Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
PEEKES MEGYEI HIRLAPŐsi harc... a törvény előtti egyenlőségért és az élet reményéért Ősi harc a területért címmel cikksorozat jelent meg a közelmúltban — Kiss A. János tollából — a Gyula (Gyulavári)— Sarkad—Doboz közötti földek vadászati jogának hasznosításáról. Vass Sándor, a Dalerd Rt. vezérigazgatója, a magyar állam képviselője hosszú nyilatkozatot ad, amely során tételesen cáfolható valótlanságok sokaságával próbálja félrevezetni a közvéleményt. Látszólag szimpla vadászterületügyről szól a fáma, valójában sokkal többről, életünk legalapvetőbb kérdéseiről. A Pesti Napló 1932. december 4-ei számában Karinthy Frigyes szólított meg egy ismeretlen egyetemistát, akármelyiket azok közül, akik memorandumot intéztek a miniszterhez a „numerus clausus” — a zsidók jogait korlátozó rendelkezés — szigorítása érdekében. Századunk egyik zsenije bátorkodott felhívni az ország figyelmét a Szabadság lényegére és tengelyére, A TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉGRE! Erre a fix pontra, ahol minden ember megvetheti a lábát. Beleüvöltötte a fülekbe a halálos veszélyt: emberek, vigyázzatok, ha vesztébe rohan az ország, ha csorbát szenved az egyenlő Elbírálás a Törvény előtt eszméje és gyakorlata, minden demokratikus társadalom tartópillére. S aki: „...a törvény fogalom sarkalatos pontját, az egyenlő elbírálást támadja, az az emberi szabadság eszméjét csúfolja meg, nem árt vele a zsidóknak, nem használ vele a keresztényeknek, az Élet reményét tette egy fokkal sötétebbé...” írta mindezt 1932-ben Karinthy, de nem hallgattak rá. Most 1997 márciusát írjuk, az FM megyei hivatala ugyanezt az eszmét megsértve jelölte ki a vadászterületeket a már említett térségben. A különbség csupán annyi, hogy ezúttal az állami tulajdont illette a hatóság magasabb rendűnek a magántulajdonnal szemben. (Mellesleg ezt az eszmét hirdették a kommunisták is.) „Felülbírálva” ezzel több ezer földtulajdonos törvényes elhatározását! Pedig sem az alkotmány, sem a vadászati törvény nem tesz, nem tehet különbséget a két tulajdonforma között. A földtulajdonosok bizalmával felruházott vadásztársaságok mégis meglopattak az államigazgatási apparátus által. Mert tisztelt olvasók, erről és nem másról van itt szó. A jövőnket, az ország jog- biztonságát veszélyeztető halálos kihívásról! De mindezek ismeretében nézzük a konkrét esel tényeit. A Gyula—Gyulavári határ — az országhatár és a Fehér-, illetve Fekete-Körös összefolyása által körbezárt mintegy 8000 hektáros földterület — vadászati szempontból nagyon jó adottságú. 1945 után a határ egyik felében állami vadászterület lett, a másikban pedig a községi vadásztársaság gazdálkodhatott. Teltek az évek, és a kommunista pártállam kivételezettjei az állatni tulajdon felsőbbrendűségére hivatkozva fokozatosan ellopták a vadásztársaság legjobb területrészeit. Egyszer apróvadra hivatkoztak, egyszer nagyvadra, máskor meg arra, amire éppen kedvük volt. A rendszerváltás a közvélemény nyomására érte el a vadásztársaság, hogy az FM független szakértőt kért fel arra, hogy vizsgálja felül a vadásztársaságot ért évtizedes jogsérelmeket. Idézet ebből a független szakértői jelentésből: „A dámállomány- hoz kapcsolódó protokoll vadászati igény azonban az erdő- gazdaságot privilegizált helyzetbe hozta... Az üzemtervben rögzített eltartható mennyiség 400 db, a hivatalosan elrendelt állománybecslési jelentés szerint 4—600 db van. Ezzel szemben a valóságban többszörösét tartja... Az erdészet nem tartotta be az üzemterv előírásait, sőt a létszámra vonatkozó hamis adatközlésével félrevezette a felügyeleti szervét is... A terület vadeltartó képességének négyötszörösére felszaporított állomány, az ennek következtében érvényesített két és fél millió forintos vadkár, majd a vadkárelhárítás címén tilalmi időben hatszáz darab kilövésére adott engedély alapvetően kérdőjelezi meg az állomány kezelésének szakszerűségét, a gazdálkodás okszerűségét. Ez annál is figyelemreméltóbb, mivel a Defág — •Dalerd Rt. jogelődje -— és az őt kivételezett helyzetbe juttató felügyeleti szervei évtizedeken keresztül a dámállomány egységes, szakszerű kezelésére hivatkozva vette birtokba a legjobb vadászterületeket, és tiltatta meg például a gyulai Lenin Vadásztársaság (a mostani Váralja VT jogelődje) számára a dám vadászatát. Itt kell szót ejteni a „Dámprogramról”, amely valójában nem létezik, vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt esetenként a törvényesség határát súroló elutasító határozatban érvként felhasználták. A vizsgálat során felvetődött, hogy mi lehetett a célja a dámállomány ilyen mértékű növelésének? A legfontosabb tényező az országos és a két megye különböző szintű vezetőinek protokolligénye... Ezért a Defág monopolhelyzetének megszüntetése mellett más hasznosítási módokat és más vadgazdálkodókat is indokolt érvényesülni hagyni. Az ügy elbírálása és az új vadászati törvény elkészítése során ezekre tekintettel kell lenni.” Amikor a parlament elfogadta az új vadászati törvényt, akkor azt hittük, hogy a földtulajdonhoz kötött vadászati jog alapján gyorsan megszülethet a kiegyezés, lezárulhat egy becstelen korszak, tisztességes alapokra helyezett évtizedek következhetnek, hiszen a törvény kimondja: avadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része. S a kérdéses területen az államnak és a földtulajdonosoknak egyaránt mintegy 4—4 ezer hektár földje van, a Dalerd Rt.-nek Gyula, Sarkad és Doboz határában mindösszesen 5340 hektárja. A gyulavári földtulajdonosok törvényes képviselőjének, az úgynevezett eleki határrészt is beszámítva, több mint 6000 hektár föld vadászati jogáról van megbízása. Sőt, a sarkadi földtulajdonosok képviselőjének legalább 7000 hektár vadászati joga van. Ennek ellenére a vadászterületek kijelölésekor az FM-hi- vatal kiforgatta a vadásztársaságokat — a gyulaváritól 2700 hektár vadászati jogát vették el — az őket megillető vadász- területekből. „Szakmai” okokból lenyúlták őket, hogy az állam érdemben ott folytathassa a nem létező dámprogramját, ahol az elmúlt ötven évben abba se hagyta. Mi felelősséget érzünk az itt élő vadakért, az értékes dámái lományért, éppen ezért a gyulavári, a sarkadi és a dobozi földtulajdonosok, a három vadásztársaság és a három település önkormányzata jó pár hónappal ezelőtt kezdeményezte, hogy a Dalerd Rt.-vel kiegészülve hozzuk létre a Körösök Dám Vadgazdálkodási Körzetet. Ebben a vadásztársaságok és a Dalerd Rt. vadászterületei a földtulajdon nagysága szerint vannak kialakítva — természetesen igazodva a törvény előírásaihoz —, és a négy vadgazdálkodási egység a legmesszebbmenőkig összehangolja vadászati tevékenységét. Minden szakmai kérdést közösen határoznak meg, közös kutatásokat stb. valósítanak meg. A lényeg, hogy egyik se terjeszkedjen a másik rovására, mert a törvény szerinti legkisebb vadászterület 3000 hektár, tehát mindegyik vadgazdálkodási egységnek bőven elégséges a saját földje a vadgazdálkodáshoz. Most elérkeztünk arra a pontra, amikor tételesen cáfolnunk kell Vass Sándor vezérigazgató úr állításai közül néhányat. A vezérigazgató úr szerint törvényes volt a területkijelölés. A fentiekből következik, hogy nem volt az, hiszen ha az ő logikáját követnénk, akkora Váralja VT kérhette volna a teljes erdészeti terület vadászati jogát magának, a Sarkadi Vadásztársaság úgyszintén megtehette volna ugyanezt! Állítja a vezérigazgató, hogy a polgármesterek néhány vadász mellett állnak ki a nagyszámú földtulajdonos érdekei helyett. Ez igen! De hogy is van-ez? Honnan meri venni egy állami alkalmazott a bátorságot ahhoz, hogy kioktasson több ezer, szabad akaratából a saját tulajdona fölött rendelkező földtulajdonost arról, hogy mi a jó nekik. Ezek az idők már elmúltak. A polgármesterek pedig természetesen a választópolgárok érdekei mellett álltak ki, a törvény érvényesülése érdekében. A vadlétszám-adatok se stimmelnek. A vezérigazgató úr 2000-re taksálja a dám törzsállományt. Puskás Lajos, a részvénytársaság gyulai erdészetének igazgatója azonban ősszel a törzsállományt 3000-nek mondta. Óriási különbség! Hol van ezer dám, és annak szaporulata? Nem kellene végre befejezni a statisztikai kozmetikázást, és a valóságos dámállományt feltüntetni — papíron is? A földtulajdonosok és az együttműködést kezdeményező három vadász- társaság pontosan erre tett javaslatot, hiszen enélkül nem lehet reális vadgazdálkodási tervet készíteni a következő tíz évre. S az végképp nem igaz, hogy: „a dámok teljes élőhelye vagy az őzes-fácános élőhely alakuljon ki egésszé a rendelkezésre álló csonka területek közül. Mi a dámok mellett köteleztük el magunkat, eme teljes élőhely egy- harmada Gelvács, ami állami tulajdonú föld, mi vagyunk a használói, csak épp a Váralja vadászik rajta.” Nem igaz, mert az FM-hiva- tal területkijelölésével nincs lefedve a dámok teljes élőhelye, ellenben a földtulajdonosok által javasolt, egyedül törvényes és igazságos módon kijelölt négy vadászterület együttműködésével igen. Az állam által javasolt határ arra jó, hogy egyedül a Dalerd vadászhasson dámvadra, a másik három pedig nem, vadkáruk viszont lesz. Az általunk javasolt Körösök Dám Vadgazdálkodási Körzet valóban megszüntetné az állam privilégiumát, viszont a dámállomány jövője teljes mértékben biztosítva lenne. Aztán Gelvács mindössze 1100—1200 hektár, tehát nem a teljes terület egyhar- mada. Aztán az állami tulajdonú földek részaránya Gelvácson alig éri el az egyharmadot, a magántulajdonú földek aránya pedig kétharmad részt tesz ki. És ugye a tulajdonosok szótöbbséggel döntenek a vadászati jogról! A vezérigazgató úr arról beszél, hogy a területkijelölésük előtt a Kőris erdőért felajánlotta Gelvácsot a gyulaváriaknak. De azt nem fogadták el. Ez igen! Ez ajánlat a javából! Felajánlották nekünk Gelvácsot, azt a területet, ami nem az övék, ahol az állam kisebbségben van, mármint a vadászati jog hasznosítása szempontjából. Az ilyen ajánlat legfeljebb arra jó, hogy ismételten szembesülhessen társadalmunk a hatalom aroganciájával, pökhendi maga- biztosságával, törvények felettiségével. Mellesleg a Kőris erdő mindössze 127 hektár (állami tulajdonban), körülötte viszont van 1600—1800 hektár magán- tulajdonú föld. A területkijelöléskor mégis az erdészethez csatolták ezt a részt. Nesze neked arcul csapás, sok ezer parasztok a magyar jogállamban! Végezetül szeretném megismételni, hogy a földtulajdonosok képviselői ma is azt az elvi álláspontot képviselik, hogy a területkijelöléskor érdemben a kölcsönösségi elv érvényesüljön. Ha tehát az állam ad a vadásztársaságnak x hektár földet, akkor mi is adunk x hektárt, hiszen az átfedések elkerülhetetlenek. A földtulajdonosok igazságukat bíróságon fogják érvényesíteni, s nekem nincs kétségem, hogy megnyerjük a pert, a vadászterületek a földtulajdon jogára alapozva lesznek kijelölve. A földtulajdonosok képviselői, a bizalmukkal felruházott vadásztársaságok — természetesen összefogva a Dalerd Rt.-vel! — kezükbe vehetik végre az őket megillető vadászati jogot. Személyes álláspontomat ennek ellenére sem titkolhatom el, hiszen én is egy véleménynyilvánítási joggal rendelkező állampolgárvagyok: Mindezek és az itt le nem írt dolgok ismeretében számomra Papp Tibor, az FM megyei hivatalának vezetője, Páskai Sándor, az FM megyei vadászati főfelügyelője alkalmatlan hivatala betöltésére. (Ha az elvi döntés Budapesten, az FM vadászati főosztályán született meg, akkor értelemszerű, hogy ugyanez érvényes az illetékes főhivatalnokra is.) Alkalmatlanok, mert magatartásukkal több ezer ember jövőbe vetett reményét, jogállamba fektetett hitét ingatták meg. Tudom, hogy nagy hatalom van a kezükben, valóban. De él a Körösök mentén a dámok mellett egy másik, genetikailag értékes faj, a homo sapiens nevű. Rendkívül értékes faj ez, képes a legvégsőkig harcolni a jövőjéért egy valóban jogbiztonságra épülő világért. S nincs az az államapparátus-hatalom, amely megakadályozhatna igazságunk kivívásában. Karinthy 1932-ben látta a lényeget. Most 1997-et írunk. Lovász Sándor, a Váralja Vadásztársaság egyik tagja TISZTELT PARTNEREINK! Az Agrimill Rt. gyomaendrődi raktára kedvező áron kínál: m vetőmagvakat ■ hazai és import nitrogén műtrágyát ■ növényvédő szereket. Vetőmagválasztékunk: ■ hibridkukorica vetőmagok (Anita, Bella, Madona, Ikila) ■ borsóvetőmag ■ iregi csíkos napraforgó vetőmag. Címünk: Gyomaendrőd, Kossuth u. 68. Telefon: (66) 386-922, (60) 482-165. 'Rl./fax: (66) 386-073. Ö SUJ 0 s s 1 I 8 Agrimill Rt. Békéscsaba Ili (54542) ELADÓ Békéscsaba belvárosában, a sétálóutcában, 210 m2 területű, reprezentatív üzlethelyiség. Érdeklődni lehet: Hild Györgynél, \ Gyula, Honvéd u. 1. Tel./fax: (66) 463-861. JKI i Oj * gyulai, kereskedelmi kft. meglévő nagykereskedelmi vevőkörével, városközpontban üzemelő diszkontboltjával, árukészlettel, berendezéssel együtt. ® Érdeklődni: £ a (66) 361-575-ös telefonon. ß Pdlgvrj BvnkRt. A Polgári Bank Rt. Magánbefektetők és Gazdálkodó szervezetek részére kialakított betétkamatai:- LEKÖTÖTT BETÉT (évi kamat %) 14— 30 nap 16,5% 31— 60 nap 19,0% 61— 90 nap 19,0% 91—180 nap 18,0% 181—365 nap 17,0%- POLGÁRI JEGY (évi kamat %) Leköthető: 120 napra 18,5% Üjraváltás esetén +0,5% kamatprémium. foígári miaVo 'Értéléiért! Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Tel.: (66) 321-577, 321-229. / EKSZER^SJVÍinAKGYKERESKEDOK^FíG^LE^ • A KISOSZ Békés Megyei Szervezete BECSÜS tanfolyamot indít (óra—ékszer—műtárgy szakirány). A tanfolyam elegendő végzettséget nyújt óra-, ékszer-, műtárgy- és régiségértékesítéshez és -felvásárláshoz. Jelentkezési feltételek: érettségi és 18. év betöltése. A munkanélkülieket a Munkaügyi Hivatal támogathatja. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 4/1. sz. (KISOSZ) Tel.: 325-997, 327-193. {55139) FELKÉSZÜLTÜNK, KÉSZ, START A Őord márkaszerviz tavaszi akciója! Március 17—31-éig a javítási számla végösszegéből 10% kedvezményt adunk. Speciálisan felszerelt műhelyünkben eredeti gyári alkatrészek felhasználásával, 1 ÓV alkatrész-garanciával szervizeljük gépkocsiját.-üljön hozzánk bizalommal! FORD Békés Mobil, Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel.: (66) 322-012,451-150.
