Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-11 / 84. szám
Piaci körkép Légiszolgáltatás Gyakorló pilótaként Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán kezdte a pályafutását. (6. oldal) J jt: 7-1 L rWfa A 44-es elkerüli Gyulát? \9met Az építkezés részben az Európai Unió Phare-programjának támogatásával valósul ' MBb'pw meg aKHVM beruházásában. (7. oldal) Szeghalmon tegnap egy csomag hagymáért 30, egy csomag retekért 30-35 forintot, egy zöldpaprikáért nagyságtól függően 30-40 forintot kértek. (7. oldal) 1997. április 11., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya Békés Megyei Hírlap Melléklete Múló hóbort, avagy új korszak nyitánya az üzleti életben? Internet: belépő a nagyvilágba Az Internet — azaz a kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatokból álló, egész bolygónkat beszövő, számítógépeket és felhasználókat összekötő rendszer — a hatvanas évek elején, az Egyesült Államokból indult. Az eredeti cél katonai volt, és olyan kommunikációs rendszer kialakítására irányult, mely egy-egy részének kiesése esetén is működőképes marad. A kezdetben csak néhány gépből álló rendszer ma már a Föld majd minden országában több millió számítógépet és felhasználót köt össze. A levelezésen túl, hihetetlen méretű adattömeg érhető el rajta, a tőzsdei, üzleti információktól, a hálózaton is megjelenő napilapokon, folyóiratokon át, az utazási és szálláslehetőségeken keresztül az egészségügyi tanácsokig és színházi programokig. A felsorolás nem teljes, a felhasználás lehetőségeinek egyelőre csak a hálózati vonalak sebessége szab határt. Az Interneten ma már multimédia-alkalmazásokra van lehetőség, sőt vásárolni is lehet rajta. A rádió- és televízióműsorok Interneten történő sugárzása pedig már a nem is olyan távoli jövőben megvalósulhat. Gyermekeinknek már nem lesz újdonság, csak egy eszköz, amit a mindennapokban használnak. A most aktív korosztálynak pedig egy, két év alatt el kell sajátítania a felhasználói ismereteket, különben nem csak informálisan, de a munkaerő- piacon is behozhatatlan hátrányba kerül. A hálózat kész, ideje bekapcsolódni. (Folytatás a 6. oldalon) Képernyőnkön a nagyvilág Hírháttér Kötelezően hitelesített könyvek Az elmúlt években csupán az 50 millió forintot meghaladó indulótőkével rendelkező társaságokat, illetve az egy személy tulajdonában levő, egy- . milliós törzstőkéjű cégeket kötelezte a számviteli törvény arra, hogy könyvvizsgálóval hitelesíttessék mérlegüket. Ez évtől kezdve azonban e kötelezettség már minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra kiterjed. A vállalkozók körében meglehetősen sok a fenntartás ezzel az úgynevezett auditálási kötelezettséggel szemben. Drágának, már-már meg- fizethetetlennek tartják a könyvvizsgálói díjakat, s az e szolgáltatást nyújtó cégek iránt sem osztatlan a bizalom. Erről kérdeztük dr. Rieb Lászlónak, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének véleményét. — A vállalkozásoknak volt idejük megbarátkozni a kötelező könyvvizsgálat gondolatával, hiszen a törvény vonatkozó passzusa nem egyik napról a másikra, hanem ,,késleltetve" lépett érvénybe — mondja az ismert szakember. Ami pedig a szolgáltatás díját illeti: nincsenek szabott árak, csupán ajánlottak. Napjainkban —a gyakorlatban kialakult tarifa szerint — egy- egy könyvvizsgálói napért 25—50 ezer forintot kérnek a szakcégek. Az összeg nem csak az auditortársaság hírnevétől, megbízhatóságától, hanem a vizsgált vállalkozás méretétől, az ellenőrzés nehézségi fokától is függ. Egy vizsgálat általában 3—5 napig tart, tehát úgy 100 ezer körül van a szolgáltatás végösszege. Ez nem megfizethetetlen summa, és azt is tudni kell, hogy a nemzetközi üzleti életben nagy jelentősége van a könyvvizsgálói véleménynek. A bizalmat illetően: a könyvvizsgálók teljes személyes vagyonukkal felelnek minden hibáért, amit nem fednek föl — függetlenül attól, hogy milyen okból siklottak át rajta. Már csak ezért is állíthatom, hogy igenis megbízhatóak a vizsgálati eredmények. A könyvvizsgálat a hitelezők, leendő befektetők, részvényesek pontos és részletes informálására szolgál elsősorban. Nyugaton ennek már nagy hagyományai vannak, itt az ideje, hogy a piacgazdaság kialakulását ezzel a lépéssel is elősegítsük. Szalóky Eszter Nagyné Ivanov Milka, a Békéscsabai Hűtőipari Rt. vezér- igazgatója 1957-ben született a Pest megyei Lóréven. Budapesten, közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd a Számviteli Főiskolán diplomázott és könyvvizsgálói képesítéssel is rendelkezik. 1976—1993 között a ráckevei Aranykalász Tsz-ben dolgozott különböző beosztásokban — többek között a szövetkezet hűtőházának főkönyvelő-helyetteseként —, aztán egy évig Budapesten, egy pénzügyi-gazdasági tanácsadó cégnél tevékenykedett. 1995 januárjától a Békéscsabai Hűtőipari Rt. vezérigazgatója. Férjezett, Milán fia közép-, Péter fia általános iskolai diák. Vezérállásban —A hírek szerint,,perceken belül" aláírják az állam részéről a Magyar—Amerikai Vállalkozási Alappal (MÁVA) a privatizációs szerződést, és ezáltal 62 százalékos részvényhányaddal a MÁV A lesz a Hűtőipari Rt. többségi tulajdonosa. Milyen változásokat hozhat ez a cég életében? — A csabai hűtőház hazánk legnagyobb tárolókapacitással rendelkező hűtőháza, mely 1995-től ismét nyereségesen működik. Tavalyi árbevételünk meghaladta a kétmilliárd forintot. A MAVA belépésével és a várható tőkeemeléssel elhárulhatnak a pénzügyi akadályok a további előrelépés elől, és esély nyílhat arra, hogy teljes kapacitással üzemeljünk. —A tevékenységi körök is bővülhetnek? — A térség sajátosságaiból adódik, hogy a hűtőház alapvetően zöldségek felvásárlásával, majd gyorsfagyasztásával, értékesítésével foglalkozik. Újabban ez kiegészült a gyümölcsök gyorsfagyasztásával is. Híressé vált derelyecsa- ládunk bővítése szintén folyamatban van. — Veszteséges céget,,változtattak át” nyereségessé. Minek köszönhető ez? —Minőségi változtatásokat hajtottunk végre a felvásárlásban, a termelésben, a kereskedelemben és a vállalati szervezetben. Ez együtt járt szemléletváltozással, költségtakarékos gazdálkodással, új, ösztönzési bérezéssel, nagyobb számonkéréssel, fegyelemmel. — A felsoroltak nem mindig növelik egy főnök népszerűségét. — Nem tartom magam igazán szigorú vezetőnek, de az eredmények talán tükrözik: rend uralkodik a csabai hűtőházban. Bár a döntéseket egyedül hozom, de kollégáim, a menedzsment véleményét kikérem. •—Említette a rendet. Ez az ön szótárában mit takar? — A határidők betartását, a pontos, precíz, fegyelmezett, tervszerű munkavégzést és a tisztaságot. — Utóbbihoz az is hozzátartozik, hogy a vezérigazgató még az irodájában is fehér köpenyt visel? —Nem feltétlenül erre gondoltam, de számomra természetes a fehér köpeny, úgymond reflexszerűen veszem fel. A vállalat egész területén kötelező a védőruha, de a közelmúltban például az is előfordult, hogy a közgyűlésen is magamon felejtettem. —Munkarendjében milyen stílus híve? — Az üzleti kapcsolattartások, tárgyalások megkövetelik, hogy sokat legyek távol a telephelytől. Rádiótelefonon, faxon azonban ilyenkor is elérhető vagyok. A nyolcórás munkarendhez nem ragaszkodom, sokszor kora reggeltől késő estig dolgozom. A hűtőház jelenleg megkívánja a mozgó vezetőt, de ha termelési, értékesítési tervünket teljesíteni tudjuk, talán több időt fordíthatok a vállalaton belüli finomításokra is. —Tegyük félre egy kicsit a fehér köpenyt, de maradjunk az öltözködésnél. Követi a legújabb divatot? — Szó nincs erről, az öltözködésben konzervatív vagyok, és általában a kosztümöket részesítem előnyben. ■— És a főzésben ? — A család ízlése a döntő, kedvenc a rántott hús és a hűtőházi sült derelye. —Szabadidejét mivel tölti legszívesebben? — A szabadidő a családhoz kötődik, a fiaimnak szívesen segítek a tanulásban, ha pedig jut rá időnk, kirándulni megyünk. A szakirányú könyvek, kiadványok átböngészése mellett egy-egy új regény beiktatásával, elolvasásával is próbálkozom, de sűrűn előfordul, hogy idő híján csak a könyv beszerzéséig jutok el. Nyemcsok László
