Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01-02 / 51. szám

1997. március 1-2., szombat-vasárnap INTERJÚ/HIRDETÉS „A legfontosabb dolgunk, hogy tájékoztassuk, felkészítsük az embereket” Veszélyek között rettegés nélkül ,Ma is vallom az alapelvet: előbb alkalmassá lenni, azután alkalmassá tenni" FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) — A megyei polgári védelmi pa­rancsnokság 1962-ig a Belügymi­nisztérium égisze alatt, utána 1990-ig a magyar honvédség ke­retében dolgozott, majd ’90 júniu­sától ismét a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozóan rend­védelmi szervként látjael afelada- tát. Korábban, az ’50-es években a légoltalmi teendőkre való felké­szülés jelentette az elsődleges munkát. Összességében a háborús konfliktusra koncentrálás egészen a rendszerváltásig jellemző volt, s kapcsolódott hozzá — hiszen tu­dunk példákat is említeni — az ’56-os jeges árvíz, illetve lakos­ságvédelmi feladatok béke idején, azután megyénkben az 1970-es, ’72-es, ’80-as árvízi védekezés. Az átalakulást részben a haderőreformhoz köthetjük, s per­sze a feladatok közt sorren­diségváltozás is megfigyelhető, érzékelhető. A kiindulópont a békeidő, ezen belül a veszélyezte­tettségre való felkészítés, felké­szülés lett a dolgunk, nem elha­nyagolva azt, hogy háborúban a lakosság védelmével kapcsolat­ban melyek a feladataink. Hogy ez mennyire nem ' régi keletű, elegendő arra gondolnunk: az or­szág déli határának másik oldalán polgárháború dúlt, s ez a tény is­mét előtérbe helyezte valamikori elsődleges teendőinket. Az állam- igazgatást is érintő átszervezés, il­letve a népgazdaságban bekövet­kezett váltás bennünket az 1990- es években ért utol, majd a megyei parancsnokságon 1996-ban ré­szesei lettünk egy szervezeti átala­kításnak. Mindannyian tudtuk és megértettük, hogy korszerűbb szervezetben kell tevékenyked­nünk, s ez magában foglalta a drasztikus létszámcsökkentést is. A változások után az 57 fős me­gyei parancsnokságál fősre csök­kent. A hivatásos állomány vala­mennyi tagja felsőfokú diplomá­val rendelkezik, és a körzetkiren- deltség-vezetői beosztások is mind főiskolai végzettséghez kö­töttek. A polgári védelem szervei valójában az önkormányzati rend­szerhez igazodnak. Ennek követ­keztében a polgármester az adott település védelméért felelős vezető. A helyi védelmi bizottsá­gok mindegyikében található olyan, polgári védelmi feladatot értő, ismerő kolléga, aki a kataszt­rófavédelmi munkacsoport­vezetői feladatot el tudja látni. Szakmailag felkészültek, képesek összefogni mindazokat, akikkel a mentés, védekezés, kárfelszámo­lás feladatait felvázolják a döntést hozó polgármester előtt. Előbb alkalmasnak lenni... — Hány körzet található Békés megyében, s mekkora a létszá­muk? — Az átszervezés hozott jelentős változást, így a tíz körzeti parancsnokság helyett ma már csak három működik — 2-2 fős létszámmal —, és két- vagy egyfős kirendeltségekkel jelen va­gyunk mind a 12 helyi védelmi bizottságban. Az átszervezés so­rán komolyan gondolkodni kellett azon, hogy a kollégák miként tud­ják ellátni a feladataikat. Úgy lá­tom, és megnyugtatónak tartom, hogy megmaradt egy olyan szak­mai csapattal a megyei parancs­nokság, amely adott esetben egyből kiegészítő, segítő háttere lehet a körzeteknek, kirendeltsé­geknek. — Amikor Önt tavaly decem­berben kinevezték megyei pa­rancsnoknak, akkor már meg­bízottként nem lebecsülendő vezetői tapaszta­lattal rendelke­zett. Kérem, be­széljen néhány gondolattal a szakmai múltjá­ról. — Annál is előbb kezdem. A középiskolát a Vásárhelyiben végeztem mű­szaki szakon, majd egy évet a tervező vállalat­nál dolgoztam. Később a Kos­suth Lajos Kato­nai Főiskolára jelentkeztem műszaki szakra, 1978-ban avattak, utána Oroshá­zára kerültem, ott műszaki zász­lóaljnál a tiszthelyettesi képzés területén teljesíthettem szolgála­tot. A polgári védelem állomá­nyába 1985-ben kerültem saját kérésemre, itt műszaki tisztként dolgoztam ’95 februárjáig. He­lyettesi feladatokat 1994-től lát­tam el. Nem gondoltam, hogy ilyen gyors változások követik egymást a szervezetben. Megbí­zott parancsnokként 1995 márci­usától tevékenykedem, tehát nagy vezetői tapasztalattal nem rendelkezem. Negyvenegy éves vagyok. Úgy érzem, az a gyakor­lat és pedagógiai végzettség, amit a műszaki egyetemen szereztem, sokat segített az emberekkel való bánásmód terén. A másik, amire támaszkodhattam, a szakismeret. Mindig fontosnak tartottam egy alapvető dolgot: előbb alkalmas­nak lenni, azután alkalmassá ten­ni. —Amikor először beszélt a kol­légái előtt vezetőként, az elsőgon­dolat, amit a stílusából következ­tettem, az volt, hogy partnernek tekinti a munkatársait. Ón azt is vallja, nem tudja elképzelni, hogy a beosztottjai között szembenállás feszüljön. Csekély a tekintély? — Egy régi osztálytársam szavai jutnak eszembe. Annak idején, amikor megtudta, hogy a honvéd­séghez készülök, azt mondta: in­kább legyél jó ember és rossz pa­rancsnok, mint jó parancsnok és rossz ember. Akkor csak moso­lyogtam magamban, nem gondol­tam bele mélyebben, hogy lehet ezt együtt is csinálni. Tizenkilenc éve vagyok hivatásos tiszt, tehát tudom: lehet együtt csinálni. Ott, ahol ennyire kicsi a létszám, külö­nösen fontosnak tartom, hogy partnerei legyünk egymásnak. Azzal együtt, hogy igyekszem emberi hangon szólni a munkatár­saimhoz, tudják, a feladatok kap­csán igyekszem erélyes és követ­kezetes lenni, éppen azért, mert veszélyhelyzetekben sokszor életekről, értékekről van szó.-—A kollégáival tegeződik? — Hát igen, ha erre alapozzuk egy parancsnok tekintélyét, akkor ez nekem nagyon csekély, mert még a nagyon fiatal kollégákkal is tegeződöm. Úgy gondolom, nem ez a vezető—beosztott viszonyá­nak a meghatározója, hanem a tar­tás, a tisztelet. Megint csak a ta­pasztalat mondatja velem, hogy mindenkinek meg kell adnunk a maximális tiszteletet, de nem kell meglepődni azon, ha nem kapjuk vissza. — Hogyan fogalmazható meg a polgári védelem mai feladata ? — A legfontosabb — és ezt a ’95-ös árvíz, illetve a rendkívüli időjárás következtében kialakult helyzet vagy egy ipari baleset igazolta — a lakosság tájékozta­tása, felkészítése. Nélkülözhe­tetlen az emberek számára a ve­szélyhelyzet és a helyes magatar­tás felismerése. Most például Kondorosra irányul a szakmai fi­gyelmünk, ahol a meglévő szer­vezeteinket kell a belvízi védeke­zésben alkalmazni, máskor lehet, hogy árvíz, állatjárvány alkalmá­val látják el a személy- és va­gyonvédelmi feladatokat. Szá­munkra rendkívül lényeges volt az elmúlt években, hogy lássuk, a megyében milyen veszélyforrá­sokkal kell számolnunk. A szak- hatósági feladatot ellátó szervek­kel elemeztük a megye települé­seinek veszélyeztetettségét, an­nak mértékét, jellegét. Az a dol­gunk, hogy ez alapján felkészít­sük, tájékoztassuk a lakosságot. Azért, hogy ne rettegjünk, más­részt: ne felejtsük el, hogy