségügyi szervek kötelezettsé­geiről, a dohányforgalmazásból befolyt adók egészségügyi célra fordításáról sem. Jelenleg 6 és fél millió ember szenved 3,5 millió dohányos füstjétől. Örülünk, hogy végre megszületett egy törvényterve­zet, amely legalább szándékai­ban védi a nem dohányzók ér­dekeit.- 1995-ben az Alkotmánybí­rósághoz fordultunk és a nem dohányzók törvényes védelmét kértük. Beadványunk sikerrel járt, így most - talán érthetően - különös figyelemmel kísérjük a jogszabály sorsát - hangsú­lyozta Illyésné Gyenizse Er­zsébet. - Felhőtlenül tehát nem vagyunk boldogok. Elégtelen­nek érezzük a jogszabály meg­sértőivel szemben alkalmaz­ható szankciókat is. Nem hoz­hat áttörő változást a törvény, ha nem fogja senki betartani. (németh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom