Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-21 / 67. szám
Bendéék leszálltak A Bende család bútorüzemében skandináv típusú bútorokat gyártanak. Hamarosan bemutatótermük is nyílik. (6. oldal) TERMELJÜNK... A téli almát és körtét termesztődnek ajánljuk ismertetó'nket, egy átlagos év permetezési programját. (7. oldal) Vonalkódos... A szarvasmarha-ágazatban szükségessé vált az egységes, egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer. (7. oldal) A TERMELŐ NEM KÉNYSZERÜL AZONNAL PIACRA DOBNI ÁRUJÁT A KÖZRAKTÁR A JÖVŐ INTÉZMÉNYE A közraktározásról szóló törvényt tavaly nyáron fogadta el a parlament, így igazából csak ebben az évben ismerkedhetnek meg a termelők ezzel a lehetőséggel. így van ez megyénkben is, ahol ugyan tavaly nyáron nyílt meg az ország egyik legnagyobb állami tulajdonban lévő közraktár cégének, a Concordia Rt.-nek a telephelye Szabadkígyóson, a BÁGE régi műtrágyatelepének helyén — valójában még csak ebben az évben teheti meg az első nagy lépéseket: a közraktározás megismertetése mellett már másodlagos szövetkezetek szervezésébe is kezdtek. Mindenül Baukó György gépészmérnököt, a raktártelep vezetőjét kérdeztük: —A terület négy éve kihasználatlanul állt, ezért mindenekelőtt tereprendezéssel, a szükséges engedélyek beszerzésével töltöttük az időt. Mindezekkel augusztusra készültünk el, így a nagy mezőgazdasági szezonról abban az évben lemaradtunk és gabonát nem tároltunk. Idén azonban már előszerződéseket kötünk: mintegy 6-7 ezer tonna búza tárolására van módunk ezen a telepen, de a törvény értelmében lehetőség nyílik művi közraktározásra, vagyis külső tárolókban elhelyezett árura közraktárjegyet is kiadunk. — Sokan talán nem tudják, miért is jó ez a termelőknek, mi ennek az egésznek a lényege? — A lényege, hogy a termelő nem kényszerül azonnal piacra dobni az általa megtermelt terményt akkor, amikor esetleg erre nem kap jó vételi ajánlatot. Ehelyett behozza hozzánk, itt közraktárra vesszük, és mindaddig tárolhatja, amíg a legjobb áron nem tudja értékesíteni. Ráadásul addig sem marad pénz nélkül, hiszen hét bankkal állunk kapcsolatban, akik az áru tőzsdei értékének 75 százalékát 3-4 napon belül meghitelezik a termelőknek. Ugyanezt megtehetjük külső tárolókban elhelyezett termékre, gabonára is, hiszen ma, szinte mindenhol túlkínálat van tárházakból. — Ez a lehetőség elsősorban a kis területen gazdálkodó, egyéni vállalkozókat segíti, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak: nincs tárolókapacitásuk, hitelhez is csak magas kamatok mellett juthatnak. Minderre még egy megoldást ajánl a Concordia... —A szövetkezeti törvény 96. évi módosítása lehetővé teszi másodlagos szövetkezetek létrehozását azzal a kikötéssel, hogy ezeknek a szövetkezeteknek kizárólag jogi személyiségű tagjai lehetnek. Ezek létrehozásában is szeretnénk segítséget nyújtani: magunkra vállaljuk a szövetkezetek alapításának ügyintézését, és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. Segítünk a megtermelt gabona tárolásában, értékesítésében, hitelek megszerzésében, a termeléshez szükséges alapanyagok, műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok beszerzésében. — Kik lehetnek tagjai egy ilyen szövetkezetnek? —Az alapítandó másodlagos szövetkezetek minden esetben nyitott szövetkezetek lennének, (Folytatás a 6. oldalon) A Concordia Közraktár Rt. szabadkígyósi telepén ebben az évben már 6-7 ezer tonna búza tárolását vállalják. Képünkön Baukó György telepvezető, a háttérben az új ötventonnás magtisztítóval. fotó: SUCH TAMÁS Hírháttér Méltón régi nagy híréhez A kormány a közelmúltban megtárgyalta és elfogadta a szőlő- és borgazdálkodásról szóló törvényhez a Földművelésügyi Minisztérium által benyújtott téziseket. A bortörvény megalkotása a parlament első félévi munkarendjében szerepel. A hamisítók elleni hatékonyabb fellépés érdekében a téziseket kidolgozó szakemberek célszerűnek tartják, hogy a hamisítványok előállítása és készleten tartása is bűncselekménynek számítson, függetlenül attól, hogy a pancsolók használtak-e egészségre károsító anyagokat a hamisítványok készítésekor, illetve forgalomba hozták-e a terméket. A tézisek szerint a törvényben rögzíteni kell a hamisított termékek elkobzását, valamint — az élelmiszertörvénynek megfelelően — minőségvédelmi bírság kivetését is. A tisztességes szőlő- és bortermelők érdekében — a hegyközségi adatszolgáltatással összhangban — indokolt a termékpályák áttekinthetővé tétele, azaz: minden közfogyasztásra kerülő bor csak eredetigazolás, származási bizonyítvány ellenében kaphasson forgalomba hozatali engedélyt. A szőlő és bor előállítását, szállítását, forgalmazását olyan bizonylati rendszernek kell kísérnie, amely által lehetőség nyílik a visszaélések feltárása. A kormány által jóváhagyott koncepció arra törekszik, hogy visszaállítsa a magyar szőlő- és bortermelés rangját, megalapozzon egy hatékony minőség- és eredetgarancia-rendszert, védelmet nyújtson a termőhely jogos használói számára, és garantálja a fogyasztóknak a termék hitelességét. A törvényben szabályozni kívánják az agrárpiaci beavatkozások esetén alkalmazható eljárásokat és azok mértékét. Ennek érdekében ki kell dolgozni a termelés korlátozásának a módjait. Ilyen lehetne például különleges minőségű borok esetében a termelés szabályozása, vagy a telepítés, újratelepítés jogának rögzítése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában különösen célszerű hatványozottan élni a telepítések támogatásával, mert az EU kizárólag az újratelepítés jogát ismeri el. Ez az ültetvényfelületekre vonatkozó kvótával együtt alapvetően behatárolja Magyarország szőlő- és bortermelési potenciálját. A szakemberek szerint a kvótamegállapítás alapjául a jelenleg 130 ezer hektár összes szőlőterület és ötéves átlagban előállítható 4,5 millió hektoliter bor elismertetése szükséges. A tárca indokoltnak látja, hogy lehetőséget kapjon -— a nem klasszikus területeken — a borszőlő-telepítés időszakos korlátozására. U. G. Dr. Balogh József, a Békéscsabai Agroker Rt. vezérigazgatója 1949-ben született Gyulán. Villamosipari technikumban érettségizett Budapesten, majd a miskolci egyetemen végzett szerszámgép-tervező mérnökként. 1977-ben agrárközgazdász diplomát, 1985-ben mezőgazdasági műszaki doktori címet szerzett. Kertészszigeten és Szeghalmon dolgozott termelőszövetkezetekben, ezt követően 1978-ban került az Agrokerhez kereskedelmi igazgatóhelyettesként. 1994 óta a cég vezérigazgatója. Nős, felesége matematika—fizika szakos tanár, két lányuk egyetemi hallgató. Vezérállásban — Kezdetben az iparral kacérkodott, aztán mégis a mezőgazdaságnál kötött ki. Milyen indíttatásból? — Nagyobb életteret láttam a mezőgazdaságban, és a családi kötődések is visszavonzottak az agrárjellegű megyébe. —Gondolom, már a szeghalmi Sárréti Tsz gépesítési főágazat- vezetőjeként is kapcsolatba került az Agrokerrel. — Valóban így van, hiszen a szövetkezet az Agroker egyik legnagyobb partnere volt. Már akkoriban 90 millió forint értékű beruházást, gépvásárlást bonyolítottunk le a céggel három és fél év alatt. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy egy új traktorhoz akkor 260 ezer forintért lehetett hozzájutni. — A kapcsolat most visszafelé is igaz, hiszen például az Agroker tulajdonosi körében három mezőgazdasági nagyüzem is található. — Mégpedig olyanok, melyek minőségben és nagyságrendben is meghatározóak a megye mezőgazdasági termelésében. Ezen üzemek: a Körösladányi Barátság és a Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetek, valamint a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Egy olyan agrárkereskedelmi cégnek, mint az Agroker, fontos részükről is a piaci visszajelzés, a kontroll, hogy tudjuk, merre vegyük az irányt. —Amint hallottam, folyamatosan ,,előre menekülnek”. — Nagyvállalati infrastruktúrával rendelkeztünk, és az Agroker privatizációja során is arra törekedtünk, hogy a piaci pozícióinkat erősítsük, forgalmunkat növeljük. Míg 1993-ban 1,9 milliárd forintos árbevételt hoztunk, addig a tavalyi forgalmunk elérte a 4,3 milliárd forintot. Közben az 52 százalékos dolgozói tulajdon mellett 25 százalékos részvényhányaddal megjelent a tulajdonosi körben a HYDRO Hungary Kft., mellyel a társaság pénzügyi és kereskedelmi háttere tovább erősödött. —Tevékenységük a gép-, alkatrész-, műtrágya-, vetőmag-, növényvédőszer-forgalmazástól, a termeltetési finanszírozásig, a terménykereskedelemig szerteágazó. Ezenkívül—például a tulajdonukban lévő Agrokombi és Agrokertész áruházaikban—kiskereskedelemmel is foglalkoznak. — A hobbiból kertészkedőktől a néhány hektáron gazdálkodókig, a nagyüzemi termelőkig teljes körű ellátásra törekszünk. Az Agroker Rt. több, mint 20 ezer cikket forgalmaz széles minőségi- és árskálán, nagy választékban. —Vezérigazgatóként miként tudja mindezt átlátni, átfogni? — Ez csapatmunka. Mivel erős a szakembergárdánk, a szellemi tőkénk, kollégáimnak nagyfokú önállóságot biztosítok. A legfontosabb, hogy a vásárló elégedett legyen, hasznot, értéket tudjon termelni. Nem elég csupán egy terméket egy bizonyos összegért eladni, a vevő számára közösen kell a legkedvezőbb megoldást megtalálni, szaktanácsadással is kell szolgálni. —A hatékonyság, intenzitás jellemző az ön munkamódszerére is? — Nem vagyok íróasztalhoz kötött típus — a sok üzleti tárgyalás miatt nem is tehetném —, de telefonon mindig elérhetnek. Az ünnepnapokat is számítva, átlagosan napi öt órát töltök autóban, így az elintéznivalókat percre pontosan kell megszerveznem. Általában már három héttel előre megtelik a naptáram, és ha ehhez még jönnek programok, fontosság szerint rangsorolok. —Szóval, a szabadidőfogalma szinte ismeretlen önnél? — Természetesen azért vannak oázisok, szigetek az életemben. Ilyen a család és arra ügyelek, hogy legalább az ünnepeken együtt legyünk. Húszéves korom óta járok síelni, ezt évente igyekszem beütemezni. Van egy kertünk, és ha jut időm, szívesen részt veszek a művelésében, gondozásában. Nyemcsok László
