Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

1997. április 17., csütörtök KÖRKÉP kBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Önkéntes is, kötelező is A nyugdíjpénztárak vagyona 30 milliárd Jelentős vagyonnal gazdál­kodó nyugdíjalapokká csak azok a nyugdíjpénztárak fej­lődhetnek a jövőben, amelyek önkéntes és kötelező nyugdíj- pénztári szolgáltatást egy­aránt nyújtanak. Hegedűs István, a Magyar Pol­gári Nyugdíjpénztár Igazgató- tanácsának elnöke fejtette ki ezt a véleményét, hozzátéve, hogy a várható hozamokat befolyá­soló működési költségeket csak a magas taglétszámú szerveze­tek csökkenthetik lényegesen, a kicsik költségei magasabbak lesznek. Hegedűs szerint a nyugdíj- pénztári tagok a vagyon jelen­leginél magasabb arányát fek­tetnék az állampapírnál kocká­zatosabb, ám magasabb hoza­mot biztosító megtakarítási formákba. Ezért indokolt a kockázatosabb befektetések je­lenlegi egynegyedes arányának növelése. Az önkéntes nyugdíjpénztá­rak vagyona ez év elejére elérte a 30 milliárd forintot, s 1997 végén várhatóan megközelíti az 51 milliárdot. Ennek az összeg­nek a háromnegyedét a pénztá­raknak állampapírokba kell fek­tetniük. Az előző években a nyugdíj- pénztárak az átlagos piaci ho­zamoknál 4-6 százalékkal ma­gasabb eredményt értek el. Alkotmányellenes a körlevél Bírálja Pozsonyt a kisebbségi főbiztos Max van der Stoel, az EBESZ Szlovákiában tartózkodó ki­sebbségi főbiztosa szerdán ki­jelentette: a magyar iskolákat érintő szlovák rendelkezések nem egyeztethetők össze az alkotmány szellemével, és sér­tik az emberi jogokat. A főbiztos a Michal Kovác köz- társasági elnöknél tett látoga­tása után újságíróknak kijelen­tette: tudomása szerint az Ond- rej Nemcok oktatási államtitkár körlevelében foglalt rendelke­zéseket még nem szentesítette a szlovák parlament. (E levél ér­telmében a szlovákiai magyar iskolákban a jövőben a törté­nelmet, a szlovák nyelvet és irodalmat, a földrajzot és a testnevelést kizárólag szlovák nyelven, szlovák nemzetiségű pedagógusok oktathatják, akik ezért kiemelt bérezést kapnak.) Vladimír Stefko, az államfő szóvivője elmondta: A főbiztos a Nemcok-körlevelet a szlovák alkotmány szellemét és az em­beri jogok alapokmányát sértő dokumentumként jellemezte. A szóvivő tájékoztatásából kiderült, hogy Max van der Stoel és Michal Kovác megbe­szélésén elsősorban a szlo­vák-magyar viszony kérdései kerültek szóba. „Az elnök úr sajnálkozással állapította meg, hogy a főbiztos úr fél évvel ko­rábbi látogatása óta e téren nem sok változott jó irányba, sőt újabb problémák léptek fel.” Kuncze Gábor belügyminiszter az MSZP-frakció vendége volt Körzeti rendőrőrsök a városokban Hogyan lehetne javítani a közrend és közbiztonság helyze­tén? Ezzel foglalkozott a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szerdai ülésén, amelyen vendégként Kuncze Gábor belügyminiszter is részt vett. A közbiztonság jelenlegi helyzetéről szólva Kuncze Gábor elmondta, hogy téves az a sajtóban megjelent infor­máció, amely szerint az elmúlt három évben duplájára emel­kedett az ismertté vált bűncse­lekmények száma. Ilyen ten­denciát utoljára 1989-91 kö­zött regisztráltak. Míg 1994-ben az előző évi­vel azonos számú bűneset tör­tént, addig 1995-ben magasba csapott a bűnözési hullám. 1996-ban már csökkenő ten­dencia mutatkozott. A legutóbbi adatok szerint a gépkocsilopások is visszaszo­rulóban vannak. A belügyi tárca vezetője úgy véli, min­dennek hátterében a fokozódó rendőri jelenlét áll. 1997 első negyedévétől mintegy 80 ezer órával több szolgálati időt töl­tenek a rendőrök a közterüle­teken. Július elsejével pedig 1800 fővel növelik a létszámot is. Az újak közül 500-an Bu­dapesten, a többiek vidéken teljesítenek majd szolgálatot. Szekeres Imre frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a közbiz­tonság javítását szolgáló jog­szabályok kidolgozására há­rom munkabizottságot hoztak létre. Ezek a feketegazdaság felszámolásával, a rendészeti munka javításának lehetősé­geivel, illetve a kábítószer-fo­gyasztás visszaszorításával foglalkoznak. A jövőben a városokban is kiépítik a körzeti rendőrőrsö­ket. így a nagyobb települése­ken is közelebb kerülnek a rend védelmezői a lakótele­pekhez. A szocialisták szor­galmazták azt is, hogy az isko­lák környékén gyakoribb le­gyen az ellenőrzés. Főként a középiskolák mellett kell számítani majd a tanítás kez­detekor és végén a rendőrök felbukkanására. Ezektől az akcióktól kábítószerárusok el­riasztását várják. németh Nyolc százalékkal növekedne a katonai költségvetés Mibe kerül a NATO kibővítése? A NATO keleti kibővítésének várható költségeit taglaló ame­rikai tanulmányok meglehetősen nagy eltérést mutatnak: akad olyan, amely 100 milliárd dollárra taksálja a csatlako­zás árát, mások ennek harmadát jósolják. Az Egyesült Államokban ed­dig több komoly elemzés ké­szült a NATO kiszélesítésének költségeiről. Szakértők szerint a legreálisabb számokat az á tanulmány tartalmazza, ame­lyet a külügyminisztérium ké­szítette a Kongresszus szá­mára. A tanulmány nem a korábbi állapotokat veszi alapul, ha­nem számol azzal, hogy lezá­rult a hidegháború korszaka és véget ért a kelet-nyugati szembenállás. A külügyi szak­értők előrejelzése szerint 1997-2009 között 27-35 mil­liárd dollárt emésztene föl né­hány - a dokumentum összeál­lítói szerint értelemszerűen meg nem nevezett - ország csatlakozása az észak-atlanti szervezethez. A javaslat ér­telmében ennek 35 százalékát fedezik majd az újonnan taggá váló országok, 15 százalékát az Egyesült Államok, 50 szá­zalékát pedig a NATO többi tagállama. Magyarországon még nem készült hivatalos becslés arról, mennyibe kerülne taggá válá­sunk. Az idézett amerikai ta­nulmányt alapul véve hazánk csatlakozása a NATO-hoz évente mintegy 7,8-9 milliárd forintos ráfordítással járhat, ami a honvédelmi költségve­tés nyolcszázalékos növeke­dését jelentheti. Elemzők szerint ez akkora többletkiadás, amelyet még képes elviselni a költségvetés. Halmai Katalin Hazánk az átalakulás élén Magas osztályzat a Freedom House-tól A Freedom House elnevezésű amerikai emberi és polgár­jogi szervezet legújabb ta­nulmánya szerint a politikai, gazdasági és polgári szabad­ságjogok érvényesülése tekin­tetében Magyarország és Csehország áll az élen a tér­ség államai közül. Rajtuk kívül még öt ország - Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlové­nia - tartozik a szilárd demok­ratikus berendezkedéssel és működő piacgazdasággal ren­delkező „liberális demokrá­ciák” csoportjába. A jelentés megállapítja, hogy azok az országok tudták legin­kább megszilárdítani demokra­tikus intézményrendszerüket, amelyek a legmesszebb jutottak előre a gazdasági átalakulásban is. A magas politikai és gazda­sági szabadságfokot felmutató országok héttagú csoportjában Magyarország az összehason­lító adatok alapján négy kate­góriában áll az élen: a polgári társadalom kialakulásában, a kormányzati működés és a közügyek tekintetében, a priva­tizáció előrehaladtában és a gazdasági átalakulás megvaló­sításában. A sajtó függetlenségét ille­tően csak Csehországnak jobb az osztályzata, méghozzá 0,25 ponttal. Vámosokat „vesznek” a csempészek Az Egyesült Államokban növekszik a kereslet a kábítószerek iránt 1989-ben Amerika hadat üzent a kábítószer-kereskedelem­nek. Nyolc év alatt azonban ez az akció teljes vereséget szen­vedett, hiszen jelenleg több drog jut be az országba, mint ko­rábban bármikor. Becslések szerint az évi ezer tonnának alig több mint a negyedét tudják a hatóságok lefoglalni. 1982-ben hatvanezer dollárba került Amerikában egy kiló kokain, napjainkban már csak 12 ezerbe. Á drog nemcsak a gazdagok kiváltsága, hanem él vele a legkényesebb réteg, a tizenévesek korosztálya is. Az egyik egyetem felmérése sze­rint a 14 éves amerikaiak ki­lenc, a 18 évesek 26 százaléka fogyaszt marihuánát. Clinton elnök bejelentette, hogy évi 16 milliárd dollárt fognak fordítani kábítószer-el­leni célokra. A helyzet ismerői azonban borúlátóak: szerintük legfeljebb tucatnyi csempész­főnököt fülelnek majd le, és jó ha pár száz tonna drog akad fenn az ellenőrzésen. Korábban az amerikai veze­tés azt szorgalmazta, hogy már a termelést is ellenőrizzék. Ami hiú remény, mert a drog­kereskedelem haszonélvezői minden áldozatra képesek. Egy kiló kokain termelési költsége Kolumbiában kétszáz dollár, Amerikába szállítása még egyszer ennyibe kerül, ám ott a drog már 12 ezerért cserél gazdát. A csempészek ennek az összegnek akár több mint a felét fordítják megvesz­tegetésre. A jelek szerint nehéz ez el­len harcolni, hiszen Samper kolumbiai államfőről is kide­rült, hogy választási kampá­nyára hatmillió dollárt foga­dott el a Calí kábítószer- kartelltől. (heltai) Hétpárti egyeztetés. Az Igazságügyi Minisztériumban szerdán hétpárti egyeztetést tar­tottak a kormány alkotmány­módosítási terveiről: a minisz­terek és államtitkárok jogállá­sáról, az igazságszolgáltatási reformról, a népszavazásról, a választások időpontjáról és a képviselői összeférhetetlenség­ről. Az ellenzéki pártok április 23-ig írásban adnak véleményt. MI)F-Fidesz. koalíció? Le­zsák Sándor, az MDF elnöke szerint a Fidesz hétvégi kong­resszusát követően a két párt megkötheti az együttműködési szerződést, amely esélyt ad arra, hogy a jelenlegi koalíciót leváltsák, és 1998-ban gazda­sági növekedést és erkölcsi megújulást hozó új koalíció ve­gye át a hatalmat. Csökkenő színvonal. Mára tűrhetetlenül alacsony szintre süllyedtek a pedagógusok munkafeltételei a kelet-közép- európai térségben, és jelentősen csökkent az oktatás minősége - mondta tegnap egy tájékoztatón Fred van Leeuwen, az Oktatási Intemacionálé Magyarországon tartózkodó főtitkára. Zsarolnák az államot. A je­lenleg is több tonna, Németor­szágból származó fémszálas biztonsági papírt rejtegető bű­nözők 3 milliárd forintot kér­nek a papírért, de a hatóság nem egyezkedik. Tonhauser László ezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság osz­tályvezetője bizakodóan jelen­tette ki szerdán, hogy az eddigi őrizetbe vételek miatt a bűntár­sak pánikba estek, és mind több nyomot hagynak maguk után. Több feladat - több pénz. Az új egészségügyi törvény be­vezetése mintegy 10-20 milli­árd forintos többletköltséget je­lent majd az államnak a külön­böző egészségügyi feladatok átvállalása, s a közegészség- ügyi szolgálat megerősítése miatt - közölte Kakuszi István helyettes államtitkár a Népjó­léti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. Horgászati tilalom. Az idén a szokásosnál később, május 5- én kezdődik a ponty, a máma és a harcsa fogási tilalma. A pün­kösdi ünnepek miatt az április 21-én induló balatoni általános horgászati tilalom a szokásos­nál hamarabb, május 16-án éj­félkor befejeződik. Mégis lesz lövi? Remélhető­leg megindulnak a lóversenyek abban az esetben, ha a Szeren­csejáték Felügyelet engedélyezi a fogadásoknál a korábban üzemeltetett Anker-típusú gé­pek használatát - mondta el Székely Péter a Nemzeti Ló­verseny Kft. ügyvezető igazga­tója szerdán. Mit mutat a közvélemény barométere Magyarországon? Eltérő vélemények a piacgazdaságról Az Európai Bizottság megbízásából már hetedik éve készülnek olyan közvélemény-kutatások, amelyek a kelet-közép-európai országok lakosságának a piacgazdaság és a demokrácia fejlő­déséről alkotott véleményét elemzik. Az úgynevezett Közép- és Ke­let-Európai „Eurobarométer” kutatásban ezúttal 20 ország vett részt. Ezek: Albánia, Bela- rusz, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Grú­zia, Jugoszlávia, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia. Magyarország, Ma­cedónia, Oroszország, Ör­ményország, Románia. Szlová­kia, Szlovénia, Ukrajna. A magyar vizsgálatot a Mo­dus kft. készítette. Kérdezőbiz­tosai ezer emberrel beszéltek személyesen, a válaszadók la­kásán. A minta reprezentálja a 15 éves és idősebb magyar la­kosságot nem, életkor, iskolai végzettség, regionális elhe­lyezkedés és településtípus szerint. A jellemző válaszok Ma­gyarországon: A megkérdezettek túlnyomó többsége (72 százalék) szerint háztartásuk anyagi helyzete romlott. 21 százalék úgy vélte, hogy változatlan maradt, javu­lást csak 6 százalék említett. 37 százalék azok aránya, akik szerint az ország jövője szempontjából kedvező a piac- gazdaság megteremtése. A megkérdezettek egyharmada szerint kedvezőtlen, a többiek nem tudtak véleményt alkotni. A demokrácia fejlődésével csak a megkérdezettek 21 szá­zaléka volt elégedett, 72 száza­lék elégedetlen. Az általános helyzet megíté­lése Magyarországon továbbra is meglehetősen borús: a meg­kérdezettek 14 százaléka sze­rint jó irányba, 74 százalékuk szerint rossz irányba haladnak a dolgok. 12 százalék nem nyil­vánított véleményt. Ezek az adatok az elmúlt évek negatív tendenciája után csekély javu­lást mutatnak, hiszen 1995-ben csak minden tizedik megkérde­zett feltételezte a jó irányba való haladást. Ferenczy Europress Újra itt van... Ismét együtt dolgozik a beatnemzedék nagy szerzőpárosa: Bródy János és Szörényi Levente. A kiátkozott című zenés történelmi játékot Szentmihályi Szabó Péterrel közösen jegyzik. AIV. (Kun) László királyról szóló dráma ősbemutatója augusztus 21-én lesz a Szegedi Szabadtéri Színpadon. fotó: feb/such tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom