Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-24 / 69. szám

1997. március 24., hétfő MEGYEI KÖRKÉP £ Síi Öl Földink roll. (u) Ezen a napon született Gyulán 1844- ben Bach Albert operaénekes és énekpedagógus. Bécsben és Itáliában tanult. A milánói Scala tagja volt. 1885-ben a bu­dapesti Operaházban vendég­szerepeit. Ugyanebben az évben Edinburghben telepedett le, ahol mint énekmester szerzett magának hírnevet. Toronyóra-javítás, (i) Füzesgyarmaton a lakosság azt szeretné, ha a református temp­lom toronyórája mielőbb megja­vításra kerülne.Dr. Szentesi Kár­oly polgármester ezzel kapcsolat­ban elmondta: a toronyóra mű­szaki állapotát egy szakember­nek kell majd felmérnie. A felújí­tás anyagi fedezetére pedig biztos sikerül majd megoldást találni, hisz az önkormányzat lehető­ségei szerint segíti az egyházat. Megveszik, (i) Ha az ÁFESZ-szel sikerül megegyez­ni, akkor a vésztői önkormány­zat hamarosan megvásárolja az egykori Monostor étterem épü­letét. Az ingatlant kis ráfordítás­sal napközikonyhává alakíta­nák. E mellett a helyiségben a lakosság igényeit is ki tudnák szolgálni, — adja közre a Vésztői Újság legfrisebb száma. Zenés Só a Jókai Színházban A „sótlan ” társaság (balról Kalapos László, Szőke Pál, Nagy Erika, Dobó Tímea, Kara Tünde) FOTÓ: K< >VÁC8 ERZSÉBET A királykisasszony történetét, aki édesapja kérdésére, hogy mennyire szereti őt, azt vála­szolta: úgy szeretem édesapá­mat, mint az emberek a sót, mindenki ismeri. Szerepel ma- gyarnépmesegyűjtésekben, de megtalálható a Grimm testvé­rek és Andersen meséi között is. A mese legújabb, zenés fel­dolgozását, ASó címmel, a bé­késcsabai Jókai Színház ősbemutatójaként március 25- én tekintheti meg a gyerekkö­zönség. —A darab ízig-vérig csabai produkció, hiszen minden szerzőjének van valamilyen helyi kötődése — mondta Karczag Ferenc színművész, akinek Békéscsabán ez az első rendezése. A Só igazi musical, a zene végig dominál benne. A dalok fülbemászóak, majd mindegyik slágergyanús. — Melyik korosztálynak szól A Só? — Mivel klasszikus mese­feldolgozásáról van szó, ki­csiknek és nagyoknak egya­ránt ismerős lesz a darab. A zenéje által pedig minden kor­osztálynak szól a mesemusi­cal. A Só szövegét Konter László, a dalszövegeket Háy János, a zenét Király Péter sze­rezte. A darab koreográfusa Gajdos József, a díszlettervező Deák Dalma Réka, a jelmeze­ket Papp János tervezte. A da­rabban a királyt Szőke Pál, a legkisebb lányt Vékony Anna, testvéreit Kara Tünde és Nagy Erika, vőlegényeiket Ács Ti­bor és Jancsik Ferenc, a király­fit Tege Antal és Fördős Krisz­tián alakítja, a többi szerepben Csizmadia Éva, Kara Mihály, Kalapos László, Dobó Tímea, Szántó Lajos és Csomós Lajos játszik. A Sót áprilisban Szegeden is bemutatják, majd áprihs 14- én a Gyermek- és Ifjúsági Szín­házak Nemzetközi Szövetsége Országos Gyerekszínházi Ta­lálkozón a Várszínházban a budapesti gyermekközönség is megtekintheti a darabot. (kovács) Vállalkozó orvosi ügyelet térségi ellátással A Medgyesegyháza és környéke 12 települését ellátó központi or­vosi ügyelet tavaly októbertől a békéscsabai SANITOS-SOS Bt. vállalkozásában üzemel. Az el­telt időről és a jövő lehetősé­geiről dr. Piriczky Béla ügyve­zető igazgató a napokban tartott tájékoztatót a medgyesegyházi hivatalban. A bt. az eddig működtető ön- kormányzatok jogutódjaként a meglevő tárgyi