Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

PEEKES MEGYEI HIRLAP­Ősi harc... a törvény előtti egyenlőségért és az élet reményéért Ősi harc a területért címmel cikksorozat jelent meg a kö­zelmúltban — Kiss A. János tol­lából — a Gyula (Gyulavári)— Sarkad—Doboz közötti földek vadászati jogának hasznosításá­ról. Vass Sándor, a Dalerd Rt. vezérigazgatója, a magyar állam képviselője hosszú nyilatkoza­tot ad, amely során tételesen cá­folható valótlanságok sokaságá­val próbálja félrevezetni a köz­véleményt. Látszólag szimpla vadászterületügyről szól a fáma, valójában sokkal többről, éle­tünk legalapvetőbb kérdéseiről. A Pesti Napló 1932. decem­ber 4-ei számában Karinthy Fri­gyes szólított meg egy ismeret­len egyetemistát, akármelyiket azok közül, akik memorandu­mot intéztek a miniszterhez a „numerus clausus” — a zsidók jogait korlátozó rendelkezés — szigorítása érdekében. Száza­dunk egyik zsenije bátorkodott felhívni az ország figyelmét a Szabadság lényegére és tenge­lyére, A TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉGRE! Erre a fix pontra, ahol minden ember meg­vetheti a lábát. Beleüvöltötte a fülekbe a halálos veszélyt: em­berek, vigyázzatok, ha vesztébe rohan az ország, ha csorbát szen­ved az egyenlő Elbírálás a Tör­vény előtt eszméje és gyakorla­ta, minden demokratikus társa­dalom tartópillére. S aki: „...a törvény fogalom sarkalatos pontját, az egyenlő elbírálást tá­madja, az az emberi szabadság eszméjét csúfolja meg, nem árt vele a zsidóknak, nem használ vele a keresztényeknek, az Élet reményét tette egy fokkal söté­tebbé...” írta mindezt 1932-ben Karinthy, de nem hallgattak rá. Most 1997 márciusát írjuk, az FM megyei hivatala ugyanezt az eszmét megsértve jelölte ki a va­dászterületeket a már említett tér­ségben. A különbség csupán annyi, hogy ezúttal az állami tu­lajdont illette a hatóság maga­sabb rendűnek a magántulajdon­nal szemben. (Mellesleg ezt az eszmét hirdették a kommunisták is.) „Felülbírálva” ezzel több ezer földtulajdonos törvényes el­határozását! Pedig sem az alkot­mány, sem a vadászati törvény nem tesz, nem tehet különbséget a két tulajdonforma között. A földtulajdonosok bizalmával fel­ruházott vadásztársaságok mégis meglopattak az államigazgatási apparátus által. Mert tisztelt olva­sók, erről és nem másról van itt szó. A jövőnket, az ország jog- biztonságát veszélyeztető halá­los kihívásról! De mindezek is­meretében nézzük a konkrét esel tényeit. A Gyula—Gyulavári határ — az országhatár és a Fehér-, illetve Fekete-Körös összefo­lyása által körbezárt mintegy 8000 hektáros földterület — va­dászati szempontból nagyon jó adottságú. 1945 után a határ egyik felében állami vadászterü­let lett, a másikban pedig a köz­ségi vadásztársaság gazdálkod­hatott. Teltek az évek, és a kom­munista pártállam kivételezett­jei az állatni tulajdon felsőbb­rendűségére hivatkozva fokoza­tosan ellopták a vadásztársaság legjobb területrészeit. Egyszer apróvadra hivatkoztak, egyszer nagyvadra, máskor meg arra, amire éppen kedvük volt. A rendszerváltás a közvélemény nyomására érte el a vadásztársa­ság, hogy az FM független szakértőt kért fel arra, hogy vizs­gálja felül a vadásztársaságot ért évtizedes jogsérelmeket. Idézet ebből a független szakértői jelentésből: „A dámállomány- hoz kapcsolódó protokoll vadá­szati igény azonban az erdő- gazdaságot privilegizált hely­zetbe hozta... Az üzemtervben rögzített eltartható mennyiség 400 db, a hivatalosan elrendelt állománybecslési jelentés sze­rint 4—600 db van. Ezzel szem­ben a valóságban többszörösét tartja... Az erdészet nem tartotta be az