Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-21 / 67. szám
1997. március 21., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk Termeljünk egészséges almát és körtét! A permetezések gyakoriságát az uralkodó időjárás mindig befolyásolja Téli almát és körtét termesztőknek szeretnénk segítséget nyújtani, amikor ismertetjük egy átlagos évjárat permetezési programját. Az alapvető mechanikai munkákat, a metszést és kéregkaparást sürgősen el kell végezni, hogy megfelelő alapot biztosítsunk a tél végi nyugalmi állapotban vagy a rügyfakadáskor végzendő lemosó permetezésnek. A termelt fajták és az előforduló károsítok egyaránt befolyásolják, hogy milyen lemosó permetező szer mellett döntünk. Ha lisztharmat-, pajzstetű-, levéltetű-, körtebolha- és atkafertőzés fordul elő, akkor Nevikén vagy Tiosol használata célszerű. Pajzstetű, atka, lisztharmat, monila ellen Neopolt, Bárium-poliszulfíd 45-öt alkalmazzunk. Pajzstetű, atka, levéltetű, körtebolha ellen az Ágról Plusz az ajánlott. Pajzstetű, takácsatkák ellen Biolát használunk. Pajzstetű, bimbólikasz- tóbogár, takácsatkák, levéltetvek, vértetvek, körtebolha, almavara- sodás ellen Novendával (Sárgaméreg) permetezzünk. Varaso- dásra érzékeny fajtáknál réztartalmú szerrel végezzük a lemosó permetezést. A lisztharmat és va- rasodás elleni együttes védelmet szolgálja a Rézkén 650 FW. A második permetezést zöld- bimbós állapotban végezzük, lisztharmat, varasodás és levéltetvek ellen. A harmadik permetezés időpontja a pirosbimbós állapot, amikor a betegségek mellett a takácsatkák megjelenésére is gondolni kell. A virágzás ideje egy hosszabb szakasz, amikor házikertekben nem védekezünk, bár a gombabetegségek ellen lehetne. Virágzáskor mé- hekre veszélyes szerekkel permetezni tilos! Sziromhullás után azonnal védekezni kell — negyedik permetezés — lisztharmat, varasodás, levéltetű, takácsatka, aknázómolyok ellen. Amikor az alma kisdió vagy mogyoró nagyságú, az almamoly elleni védekezés az időszerű a gombabetegségek mellett, és ekkor tartunk az ötödik permetezésnél. Az elhúzódó almamoly-rajzás miatt 7—10 nap múlva ismételjük meg a védekezést (hatodik permetezés). Július közepén a hetedik július végén a nyolcadik és augusztus közepén-vé- gén a kilencedik permetezéssel fejezzük be a téli alma és körte vegyszeres védelmét. A nyár folyamán figyeljük a pajzstetű rajzását, és a gombabetegségek mellett szere p e 1 j e n programunkban a kártevő elleni védekezés is. Egy kedvező évjáratban, minimális programban, a zöldbimbós állapotban történő védekezés elmaradhat, és egy esetleges júliusi permetezés is. így hét permetezésre kerülne sor. Az almamoly elleni védekezésre külön is felhívnánk a figyelmet, mert a „kukacos” alma szüret előtt lehullik, a fán maradó része pedig nem tárolható. ENAR — EGYEDI NYILVÁNTARTÁSI ÉS AZONOSÍTÁSI RENDSZER Vonalkódos fülbevalók a bociknak Az exportorientált szarvasmarha-ágazatban a versenyképességünk megőrzése, valamint az Európai Unió hannonizációs törekvése megköveteli az egységes nyilvántartási rendszer bevezetését. E célok érdekében 1997 tavaszától a kitermelői szarvasmarhák egyedi jelölésre használt kék, nyomott krotália helyett az ENAR-krotáliát kell használni, Az ENAR- (egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer) krotália rugalmas anyagból készült, 10 számjegyet tartalmazó vonalkódos krotália, melyet mindkét fülbe kell behelyezni. A krotália biz- tosítja az állat azonosítását, az állat élete végéig ugyanezen a számon szerepel. A krotália kiesése esetén pótlása is ugyanazzal a krotáliaszámmal történtik. A krotáliaszámok nyilvántartását az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi. Az ENAR-krotália folyamatosan kerül bevezetésre, 1997- ben csak az újszülött borjak kapnak ilyen krotáliát, várhatóan 5—6 év alatt cserélődnek le a jelenlegi fülszámok. A krotáliák rendelését, behelyezését a területileg illetékes hatósági jogkörrel megbízott állatorvos végzi, ennek megfelelően tenyésztési körzeteket jelöltünk ki, amely az állatorvos hatósági területének felel meg. Az állatorvos első feladata, hogy a területén lévő valamennyi tenyészetről adatlapot vegyen fel, amely alapján az OMMI valamennyi tenyészetre megadja a tenyészetszámot. Az adatlapok felvételére 1997 januárjában kerül sor. 1997 március közepéig kell elvégezni a kistermelői szarvasmarha-állományok leukózis minősítését, mely szerint valamennyi 24 hó feletti nőivarú állatból vért kell venni szerológiai vizsgálat céljából. A minősítő vizsgálat az állattartók részére ingyenes. A vizsgálat során fertőzöttnek minősülő állományokra forgalmi korlátozást rendelünk el, mely szerint a fertőzött állatokat csak a vágóhíd felé lehet értékesíteni, egyéb céllal forgalomba hozni tilos. A fertőzött állatok levágása után lehetőség van az állomány mentessé nyilvánítására, de ennek költsége ez esetben az állattartót terheli. A leukózis-vérvizsgálatot együtt lehet végezni az adatlapok kitöltésével és a tuberkulin- vizsgálattal is, ennek szervezése a hatósági állatorvos feladata. Az állategészségügyi szabályzat alapján a kistermelői szarvasmarha-állomány tuber- kulin-vizsgálatát évente el kell végezni. A vizsgálat hatósági, állattegészségügyi szolgáltatásnak minősül, ezért a vizsgálat díja az állattartót terheli. A vizsgálalti díj jelenleg az 1. szarvasmarhánál 250 forint, a 2—5. szarvasmarhánál 150 Ft/db, a 6 —10. között 120 Ft/db, a 10. szarvasmarha felett 60 Ft darabonként, s ez a díjtétel állami 'bevételt jelent. A vizsgálatok végzéséhez az állatok azonosíthatósága (krotália) alapvető követelmény. Kérem a szarvasmarhatartó kistermelőket, hogy a fenti akciók lebonyolításához nyújtsanak segítséget az állatorvosnak. Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Ez még a régifajta, kék krotália a jószág fülében archIv fotó Piaci körkép — Battonya Drága a karalábé Battonyán szerdán és szombaton van piac. A szombati a nagyobb, ilyenkor lényegesen több vásározó és árus kínálja portékáját, mint szerdánként. (A. március 12-ei szerdai piacot egyébként „elmosta” a hóesés.) A múlt szombaton, annak ellenére, hogy március 15-ét mutatott a naptár, meglepően sok eladó érkezett a városba. A romániaiak és a hazai kereskedők ezúttal is a szokásos választékkal szolgáltak, igazán kurrens dolgokat nem kínált közülük senki. A vásárlók minden bizonnyal a zöldségpiacon költöttek a legtöbbet. A krumpli kilogrammját 20, a vöröshagymáét 40, a fokhagymáét 350, a vöröskáposztáét 80, a sárgarépáét 70, az uborkáét 250, a paradicsomét 360 Ft-ért lehetett beszerezni. Darabra adták a zellert (40-50 Ft), a karalábét (70 Ft) és a zöldpaprikát (40 Ft). A póréhagyma csomóját 25, a zöldségét 15, a retekét pedig 40 Ft-ra tartották az elmúlt szombaton Battonyán. M. Gy. Kamarai képviselet nyílik Horvátországban Március 27-én lesz Eszéken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Pécs—baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) horvátországi kereskedelmi képviseletének hivatalos megnyitója. Az eszéki képviselet nagy szerepet kap a térségi kapcsolatok és a horvátországi újjáépítés nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásában, és Bosznia felé is fontos hídfőállást jelent. A magyar cégeknek Horvátországban alvállalkozóként, Boszniában vegyes vállalatként van a legnagyobb esélyük. Mindkét országban nagy az érdeklődés az építőanyagok, a élelmiszer-ipari termékek, a gépi berendezések és a szakképzett munkaerő iránt. A horvát üzletemberek szívesen vennének részt kölcsönös árubemutatókon, üzleti találkozókon és vásárokon. A kamarák választása azért esett Eszékre, mert a terület földrajzi helyzetéből adódóan itt gyors fejlődés várható, és a határ közelsége miatt jó bázist biztosít. Emellett a város közlekedési csomópont és már szoros kapcsolatok épültek ki az eszéki és a baranyai térség között. Az eszéki kirendeltség különösen fontos abból a szempontból is, hogy ez az első olyan külképviselet, amelyet az MKIK egy területi kamarával együtt hoz létre és működtet. A kirendeltségek átszervezése után ugyanis a gazdasági kamarák szerepe meghatározóvá válik a külképviseletek üzemeltetésében. A Budapesti Árutőzsde hírei A hét eleji tétovázás után erőteljes árcsökkenés történt a búzapiacon, minden ó és új határidő limitet esett. Az azonnali takarmánybúzába 24 000 Ft/t-án volt üzlet. A kukorica nyitott határidőiben csak árkorrekció volt. Árpát azonnaliba 25 000 Ft/t-án kínáltak. A napraforgópiac csendes, azonnalit telephelyi áron 33 000 Ft/t-án kerestek. A legközelebbi sertéshatáridők esnek, a távolabbiba alacsony vételi árak vannak, ezért ott üzlet nincs, azonnalit 210 Ft-on kínáltak. Hó Kukorica Ft/t Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Május 17 720 17 000—17 600 17 500-17 750 17 500-17 600 Október Étkezési búza Ft/t 17 950 17 500-17 950Május 24 000 24 000—24 100 24000-24 800 24 000-24 100 Július Takarmánybúza Ft/t 21000 21 100-21 150 21 100-21 800 20 600—21 100 Május Takarmányárpa Ft/t 22 700 22 300—22 700 • ■ Május Napraforgó Ft/t 24 500 ■ ■ Október EU vágósertés I., Ft/kg 42 500 42 300 ■ ■ Április EU vágósertés II., Ft/kg 215 211—212 215-218 Április 215 ' 215—217 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Szám — Beszéd A GAZDASÁGI FOLYAMATOK FŐBB JELLEMZŐI A MEGYÉBEN 1996-ban a megfigyelt megyei székhelyű ipari vállalkozások termelésének volumene 1,8%- kal nőtt az előző évhez viszonyítva, míg országosan — az azonos nagyságrendű vállalkozások körében — 3,2%-os növekedés volt tapasztalható. A termelés és az export ágazatonként igen differenciáltan alakult, de — az országoshoz hasonlóan — összességében az export jelentette a termelés hajtóerejét, mivel a belföldi értékesítés elmaradt az egy évvel korábbitól. Az export aránya az előző évi 35-ről 39%-ra emelkedett, s továbbra is magasabb volt az országosnál. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1996. évi tevékenysége az év második felében élénkült, így az előző évben tapasztalt jelentős termeléscsökkenést a saját építési-szerelési tevékenység volumenének 6,3%-os növekedése követte. A mezőgazdasági termelés gazdasági háttere 1996-ban sem volt kedvezőbb az előző évinél. Az ország gabonaterületének 9,4%-át takarították be a megyében, ami az előző évinél valamivel alacsonyabb volt. Búzából a megnövekedett terület ellenére — az előző évinél 600 kg-mal alacsonabb hektáronkénti hozam következtében — 1996-ban kevesebb termést takarítottak be a termelők az előző évinél, de a csökkenés mértéke hasonló volt, mint országosan. így az ország búzatermésének 11%- át a megyében termelték, meg. Kukoricából viszont, főként a jelentős hozamnövekedésből adódóan, közel 70%-kal emelkedett a betakarított termés- mennyiség. Napraforgóból —- a nagyobb vetésterület és az országosnál, valamint az előző évinél is nagyobb hozam következtében — a termés- mennyiség az utóbbi hat év rekordját érte el. Az állattenyésztés számára az elmúlt év egyértelműen a mélypontot jelentette. A takarmányok és a felhasznált ipari anyagok árai oly mértékben emelkedtek, hogy jóval meghaladták az élő állat és állati termékek felvásárlási árainak növekedését. Valószínűleg ebből adódik, hogy a megye 1996. december 1-jei állatállománya egyik állafajt tekintve sem érte el az 1995. december 31-i állományt. A szarvasmarha-állomány 62 ezer, a sertésállomány 513 ezer darab volt, az előbbi csaknem ugyanannyi, az utóbbi 1,6%-kal kevesebb, mint az előző év végén, s az országosnak 6,8, illetve 9,7%-át tette ki. Az élőállatok és állati termékek felvásárlásának mennyiségi mutatói követték az egyes haszonállatok állományában beállt változásokat. A megyében megfigyelt gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke folyóáron számítva másfélszerese az előző évinek, vagyis a növekedés jóval dinamikusabb volt, mint országosan (hasonló körben, szintén folyóáron számítva 16,5%-os). Legnagyobb beruházók továbbra is az ipari és mezőgazdasági vállalkozások voltak. 1996 decemberében a regisztrált munkanélküliek száma 23 600 fő volt a megyében, 1,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 13,6%-os volt, magasabb az országos átlagnál (10,5%). E mutató alapján Békés megye — Tolna megyével együtt — a 6— 7. helyen áll. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete kismértékben meghaladta a 39 ezer forintot, ami 18,9%-kal volt több, mint az előző évben, de elmaradt a fogyasztói árak 1996. évi növekedésétől, tehát .a megye dolgozóinak reálkeresete csökkent. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága)
