Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12-13 / 85. szám
G Rejtőzködő kulturális értékeink. A geszti Arany János- emlékház A természet értékeire épülő ökoturízmus a falusi vendéglátás egyik sajátos ága Az 1980-as évek második felében a Mecsek és a Bakony térségében már történtek kísérletek a falusi turizmus meghonosítására. A vendéglátásnak ez a sajátos ága, túllépve a hagyományos szobakiadáson komplex szolgáltatást nyújt, elsősorban a közvetlen környezet adottságaira, értékeire építve. Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Hollandiában reneszánszát éli a falusi turizmus. Az igényesen kialakított kínálat, országos, regionális hálózatokra építve, más turisztikai formáknál olcsóbban áll az érdeklődők rendelkezésére. Az említett országokban a vidék felzárkóztatásának, fejlesztésének egyik módja, Magyarországon — bár az első lépések már megtörténtek, és az idén elkezdődött a falusi turizmussal foglalkozó vendég- fogadók minősítése is — még mindig csak kiaknázható lehetőség. — Túl azon, hogy a vidék felzárkózásának eshetősége, a falusi turizmus egy jövedelem- pótló kiegészítő tevékenység is, amiről körülbelül négy év kemény munka után derül ki, egyáltalán életképes-e az adott településen vagy térségben — mondja Szabó Géza, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége alelnöke. A szövetség 1994-ben alakult, tagjai a falusi turizmussal foglalkozó egyesületek, szövetségek, azt támogató szervezetek. Jelenleg több mint 80 tagja van, ami közel 4000 vendégfogadót jelent. Az egyesületben önkormányzatok, falufejlesztéssel foglalkozó szakmai csoportok is vannak. Az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos kérdőívében külön kérdéskör foglalkozott a vidék- fejlesztésen belül a falusi turizmussal. Bár célszerű lenne, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal közösen támogassa a falusi turizmust, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állt az ügy mellé. Az idén a tervek között szerepel egy pályázati pénzalap elkülönítése a falusi turizmus támogatására, a kérdés csak az, hogy a meglehetősen széles kínálatból, mire lehet majd pályázni. Előrelépést jelent, hogy megkezdődött a falusi vendégfogadók minősítése. A négy kategória — melyet napraforgók jelölnek — a vendégfokozatok komfortfokozatát minősíti. A besorolás alapkövetelménye a tiszta, kulturált ház és környezet. A legalacsonyabb — egy napraforgós — kategória inkább a nomádabb, puritánabb környezetet kedvelőknek ajánlható, a legmagasabb — négy napraforgós — besorolás a szállodai vendégfogadással egyenértékű szolgáltatásokat kell, hogy nyújtson. Megyei lehetőségek, problémák Békés megyében a falusi turizmus beindításának első lépéseit felvállalok között szerepelt a megyei művelődési központ is. Az indulásról Pocsajiné Fábián Magdolnát, a művelődési központ munkatársát kérdeztük. — A megyei művelődési központ tevékenységi körébe tartozik a hátrányos helyzetű térségekkel, településekkel való foglalkozás. Nem egészen négy éve indult a megye hét településén — Békés-Biharban — egy térségfejlesztő munka. Ennek során a településen lakók igényeként merült föl a falusi turizmus. Ekkor egy termékkereső tréninget tartottunk, melynek célja az értékek felmérése volt. Ezzel párhuzamosan 70 családnál mértük fel, hogy megfelelnek-e a falusi vendéglátásra, és képzést szerveztünk az érdeklődők részére. A ténykedés eredményére és a helyiek kezdeményezésére épülve létrejött a Békés-Bihari Térség Falusi Turizmusért Egyesület. Végül is a hét település közül Biharugrán, Körösnagyharsányban, Mező- gyánon és Geszten vannak meg a beinduláshoz szükséges feltételek. Szükség lenne egy térségi katalógusra, pályázati pénzre és olyan koordinátorra aki ezt a munkát összefogja, irányítja. A megye más településein — Vésztő, Elek, Nagybánhegyes, csak megvalósításra váró ötletek. — A megyei egyesület célja, hogy mindenkit összefogjon, aki a falusi turizmusért szervezett formában tenni kíván — mondja Juhász Attila, az egyesület titkára. Gond, hogy nincs a megyének vonzerőleltára, értéktérképe. Kívánatos lenne, hogy egy térség, település kialakítsa a maga értékeire épülő turisztikai sajátosságait. Ez nem parasztromantikát jelent, hanem a valós lehetőségek feltárását és hasznosítását, hogy ezekből jövedelem származzon. Fejlesztésre, támogatásra, pályázati lehetőségekre lenne szükség, ilyen azonban nagyon nincs. Biztos hátteret csak a szaktudás nyújt A falusi turizmus több, mint egyszerű fizetővendég-fogadás, vagy szállásbiztosítás. A vendégfogadónak a szálláshoz a programokat is biztosítania kell. Ezenkívül folyamatosan reklámtevékenységet folytat, adott esetben pályázatot ír. A vállalkozáshoz üzleti, marketing- és programszervezői ismeretekre van szükség. A megyei művelődési központ Bényei Gábor mezőgazdasági szaktanácsadóval közösen idén szervezett tanfolyamot a témában. A képzésre a leendő falusi vendégfogadókon túl önkormányzatok, településfejlesztéssel foglalkozó intézmények munArculatalakítás és értékfelmérés A tourinform-irodák nem kimondottan falusi turizmussal foglalkoznak. Közös célok, érdekek azonban előtérbe kerülhetnek. — Mi egy vidéki tour- inform-iroda feladata?—kérdeztük Lizák Szilviát, a gyomaendrődi iroda vezetőjét. — Talán a legfontosabb, hogy összegyűjtse a város és a környék értékeit. Az itt élőknek meg kell érteniük, aki idegenként, turistaként érkezik hozzánk, annak minden új. Az iroda a város idegenforgalmi arculatának kialakításában működik közre, képviseli a külvilág felé, és a városon belül is. Mivel a közelmúltban indult az iroda, rengeteg a feladat. Az emberekben tisztázni kell, hogy miért jó, mire használhatják a tourinform-irodát. Folyamatosan részt kívánunk venni idegenforgalmi vásárokon, kiállításokon, hogy minél szélesebb körben megismertessük Gyomaendrődöt. Készül a várost bemutató prospektus, mellette pedig egy másik, mely a rendezvényeket, a környék programlehetőségeit mutatja be. Gyomaendrődön rengeteg érték van — gondolok például a Kner vagy az Európa-hírű motormúzeumra, a termálfürdőre, az élő Körösre és a 14 holtágra, a Nemzeti Park területére — amely megfelelően propagálva és hasznosítva idegenforgalmi vonzerőt jelent. Vonzerőt jelenthet a hagyományos gazdálkodás megőrzése, bemutatása Békésszentandrás, Gerla, Körösladány, Gyopárosfürdő, Bucsa — is megvoltak már a falusi turizmus csírái. Az ő közreműködésükre és a bihari egyesületre épülve megalakult a megyei falusi turizmusért egyesület. Az MMK a humánfejlesztői folyamat település-, térségi szintű beindításához tud segítséget nyújtani: közösségi cselekvés beindítása, civil szervezetek alakulása, értéktérképkészítés, kutatás, képzés. A Békés Megyéért Falusi Turizmusért Egyesületnek jelenleg inkább lehetőségei és tervei vannak, a megvalósításhoz hiányzik az anyagi bázis. így nincs még kiépítve az az információs rendszer, mely tartalmazná a konkrét szálláslehetőségeket és a hozzájuk kapcsolódó programokat. Nincsenek kidolgozott térségi programok, katársai is jelentkeztek. Érdeklődésük jelzi, egyre több helyen ismerik fel, a jól megszervezett és a környék lehetőségeit kiaknázó falusi turizmus a felemelkedés egyik ösztönzője lehet. — Ez nem az első tanfolyam a témában, és aki részt vett az elsőn, és azóta gyakorlatban is végzi a vendégfogadást, az a másodikra is eljött — mondja Bényei Gábor. Az első képzést 1994—95-ben szerveztük. A jelenlegit a Földművelésügyi Minisztérium és a Svájci-Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 50-50 százalékban közösen támogatja. Ez az utolsó tanfolyam, amit a svájci föderáció anyagiakban támogat. A svájci módszerrel végigvitt tanfolyamok résztvevői azonban a továbbiakban is megszerzik az alapítvány és a Neuchatel egyetem közös bizonyítványát. A képzés két irányba fut. Az egyik irány a falusi turizmus mint vállalkozás. Ennek végeredménye egy üzleti terv. A tanfolyam másik része kifejezetten a vendéglátás, vendégfogadás gyakorlati teendőivel foglalkozik. A témában készül a Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány részéről egy tanulmány, mely jó alapot jelenthet arra, hogy a megyében is beinduljon a falusi turizmus. Falusi turizmus a gyakorlatban Gerlán Braunná Mázán Ilona és családja alig két éve, hogy belekezdett a vállalkozásba. Úgy döntöttek, a nagy családi ház kihasználható vendégfogadásra. A falusi turizmussal megismerkedve úgy látták, a vendégfogadásnak ebben az ágában több lehetőség rejlik, mint az egyszerű szobakiadásban. — A ház és a közvetlen környezet alkalmas arra, hogy itt falusi turizmus folyjon — mondja Braunná Mázán Ilona. A csendes környezet, a Körös, Gyula és Békéscsaba közelsége rengeteg programlehetőséget kínál. Az első évben már fogadtunk holland családot, nekik például külön tetszett, hogy állattartással is foglalkozunk, a környék bebarangolásán túl nem is akartak messzebbre menni. Természetesen ahhoz, hogy működjön a vendégfogadás, folyamatosan csinosítani, bővíteni kell a ház körüli területet. Idén kialakítottunk egy kis játszóhelyet arra az esetre, ha gyermekes család érkezik. Lovat, kecskét, sertést tartunk, hiszen van aki éppen a hagyományos állattartás után érdeklődik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják számomra, hogy van jövője a falusi turizmusnak. Az oldalt írta: Kovács Attila. Fotó: Pap István A HÉT TEMAJA 1997. április 12-13., szombat-vasárnap A vidék egyik lehetősége
