Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
BÉKÉS MEGYEI HIRLAPo MEGYEI KÖRKÉP 1997. március 17., hétfő r o Még jelentkezhet! (u) A II. országos amatőr tehetségkutató zenei verseny, Szombathely jelentkezési határideje a meghirdetettt 1997. március 19-e helyett 1997. március 22-e. Azok az érdeklődők, akik még jelentkezni kívánnak, hívják a 94/ 314-495-ös telefonszámot. Új gyógyszertár, (i) Körösújfaluban gyógyszertár nyílt a napokban. A Lenin u. 16. szám alatti épületet az ön- kormányzat ingyen bocsátotta a gyógyszertár rendelkezésére. Az újfalui gyógyszertár kedden, csütörtökön és pénteken a délelőtti órákban áll a lakosság rendelkezésére. Beszámoló, (i) A Szeghalni Városi Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola tevékenységéről Vígh Ilona igazgatónő számolt be a város cépviselő-testületének. A képviselők az intézmény munkáját jónak találták, s a beszámolót elfogadták. Nyitás májasban, (m) Néhány nappal ezelőtt — belső átalakítás miatt—ideiglenesen bezárt a sarkadi Sweet Night Diszkóklub. Drimba Péter, az egyik tulajdonos tájékoztatása szerint május 2-án nyit újra a közkedvelt szórakozóhely. Az ünnepi nyitásra az Impero együttest hívta meg a klub Vezetése. Félszáz varrónő, (i) Körösújfaluban, a Ságvári utcában a Béköt-Lato Kft. vásárolt egy épületet. Kincses István polgármester elmondta: az ingatlant a megyei terület- fejlesztési tanács pályázati támogatásával felújították. Jelenleg a Béköt-Lato Kft. varrodát működtet az épületben, ahol csaknem félszáz helyi és környékbeli nő kapott munkát. Békés megyei felszólalások a nemzeti agrárprogram vitáján Metró helyett mezőgazdaságot! Mint arról már lapunkban hírt adtunk, csütörtökön rendezték meg Gödöllőn a nemzeti agrár- program vitáját, amelyen két Békés megyei résztvevő is felszólalt. A nagykamarási Kalocsai András a helyi gazdák képviseletében kért szót, s felolvasta közös nyilatkozatukat, amit elhangzása után átnyújtott az elnökségben helyet foglaló Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A nagykamarásiak leszögezik: „Napjainkban a magyar gazda tevékenységével nem csak a gazdasági-kereskedelmi életet változtatja meg, hanem — amellett, hogy elvégzi alapvető feladatát — részese és formálója a társadalom gazdasági és közéleti folyamatainak. Az eddigi rossz gazdasági-kereskedelmi struktúrát megváltoztatva jobbat akar a nemzetnek, családjának, magának. A folyamat haladhat jó és rossz irányba. Ha elveszítjük a társadalom szimpátiáját, igazunkat nehéz lesz kiharcolni. Ezért a kormánynak és a gazdáknak egyaránt nagy szakmai, társadalmi és politikai felelősséggel kell folytatni a mit és a hogyan feltárását és dolgozni annak megvalósításáért. Nagyon fontos, hogy a kormány változtasson a mezőgazdaság eredményes működését befolyásoló politikáján, ezért mindkét félnek először saját háza táján kell megtárgyalni az igényeket, kérelmeket és lehetőségeket. A két fél találkozásakor már nem lehet rögtönözni, légvárakat építeni és olyan tárgyalást folytatni, ami az egész ország gazdasági, kereskedelmi és nemzetközi megítélését negatív irányba terelné. Tudomásul kell venni azok nak, akiket érint, hogy szólamokkal, üres ígéretekkel a gazdák nagy többségét már nem lehet tévútra vezetni sem a Rózsadombról, sem a Kossuth térről.” Kalocsai András nagy vissz hangot kiváltó felszólalása után lapunk munkatársának elmondta, nézetük szerint a gazdákat két dolog érdekli: legyen piac és a megtermelt termék hasznának nagyobb része az övéké legyen, ne pedig a kereskedelemé. Utóbbi elvárásuk nyomatékosítására még húsvét előtt gazdavásárt rendeznek Budapesten. Felkérik a gazdákat Záhonytól Sopronig, hogy felesleges terményeiket vigyék Budapestre és a kiskereskedelmi árnál jóval olcsóbban ajánlják fel megvételre a fővárosiaknak a legforgalmasabb helyeken, valamint a tv, a rádió székháza és a Parlament előtt. Tóth Imre, Sarkad polgár- mestere a Sarkad térségi agrártermelők egy csoportját képviselte a gödöllői tanácskozáson. Mint mondta, azért fogadta el Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter meghívását e fórumra, mert polgármesterként úgy érzi, nemcsak a magyar gazdák problémáiról van szó, itt már az alföldi települések megtartóképessége forog kockán. — Meglepő volt volt számomra a tanácskozás késő délutáni kezdése — mondta Tóth Imre, akivel a konferencia után beszélgettünk. — Az ország különböző pontjairól érkező szakemberek vagy meghívottak csak 17 óra után kaphattak szót. Úgy gondolom, ha a kormányzat komolyan gondolja az agrár- program előtt használt „nemzeti” jelzőt, akkor „főműsoridőben”, azaz kora délután kellett volna megkezdeni a téma tárgyalását, hogy a 200-300 kilométerről ideérkező „nemzet” szava ne nyúljon az éjszakába. Megjegyzem, Göncz Árpád köztársasági elnök a rendezvény felénél felállt és távozott (17 óra 30-kor), s vele együtt (mire a vidék szót kapott) a sajtó képviselőinek 90 százaléka is elhagyta a termet. Tóth Imre felszólalásának középpontjában az a kérdés állt, hogy vajon a magyar agrárágazat fel van-e készülve az európai országokhoz való csatlakozásra. A sarkadi polgármester véleménye szerint az agrárágazatot érintő állami támogatások nagyságában egészen biztosan nincs, hiszen míg a közép-európai országokban 50-60 százalékos állami támogatás hozhat versenyhelyzetbe agrártermelőket, addig nálunk a 10-12 százalékos támogatás eleve reménytelen versenyhelyzetet teremt. Mint a polgármester elmondta, az agrár demonstrálok egyik kérése éppen az állami támogatás növelése a mezőgazdaságban. Tóth Imre egy „szerény” helyzetjavító javaslattal is előállt a tanácskozáson. Mint mondta, a fővárosban megépíteni tervezett 4-es metró 180 milliárdját kellene a jelenlegi támogatás mellett az agrárágazatnak adni, ha a kormányzat valóban komolyan gondolja a „nemzeti” jelzőt. A metró 10 perccel hamarabb tenné meg ugyanazt az utat, mint a felszíni járművek, és csak a budapestieket szolgálná. Ugyanez a pénz a mezőgazdaságban évtizedes ágazati hátrányokat hozna be, és az ország négyötödét szolgálná. A.Z. — M. M. Tudás, tehetség, tisztesség Március 15-én Réthy Lipótra, a város hajdani nyomdászára is emlékeztek a szarvasiak. A forradalom nyomdásza elsőként nyomtatta ki megyénkben a Tizenkét pontot magyarul és tótul. Az emlékezők a Gyomai Nyomdaipari Múzeumból kölcsönzött 110 éves Boston kézipréssel helyszínen készített emléklapot kaptak ajándékba. Az ünnepség helyszínén, a Szabadság úti Petőfi-domborműnél Banner Zoltán művészettörténész mindenekelőtt a fiatalokhoz szólt. — A mi országunk olyan pontján van a világnak, ahol 149 évig mindig választani kellett, hogy rabok legyünk vagy szabadok — hallottuk a szónokot, aki szerint eljött az a pillanat, amikor csak a fiatalság mentheti meg a hazát. A fiatalokra vár a feladat, hogy a támogatott, tűrt és tiltott hármas „T”-je után megteremtsék az új hármas „T”- t, az új Magyarország talpkövét, ami nem más, mint a tudás, a tehetség és a