Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-25 / 70. szám
Hogyan védjük... Bó'rgyógyász-kozmetológus beszél arról, kinek, miért nem javasolja a szolárium használatát. (6. oldal) JÁTÉKSZENVEDÉLY A játéknak fontos szerepe van életünkben. Örömforrás, fejleszti ügyeségünket, általa kikapcsolódhatunk. (7. oldal) ... AMITŐL NEM HÍZUNK Sokan azt állítják, hogy még a levegőtől és a víztől is híznak. De van húsz élelmiszer,' amitől egyáltalán nem hízunk. (7. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete Erezzük jól magunkat munkahelyünkön! A munkahely a második otthonunk, mondtuk régen. Ez a mondás — ha valamikor — akkor most valóban igaz, hiszen egyre többen napi 10-12 órát is otthonuktól távol, munkával töltenek, íme néhány ötlet, ami segíthet abban, hogy a lehetőségekhez képest ott is jól érezzük magunkat — természetesen összhangban mások szándékaival és a munkahely vezetésének tűrőképességével. Rendezze be saját ízlése szerint a szűkebb munkahelyét. Könnyen ápolható zöld növényeket helyezzen el, melyek vonzó formájukkal is vidám hangulatot árasztanak. Polcára tegyen egy-egy kedves családi fotót. Kedvenc csészéjének is keressen helyet. * Ha megteheti, igyekezzen a munkahely falának vidám, ugyanakkor nyugtató színt adni! A sok fehér fal kórházra emlékezteti az embert. A világos, sárgás-narancsos színárnyalat, a világoskék és a zöld különösen kedvező hatású. Kerülje a harsány színeket. Asztalát állítsa a fény közelébe. Akinek naponta 10 órát kell a hátsó sarokban neonfénynél kuksolnia, garantáltan tönkreteszi a szemét. Mennyezeti világításon kívül gondoskodjon megfelelő fényerejű asztali lámpáról is. (Folytatása 6. oldalon) „Ha sikert, kudarcot BÁTRAN ÁLLÓD” Gerlan, jelenlegi munkahelyen ismerkedtem meg Bagyinka Erzsébettel. Egyszerűsége, kedvessége megragadott. Egyeseknek Erzsiké, másoknak Erzsiké néni hosszú időn át teljesített szolgálatot védőnőként az anya- és gyermekvédelemben Békés megye több településén. Átlagosan évi 290 családdal foglalkozik. Egészségügyben eltöltött 36 évi munkaviszonnyal rendelkezik. Úgy határozott, hogy ebben az évben nyugdíjba vonul. Szívvel-lélekkel végezte munkáját. — Mikor és hogyan döntötte el, hogy az egészségügyi pályát választja? — Gyermekkoromban változatos elképzeléseim voltak arról, hogy mi legyek. Mivel jeles tanuló voltam, gimnáziumba jelentkeztem. A gimnáziumi évek után édesanyám tanácsára a szegedi Védőnőképző Főiskolára iratkoztam be 1959-ben, bár ismereteim eléggé hiányosak voltak erről a foglalkozásról. Mindenféleképpen ezt kellett választanom, hiszen ez teljesen ingyenes volt, mi pedig szűkösen Jobb (előbb) kivizsgálni, mint (utóbb) megijedni A FÉRFIAK VESZÉLYESEN ÉLNEK Az állandó rohanás, a stressz idővel megbosszulja magát A férfiak veszélyesen élnek. Alig megy közülük valaki is az orvoshoz, ha nem okvetlenül szükséges. A férfiak elhanyagolják a szívüket, hajlamosabbak a szívinfarktusra és az agyvérzésre. A nőknél gyakrabban kapnak tüdőrákot, s az alkohol is háromszor inkább veszélyezteti őket, mint a nőket. A kockázatuk, hogy 65 éves kor előtt meghalnak, kétszer akkorar, mint a nőké. Aki viszont rendszeresen jár orvoshoz, ellenőrző vizsgálatokon vesz részt, az saját maga legjobb életmentője. Az időben felismert betegségek közül sokat meg lehet gyógyítani. Ezért összeállították az alábbi vizsgálati tervet, melyet ha valaki megtart, nagyobb eséllyel marad egészséges. Magas vérnyomás. Szédü- lési rohamok, nyomásérzés a fejben, ólmos fáradtság — ilyenkor legkevesebb kétszer évente kell ellenőriztetni a vérnyomást. Túlsúly esetén le kell fogyni, és a normális súly elérésére kell törekedni. Ajánlatos kevesebb zsiradékot és több rostokban gazdag táplálékot (gyümölcs, főzelék, teljes lisztből készült kenyér) fogyasztani. Szív. Szívinfarktusra utaló előjelek: nyomás vagy szúr ó fájdalom a mellkasban, nyakban, vállbán vagy a karban. Légszomj, érzéketlenség az ujjakban vagy a karokban. Az izzadás vagy a szédülés szív-, megbetegedés jelei lehetnek. Orvoshoz kell menni. Tüdőrák. Korai előjele a tartós köhögés vagy a rekedtség. A legjobb védelem a dohányzás beszüntetése. Cukorbetegség. Korai stá. diumban túlzott szomjúságérzet, túl sok vizeletkiválasztás; farkasétvágy ellenére testsúly- csökkenés, bágyadtság és teljesítménycsökkenés felismerhető ok nélkül; izomgyengeség, vádlifájdalom, látási és potenciazavarok. Egy vagy több szimptóma fellépése esetén orvoshoz kell menni. A diabetes anyagcsere-betegség kezelhető. Évente egyszer célszerű megelőzés céljából megvizsgáltatni magunkat, ha a családban előfordul cukorbeteg vagy pedig kövérek vagyunk. Májgyulladás. Kezdetben a szemfehérje besárgul, étvágytalanság, rosszullét és hányás lép fel, a jobb hasfélen nyomásérzet tapasztalható. Legtöbbször hepatitisvírus okozta fertőzés váltja ki, vagy túl sok alkoholfogyasztás. Prosztatarák. Gyakori vizelési inger, gyenge vagy csepegő vizeletfolyás, vér a vizeletben vagy fájdalom vizeléskor a farban, a medencében vagy a combban — ezek a prosztatamegbetegedés jelei. Feltétlenül fel kell keresni egy urológust. 20—29 éves korban Évente egyszer méressük meg vérnyomásunkat és vizsgáltassuk meg a nemi szerveinket. Három évenként komplett kivizsgálást csináltassunk, vérvizsgálat a koleszterinszint és a glukozeszint megállapításához, vese- és májfunkciós próba, vizeletvizsgálat lehetséges fertőzések, cukorbaj és rák kiszűrése céljából. 30—39 éves korban Évente egyszer vérnyomásmérés és a nemi szervek vizsgálata. Három évenként teljes kivizsgálás, vér- és vizeletvizsgálat. A dohányosok csináltassanak röntgenátvilágítást felső testükről. EKG, ha magasak a koleszterinértékek, vagy ha a családban szívbetegségek előfordultak. 40—49 éves korban Évente egyszer vérnyomásmérés, nemiszervek vizsgálata, a prosztata tapintásos vizsgálata, széklet vérre történő vizsgálata, teszt gyomor- és bélrákra, speciális vérvizsgálat a prosztatarák korai felismerésére. 50 éven felül Évente egyszer komplett kivizsgálás vérnyomásméréssel, a nemi szervek vizsgálata, vér- és vizeletvizsgálat; szakorvoshoz forduljunk a prosztata-, gyomor- és bélrák kiszűrése céljából. Három évenként mellkasátvilágítás, EKG — különösen, ha magas a koleszterinszint. A HÉT FOTÓJA Jegyzet Kitömött békákból nyílt kiállítás Zágrábban. Az állatok különböző jelenetbe rendezve szerepelnek a tárolókban. Ez Európában a legnagyobb kitö- inStrbnHt&kgfjekció, 500 darabból áll, és i !)20-íőt:draiSnmk^..... ÍtHús VÉT ELŐTTI VÁRAKOZÁS Újra ünnep közeledik, lehetőséget adva arra, hogy rohanó életünkben egy csöpp pihenőt tartsunk, hogy az egy családban élők találkozzanak, függetlenül attól, hívők-e vagy sem. Igaz, a húsvét a nem hívők számára nem olyan nagy ünnep, mint a karácsony, s az elmúlt évtizedekben egy kicsit háttérbe is szorult talán. Hagyományai, szokásai a nagyvárosokban már-már kihalófélben vannak — a modem kor, s valljuk be, vele együtt mi sem igényeljük ezeket. A locsolkodás tartalom nélküli formasággá, sokszor csupán zsebpénzszerzési akcióvá vált. Pedig valamennyit meg kell, meg kellene tartanunk az ősi szokásokból, mert ünnep nélkül egyhangúvá, szürkévé válik életünk. A megtartás feladata egy-egy családban általában a feleségre, az anyára hárul, hiszen ő az, aki a családot összefogja. Legyen ez most is így. Az ünnepi készülődés különös összetartó erő lehet. Jó alkalom a közös bevásárlás, sütés-főzés apró ügyek megbeszélésére, olyanokra, amelyekre hétköznap nem igen jut idő. Ne feledkezzünk meg azokról a még élő szokásokról, ami a terítés, a menü kiválasztását jelenti. Ne hiányozzon az asztalról a sonka, a főtt tojás, a torma és a húsvéti kalács sem. Gondoskodjunk szép szalvettáról, térítőről — legyen egy kicsit minden más, mint hétköznap. Ügyeljünk azonban arra, hogy a húsvét ne végnélküli eszem- iszomból, vendégeskedésből álljon, mert ezek általában ellenkező hatást váltanak ki — elidegenítik tőlünk az ünnepet. Az ünnepeknek fontos szerep van életünkben. A meghatározott időközökben eljövő jeles napok megtörik a mindennapjaink sokszor nyomasztó létét. Az ünnepi előkészületek, a várakozás feltöltik lelkünket, mint ahogy a róka lelkét is feltöltötte a Kis herceg megérkezése előtti várakozás, Saint Exupéry híres meséjében. Ne hagyjuk magunkat megfosztani ettől az érzéstől! Muzslai Katalin éltünk. Az első diplomát 1961- ben szereztem meg, amit 1981- ben egészítettem ki az emelt szintű védőnőképző főiskolán. —Milyen volt a kezdet? — Keserű szájízzel gondolok vissza első munkahelyemre. Igyekeztem munkámat lelkiismeretesen, a tanultak szerint ellátni, de az akkori körzeti orvos végtelenül rosszindulatú volt irántam, mindenben csak a hibát kereste, állandóan feljelentge- tett — például a kutyám miatt is — alaptalanul. (Folytatása 6. oldalon)