veszé­lyek között élünk, ismerjük azo­kat, s valaki mondja el a tudniva­lókat a helyes magatartásról. Állandóan feszített rugó —Békés megyében milyen veszé­lyektől kell leginkább tartanunk? — Jogszabály szerint az or­szágban valamennyi települést be kellett sorolni a veszélyeztetettség szempontjából. Első kategóriába sorolhatók a nukleáris üzemek kö­zelségével veszélyeztetett telepü­lések. Egyes kategóriában szere­pelnek a közlekedési csomópont­ok, az árvíz által különösen veszé­lyeztetett, és a jelentős vegyi üze­mekkel rendelkező települések. Ily’ módon megyénkben két, egyes kategóriába sorolható város található, Békéscsaba és Gyula. A kettes kategóriába 30 település tartozik, a hármasban hét, a né­gyes kategóriában 30, és 6, veszé­lyeztetettség szempontjából nem sorolt településsel rendelkezünk. Árvíz által 23 település veszélyez­tetett, hiszen mélyfekvésű terület lévén, városaink, falvaink java mentesített ártéren fekszik, árvízi övezetekben. —• Milyen feladatokat tervez­nek az idei évre? — Azzal kezdem, amit most is csinálunk, hiszen bennünk állan­dóan feszített a ragó. Kondoroson most is tart a védekezés, vigyáz­nunk kell, hogy az enyhülés; az olvadás miatt ne veszélyeztesse az árvíz a településeket. A napokban zajlik az árvízi mentő csoportok vezetőinek, beosztottainak a fel­készítése. Már-már visszatérő fel­adat a határátkelők forgalmának a biztosítása. Nem szabad elhanya­golnunk a rendkívüli időjárási vi­szonyokat sem. Kiemelt feladat ez évben is az új beosztásba került állomány, és a települési parancs­nokságok szakmai felkészítése. László Erzsébet MűszakihgJözgazdaságtanilagvalóságl<özM_ Gázszámla, nyomáskorrekcióval Mennyibe kerül pontosan az a gáz, amit elfogyasztunk? A tökéletes gázmérőben hőfokkorrektornak és nyomáskorrektornak kellene lenni, hogy pontos legyen a mért térfogat, s ott van még a fűtőérték. Egy pontos gázmérő berendezés, ami a fűtőértéket is tudja mérni, drágább lenne mint az autó, s ezután már nagyon kevés plussz költséget jelentene, hogy azonnal forintba is tüntesse fel a fogyasztást. A lakossági fogyasztó egy ilyen mérőberendezést természetesen nem tudna sem közvetlenül, sem pedig közvetve — a gázárba beépítve — megfizetni, szolgáltató azonban törekszik a minél pontosabb elszámolásra. Novai Györggyel, a Vezetékes Energiafelhasználók Szövetségének elnökével a sok mérhető paraméter közül ezúttal a gáz térfogatával foglalkozunk, mégpedig úgy, hogy a hőmérsékletet állandónak vesszük, s csak a nyomáskorrekcióra koncentrálunk. Évtizedekig mérte a gázmérő a köbmétereket, ám a térfogat a nyomástól függ. Egy szifonpatronnyi széndioxid is meg tud tölteni egy léggömböt, pedig ugyanarról a gázmennyiségről van szó. Miután a gázvezetékben az átlagos légköri nyomásnál nagyobb a nyomás — különben ki sem jönne a csőből —, szükséges ezzel a túlnyomással a mérő által mért köbmétert korrigálni. Vagyis megmondani, hogy ez átlagos légköri nyomáson milyen térfogatú gáz lenne. Az átszárnítás azért szükséges, mert az egységár, amivel az elszámolás történik, ilyen állapotú gázra vonatkozik. Csak így összehasonlítható. Mekkora térfogatú lesz pontosan ez a gáz átlagos légköri nyomáson? Ez két tényezőtől függ, a vezetékben uralkodó nyomástól és az aktuális légköri nyomástól. Az előbbi adott, értékét a szabvány 2,5 kilopascal értékben határozza meg, amit a szolgáltató nyomássza­bályzókkal állandó értéken tart. A légköri nyomás viszont állandóan változik. A két nyomás értékét figyelembevevő nyomáskorrekció hatására átlagosan 2,5 százalék körüli gáztérfogat növekedéssel lehet számolni. így már közelebb jutottunk a gáztechnikái normál állapothoz, ami 101,325 kilopascal nyomású, 15 Celsius-fokos, normál köbméterrel számol. A gázárakat erre kalkulálták. A hőmérsékletről most azért nem szólunk bővebben, mert annak korrekciója bevezetéséről nincs tudomásunk, a nyomáskorrekció viszont a nem túl távoli jövőben megjelenhet a számlán, magyarázata pedig a számla hátoldalán. A kétféle nyomás közül a vezetékben uralkodó meghatározása az egyszerűbb, mivel ezt a helyi vagy körzeti nyomásszabályozók a beállított értéken tartják. A légköri nyomás helyi értékének meghatározása már kicsit bonyolultabb, ezt a szol­gáltató valószínűleg a területre érvényes havi átlagos légköri nyomással tudja csak figyelembe venni. Ez olyan területegységeket jelenthet, amelyről hiteles adatok szerezhetők be. Praktikusan ezek az adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett mérőállomásokról szerezhetők be. Eddig lakossági körben nem volt nyomáskorrekció, a bevezetendővei ezután műszakilag, közgazdaságilag tisztább, valóságközelibb képet, illetve számlát kapunk. (x) I .............-.... ....................■........................".............., , , , — K OVÁCS ANDRÁS ŐSGYÓGYÁSZ Táltos Iskolájának munkatársai 1997. március 21-én Békéscsabán rendelnek. Bejelentkezni a (66) | 456-129-es telefonon lehet. ÉRTESÍTJÜK Tisztelt Ügy­feleinket, hogy 1997. március 5- én, szerdán délután az ügyfélfogadás technikai ok s miatt szünetei. ^ Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal r Békés megyei Igazgatósága SÍ-, SPORT-, TURISZTIKAI SZAKÜZLET, Békéscsaba, Petőfi a. 1.450-839. Nyitva tartás: hétköznap 9—12-ig, 15—18-ig, j szombaton: 8.30—12-ig. i Szezonvégi árusítást használt síléc kötéssel 3400 Ft-tól 6500 Ft-ig, sícipő 2500—4500 Ft-ig. wwilMjwA&í A Dél alföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság értesíti ügyfeleit, hogy az 1997. március havi számlák hátoldalán lévő díjszámítási tájékoztató a mai naptól hatályát vesztette. A nyomáskorrekciós tényező bevezetése következtében az érvényes tájékoztató az alábbi: iofljfsMMflTÁsa A következő példával bemutatjuk, hogyan tudja Ön ellenőrizni a szárhlán szereplő összeg helyességét: 1. A gázmérő utolsó állásából kivonva a gázmérő előző állását kapjuk a tárgyidőszak alatt megmért mennyiséget. Például: 5331-5231= 100 m4 5 2. A megmért térfogatot (mennyiséget) át kell számítani gáztechnikái normál állapotra azért, mert a fűtőérték és az egységár is gáztechnikái normál állapotra vonatkozik. Az átszámítás háztartási ügyfél esetében egy nyomáskorrekciós tényező alkalmazásával történik. A nyomáskorrekciós tényező a szolgáltatott földgáz 2,5 kPa-os (kilo Pascal-os) állandó túlnyomásának és a változó havi átlag barometrikus nyomás figyelembe vételétől számítódik. Például: 100 m3 x 1,02001 = 102 m3 3. Az így kapott érték a ténylegesen elfogyasztott nT. ezt kell megszorozni a számlán szereplő havi fűtőértékkel. A szorzat jelenti az elfogyasztott hőmennyiséget. Például: ha a fűtőérték 37,5 MJ/m3 102 in3 x 37,5 Mj/m3 = 3825 MJ (Mega Joule) 4. Az elfogyasztott hőmennyiséget az egységárral megszorozva eredményül a gázdíjszámla összegét kapjuk ÁFA nélkül, forintra kerekítve. Például: 3825 MJ x 0,6724 Ft/MJ = 2572 Ft. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom