Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

Kemény-napok Békéscsabán Szakmai vetélkedők, kiállítások elő­adások kíséretében megnyíltak a Ke­mény-napok Békéscsabán. (3. oldal) Heti gazdaság melléklet 5-7. oldal Megyei nyomdászati jubileum Békés megyének különleges ereje, szelle­misége, többlete van a magyar nyomdászvi­lágban - hangzott el a tájékoztatón. (4. oldal) 1997. ÁPRILIS 25., PÉNTEK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 96. SZÁM ARUgAZ BÉKÉSCSABA CIPÓ VÁSÁR IQÍ _ne árenged­50°0-O§ ménnyel. Női körömcipőket kínálunk pasztellszínekben 3950 Ft helyett Magda Marinko cellájában őrzik Helga feltételezett elrablóját Kepes András Desszert című műsorában láttuk utoljára Kovács Lajos alezredest, az ORFK életvédelmi osztályvezetőjét, aki az elrabolt orosházi Farkas Helga-ügy megszállott nyomozója. Már akkor arról beszélt, ismét vannak fejlemények (nem sokkal előtte találták meg Szentes környékén és azonosították a gádorosi Juhász Benedek holttestét). Az országos lapok értesülé­sei szerint valóban történt egy s más a lány elrablása kapcsán. Látogatás a gyulai tápzsilipnél fotó: kovács Erzsébet Ma tetőzik az árhullám a Körösökön Országgyűlési bizottság a gyulai tápzsilipnél Gyulán töltötte kétnapos kihelyezett ülésének második napját az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága dr. Házas József alelnök vezetésével. Szerdán — mint arról hírt adtunk — Szarvason és Békésszentandráson jártak a bizottság tagjai, tegnap pedig Gyulán. Átszállították például a kecske­méti fogdából Budapestre a Gyorskocsi utcába, Magda Marinko egykori cellájába Cs. Józsefet, az orosháziak körében Jokó becenéven elhíresült bűnözőt, ugyanis vele szemben felmerült a gyanú, hogy 1991 júniusában részt vett Helga el­rablásában. Mégsem ezzel vá­dolják, hanem — más bűncse­lekmények elkövetése mellett — a feltételezett tettestárs, Ju­hász Benedek megölésével. Ok A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti és Nemzet­közi Szakosztályának évtizedek óta kiemelt rendezvénye, a szak­ma jeles eseménye a statisztika- történeti vándorülés, amelynek — sorrendben a harmincnegye­diknek — első ízben házigazdá­ja Békés megye. Gyulán, az Agro Hotelben tegnap délelőtt dr. Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet­tese és dr. Regős Csaba, Gyula város jegyzője nyitotta meg az országos tudományos ülést, amelyen 150 szakember vesz részt. Igen fontos és aktuális témá­val foglalkozott előadásában dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese: megyénk történetének néhány olyan mozzanatát idézte fel, amelyek generációkon keresztül meghatározták, sőt, esetenként a mai napig befolyásolják térsé­günk gazdasági és társadalmi vi­szonyait. Sok egyéb mellett be­voltak ugyanis ketten, akiket a lány kocsijából vett szagminta alapján a kutya kiválasztott. A rájuk nézve terhelő vallomáso­kat — állítólag annak idején—a tanúk visszavonták, így más bi­zonyíték nem szólt ellenük. Az ügy akkor is újabb fordulatot vett, amikor Juhász Béni (így nevezték barátai, jó ismerősei) két társával elrabolt egy kecske­méti vállalkozót, váltságdíjat követelve. Ez volt 1995 nyarán. (Folytatás a 3. oldalon) szélt arról az előadó, hogy míg a dualizmus évtizedeiben Békés megye a korábbiaknál lényege­sen szorosabban integrálódott az ország gazdaságába és társa­dalmába, ez a helyzet 1920 után gyökeresen megváltozott: a te­rület az ország peremére került. Ez a változás szinte minden terü­letet érintett, a közlekedéstől az ármentesítésig. A társadalmi fo­lyamatok tekintetében a legsú­lyosabb következményekkel a paraszti polgárosodás lefékezé­se járt. Ebből a peremhelyzetből való kitörésre nem tudott recep­tet adni az 1945 utáni, kikény- szerített modernizációs kísérlet sem. A jelen szubjektív élmé­nyei alapján kialakított véle­mény — summázta a szakember —, Békés megye integráltsága a 19. század közepe óta sohasem volt ennyire gyenge és szövedé- kes, s a megye társadalmának integráltsági foka is a leg­rosszabb időket idézi. (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Finn est. (p) Vidám finn estet rendeznek Gyulán, az Erkel Szálló éttermében szombaton este fél nyolckor. Az ingyenes programot — amelyet a gyulai Magyar— Finn Baráti Társaság és a fürdővárosban üdülő nyelv­rokonaink szerveznek — zene, éneklés, diavetítés, él­ménybeszámoló és játék szí­nesíti, a finn vendégek pedig válaszolnak a hazájukkal kapcsolatos kérdésekre. A könyvtárért, (gh) A battonyai Népek Barátsága Könyvtárat több helyi lakos (Tiszai Lászlóné, Kocsis Mi­'s hályné,Wessenauer Péterés j felesége, Saller Miklósáé, ! Ternován Melinda) támogat- ; ta könyvadománnyal az el- : múlt évben. Ugyancsak könyveket adományozott az j intézménynek a Zalka Máté | Katonai Kiadó, a Nemzeti j Kulturális Alap és a Soros Alapítvány. A helyi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet j minden évben 20 ezer Ft-ot I utal át a könyvtárnak egy olyan videorészleg kialakítá­sára, amelyben kizárólag ter­mészetfilmeket gyűjtenek. Szlováktalálkozó, (b) Bé­! késcsabán, a Szlovák Kultú­ra Házában ma 12 órakor kezdődik a szlovákok talál­kozója. Békéscsaba Megyei ■ Jogú Város Szlovák Kisebb­ségi Önkormányzata, vala­mint a Csabai Szlovákok Szervezete által megrende­zett háromnapos találkozón •a csabai elszármazottakon kí­vül komáméi, nagylaki, érsekújvári szlovák szerveze­tek képviselői vesznek részt. Szombaton Chlebnicky Já­nos, a Szlovák Kutató Intézet tudományos titkára és Mázán Mátyás muzeológus az 1947- es lakosságcsere 50. évének jubileuma alkalmából áttele- pülés témában tart előadást. Társelőadó Radoslav Dankó komáméi, Marián Urbán perbetyi és Juraj Bálint nagy­laki evangélikus lelkész. Három előadás hangzott el a teg­napi ülésen: dr. Simon Imre, a Békés megyei közgyűlés elnö­ke, úgyis, mint a bizottság tagja a térség területfejlesztési kon­cepcióját vázolta. Kitért a terü­letfejlesztési tanács speciális jogállására, s a dél-alföldi régió­val kapcsolatosan rávilágított olyan összefüggésekre, ame­lyekről eddig nem sok szó esett. Nadabán János, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatója Békés megye környezeti állapotáról számolt be. Dr. Goda Péter, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője rövid helyzetelemzést adott az elmúlt árvizekről, a je­lenlegi árhullámról, és ennek tükrében a megye vízkár­érzékenységéről, valamint a víz­hiányok pótlásáról, annak öko­lógiai összefüggéseiről, a holt­ágak jóléti hasznosításáról. A bizottság tagjai az előadásokat követően a helyszínen tájéko­zódtak a gyulai tápzsilip éppen víz alá került építési munkálatai­ról, majd a mályvádi szükségtá­rozót nézték meg. Ami a jelenlegi áradást illeti, a KÖVIZIG által kiadott hivata­los tájékoztatás szerint tegnap reggelig a folyók romániai felső szakaszán tetőzött az ár, és meg­indult az apadás. Magyar terüle­ten az előrejelzések szerint har­madfokú szintre csak a Fehér- és a Fekete-Körös határmenti sza­kaszán kell számítani. A folyók a mederből mindenütt kilépnek, az árvédelmi töltések elsősor­ban a Fehér- és a Fekete-Körös, valamint a Kettős-Körös felső szakaszán komolyabb terhelést kapnak. A Fehér-Körös Gyulá­nál az 1995. decemberi, maxi­málisnak tekinthető vízálláshoz képest mintegy 2 méterrel ala­csonyabban tetőz. Az időjárás a folyók teljes vízgyűjtő területén kedvezőre fordult, és a következő napon sem várható jelentős csapadék, így minden bizonnyal baj nélkül levonulnak az árhullámok. A Fekete-Körös egyébként várha­tóan ma reggel tetőz Remeténél, hozzávetőlegesen 660 centimé­terrel; a Fehér-Körös ma déltáj­ban Gyulánál 560 (plusz—mí­nusz 50) centiméterrel; a Kettős- Körös pedig ma éjjel Békésnél 750 centiméterrel. A Fekete-Körösön tegnap délelőtt tíz órától harmadfokú árvízvédelmi készültség van ér­vényben. T. I. Sokatmondó statisztikai adatok a megye történetéről Békés, az ország pereme A választás lehetősége... (66) 441-311 ...és Öné a legolvasottabb hirdetés Békés megyében! Mától Gyulán a diákoké a tér A megsárgult újságlapok fo­tóiból, a sorokból csupa derű árad. Miért is ne, hiszen ta­vaszt írtunk, a szereplők fiata­lok, akik ünnepet varázsolni jöttek. A Duna—Tisza köze, a Dél-Tiszántúl középiskolásai fordultak meg Gyulán, hogy részt vegyenek a diákok kul­turális fesztiválján, megmu­tatva tehetségüket. Nem akár­milyen esemény volt ez, kilé­pést jelentett az iskolai, tele­pülési megmérettetések sorá­ból. A kulturális seregszem­le—fesztivál neve pedig Er­kel Ferenc szülővárosában EDÜ lett, azaz Erkel Diákün­nepek 1963., az első óta. Két­évente ilyentájt szélesre tárták a város intézményei kapuikat a fiatalok előtt, s az utcán, a téren megszólalt a zene... Nézem az EDÜ-ről szóló híradásokat. Volt megnyitó- ünnepség a vámál, a Lenin- szobornál, a művelődési köz­pont előtt, az ország, a megye, a város akkori nagyjai forog­tak a fiatalok között. A diákok felvonultak lovas kocsival, tisztelegtek zászlóval és az Erkel-szobomál meggyújtot­ták az EDÜ-lángot. A politi­kai külsőségek és tartalmak nem kerülték el ezt a rendez­vényt sem. írja is az első EDU-felhívás, hogy a közép- iskolások öntevékeny művé­szeti találkozója nem más, mint a KISZ kulturális szem­lemozgalma, melyben az ifjú­ság szocialista nevelése a leg­változatosabb keretek között folyik. Mára elmaradtak a jel­szavak, nincs vezetőszobor sem, a fiatalok azonban ma megérkeznek Gyulára. A ko­rabeli sajtó 2—3 ezer diákról beszél, most 900-at vár a vá­ros. Talán mert a kultúrára nem jut annyi, talán mert az intézkedő „nagybácsi” azért sokat lendített... 1991-ben félő volt, hogy a rendszerváltozás­ban elvész az EDÜ. Diáklelke­sedés mentette meg, azóta rendeződni látszanak a dolgok, a helybeliek tenniakarása nem csökkent. Nagyon várjuk társa­inkat, sokat dolgoztunk, min­dent aprólékosan megtervez­tünk — mondta egy erkeles di­áklány. Ilyenkor érezzük, hogy összetartozunk. Mától lépten-nyomon diá­kokkal lehet majd találkozni Gyulán, ékes bizonyítékául annak, hogy rendszerek jöhet­nek és mehetnek, egy azonban örök marad: az ifjúság. Szűke Margit 1997 április 30-áig változatlan árakon! I1B—38, 19/1 HB—38, 19/1 Uniform H/30-as 10/38-as I I l I X I I *. Téglaipari Kft., 5650 Mezőberény, Gyár u. 1. Telefon: (66) 352-711, 352-280, 352-078. Telefon/fax: (óó) 352-455. | (A 46-OS FŐÚTTÓL 600 MÉTERRE, PIROS-FEHÉR GTÁRKÉMÉNY) £

Next

/
Oldalképek
Tartalom