tisztesség. Cs. R. A Városi Képtárban kapott helyet Kónya Sándor világhírű operaénekes adományaiból berendezett Kónya emlékszoba is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Zászlóadományozás és képtáravatás Sarkadon A sarkadi önkormányzat számos, egyenként is kuriózumnak számító eseményt időzített március 15-ére. A reggeli órákban a város vezetői és a hódmezővásárhelyi 62-es számú Bercsényi Miklós lövész- dandár együttműködési megállapodást írt alá. Eszerint a sarkadi katonaköteles fiatalok zömét továbbra is ehhez az alakulathoz igyekeznek bevonultatni. Az itt szolgáló katonák ápolják szülővárosuk hősi emlékhelyeit és a város ünnepségein díszőrséget állnak. Az aláírást követően a vendégek a Kossuth-kertbe vonultak, ahol Lezsák Sándor, az MDF országos elnöke ünnepi beszéddel emlékezett meg a 149 évvel ezelőtti forradalomról és szabadságharcról. A párt elnöke felolvasta azt a 12 pontot, amit a felhívásukra beküldött 12 pontok egyetértő soraiból válogattak össze. Mint Lezsák Sándor elmondta, az így összeollózott 12 pont a mai Magyarország hangja. A nemzeti kultúra és piac, a magyar termőföld megőrzése mellett felhívta a figyelmet a nemzeti összefogás hiányára, ami nemcsak anarchiát idézhet elő, de jelentősen gyengíti az ország tárgyalási pozícióit is. Lezsák Sándor beszédét követően a sarkadi önkormányzat zászlót adományozott a vásárhelyi dandár páncéltörőinek. Az ünnepélyes keretek között átadott jelképet Szabó Endre református esperes és Kovács József katolikus plébános szentelték fel. Az ünnepi gyülekezet ezután a felavatásra váró Kossuth utcai Városi Képtárhoz vonult. A Sarkadról elszármazott művészek és azok barátai az elmúlt években tengernyi műalkotást (festményeket, szobrokat) ajándékoztak a településnek. Á szám szerint több mint 200 művészi alkotásnak március 15-étől az új Városi Képtár ad hajlékot. Az egybegyűltek a képtár avatásán üdvözölhették Búza Barna szobrászművészt, Sarkad első díszpolgárát. Ezen az avatón vehette át a „Sarkad Kultúrájáért” címet a város kulturális életéért sokat áldozó dr. Kesztyűs Ferenc festőművész és Uyés Imre művésztanár. A Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár kezébe kerülő képtár avatása után adták át a világhírű (sarkadi születésű) operaénekes, Kónya Sándor adományaiból berendezett Kónya Emlékszobát. A tárlatvezetésre és a Kónya-szoba bemutatására Banner Zoltán művészet- történészt kérték fel. Magyar Mária A színésznő szerelmei (12.) Barbra önmaga tükrében Még nincs állandónak mondható főszereplője Barbra élete színpadának. Lesz-e, s mikor? André Agassi volt az utolsó nagy O — ő azonban elpártolt. Brooke Shield a választottja az ő élete színpadán, Barbra körül pletykák kavarognak hébe-hóba, ezeket azonban mind ő, mind az élet cáfolja. Robert Igerrel, az ABC-Tévéhá- lózat egyik igazgatójával randevúzgatott, vagy Gary Buseyvel, malibui szomszédjával. Múlandó ügyeknek bizonyultak —már ha volt egyáltalán valami a mélyükön. A Fehér Ház gálavacsoráján az amerikai tévéképernyő legszexisebb férfijával, Peter Jenningsszel jelent meg. Állítólag maga Hillary hozta össze őket borzasztó ravaszul. Egy hét múlva Jennings már Barbra sztárvendége volt a New York-i hangversenyen. Az érdeklődő közvélemény feszülten figyeli a dolog alakulását. — Mindent úgy csináltam, ahogy magamban helyesnek éreztem. Sohasem izgatott, mit gondolnak erről mások! Persze, nehéz dolog a közönséget nem látni, hallani, például a Broadwayn. Vagyis az önállóság, az egyéniség ereje sem minden? Nem boldogít Bili Clinton mindenkori sztárvendége okvetlenül? — Őszintén szólva a színészeket sosem kedveltem nagyon. Túlságosan sokat foglalkoznak magukkal. Az énekesek pedig előbb-utóbb külsőségessé válhatnak. Gondolom, bennem mindig is volt annyi — nevezzük így — érdekesség, hogy ne a környezetemmel kelljen törődnöm állandóan, a külsőségekkel, hogy itt vagy ott miképp érvényesülnek legelőnyösebb adottságaim. Tulajdonképpen senki se tudja, ki vagyok, mi vagyok, s ez végső soron még számomra is rejtély. Utálok magamról beszélni. Mindig a roppant önbizalom és a roppant kishitűség keveréke voltam. Szeretnék valami lenni, valamit csinálni, mindegy, mi az. A szereplés, az éneklés nem elég. Olyan megfoghatatlan dolgok.' Szó szerint: az eredmény nem kézzelfogható. Pedig én mindig is tudtam— nyilatkozta —, igen, én mindig tudtam, hogy híres leszek! Ki akartam tömi abból, amiben élnem kellett. Brooklynból. El innen, el, ezt éreztem. Fura voltam, muris lány, meg még rosszabb is annál. Holott tudtam, hiába csúfolnak a társnőim, az ott nem az igazi élet. Tudtam mindig, hogy szeretek elegánsan, sőt előkelőén vacsorázni, és felöltözni hozzá. De nem ez életem boldogsága. Imádok imádni dolgokat... (Részlet Nellie Bly könyvéből, amelyet Tandori Dezső fordításában a Geomédia Kiadó jelentetett meg.) (Vége) A festőművész emlékére Sülé István: Plomin Szerkesztőségi irodám falán régi festmény, kollégámtól örököltem valamikor, a színét szeretem nagyon: csupa kék. Az ég. a víz, a vitorlák, minden olyan gyönyörű kék. Amilyen csak ragyogó napsütésben, fényben lehet az égbolt, a tenger, a tavak víztükre vagy éppen valakinek a szeme. Sülé István alkotása ez a festmény, azé a festőművészé, aki éppen egy éve, 1996. március 12-én hunyt el. Sülé István Orosházán született 1938-ban, a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban 1956-ban érettségizett. Szegeden végezte el a Pedagógiai Főiskolát, majd a Békéscsabai 1. Számú Általános Iskolában tanított rajzot. Több alföldi tárlaton szerepelt képeivel, az első önálló kiállításra a csabai Képcsarnokban kapott lehetőséget 1963-ban, 25 éves korában. A Békés Megyei Népújság június 23-ai Köröstáj mellékletében P. A. tudósít a megnyitóról: „Az előadóterem két helyiségének falait borító műveket nézve megállapíthatjuk, hogy— bár a festő művésztelepekre, s külföldre is jár—Sülé Istvánnak nem kell messzire utaznia meglátásért, inspirációért. Az eddigi munkásságának zömét szűkebb hazája képzőművészeti felfedezésére fordító fiatal festő művészetének legnagyobb ihletői a csabai városképek. A mértani formákat kiváltképp kedvelő festő házak csoportjaiban, városrészletekben megtalálta igazi képzőművészeti látásmódjának megfelelő témáját...” Immár 25 esztendeje tanította a békéscsabai gyerekeket, amikor Vass Mártának a következőket nyilatkozta: A rajzoktatás célja „a látáskultúra fejlesztése, és ebbe attól kezdve, hogy vegyék észre maguk körül a szépet a gyermekek, még rengeteg minden értendő. A szín- és formaérzékelés, a lényegkiemelés, az, hogy mi milyen hatást vált ki. Ma, amikor egyre inkább a látvány világában élünk, legalább egy kicsit mindenkinek tisztában kell lenni ezekkel.” A valóság tisztelete jellemezte mindvégig, képeibe csak annyi fantáziát engedett, amennyi a művet megkülönbözteti a látványtól, csak annyit, hogy egy kicsit maga a művész is benne lehessen...” Sülé István festőművészre emlékeztünk. Niedzielsky Katalin