üzemterv előírásait, sőt a létszámra vonatkozó hamis adatközlésével félrevezette a felügyeleti szervét is... A terület vadeltartó képességének négy­ötszörösére felszaporított állo­mány, az ennek következtében érvényesített két és fél millió fo­rintos vadkár, majd a vadkárel­hárítás címén tilalmi időben hat­száz darab kilövésére adott en­gedély alapvetően kérdőjelezi meg az állomány kezelésének szakszerűségét, a gazdálkodás okszerűségét. Ez annál is figye­lemreméltóbb, mivel a Defág — •Dalerd Rt. jogelődje -— és az őt kivételezett helyzetbe juttató felügyeleti szervei évtizedeken keresztül a dámállomány egysé­ges, szakszerű kezelésére hivat­kozva vette birtokba a legjobb vadászterületeket, és tiltatta meg például a gyulai Lenin Va­dásztársaság (a mostani Váralja VT jogelődje) számára a dám vadászatát. Itt kell szót ejteni a „Dámprogramról”, amely való­jában nem létezik, vagy legaláb­bis nem úgy, ahogy azt eseten­ként a törvényesség határát sú­roló elutasító határozatban érv­ként felhasználták. A vizsgálat során felvetődött, hogy mi lehe­tett a célja a dámállomány ilyen mértékű növelésének? A legfon­tosabb tényező az országos és a két megye különböző szintű vezetőinek protokolligénye... Ezért a Defág monopolhelyzet­ének megszüntetése mellett más hasznosítási módokat és más vadgazdálkodókat is indokolt érvényesülni hagyni. Az ügy el­bírálása és az új vadászati tör­vény elkészítése során ezekre te­kintettel kell lenni.” Amikor a parlament elfogad­ta az új vadászati törvényt, akkor azt hittük, hogy a földtulajdon­hoz kötött vadászati jog alapján gyorsan megszülethet a kiegye­zés, lezárulhat egy becstelen korszak, tisztességes alapokra helyezett évtizedek következ­hetnek, hiszen a törvény ki­mondja: avadászati jog a földtu­lajdon elválaszthatatlan része. S a kérdéses területen az államnak és a földtulajdonosoknak egya­ránt mintegy 4—4 ezer hektár földje van, a Dalerd Rt.-nek Gyula, Sarkad és Doboz határá­ban mindösszesen 5340 hektár­ja. A gyulavári földtulajdonosok törvényes képviselőjének, az úgynevezett eleki határrészt is beszámítva, több mint 6000 hek­tár föld vadászati jogáról van megbízása. Sőt, a sarkadi földtu­lajdonosok képviselőjének leg­alább 7000 hektár vadászati joga van. Ennek ellenére a vadászte­rületek kijelölésekor az FM-hi- vatal kiforgatta a vadásztársasá­gokat — a gyulaváritól 2700 hektár vadászati jogát vették el — az őket megillető vadász- területekből. „Szakmai” okok­ból lenyúlták őket, hogy az ál­lam érdemben ott folytathassa a nem létező dámprogramját, ahol az elmúlt ötven évben abba se hagyta. Mi felelősséget érzünk az itt élő vadakért, az értékes dámái lományért, éppen ezért a gyulavári, a sarkadi és a dobozi földtulajdonosok, a három va­dásztársaság és a három telepü­lés önkormányzata jó pár hónap­pal ezelőtt kezdeményezte, hogy a Dalerd Rt.-vel kiegészül­ve hozzuk létre a Körösök Dám Vadgazdálkodási Körzetet. Eb­ben a vadásztársaságok és a Dalerd Rt. vadászterületei a földtulajdon nagysága szerint vannak kialakítva — természe­tesen igazodva a törvény előírásaihoz —, és a négy vad­gazdálkodási egység a legmesszebbmenőkig össze­hangolja vadászati tevékenysé­gét. Minden szakmai kérdést kö­zösen határoznak meg, közös kutatásokat stb. valósítanak meg. A lényeg, hogy egyik se terjeszkedjen a másik rovására, mert a törvény szerinti legkisebb vadászterület 3000 hektár, tehát mindegyik vadgazdálkodási egységnek bőven elégséges a sa­ját földje a vadgazdálkodáshoz. Most elérkeztünk arra a pont­ra, amikor tételesen cáfolnunk kell Vass Sándor vezérigazgató úr állításai közül néhányat. A vezérigazgató úr szerint törvé­nyes volt a területkijelölés. A fentiekből következik, hogy nem volt az, hiszen ha az ő logi­káját követnénk, akkora Váralja VT kérhette volna a teljes erdé­szeti terület vadászati jogát ma­gának, a Sarkadi Vadásztársa­ság úgyszintén megtehette vol­na ugyanezt! Állítja a vezérigazgató, hogy a polgármesterek néhány vadász mellett állnak ki a nagyszámú földtulajdonos érdekei helyett. Ez igen! De hogy is van-ez? Honnan meri venni egy állami alkalmazott a bátorságot ahhoz, hogy kioktasson több ezer, sza­bad akaratából a saját tulajdona fölött rendelkező földtulajdo­nost arról, hogy mi a jó nekik. Ezek az idők már elmúltak. A polgármesterek pedig természe­tesen a választópolgárok érde­kei mellett álltak ki, a törvény érvényesülése érdekében. A vadlétszám-adatok se stim­melnek. A vezérigazgató úr 2000-re taksálja a dám törzsállo­mányt. Puskás Lajos, a rész­vénytársaság gyulai erdészeté­nek igazgatója azonban ősszel a törzsállományt 3000-nek mond­ta. Óriási különbség! Hol van ezer dám, és annak szaporulata? Nem kellene végre befejezni a statisztikai kozmetikázást, és a valóságos dámállományt feltün­tetni — papíron is? A földtulaj­donosok és az együttműködést kezdeményező három vadász- társaság pontosan erre tett javas­latot, hiszen enélkül nem lehet reális vadgazdálkodási tervet készíteni a következő tíz évre. S az végképp nem igaz, hogy: „a dámok teljes élőhelye vagy az őzes-fácános élőhely alakuljon ki egésszé a rendelkezésre álló csonka területek közül. Mi a dá­mok mellett köteleztük el ma­gunkat, eme teljes élőhely egy- harmada Gelvács, ami állami tu­lajdonú föld, mi vagyunk a hasz­nálói, csak épp a Váralja vadá­szik rajta.” Nem igaz, mert az FM-hiva- tal területkijelölésével nincs le­fedve a dámok teljes élőhelye, ellenben a földtulajdonosok ál­tal javasolt, egyedül törvényes és igazságos módon kijelölt négy vadászterület együttműkö­désével igen. Az állam által ja­vasolt határ arra jó, hogy egye­dül a Dalerd vadászhasson dám­vadra, a másik három pedig nem, vadkáruk viszont lesz. Az általunk javasolt Körösök Dám Vadgazdálkodási Körzet való­ban megszüntetné az állam pri­vilégiumát, viszont a dámállo­mány jövője teljes mértékben biztosítva lenne. Aztán Gelvács mindössze 1100—1200 hektár, tehát nem a teljes terület egyhar- mada. Aztán az állami tulajdonú földek részaránya Gelvácson alig éri el az egyharmadot, a ma­gántulajdonú földek aránya pe­dig kétharmad részt tesz ki. És ugye a tulajdonosok szótöbb­séggel döntenek a vadászati jog­ról! A vezérigazgató úr arról be­szél, hogy a területkijelölésük előtt a Kőris erdőért felajánlotta Gelvácsot a gyulaváriaknak. De azt nem fogadták el. Ez igen! Ez ajánlat a javából! Felajánlották nekünk Gelvácsot, azt a terüle­tet, ami nem az övék, ahol az állam kisebbségben van, már­mint a vadászati jog hasznosítá­sa szempontjából. Az ilyen aján­lat legfeljebb arra jó, hogy ismé­telten szembesülhessen társa­dalmunk a hatalom aroganciájával, pökhendi maga- biztosságával, törvények feletti­ségével. Mellesleg a Kőris erdő mindössze 127 hektár (állami tulajdonban), körülötte viszont van 1600—1800 hektár magán- tulajdonú föld. A területkijelö­léskor mégis az erdészethez csa­tolták ezt a részt. Nesze neked arcul csapás, sok ezer parasztok a magyar jogállamban! Végezetül szeretném megis­mételni, hogy a földtulajdono­sok képviselői ma is azt az elvi álláspontot képviselik, hogy a területkijelöléskor érdemben a kölcsönösségi elv érvényesül­jön. Ha tehát az állam ad a va­dásztársaságnak x hektár földet, akkor mi is adunk x hektárt, hi­szen az átfedések elkerülhetetle­nek. A földtulajdonosok igazsá­gukat bíróságon fogják érvénye­síteni, s nekem nincs kétségem, hogy megnyerjük a pert, a va­dászterületek a földtulajdon jo­gára alapozva lesznek kijelölve. A földtulajdonosok képviselői, a bizalmukkal felruházott va­dásztársaságok — természete­sen összefogva a Dalerd Rt.-vel! — kezükbe vehetik végre az őket megillető vadászati jogot. Személyes álláspontomat en­nek ellenére sem titkolhatom el, hiszen én is egy véleménynyil­vánítási joggal rendelkező ál­lampolgárvagyok: Mindezek és az itt le nem írt dolgok ismereté­ben számomra Papp Tibor, az FM megyei hivatalának vezetője, Páskai Sándor, az FM megyei vadászati főfelügyelője alkalmatlan hivatala betöltésé­re. (Ha az elvi döntés Budapes­ten, az FM vadászati főosztályán született meg, akkor értelemsze­rű, hogy ugyanez érvényes az illetékes főhivatalnokra is.) Al­kalmatlanok, mert magatartá­sukkal több ezer ember jövőbe vetett reményét, jogállamba fek­tetett hitét ingatták meg. Tudom, hogy nagy hatalom van a kezük­ben, valóban. De él a Körösök mentén a dámok mellett egy má­sik, genetikailag értékes faj, a homo sapiens nevű. Rendkívül értékes faj ez, képes a legvégsőkig harcolni a jövőjéért egy valóban jogbiztonságra épülő világért. S nincs az az ál­lamapparátus-hatalom, amely megakadályozhatna igazságunk kivívásában. Karinthy 1932-ben látta a lé­nyeget. Most 1997-et írunk. Lovász Sándor, a Váralja Vadásztársaság egyik tagja TISZTELT PARTNEREINK! Az Agrimill Rt. gyomaendrődi raktára kedvező áron kínál: m vetőmagvakat ■ hazai és import nitrogén műtrágyát ■ növényvédő szereket. Vetőmagválasztékunk: ■ hibridkukorica vetőmagok (Anita, Bella, Madona, Ikila) ■ borsóvetőmag ■ iregi csíkos napraforgó vetőmag. Címünk: Gyomaendrőd, Kossuth u. 68. Telefon: (66) 386-922, (60) 482-165. 'Rl./fax: (66) 386-073. Ö SUJ 0 s s 1 I 8 Agrimill Rt. Békéscsaba Ili (54542) ELADÓ Békéscsaba belvárosában, a sétálóutcában, 210 m2 területű, reprezentatív üzlethelyiség. Érdeklődni lehet: Hild Györgynél, \ Gyula, Honvéd u. 1. Tel./fax: (66) 463-861. JKI i Oj * gyulai, kereskedelmi kft. meglévő nagykereskedelmi vevőkörével, városköz­pontban üzemelő diszkont­boltjával, árukészlettel, be­rendezéssel együtt. ® Érdeklődni: £ a (66) 361-575-ös telefonon. ß Pdlgvrj BvnkRt. A Polgári Bank Rt. Magánbefektetők és Gazdálkodó szerve­zetek részére kialakított betétkamatai:- LEKÖTÖTT BETÉT (évi kamat %) 14— 30 nap 16,5% 31— 60 nap 19,0% 61— 90 nap 19,0% 91—180 nap 18,0% 181—365 nap 17,0%- POLGÁRI JEGY (évi kamat %) Leköthető: 120 napra 18,5% Üjraváltás esetén +0,5% kamatprémium. foígári miaVo 'Értéléiért! Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Tel.: (66) 321-577, 321-229. / EKSZER^SJVÍinAKGYKERESKEDOK^FíG^LE^ • A KISOSZ Békés Megyei Szervezete BECSÜS tanfolyamot indít (óra—ékszer—műtárgy szakirány). A tanfolyam elegendő végzettséget nyújt óra-, ékszer-, műtárgy- és régiségértékesítéshez és -felvásárláshoz. Jelentkezési feltételek: érettségi és 18. év betöltése. A munkanélkülieket a Munkaügyi Hivatal támogathatja. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 4/1. sz. (KISOSZ) Tel.: 325-997, 327-193. {55139) FELKÉSZÜLTÜNK, KÉSZ, START A Őord márkaszerviz tavaszi akciója! Március 17—31-éig a javítási számla végösszegéből 10% kedvezményt adunk. Speciálisan felszerelt műhelyünkben eredeti gyári alkatrészek felhasználásával, 1 ÓV alkatrész-garanciával szervizeljük gépkocsiját.-üljön hozzánk bizalommal! FORD Békés Mobil, Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel.: (66) 322-012,451-150.

Next

/
Oldalképek
Tartalom