eszközökkel végzi feladatait. Az önkormány­zatok által korábban vásárolt Lada Niva típusú ügyeleti gép­kocsit lecserélték, ezért azt el­adásra javasolják. Az ügyelet­ben részmunkaidőben dolgozó orvosok mindannyian kórházi alkalmazásban állnak, akik a sokrétű szakterületükkel a be­tegellátásban alkalmazott terá­piás kezelés széles körét látják el. Emellett 2 gépkocsivezetőt és 2 ápolónőt is foglalkoztatnak. A betegellátás számszerűsége ha­sonló az előző évihez, ami válto­zott, az a központi finanszírozás. A polgármesterek felvetették az ügyeletes gyógyszertár szük­ségességét, mivel kistelepülésen a hét végén felírt recepteket csak napokkal később tudják a bete­gek kiváltani. Az ügyvezető el­mondta, a megoldásra már tettek kezdeményezést a megyei tiszti főgyógyszerésznél, a baj az, hogy a vállalkozásnak nincs jogi alapja a forgalmazásra. Javasla­tuk, hogy ennek áthidalására a helyi gyógyszertár felügyelete alatt vihessék ki a gyógyszere­ket. Ettől azonban a főgyógy­szerész egyenlőre elzárkózott, de tovább keresik a lehetőséget. A lakosság ellátása érdekében a jelenlevők közös állásfoglalás­ban támogatták a bt. javaslatát. Ezentúl a legnagyobb gond a pénzügyi feltételekben mutat­kozik, mert — mint mondták — a társulás is az alacsony finanszí­rozás miatt jött létre. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tárral egyeztetve úgy tűnik, len­ne lehetőség a magasabb finan­szírozásra, ám ennek feltételei vannak. A megoldásra elhang­zott egyrészt, hogy fennmaradna a központi ügyelet eddigi szer­kezete, de ezen belül egyfajta adminisztratív formával Kuná- gota, Medgyesegyháza „külön­válna” a többi kistelepüléstől, így a más-más elvű finanszíro­zás alapján együtt nagyobb tá­mogatást élveznének. Másik esély — amivel segélykezet nyújthatnának a gondokkal küszködő Mezőkovácsházának —, hogy a várost is bekapcsol­nák az ellátási területbe, ami egy plusz gépkocsi beállításával önálló, de kapcsolódó hétvégi ügyeleti kör lenne. A jelenlevők egyetértettek az elhangzottakkal és a város vezetőivel mihama­rabbi tárgyalást indítványoztak. A megvalósulás azért is jelentős, mert ezáltal hosszú távra megol­dódna a dél-békési térség orvosi ügyeleti ellátása. (Halasi) Világháborús emlékmű Válságban hazánk mezőgazdasága Kerékpárút. (z) Békésen két ütemben közel 3 ezer méter belterületi kerékpárút épült. A közelmúltban újabb két belterü­leti szakasz terve készült el, s eszerint a Petőfi és a Kossuth utca közötti rész 570 méter, a Petőfi és az Ady Endre utca közötti sza­kasz 240 méter, s a két csatlakozó szakasz együttesen mintegy 200 méter. Az újabb kerékpárutak megépítését a város pályázattal szeretné megvalósítani. Amondó, (i) A füzesgyarmati Csánki Dezső Helytörténeti Szakkör a közelmúltban négy előadásból álló helytörténeti aka­démiát szervezett. Az érdek­lődők megismerkedtek a még napjainkban is élő sárréti hiedel­mekkel és néphagyományokkal — írja az Amondó legújabb szá­ma. — Át kell gondolnunk, fontos-e nekünk a NATO? Egykor a Szov­jetunió mondta meg, hogy mit csináljunk, most Amerika teszi ugyanezt. A Kádár-rendszerben évente több ház épült Füzes­gyarmaton, mint a rendszerváltás óta összesen. Az MSZP-től töb­bet vártak a választópolgárok, de csalódtak. Nem a rendőrséget, hanem a kormányt kellett volna lefejezni — fogalmazta meg nagy tetszést kiváltó véleményét Földi Mihály a napokban tartott füzesgyarmati falugyűlésen. Matuska Sándor, a térség or­szággyűlési képviselője erre re­agálva úgy fogalmazott: érdekes a NATO felvetés. A rendszer­váltás óta sokan hangoztatják az önállóságot, ám a történelmi függetlenséget már rég elvesz­tettük. A semlegesség drága, rá­adásul már ki is ment a divatból. A kormány nemcsak a rendőrvezetőket menesztette, hiszen eddig már több mint tíz miniszterét is lecserélte Horn Gyula. Saját véleményként pe­dig a képviselő elmondta: ő is többet várt ettől a kormánytól. A ma érzékelhető agrárvál­sággal kapcsolatban Matuska Sándor elmondta: 1990-ig a ma­gyar mezőgazdaság nagy terme­lési kapacitással és jelentős ex­porttal működött. Akkor nem készült új agrárprogram, pedig jelentős változás történt. Ma már nem ugyanazé a föld, akié a mű­veléshez szükséges eszköz. A termelés és a feldolgozás szintén teljesen különvált, s mindezt még tetézi az a rossz nemzetközi megállapodás, amelyet még az előző kormány kötött. A falugyűlésen jelenlévő Koncsak Ferenc, a Hungarotel Rt. marketing menedzsere ígére­tet tett arra, hogy a füzes­gyarmati telefonra várók lakása­iban még ebben az esztendőben megcsörren a készülék. Dr. Szentesi Károly polgármester a helyi jellegű felvetésekre vála­szolt. Magyari Barna Megkérdeztük olvasóinkat Egyetértenek a kistermelők tiltakozó demonstrációival? Varga Géza, 30 éves, mezőbe- rényi lángvágó: — A kistermelők gondját ki­csit magaménak is érzem, ugyanis vannak gépeim, szüle­immel közösen két hektár földet művelünk. Megértem őket, s egyet értek velük, hogy hallatják szavukat, felemelik hangjukat az egyre növekvő terhek, a ter­melés-ellehetetlenülés miatt. Bízom benne, hogy tiltakozásuk eredményes lesz, tapasztalatom az, hogy a korábbi, hasonló, til­takozó megmozdulások nem voltak hiábavalók, s valamics­két csak enged a kormányzat. Szigetvári Judit, 49 éves, csár­daszállási háztartásbeli: — A demonstrációval nem ér­tek egyet, mert pontosan azok tün­tetnek, akik visszaigényelték, mi több vissza is kapták földjeiket, s több éven át adómentességet él­veznek. A terhek minden vállal­kozót érintenek, s ilyen alapon mindenki kivonulhatna tiltakozni. Ha most a kistermelők elérnek va­lamit, akkor szerintem a vállalko­zók is kivonulnak. Átgondoltabb, kiegyensúlyozottabb gazdaság- politikára lenne szüksége az or­szágnak, hogy mindenki nyugod­tan dolgozhasson. Varjú László, 53 éves, bélme­gyeri rokkantnyugdíjas: — Őszintén megmondom: sze­rintem a kistermelőknek van iga­zuk, úgy ítélem meg, hogy meg­mozdulásuk sikerhez vezet, s visszavonulót fúj a kormányzat. Ha marad minden a régiben, ak­kor tovább tiltakozik majd a pa­rasztság, s biztosan mások is csat­lakoznak hozzájuk. Jó lenne már végre a mezőgazdaságban ren­dezni az árakat, meg kellene szüntetni az azokkal kapcsolatos manipulációkat, mert a termelő csak dolgozik, kockázatot vállal, a hasznot meg más vágja zsebre. Le le Józsefné, 56 éves, békési nyugdíjas: — Szerintem van értelme a demonstrációnak, érthető a kistermelők fellázadása. Az egész intézkedés mögött újra szövetkezetesítést sejtek. Hagyják végre dolgozni a gaz­dákat, s ha ők úgy akarják, ak­kor alulról építkezve szervez­kedjenek, szabadon szövetkez­zenek. A terhek egyre növe­kednek, mindenért fizetniük kell, segítséget senkitől sem kapnak. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Dévaványán többéves elképze­lés valósul meg. Korábban csak a tervezés szintjéig jutott el a világháborús emlékmű, most vi­szont reális esély van arra, hogy a régi szobor visszahelyezésével megépítik azt az emlékművet, amely mindkét világháború ál­dozatainak emléket állít majd, és az október 23-ai ünnepségen szeretnék felavatni. A világháborús emlékmű várhatóan 3 millió forintba ke­rül. Ehhez az összeghez a ványai képviselők — tiszteletdíjuk fel­ajánlásával— 1,7 millió forint­tal járultak hozzá. Továbbá vár­ják a helyiek segítségét is. A lakosság felajánlásait a helyi Ta­karékszövetkezetben fizetheti be a Dévaványa Felemelkedésé­ért Alapítvány számlájára. A dévaványai emlékmű név szerint állít emléket a hősi halot­taknak. Ezért a szervezők kérik, hogy akinek tudomása van olyan személyről, aki bizonyította va­lamelyik világháború áldozata volt és nem szerepel a nyilván­tartásokban, azt még időben je­lezze a ványai Ladányi Mihály Könyvtárban. M. B. Verseny a legtisztább vízért Tíz település 11 felső tagozatos általános iskolás csapatának tag­jai izgultak a napokban délelőtt a mezőkovácsházi művelődési házban, hogy a körzet települése­it ivóvízzel ellátó Dél-békési Vízművek Kft. által „Az egész­séges ivóvíz = élet” címmel szer­vezett vetélkedőn helyt álljanak. A feladatok előre kiadott temati­ka szerint a víz, mint életünk alapeleme, a megvédéséért folyó harc, illetve a vízmű ivóvíz-ellá­tási szerepe volt, amelyet 8 fel­adatkörben kellett a tanulóknak megoldaniuk. A zsűriben három polgármester, a Kft. képviselője és a mezőkovácsházi Városvédő Kör titkára értékelte a beérkezett megfejtéseket. A vetélkedőn a szellemi totó és szakmai kérdések mellett több játékos, ötletességet kívánó fel­adat is volt. Rögtön az első fejtö­rést a csapatnév választás jelen­tette, amelynek szorosan a vízhez kellett kapcsolódnia. Ezután a polgármesterek nevében a tele­pülési víztakarékossággal kap­csolatos felhívások előadása ara­tott nagy sikert. Kézügyességet, fantáziát megmozgató volt a víz körforgásáról és az éltető vízről készített plakát. Az izgalmakat némileg oldotta a kanállal történő játékos vízhordás, illetve a fogal­makat, tárgyakat bemutató pan­tomimjáték. Végül a zsűri pont­számai alapján az I. helyezést Medgyesegyháza H20 elnevezé­sű általános iskolás csapat nyerte. A II. Kaszaper Vízvédelem csa­pata és a III. Kunágota Vízcsep- pek csapata lett. H. M. Fegyelmezett adófizetők A csorvási önkormányzat sincs elkényeztetve az állami forrá­sokkal. Nagyobb terheket az itt élőkre sem lehet már hárítani. A kommunális adót fegyelmezet­ten fizetik az emberek. A befolyó milliókat fejlesztésekre fordít­ják. Tavaly például 1 kilométer járdafelújítással készültek el (az anyagot az önkormányzat adta, a munkákat az utcákban lakók vé­gezték el). Hasonló összefogás­sal 2,3 kilométer útalap is épült. Az idén 5 utca is jelezte építési szándékát. Az idén sok helyen kell komolyabb beavatkozást kezdeményezni egyébként, mert a télnek látható nyomai vannak, a kátyúzás pedig már nem megol­dás. Az iparűzési adó kapcsán lé­nyegesen kevesebb a településen az érintett, de az adófizetési morál náluk is jó. A súlyadóval sincs gond, ez talán annak is köszönhető, hogy az önkormány­zat a lehető legalacsonyabb kate­góriát állapította meg és az idén sem emelt. Cs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom