Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

1997. április 25., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk A Budapesti Árutőzsde hírei Virágok a kertben — a pirosló hunyor Az alföldi ember szívesen kirán­dul kora tavasszal a hegyekbe, mert különleges és igen szép er­dei virágokban gyönyörködhet. A növényekkel való foglalatos­ságaim során érdekes dologra fi­gyeltem fel a szabadkígyósi kas­télyparkban. Az egykori díszes évelőágy helyén, ahol a történet- írás szerint különleges évelők díszlettek, még néhány tő piros­ló hunyor virít ilyenkor április­ban. Bár a szakirodalom szerint hazánkban a Pilis, a Visegrádi hegység és a Bükk nyirkos, szik­lás erdeiben fordul elő. A 30— 40 cm magas évelő növény szemmel láthatóan nálunk is jól érzi magát. Egész évben díszít, az évelő dísznövényeink mar­káns egyénisége. Rendhagyó virágaival, sajátos formájú leveleivel díszít. A virág­takarót alkotó csészelevelek kí­vül ibolyáslilák, éréskor nem hul­lanak le. A szirmok csöves mézfejtőkké alakultak. Tartósan virágzik, közben leveleit is váltja, az áttelelt, díszértéküket vesztett régiek elpusztulnak, helyükbe újak fejlődnek. Új levelei emyő- szerűen egész éven át üdén zöl­dellnek. Félámyékban is megél, de napsütéses helyre ültetve tö­meges virágpompával díszük. Az öntözést, a humuszban gazdag ta­lajt meghálálja. Tömeges ültetés­ben kevésbé mutatós, évelők közé, sziklakertben szoliterként vagy kis csoportban igen jól mu­tat. Alkalmanként vágott virág­ként is alkalmazható díszítésre. Nálunk ez a felhasználása kevés­bé ismert. Örömmel látom a köz­ségbeli sétá­im során, hogy a piros­ló hunyor mellett az il­latos hunyor is fellelhető. Köszönthet­jük ezt való­színű a gróf egykori ker­tészének, aki messze tá­jakról hozta a szebb és szebb egye- deket a gyűj- teményes kertbe. Tusjak Jánosné Egész évben díszít, évelő dísznövényeink mar­káns egyénisége Az ÜGYFELEK MEGTALÁLJÁK BIZTOSÍTÓJUKAT Orosházán új helyen a Providencia Orosházán a belvárostól nem messze, a Lehel utcán bérelt irodát a Providencia Biztosító Osztrák—Magyar Biztosító Rt. Ám a hely szűknek, a meg­közelíthetőség jtedig bonyo­lultnak tűnt. Erezték ezt a munkatársak és az ügyfelek is. Egy beszélgetés során derült ki, hogy a centrumban, az új Bille-házi tömbben van egy üres szolgálati lakás a Város­gazdálkodási Kft. kezelésé­ben. A providenciások bérlő­nek jelentkeztek. — Már a nyitás napján itt voltak régi és új ügyfeleink. Lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy telefonszá­munk nem változott, minden médiában megjelenünk. A hely remek, a 87 négyzetméte­ren mindenki elfér — kalau­zolt végig új irodájukon a ki- rendeltség ünnepélyes átadá­sakor Szabad Antal szakins­pektor, aki büszkén mutatta meg a 4 elszeparált irodát (a kirendeltségvezetőjét, a szak­mai vezetőkét, a tágas ügyfél­forgalmi részt). Mint megtud­tuk, itt jelenleg kilencen dol­goznak főállású biztosítási ta­nácsadók. De a létszám gyara­podik az év végéig, ezért is hasznos a nagyobb tér. Csete I. Már a nyitás napján itt voltak régi és új ügyfeleik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Piaci árak — körkép Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Székesfehérvár Békéscsaba Burgonya 18—30 20—25 8—20 18—30 20—35 18—25 20—30 Fejes káposzta 20—40 35—39 30—50 25—40 35-40 30—60 45—50 Karalábé 40—65 70—100 50—80 40—70 70—120 70—80 40—60 Sárgarépa 30—50 70—90 50—140 30—60 70—100 50—170 120 Petrezselyem 50—70 100—110 40—120 40—70 100—130 50—120 140 Retek­50—70 15—70­50—80 35—70 35-45 Vöröshagyma 30—50 70—80 40—200 30—55 75—80 40—210 100—120 Saláta­68—80 30—80­68—90 50—80 40—60 Paraj 100—120­200—250 100—110­210—250 _ Sóska­200 150—300­250 150—250 _ Uborka 130—150 200—250 80—180 130—140 220—250 110—180 200 Paradicsom 200—300 360—380 250—350 200—250 360—370 260—350 350—400 Tv-paprika 30—60 50—70­25—60 50—80­30—70 Alma 40—80 88—100 30—120 40—70 70—100 40—120 70—100 Tojás 12,0—14,0 14,0—17,0 11,0—14,0 12,0—13,0 14,0—16,0 13,0—14,0 12,0—14,0 Múlt héten elszálltak az árak és ez a folyamat (hossz) úgy néz ki, hogy ezen a héten is folytatódik. Jellemző, hogy a korábban össze­omlott ó határidők is limiteket mennek fölfelé. A júliusi új határidők: takarmánybúza 22 800 Ft, árpa 22 300 Ft/t. Az oka a világpiaci árak átmeneti növekedése. Ez egy nagy alkalom az árcsúcs megfogására, nem lesz ez így nyáron. A sertésárak őszi határidői is nőnek, augusztus 240 Ft/kg, szeptember 243 Ft/kg. Hó Kukorica Ft/t Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Május 19700 19700­Október Étkezési búza Ft/t 20200 20200 Május 27180 27180 •­Július Takarmánybúza Ft/t 24500 24500 " Május Takarmányárpa Ft/t 24150 24150 Május Napraforgó Ft/t 22400 _ Október El) vágósertés 1., Ft/kg 43900 ‘ " Május EL vágósertés 11., Ft/kg 207 202—203 211-213 ' Május 202 " 202—211 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Aki 1997. április 14. és május 17. között legalább 3 db Arvit gyorsfagyasztott terméket vásárol bármelyik kijelölt boltban, sorsjegyet kap, amellyel értékes ajándékot nyerhet: Sorsolás: 1997. május 23. A sorsjegyre írja rá nevét és címét, majd dobja a kihelyezett gyűjtőládába! Arvit! Télen is, nyáron is — mindig friss! Az akcióban részt vevő boltok: Landmark Kft. Mezőberény Csabai út 1—3. 5650 Tej-Mami Piac téri ABC Békés Széchenyi tér 5630 ABC Áruház Békés Múzeum köz 5630 Gyulakenyér Kft., 1. sz. bolt Doboz Marx u. 24. 5624 Gyulakenyér Kft., 5. sz. bolt Elek Marx u. 9. 5742 Gyulakenyér Kft., 9. sz. bolt Gyula Ajtóssy A. u. 45. 5700 Gyulakenyér Kft., 14. sz. bolt Gyulavári Széchenyi u. 86. 5711 Áfész 31. sz. ABC Gy.-endrőd Hősök u. 48. 5500 Áfész 1. sz. ABC Kondoros Hősök u. 7. 5553 _ Áfész Diszkont Áruház Szarvas Rákóczi u. 2. 5540 1 Idegenforgalom Míves ajánló Gyula újabb híveket szerzett ma­gának a budapesti Utazás ’97 ki­állításon. Amiről nem esett szó: a kiállításon a megye települései, vállalkozásai többnyire vendég­riasztó kiadványokkal jelentek meg. Gyula sikerét az is fokozhat­ta, hogy a város célszerűen meg­tervezett, a várost eladni képes füzettel lepte meg az érdeklő­dőket. — A szakemberek régóta mondogatják Gyulán, hogy vala­mi vendégcsalogató prospektus­ra lenne szükség — mondja Petrovszki Pálné, a Gyulai Ide­genforgalmi Egyesület alelnöke. —Olyanra, melyet nem uralnak a hirdetések, benne Gyula a lénye­gét adja, s ha szól konkrét helyszínekről, azt csak a legfon­tosabb vonzerőkről teszi. Ilyen kiadványra eddig hirdetési igé­ÖNKORMÁNYZATI nyék teljesítése nélkül nem volt egybe gyűjthető elegendő pénz. Ezért is kértük régóta a város képviselő-testületét, hogy támo­gassa e kiadvány megszületését a vendégek által befizetett idegen- forgalmi adók, s az ehhez tapadó állami támogatás egy részéből. Az idén megtört a jég: e célra kaptunk pénzt az Országos Ide­genforgalmi Hivataltól és a gyulai önkormányzattól is. Ez utóbbi elkülönített nyolcmillió forintot az idegenforgalmi bizott­ság számára, ők pedig azonnal hajlandók voltak a költségve­tésből áldozni e kiadványra — a rendszerváltás óta először. —- Mi a célja egy ilyen kelle­mes kiadványnak? — Megjelenésében, képei­ben, szövegében sugallnia kell, hogy melyik réteget célozzuk TÁMOGATÁSSAL meg. A történet a gyógyfürdőről, a vízről, s ezzel együtt a közép- korosztályról szól. Vannak, akik felhorkantak: miért nem egy di­rekt gyulai kép látható a címla­pon? Á válasz egyszerű: a termé­ket kell eladni, a gyógyvizet. A barna színű gyógyvíz aligha len­ne címlapi vonzerő. A címoldali képpel sikerül derűt sugároz­nunk. Amit el akarunk mondani, mindenkinek — a külföldieknek is — azonnal érthetővé kell tenni. Egy ilyen kiadványnak a célja a csalogatás, az érdeklődés felkel­tése. Nem teheti meg, hogy törté­neti, múzeumi és egyéb adathal­mazzal próbára tegye az egyelőre csak érdeklődők türelmét. Fel kell idéznie a sajátos gyulai han­gulatot, magára kell vonnia az érdeklődők figyelmét, mégpedig azt hangsúlyozva: Gyula a gyógyvizek városa. A leendő vendégnek minden mást a következő lépésben kell megtud­nia: természetesen erre is színvo­nalas kiadványokat kell szerkesz­teniük a szállodáknak, éttermek­nek, múzeumoknak és másoknak — szerencsés esetben ugyancsak városi segítséggel. A kiadvány fogadtatásáról csak annyit: dr. Valkó Miklós, az OIH frankfurti képviseletének igazgatója meg­jegyezte: végre valami európai színvonalú megoldás — s mind­járt kért is belőle néhány százat.-—Milyen példányszámban, s mennyiért készült ez a kiad­vány? — A város tavaly 33 millió forinthoz jutott idegenforgalmi adóból és a hozzá tapadó állami támogatásból. Ennek tíz százalé­kát forgatták vissza a város von­zerejének ilyen fajtájú fokozásá­ra. A kiadvány ötvenezer pél­dányban készült, egy füzetben magyar, német, angol nyelven. A cégek ehhez köthetik saját propa­gandáikat. Más kérdés, hogy a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület évek óta igyekszik összefogni a szereplőket. Az Utazás ’97 gyulai standjának költségeit alapvetően pályázati pénzekből — s első íz­ben — az önkormányzat, vala­mint a Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamara által adott összegekből teremtettük elő. Ami még hiányzott, azt a Gyulatourist, az Ágro Hotel, az Erkel Hotel és a Hőforrás Gyógyüdülő adta össze. Termé­szetesen azokat a gyulai vállalko­zásokat is képviseltük, akik nem jöttek el a kiállításra. A kamara pedig a standon mindazon me­gyebeli cégek anyagait terjesztet­te, akiket képvisel. Ez természe­tes, hiszen Gyulát idegenforgal­mi vonzáskörzetével együtt érde­mes ajánlani. Hosszú évek óta először a helyszínen is sikerült gyulai üdülést értékesítenünk, s nem is keveset. —Essen szó a csúnya szóró­anyagokról is! — A megyei kiadványtól elte­kintve Békés megye többi része általában igen elhanyagoltan jele­nik meg a propagandakiadvány­okon. Gyorsan, összefogással keüene pótolni a hiányosságokat. Az alig említhető kulturáltságú, fénymásolt, fekete-fehér fotós szórólapok inkább rontanak a helyzeten, mint javítanak. Nem vonzanak, nagyon látszik rajtuk a szegénység. Sok színvonalas ide­genforgalmi vállalkozás indul a megyében, de arra valahogy többségüknek már nem futja, hogy jól propagálják magukat. Pedig a reklámköltségeknek ele­ve a beruházás részeként kellene megjelenniük. Félő, mindez alapvetően és elsődlegesen szak­mai kultúra kérdése. K.A.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom