Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő Halaszthatatlan erdőművelés Az erdőről kellett mindenekelőtt szót váltani a dobozi Petőfi szö­vetkezet pénteki közgyűlésén — ezt indítványozta Balázs Mátyás elnök a lassan gyülekező tagság­nak —, hiszen a határozatképes­ségig még várni kellett, másrészt az erdőművelés ügye halasztha­tatlanná vált a faluban. A dobozi tsz-tagok erdőtulaj­donosok. A ’92-es földtörvény rendelkezései értelmében a tele­pülésen is nevesítették az erdő területének egy részét. A tsz — azért, hogy az erdő ne pusztuljon — tovább folytatta a művelést, fizette a költségeket, a járulékot, ám ezt a jövőben nem teheti meg, mert az osztatlan közös tulajdon­ban lévő területen az érintettek­nek kell megoldaniuk az erdőgazdálkodást. A szövetkezet jogásza, dr. Botos Mihály felvá­zolta a lehetőségeket: gazdasági társaságot vagy szövetkezetét alakíthatnak, illetve a tsz-szel, esetleg az erdőgazdasággal szerződést köthetnek az erdőmű­velésre, azaz bérbe adhatják a te­rületet. Kifejezte, az lenne a sportszerű, ha a szövetkezetét bíznák meg a műveléssel, hiszen a tsz telepítette, gondozta eddig az erdőt. A döntéshez valamennyi tagnak a hozzájáruló nyilatkozata kellene, ezért a pénteki szavazáson csak az dőlt el, hogy a tsz megbízott­ja mindenkit felkeres az erdőügy rendezése céljából. A szövetkezet életében a tava­lyi esztendőt — az igazgatóság beszámolója keretében — nem ítélte jónak Balázs Mátyás. Az évet ugyan 8,5 milliós ered­ménnyel zárták, de az eső miatt 600 hektárnyi területet „ott kellett hagyni”, s eznyomasztja 1997-et. Adó- és egyéb közterhek címén a szövetkezet 28 millió 534 ezer forintot fizetett ki, ez minden ak­tív ember után 336 ezer forint. Tavaly 29 millió forintos hitelt kellett felvenni—ennek 5 milliós a kamatterhe —, de sikerült úgy zárni az évet, hogy ma nincs tarto­zása a szövetkezetnek. Az idén viszont előreláthatóan csak egy újabb, 40 milliós hitelfelvétellel tud talpon maradni a dobozi Petőfi szövetkezet. l. E. Gyula eladja gázrészvényeit Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze pénteken dél­utánra Lebenszky Attila, Gyula polgármestere. Az egyetlen napi­rend a Dégáz-részvények eladása volt, a megtárgyalás sürgősségét az indokolta, hogy jelentkezett egy cég, amely március 17-én, ma adásvételi szerződést kötne a me­gyében lévő részvényekre. Ám nem minimum 105 százalékért venné meg, mint amilyen mérté­ket szabott a testület, amikor a másokkal való együttes értéke­sítésről határozott, hanem csak 100 százalékon. Noha korábbi ajánlatát 105 százalékos áron tartotta a Signum Kft., a megadott határidőig bank­fedezetet nem igazolt. Amennyi­ben Gyula nem vállalja a 100 szá­zalékon való értékesítést, magá­nak kell vevőt keresnie. A gyulai önkormányzat tulajdonában több mint 121 millió forint értékű Dégáz-részvény van, ennek sor­sáról kellett a képviselőknek ha­tározniuk: eladják olcsóbban vagy kockáztassák meg, hogy az egész esetleg a nyakukon marad. A vevőnek a részvények a me­gyékben kisrészt együtt nem érté­kesek. A képviselőknek nagyon kevés információ birtokában kel­lett dönteniük, ugyanis a megyei energiabizottságtól, melyet az önkormányzatok felhatalmaztak a legjobb pozíciókra találásban, nem jelent meg senki, aki vála­szolt volna a kérdésekre: van-e bankfedezete a jelentkező cég­nek? Miért a sürgős eladás és ilyen alacsony áron? A Signum Kft. képviselője próbált jobb hí­ján tanácsot adni a képvise­lőknek: ha több önkormányzat nem adja el részvényeit 100 szá­zalékos áron, van esély a jobb értékesítésre, viszont ha nincs partner, a 17-ei szerződéskötés a legjobb ajánlat. Többen hibáztatták a polgár- mestert, hogy nincsenek pontos információi más települések ál­láspontjáról és, hogy az utolsó pillanatban hívta össze az ülést, mely így nincs valós döntési hely­zetben. Az általános alulinfor­máltság miatt többen úgy érezték, hogy „csőbe akarják húzni” őket. A név szerinti szavazás során a képviselők nagytöbbsége „igent” mondott, így a gyulai polgármes­ter hétfőn a 100 százalékos áron eladásról szóló szerződést aláírja Békéscsabán. Sz. M. Tűzibrikett melléktermékekből Energiahordozókban egyre sze­gényedő világunkban mind na­gyobb jelentőséget kapnak a mel­léktermékekből előállítható fűtő­anyagok. Pénteken délelőtt Béké­sen, a Farkas Gyula Mezőgaz­dasági Szakképző Intézet és Gim­názium adott otthont annak a szak­mai fórumnak és bemutatónak, melynek — neves szakemberek közreműködésével — a tűzibrikett előállítása volt a témája. Az előadásokból kitűnt: napja­inkban évente mintegy 50 millió tonna növényi eredetű, tűzibrikett gyártására alkalmas anyag, vagyis biomassza keletkezik ha­zánkban, melyből alig 2 millió tonna fűtőanyagot állítanak elő. A tanácskozáson ismertetésre, majd bemutásra került az a szaba­dalommal védett, 63 ezer német márkába kerülő brikettprés, me­lyet a Budapesti Műszaki Egyete­men ötéves munkával fejlesztet­tek ki. —sz— HAZAI TÜKÖR .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Március eszméi - sok szólamban Horn: Követnünk kell Európát - Lezsák: Lázit, aki vastapsban éli ki magát Napfényes volt március idusa, tízezreket vonzottak tavaszi nemzeti ünnepünk eseményei a ’48-as forrada­lom és szabadságharc kegy­helyeire, nagygyűlésekre, a politikai és civil szervezetek rendezvényeire. Sokszínűek voltak a progra­mok, sokféle megközelítésben idézték a politikusok a 149 év­vel ezelőtti március eszméit, tanulságait. Ezt érzékelteti alábbi összeállításunk is, amely ismert közéleti szemé­lyiségek megnyilatkozásaiból ad ízelítőt. Horn Gyula miniszterelnök:- Az eltelt másfél évszázad­ban sokan ki akarták sajátítani maguknak az ünnepet. Túl so­kan kapkodnak a zászló nyele, de kevesebben a feladatok után. Napjainkban új forra­dalmi gondolat ölt testet, az összefogás eszméje, Európa népeinek gazdasági, politikai és kulturális együttélése. Mint ’48-ban elődeink tették, most nekünk kell követnünk Euró­pát. Rajtunk múlik, hogy mivé leszünk. Gál Zoltán, a Ház elnöke:- 1848—49 nagy tanulsága, hogy az e tájon élő népek sor­sukon csak úgy tudnak jobbí­tani, ha nem egymás ellen, ha­nem egymásért küzdenek. En­nek felismerése 150 év után is csak nehezen kap teret, bár napjainkban végre tanúi lehe­tünk kedvező fejleményeknek. Pető Iván, az SZDSZ el­nöke:- 1848 eszmeisége a mai magyar politikára is hatást gyakorol, hiszen a reformerek, radikálisok, forradalmárok és konzervatívok is innen meríte­nek. Elődeink azonban közös­ként vallották a szabadelvű in­díttatást, a szabadság tisztele­tét és a nemzet iránti elkötele­zettséget. A márciusi 12 pont bevezetőjében az áll: legyen béke, szabadság és egyetértés. Ez - miheztartás végett - ne­künk is szól. Tízezrek a MIÉP gyűlésén Lezsák Sándor, az MDF el­nöke:- ’48 öröksége oszthatatlan, nem címkézhető sem jobbol­dalinak, sem baloldalinak. A tűzzel játszik, aki akármelyik oldalról lázit, aki csak kíván­ságokat fogalmaz meg, de megoldást nem javasol. Lázit és darabokra szaggat az, aki művelődési házak dübörgő vastapsában éli ki magát, s amikor cse­lekedni kell, nem képes rá. De tűzzel ját­szik az a kormányzat is, amelyik megoszt, ki­fáraszt és időt húz. Torgyán József, az FKGP el­nöke: FOTÓ: FEB/KALLUS - A kisgaz­dák nemcsak a magyar mező- gazdaságnak és a magyar vi­déknek, hanem a kormány gazdaságpolitikája miatt térdre kényszerült munkásságnak is szószólója kíván lenni. Nem restriktiv gazdasági módsze­rekkel, hanem intenzív iparpo­litikával. Annak' a kormány­nak, amely nem képes a ma­gyar nemzetgazdaság életben tartására, le kell mondania. Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke:- Az állam nem látja el alapvető feladatait sem, ezért köszöntött be hozzánk 1994 után a XX. század talán leg- korruptabb 3 éve. Az érdek­egyesítés programja ezért 1998-ban is ugyanolyan idő­szerű lesz, mint 1848-ban volt. Az uralkodói elitet ki kell bil­lenteni a kormányzati hatalom puha bársonyszékéből. Giczy György, a KDNP el­nöke:- Nem hagyhatjuk, hogy az ország földje, vagyona idegen kezekbe vagy a volt kommu­nista nómenklatúra tulajdo­nába kerüljön. Az iskolákat megszüntető kormánynak nem a nemzeti függetlenség és sza­badság gondolatait hordozó, hanem igába hajtható fejekre van csak szüksége. Csutka István, a MIÉP el­nöke:- A kormánypártok - első­sorban az SZDSZ - bomlaszt­ják a nemzeti pártokat; fizetett ügynököket építettek be min­den nemzeti erőbe. Az idegen érdekekkel szemben az egyet­len mérce az lehet, ki a jobb magyar. Központi ünnepség a Múzeumkertben fotó: feb/lehoczky Gratuláció Zenthe Ferencnek fotó: feb/diósi imre Kossuth- és Széchenyi-díjasok Göncz Árpád államfő nyúj­totta át szombaton a szellemi élet, a kultúra, a tudomány jeleseinek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Új Kossuth-díjasok: Almási Éva színművész, Csernus Ti­bor festőművész, Csete György építész, Gothár Péter rendező, Jandó Jenő zongoraművész, Jovánovics György szobrász- művész, Kelen Péter opera­énekes, Kertész Imre író, Koncz Gábor színművész, Marton Éva operaénekes, Schaffer Judit jelmeztervező, Somlyó György költő, Szako- nyi Károly író, Zenthe Ferenc színművész, a Bartók Vonós­négyes: Hargitai Géza (he­gedűj, Komlós Péter (hegedű), Mező László (cselló), Németh Géza (brácsa) - megosztva. Új Széchenyi-díjasok: Bár- dossy György geológus, Békés József Gellért teológus, Benkö Sámuel művelődéstörténész, Bojár Gábor fizikus, Bródy András közgazdász, Damjano- vich Sándor biofizikus, Fitz Jenő régész, Gáti István orvos, Görög Sándor gyógyszeranali­tikus, Hanák Péter történész, Jakucs Pál ökológus, Marosi Ernő művészettörténész, Re­ményi Károly energetikus, Schweitzer József főrabbi. Szabó Zoltán szívsebész, T. Sós Vera matematikus, Vájná Zoltán műegyetemi tanár, Vida Gábor genetikus, Bocsa Iván és Györffy Béla agrárkutatók (megosztva), Gaál István, Ho- racsek Ottó, Neugebauer Jenő fizikusok (megosztva), Knébel Jenő és Sigrai Tibor tervező­mérnökök (megosztva). Katolikus vélemény: természetes emberi jog, hogy apától-anyától szülessünk Ismerjük meg a klónozás titkait, de... A katolikus egyház elutasítja az ember másolását, az egyed klónozását, a skóciai báránykísérlet tudományos jelentőségét azonban nem becsüli alá. A viták hasznosak lesznek, hatásukra várhatóan megerősödnek például az emberi méltóság pozíciói - nyilatkozta lapunknak dr. Boda László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az egyház álláspontját a tudo­mányos vizsgálatokkal kapcso­latban újfent megerősítette II. János Pál pápa - emlékeztet a teológus professzor. - Eszerint az embernek joga van ahhoz, hogy a tudományokban fejlőd­jék és megismerje azoknak - így a klónozásnak is — minden titkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tudását bűnös módon, korlátok nélkül fel is használja. Sokak fülében visszacseng még a darwini fejlődéselmélet, ezért könnyen hangot kaphat annak napjainkra aktualizált változata. Ez pedig így szól: ha lehet klónozni az egeret és a birkát, akkor miért ne lehetne minden további nélkül sokszo­rosítani „a legmagasabb rendű állatot”, az embert is?! A klónozás ellen számos érv szól. Köztudott például, hogy a juhkísérletben a 274 pete­átültetés közül mindössze egy­ből nőtt ki teljesen ép bárány, mellette számos embrió elhalt és nagyon sok torzszülött jött létre. Mindezt az ember vonat­kozásában nem lehet megcsi­nálni, azt talán indokolni sem kell, hogy miért. Ismert széles körben az egy­ház álláspontja, miszerint nem szabad olyan módon bele­nyúlni, beleavatkozni az ember személyiségébe, mintegy kísér­leti eszközzé alacsonyítva, hogy azzal az ’’emberméltó­sága” sérüljön. Ebből az elvből következik az esetleges agyát­ültetés, a kasztrálás és újabban a klónozás tilalma is. További érv a „nem”-re: az egyház a megtermékenyített emberi petesejtet élőlénynek tekinti, és nem engedi meg an­nak elpusztítását. Ugyanígy nem engedheti meg, hogy az ember klónozása során korcsok és halottak keletkezzenek, akár csak embrionális formában is. Az indokok sorában ott van az is, hogy a születendő emberi élet méltóságához - az ember­méltóságához - hozzátartozik az a jog, hogy a természet rendje szerint apától és anyától szülessék. A teológiai gondolkodás kü­lön kitér arra, hogy minden ember külön egyéniség. Min­den élőlény az, egy egyszerű sejt is, hogyne lenne hát szuve­rén egyéniség minden ember. A klónozással tehát az individua­litása is kockán forog; mintegy lefokozódik és értékét veszti az ember. Deregán Gábor Vasvári-díj a kiadónak. Göncz Árpád köztársasági elnök mondott köszöntőt a Sajtószakszervezet sajtónapi ünnepi megemlékezésén, a budapesti Pilvax Kávéházban. A rendezvényen adták át a példás munkaadói-munkaválla- lói kapcsolatért a Vasvári Pál-díjat többek között az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft.-nek. Az elismerést dr. Bayer József ügyvezető igazgató és Nemes Péter humán- menedzser vette át. fotó:feb/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom