Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

1997. március 28., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk Gyümölcsfák és örökzöldek Békés határában, a 47-es főút mellett öles tábla hívja fel az arra járók figyelmét, faiskolai lera­kat várja az érdeklődőket. Tu­lajdonosa Balogh Lajos, 25 éves, dísznövénykertész vállal­kozó. — Örvendetesen ebben a vá­rosban is megváltozott a kert­kultúra, s egyre többen igénylik a pihenést nyújtó, hangulatos környezetet. Á különféle kataló­gusok sokféle növényt kínálnak, csak egyet felejtenek el az em­berek: minden vidéket más és más talajviszonyok jellemez­nek, s célszerű azokhoz válogat­ni a növényeket — kezdi az ifjú kertész, majd lelkesen beszél a gyümölcs- és a díszfákról. Megyénkben elsősorban az ismert, a hagyományos gyü­mölcsfákat keresik a kiskerttu­lajdonosok. Az utóbbi időben a térség felkapott gyümölcse az őszibarack, a szilva és a cseresz­nye. A szakemberek a mélyebb területekre szilvát, a jobb terüle­tekre kajszibarackot és almát ajánlanak telepítésre. — A gyümölcsfa telepítésére ideális időszak az ősz és a ta­vasz. Ebben az évszakban ne Bőséges a választék mind gyümölcsfából, mind dísznövényből FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS feledkezzünk meg a csemete bőséges öntözéséről, vagyis gyökerének beiszapolásáról — hívja fel a figyelmemet, majd a dísznövényekre váltunk. Meg­tudtam: lehetőleg minden év­szak dísznövénye legyen ker­tünkben, de ne minden fajtából. Sokan tízezreket áldoznak az örökzöldekre, melyek nem biz­tos, hogy éppen oda valók, mint ahová ültették azokat. Egy kert akkor hangulatos, ha sokszínű, ezért ajánlja az aranyesőt, rózsa­láncot, gyöngyvirágot és a kék­szakállú Az örökzöldeket csak földlabdával telepítsük, a lomb­hullató fák zömét szabad gyö­kérrel is ültethetjük. Ha lehet, akkor a dísznövé­nyeket ne összevissza telepít­sük, hanem próbáljuk azokat csoportosítani, de ne akarjon senki botanikus kertet csinálni. A növényeknek harmonizálniuk kell az épületekkel, azok színé­vel, s a környezettel. Gondolom, tanácsokkal minden szakember szívesen segít mind a parkok ki­alakításában, mind a gyümölcs­fa-telepítésben — mondotta Balogh Lajos. —sz— Megyénkben több kukoricát vetnek A hosszan tartó aszály után ta­valy csapadékosabb esztendő köszöntött térségünkre. A hűvös nyárutó és a több eső kedvezően hatott a kukorica átlagtermésé­nek alakulására. Hektáronként átlagosan 3,4 tonnát takarítottak be, s az ára is biztatóan alakult. Mindez növelte a termesztési kedvet — tudtuk meg Varga Ernőtől, a Pioneer Hi-Bred Ma­gyarország Rt. területi kép­viselőjétől, aki az idei kereslet alapján úgy becsüli, megyénk­ben közel tíz százalékkal nő a kukorica termőterülete. A Pioneer a nagykeres­kedőin, illetve a gazdajegyzői hálózaton keresztül megyénk­ben az igen korai érésűtől a késő érésű csoportig öszesen 27 ku­korica hibridet kínál, négy ár­csoportban. A termelők gazdál­kodási céltól, termesztési igény­től függően válogathatnak közü­lük. Varga Ernő elmondta, a hib­ridek közül megyénk éghajlati viszonyaihoz legjobban a 3752 és a Stira fajta alkalmazkodik. Utóbbi olyan korai éréscsoport­hoz tartozik, amely után még búzát is lehet vetni. Ugyanakkor megyénkben a legnagyobb termőképességet a Florencia és a 3515 mutatta. A Pioneer napraforgóból öt hibridet kínál. Megyénk északi részein még nagy területen van­nak szántatlan földek. Annak, aki ezeket a területeket még hasznosítani kívánja, a területi képviselő a napraforgó hibridek közül a legrövidebb érési idejű Natil fajtát ajánlja. Cs. R. Termékpálya szabályozásra várva A termékpályaszabályozás a vál­tozó piaci viszonyok ellen nyújt­hat védelmet a termelőknek. A Magyarországi Hagymater­mesztők, Feldolgozók, Forgal­mazók Szövetsége és Termékta­nácsa, a terméktanácsok közül elsőként próbálkozik meg a ter­mékpálya-szabályozás beveze­tésével. — A termékpálya szabályo­zás az agrárrendtartási törvény keretein belül, területi önkorláto­zással valósul meg — válaszolta kérdésünkre Füleki László, a Hagyma T erméktanács titkára. A Földművelésügyi Minisztérium, a terméktanáccsal közösen egy optimalizált vetésterületet hatá­roz meg. Ezután a terméktanács az egyéni termelőkkel köt szerződést a felhasználható ve­tésterületre, a megyékre lebon­tott vetésterület nagyságát figye­lembe véve. Ugyanakkor meg­határozásra kerül egy irányár, mely a piaci zavar jelzésére szol­gál. Az attól való jelentős eltérés esetén intervenciót kell alkal­mazni, amiből azonban csak azok részesülhetnek, akik konk­rét szerződésekkel rendelkez­nek. Fontos, hogy a termékta­náccsal nem értékesítésre köt szerződést a termelő. Ha azon­ban baj történik, jelentősebb károk nélkül ki tudják küszöböl­ni a piac ingadozásait. A Hagyma Terméktanács tíz évre vissza­menőleg rendelkezik termelési adatokkal, ezek alapot jelentenek az évenként meghirdetésre kerü­lő vetésterület nagyságának és az irányának a meghatározására. — A Hagyma Terméktanács elsőként próbálja meg bevezetni a termékpálya szabályozást. Mi­ért? — A zöldség- és gyümölcspi­acnak Magyarországon nincs ki­alakult szabályozása. 1995-ben a túltermelési válság következté­ben 1996 tavaszán 650 millió fo­rintnyi hagyma került a szemétre. A termékpályaszabályozás védőernyőt jelent a termelőknek. Nem szabad engedni, hogy a ’95- ös túltermelés újra megtörténjen. —Jelenleg hol tart a termék­pálya-szabályozás előkészítése? — Tavaly nyáron már kész volt a terméktanács koncepciója, és egyeztettünk a megyei érdek- képviseleti szervezetekkel is. Az i-re a pontot a tárcaközi bizott­ságnak kell feltennie, reméljük ez mihamarabb megtörténik. A termékpálya-szabályozás beve­zetése modell értékű, mintául szolgálhat más terméktanácsok­nak is. K. A. Piaci körkép— Medgyesegyháza Kelendőbb a friss zöldség Bár kissé szeles, de napsüté­ses idő fogadta Medgyesegy- házán a szerdai piacra látoga­tókat. Az árak mintha mérséklődtek volna, bár a dé­ligyümölcsök közül a banánt — talán a húsvét miatt — most drágábban lehetett be­szerezni — mondta az egyik kereskedő. A tavasz jeleként egyre többen a friss árat kere­sik. Nem olcsó, mégis fogyo- gat az 55 forintos saláta és retek, az 50—60 forintos pap­rika, vagy a 350 forintos para­dicsom és uborka is. Az erős paprikát nagyságtól függően 25-től 40 forintig kínálták. Megjelent az eper, igaz még 300 forint kilója. A téli vita­minforrások közül a citrom alig 10 forinttal csökkent. most 240, a kivi darabonként 20-25 forint, a narancs „há­lósán” 170-180-ba kerül. A tojás 12 forintja még „jó” ár­ban tartja magát. Az étkezési burgonya ol­csóbb lett, 15-20 forintért kí­nálták, de a kiskertekbe so­kan a vetőburgonyát keresik. A káposzta 35, a kel 120, a zeller 35-40, a sárgarépa 70, a vöröshagyma 45, a fok­hagyma 300 forint ár körül mozgott. Az alma fajtától, minőségtől függően válto­zott 65-től 85 forintig. A magántermelők a friss, cso­mózott zöldhagyma, zeller­zöld mellett sok más kiskerti terméket kínáltak 10—20 fo­rinttal a kereskedői ár alatt. H. M. Vendéglátás - jó kilátásokkal A Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Országos Érdek­képviseleti Szövetsége elsőként juttatta el a Földművelésügyi Minisztériumba a nemzeti ag­rárprogramhoz kapcsolódó ja­vaslatait. A dokumentumban a testület többek között azt szor­galmazza, hogy a falusi turiz­mus a vidékfejlesztés részeként kerüljön be a hosszú távú agrár- koncepcióba. Csáky Csaba, a szövetség el­nöke lapunknak elmondta: sze­retnék elérni, hogy tíz ágyig a falusi-tanyai vendéglátók ne tar­tozzanak a koncessziós vállal­kozási törvény hatálya alá. Ösztönző hatásúnak tartanák, ha ehhez az üdültetési formához nem kellene állami, önkormány­zati engedélyt kiváltani, és ha a vendégfogadásra vállalkozókat állami képzés keretében oktat­nák. Javasolják továbbá, hogy a nem vállalkozási formában működő falusi vendéglátóknak tíz ágyig — 600 ezer forint brut­tó árbevételig — ne kelljen sze­mélyi jövedelemadót fizetniük. Ez a tevékenység jelentős kiegészítő jövedelemhez juttat­hatná nemcsak a mezőgaz­dasági termelésből élőket, ha­nem azokat is, akik valamilyen okból kiszorultak az agrárszfé­rából, de vidéki életformájukat nem kívánják feladni. A fejlesztésekhez azonban a nemzeti források mellett a Phare- program pénzeszközeinek bevo­nására is szükség lenne, (újvári) A Budapesti Árutőzsde hírei Árkorrekció a hét elején, a múlt heti „hossz” csillapult és csak kismértékű emelkedések voltak. Az étkezési búza és kukorica követi a chicagói árirányt, de még mindig jelentősen alatta marad, főképpen az új kukorica határidőiben, az új búza igazodott jobban. Megnyílt a szeptemberi napraforgó 43 100 Ft/t-án. Akik nem adtak el időben áprilisi sertést, azok egy hónap alatt már 14 Ft/kg-tól estek el, saját hibájukból. Van, aki más kárából tanul, van, aki abból se. Hó Elszámoló ár Vételt Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Május 18130 ajánlati ársáv 17700-18200 18100-18200 18100-18200 Október 18100 17700-18000 .18500 Étkezési búza Ft/t Május 24410 24210-24610 24610—24900 24410—24610 Július 21000 21000 21000-21800 21000 Takarmánybúza Ft/t Május 22500 22500 22500 22500 Takarmányárpa Ft/t Május 23600 Napraforgó Ft/t Október 42500 EUvágósertésl.,Ft/kg Április 208 208 208—216 208 EU vágósertés II., Ft/kg Április 205 205 208 Ballai Pál BÁT-tózsdetag Szám — Beszéd Tovább folytatódott a megye népességfogyása A lakónépesség száma és összetétele főbb korcsoportok szerint Korcsoport, év Fő Megoszlás, % 1996 1990 = 100,0 % a megyéb en országosan 1990 1996 1990 1996- 14 70 167 84,2 20,2 17,5 20,5 17,9 15-39 136 434 97,7 33,9 34,0 35,5 35,5 40-59 109 166 106,2 25,0 27,2 25,0 27,1 60­85 987 99,9 20,9 21,4 18,9 19,4 Összesen 401 754 97,5 100,0 100,0 100,0 100,0 Békés megye lakónépessége — előzetes adatok alapján —1997. január 1-jén 400 ezer fő volt, mintegy 2000—2500 fővel ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban, tehát tovább folytatódott a megye népességfogyása. Az 1996. április 1-jei népesség összetételével, demográfiai jellemzőivel, valamint a leg­utóbbi teljeskörű népszámlálás óta bekövetkezett főbb változá­sokkal az időszaki információk fejezet A mikrocenzus főbb eredményei Békés megyében, 1996. című elemzésében foglal­kozunk. 1996-ban az élve születések száma (4100) ismét jóval ala­csonyabb volt, mint a halálozá­soké (6100), így a népesség ter­mészetes fogyása mintegy 2000 fő, az előző évhez (1963) hason­ló nagyságrendű volt. Az élve születések számának előző év­hez viszonyított csökkenése va­lamivel nagyobb, mint a halálo­zásoké; 2,2, illetve 0,9%. A megyében az ezer lakosra jutó élve születések száma (10,2) kissé alacsonyabb, a halá­lozásoké (15,2) pedig magasabb volt, mint az országos (10,4, il­letve 14,1), ami arra utal, hogy a népesség természetes fogyása továbbra is nagyobb ütemű volt, mint országosan. Előzetes ada­tok szerint 1997. január 1-jén az ország népessége 10 millió 174 ezer fő volt, mintegy 38 ezer fővel kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. 1996-ban 60 csecsemő­halálozás történt a megyében, hattal több, mint az előző évben. Ezer élveszülöttre 14,6 (orszá­gosan 10,9) egy éven aluli csecsemőhalál jutott, míg az előző évben „csak” 12,9 (orszá­gosan 10,7). A 90-es éveket te­kintve a megye csecsemő- halandósága az első két évben igen magas volt, 1993-tól 1995- ig évről évre fokozatosan csök­kent, 1996-ban pedig, sajnálatos módon, újra emelkedett, s Békés e negatív mutatójával — So­mogy megye után — a második helyre került a megyék rangso­rában. 1996-ban a megyében mint­egy 1900 házasságot kötöttek, míg a válások száma 900 volt. Mind a házasságkötések, mind a válások száma alacsonyabb volt az előző évinél. 1996-ban ezer lakosra 4,7 házasságkötés és 2,2 válás jutott, az előbbi 0,2-vel alacsonyabb az országosnál, az utóbbi megegyezik azzal. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága)

Next

/
Oldalképek
Tartalom