Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
1997. március 28., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk Gyümölcsfák és örökzöldek Békés határában, a 47-es főút mellett öles tábla hívja fel az arra járók figyelmét, faiskolai lerakat várja az érdeklődőket. Tulajdonosa Balogh Lajos, 25 éves, dísznövénykertész vállalkozó. — Örvendetesen ebben a városban is megváltozott a kertkultúra, s egyre többen igénylik a pihenést nyújtó, hangulatos környezetet. Á különféle katalógusok sokféle növényt kínálnak, csak egyet felejtenek el az emberek: minden vidéket más és más talajviszonyok jellemeznek, s célszerű azokhoz válogatni a növényeket — kezdi az ifjú kertész, majd lelkesen beszél a gyümölcs- és a díszfákról. Megyénkben elsősorban az ismert, a hagyományos gyümölcsfákat keresik a kiskerttulajdonosok. Az utóbbi időben a térség felkapott gyümölcse az őszibarack, a szilva és a cseresznye. A szakemberek a mélyebb területekre szilvát, a jobb területekre kajszibarackot és almát ajánlanak telepítésre. — A gyümölcsfa telepítésére ideális időszak az ősz és a tavasz. Ebben az évszakban ne Bőséges a választék mind gyümölcsfából, mind dísznövényből FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS feledkezzünk meg a csemete bőséges öntözéséről, vagyis gyökerének beiszapolásáról — hívja fel a figyelmemet, majd a dísznövényekre váltunk. Megtudtam: lehetőleg minden évszak dísznövénye legyen kertünkben, de ne minden fajtából. Sokan tízezreket áldoznak az örökzöldekre, melyek nem biztos, hogy éppen oda valók, mint ahová ültették azokat. Egy kert akkor hangulatos, ha sokszínű, ezért ajánlja az aranyesőt, rózsaláncot, gyöngyvirágot és a kékszakállú Az örökzöldeket csak földlabdával telepítsük, a lombhullató fák zömét szabad gyökérrel is ültethetjük. Ha lehet, akkor a dísznövényeket ne összevissza telepítsük, hanem próbáljuk azokat csoportosítani, de ne akarjon senki botanikus kertet csinálni. A növényeknek harmonizálniuk kell az épületekkel, azok színével, s a környezettel. Gondolom, tanácsokkal minden szakember szívesen segít mind a parkok kialakításában, mind a gyümölcsfa-telepítésben — mondotta Balogh Lajos. —sz— Megyénkben több kukoricát vetnek A hosszan tartó aszály után tavaly csapadékosabb esztendő köszöntött térségünkre. A hűvös nyárutó és a több eső kedvezően hatott a kukorica átlagtermésének alakulására. Hektáronként átlagosan 3,4 tonnát takarítottak be, s az ára is biztatóan alakult. Mindez növelte a termesztési kedvet — tudtuk meg Varga Ernőtől, a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. területi képviselőjétől, aki az idei kereslet alapján úgy becsüli, megyénkben közel tíz százalékkal nő a kukorica termőterülete. A Pioneer a nagykereskedőin, illetve a gazdajegyzői hálózaton keresztül megyénkben az igen korai érésűtől a késő érésű csoportig öszesen 27 kukorica hibridet kínál, négy árcsoportban. A termelők gazdálkodási céltól, termesztési igénytől függően válogathatnak közülük. Varga Ernő elmondta, a hibridek közül megyénk éghajlati viszonyaihoz legjobban a 3752 és a Stira fajta alkalmazkodik. Utóbbi olyan korai éréscsoporthoz tartozik, amely után még búzát is lehet vetni. Ugyanakkor megyénkben a legnagyobb termőképességet a Florencia és a 3515 mutatta. A Pioneer napraforgóból öt hibridet kínál. Megyénk északi részein még nagy területen vannak szántatlan földek. Annak, aki ezeket a területeket még hasznosítani kívánja, a területi képviselő a napraforgó hibridek közül a legrövidebb érési idejű Natil fajtát ajánlja. Cs. R. Termékpálya szabályozásra várva A termékpályaszabályozás a változó piaci viszonyok ellen nyújthat védelmet a termelőknek. A Magyarországi Hagymatermesztők, Feldolgozók, Forgalmazók Szövetsége és Terméktanácsa, a terméktanácsok közül elsőként próbálkozik meg a termékpálya-szabályozás bevezetésével. — A termékpálya szabályozás az agrárrendtartási törvény keretein belül, területi önkorlátozással valósul meg — válaszolta kérdésünkre Füleki László, a Hagyma T erméktanács titkára. A Földművelésügyi Minisztérium, a terméktanáccsal közösen egy optimalizált vetésterületet határoz meg. Ezután a terméktanács az egyéni termelőkkel köt szerződést a felhasználható vetésterületre, a megyékre lebontott vetésterület nagyságát figyelembe véve. Ugyanakkor meghatározásra kerül egy irányár, mely a piaci zavar jelzésére szolgál. Az attól való jelentős eltérés esetén intervenciót kell alkalmazni, amiből azonban csak azok részesülhetnek, akik konkrét szerződésekkel rendelkeznek. Fontos, hogy a terméktanáccsal nem értékesítésre köt szerződést a termelő. Ha azonban baj történik, jelentősebb károk nélkül ki tudják küszöbölni a piac ingadozásait. A Hagyma Terméktanács tíz évre visszamenőleg rendelkezik termelési adatokkal, ezek alapot jelentenek az évenként meghirdetésre kerülő vetésterület nagyságának és az irányának a meghatározására. — A Hagyma Terméktanács elsőként próbálja meg bevezetni a termékpálya szabályozást. Miért? — A zöldség- és gyümölcspiacnak Magyarországon nincs kialakult szabályozása. 1995-ben a túltermelési válság következtében 1996 tavaszán 650 millió forintnyi hagyma került a szemétre. A termékpályaszabályozás védőernyőt jelent a termelőknek. Nem szabad engedni, hogy a ’95- ös túltermelés újra megtörténjen. —Jelenleg hol tart a termékpálya-szabályozás előkészítése? — Tavaly nyáron már kész volt a terméktanács koncepciója, és egyeztettünk a megyei érdek- képviseleti szervezetekkel is. Az i-re a pontot a tárcaközi bizottságnak kell feltennie, reméljük ez mihamarabb megtörténik. A termékpálya-szabályozás bevezetése modell értékű, mintául szolgálhat más terméktanácsoknak is. K. A. Piaci körkép— Medgyesegyháza Kelendőbb a friss zöldség Bár kissé szeles, de napsütéses idő fogadta Medgyesegy- házán a szerdai piacra látogatókat. Az árak mintha mérséklődtek volna, bár a déligyümölcsök közül a banánt — talán a húsvét miatt — most drágábban lehetett beszerezni — mondta az egyik kereskedő. A tavasz jeleként egyre többen a friss árat keresik. Nem olcsó, mégis fogyo- gat az 55 forintos saláta és retek, az 50—60 forintos paprika, vagy a 350 forintos paradicsom és uborka is. Az erős paprikát nagyságtól függően 25-től 40 forintig kínálták. Megjelent az eper, igaz még 300 forint kilója. A téli vitaminforrások közül a citrom alig 10 forinttal csökkent. most 240, a kivi darabonként 20-25 forint, a narancs „hálósán” 170-180-ba kerül. A tojás 12 forintja még „jó” árban tartja magát. Az étkezési burgonya olcsóbb lett, 15-20 forintért kínálták, de a kiskertekbe sokan a vetőburgonyát keresik. A káposzta 35, a kel 120, a zeller 35-40, a sárgarépa 70, a vöröshagyma 45, a fokhagyma 300 forint ár körül mozgott. Az alma fajtától, minőségtől függően változott 65-től 85 forintig. A magántermelők a friss, csomózott zöldhagyma, zellerzöld mellett sok más kiskerti terméket kínáltak 10—20 forinttal a kereskedői ár alatt. H. M. Vendéglátás - jó kilátásokkal A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetsége elsőként juttatta el a Földművelésügyi Minisztériumba a nemzeti agrárprogramhoz kapcsolódó javaslatait. A dokumentumban a testület többek között azt szorgalmazza, hogy a falusi turizmus a vidékfejlesztés részeként kerüljön be a hosszú távú agrár- koncepcióba. Csáky Csaba, a szövetség elnöke lapunknak elmondta: szeretnék elérni, hogy tíz ágyig a falusi-tanyai vendéglátók ne tartozzanak a koncessziós vállalkozási törvény hatálya alá. Ösztönző hatásúnak tartanák, ha ehhez az üdültetési formához nem kellene állami, önkormányzati engedélyt kiváltani, és ha a vendégfogadásra vállalkozókat állami képzés keretében oktatnák. Javasolják továbbá, hogy a nem vállalkozási formában működő falusi vendéglátóknak tíz ágyig — 600 ezer forint bruttó árbevételig — ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük. Ez a tevékenység jelentős kiegészítő jövedelemhez juttathatná nemcsak a mezőgazdasági termelésből élőket, hanem azokat is, akik valamilyen okból kiszorultak az agrárszférából, de vidéki életformájukat nem kívánják feladni. A fejlesztésekhez azonban a nemzeti források mellett a Phare- program pénzeszközeinek bevonására is szükség lenne, (újvári) A Budapesti Árutőzsde hírei Árkorrekció a hét elején, a múlt heti „hossz” csillapult és csak kismértékű emelkedések voltak. Az étkezési búza és kukorica követi a chicagói árirányt, de még mindig jelentősen alatta marad, főképpen az új kukorica határidőiben, az új búza igazodott jobban. Megnyílt a szeptemberi napraforgó 43 100 Ft/t-án. Akik nem adtak el időben áprilisi sertést, azok egy hónap alatt már 14 Ft/kg-tól estek el, saját hibájukból. Van, aki más kárából tanul, van, aki abból se. Hó Elszámoló ár Vételt Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Május 18130 ajánlati ársáv 17700-18200 18100-18200 18100-18200 Október 18100 17700-18000 .18500 Étkezési búza Ft/t Május 24410 24210-24610 24610—24900 24410—24610 Július 21000 21000 21000-21800 21000 Takarmánybúza Ft/t Május 22500 22500 22500 22500 Takarmányárpa Ft/t Május 23600 Napraforgó Ft/t Október 42500 EUvágósertésl.,Ft/kg Április 208 208 208—216 208 EU vágósertés II., Ft/kg Április 205 205 208 Ballai Pál BÁT-tózsdetag Szám — Beszéd Tovább folytatódott a megye népességfogyása A lakónépesség száma és összetétele főbb korcsoportok szerint Korcsoport, év Fő Megoszlás, % 1996 1990 = 100,0 % a megyéb en országosan 1990 1996 1990 1996- 14 70 167 84,2 20,2 17,5 20,5 17,9 15-39 136 434 97,7 33,9 34,0 35,5 35,5 40-59 109 166 106,2 25,0 27,2 25,0 27,1 6085 987 99,9 20,9 21,4 18,9 19,4 Összesen 401 754 97,5 100,0 100,0 100,0 100,0 Békés megye lakónépessége — előzetes adatok alapján —1997. január 1-jén 400 ezer fő volt, mintegy 2000—2500 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, tehát tovább folytatódott a megye népességfogyása. Az 1996. április 1-jei népesség összetételével, demográfiai jellemzőivel, valamint a legutóbbi teljeskörű népszámlálás óta bekövetkezett főbb változásokkal az időszaki információk fejezet A mikrocenzus főbb eredményei Békés megyében, 1996. című elemzésében foglalkozunk. 1996-ban az élve születések száma (4100) ismét jóval alacsonyabb volt, mint a halálozásoké (6100), így a népesség természetes fogyása mintegy 2000 fő, az előző évhez (1963) hasonló nagyságrendű volt. Az élve születések számának előző évhez viszonyított csökkenése valamivel nagyobb, mint a halálozásoké; 2,2, illetve 0,9%. A megyében az ezer lakosra jutó élve születések száma (10,2) kissé alacsonyabb, a halálozásoké (15,2) pedig magasabb volt, mint az országos (10,4, illetve 14,1), ami arra utal, hogy a népesség természetes fogyása továbbra is nagyobb ütemű volt, mint országosan. Előzetes adatok szerint 1997. január 1-jén az ország népessége 10 millió 174 ezer fő volt, mintegy 38 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. 1996-ban 60 csecsemőhalálozás történt a megyében, hattal több, mint az előző évben. Ezer élveszülöttre 14,6 (országosan 10,9) egy éven aluli csecsemőhalál jutott, míg az előző évben „csak” 12,9 (országosan 10,7). A 90-es éveket tekintve a megye csecsemő- halandósága az első két évben igen magas volt, 1993-tól 1995- ig évről évre fokozatosan csökkent, 1996-ban pedig, sajnálatos módon, újra emelkedett, s Békés e negatív mutatójával — Somogy megye után — a második helyre került a megyék rangsorában. 1996-ban a megyében mintegy 1900 házasságot kötöttek, míg a válások száma 900 volt. Mind a házasságkötések, mind a válások száma alacsonyabb volt az előző évinél. 1996-ban ezer lakosra 4,7 házasságkötés és 2,2 válás jutott, az előbbi 0,2-vel alacsonyabb az országosnál, az utóbbi megegyezik azzal. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága)