Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
1997. március 17., hétfő Halaszthatatlan erdőművelés Az erdőről kellett mindenekelőtt szót váltani a dobozi Petőfi szövetkezet pénteki közgyűlésén — ezt indítványozta Balázs Mátyás elnök a lassan gyülekező tagságnak —, hiszen a határozatképességig még várni kellett, másrészt az erdőművelés ügye halaszthatatlanná vált a faluban. A dobozi tsz-tagok erdőtulajdonosok. A ’92-es földtörvény rendelkezései értelmében a településen is nevesítették az erdő területének egy részét. A tsz — azért, hogy az erdő ne pusztuljon — tovább folytatta a művelést, fizette a költségeket, a járulékot, ám ezt a jövőben nem teheti meg, mert az osztatlan közös tulajdonban lévő területen az érintetteknek kell megoldaniuk az erdőgazdálkodást. A szövetkezet jogásza, dr. Botos Mihály felvázolta a lehetőségeket: gazdasági társaságot vagy szövetkezetét alakíthatnak, illetve a tsz-szel, esetleg az erdőgazdasággal szerződést köthetnek az erdőművelésre, azaz bérbe adhatják a területet. Kifejezte, az lenne a sportszerű, ha a szövetkezetét bíznák meg a műveléssel, hiszen a tsz telepítette, gondozta eddig az erdőt. A döntéshez valamennyi tagnak a hozzájáruló nyilatkozata kellene, ezért a pénteki szavazáson csak az dőlt el, hogy a tsz megbízottja mindenkit felkeres az erdőügy rendezése céljából. A szövetkezet életében a tavalyi esztendőt — az igazgatóság beszámolója keretében — nem ítélte jónak Balázs Mátyás. Az évet ugyan 8,5 milliós eredménnyel zárták, de az eső miatt 600 hektárnyi területet „ott kellett hagyni”, s eznyomasztja 1997-et. Adó- és egyéb közterhek címén a szövetkezet 28 millió 534 ezer forintot fizetett ki, ez minden aktív ember után 336 ezer forint. Tavaly 29 millió forintos hitelt kellett felvenni—ennek 5 milliós a kamatterhe —, de sikerült úgy zárni az évet, hogy ma nincs tartozása a szövetkezetnek. Az idén viszont előreláthatóan csak egy újabb, 40 milliós hitelfelvétellel tud talpon maradni a dobozi Petőfi szövetkezet. l. E. Gyula eladja gázrészvényeit Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze pénteken délutánra Lebenszky Attila, Gyula polgármestere. Az egyetlen napirend a Dégáz-részvények eladása volt, a megtárgyalás sürgősségét az indokolta, hogy jelentkezett egy cég, amely március 17-én, ma adásvételi szerződést kötne a megyében lévő részvényekre. Ám nem minimum 105 százalékért venné meg, mint amilyen mértéket szabott a testület, amikor a másokkal való együttes értékesítésről határozott, hanem csak 100 százalékon. Noha korábbi ajánlatát 105 százalékos áron tartotta a Signum Kft., a megadott határidőig bankfedezetet nem igazolt. Amennyiben Gyula nem vállalja a 100 százalékon való értékesítést, magának kell vevőt keresnie. A gyulai önkormányzat tulajdonában több mint 121 millió forint értékű Dégáz-részvény van, ennek sorsáról kellett a képviselőknek határozniuk: eladják olcsóbban vagy kockáztassák meg, hogy az egész esetleg a nyakukon marad. A vevőnek a részvények a megyékben kisrészt együtt nem értékesek. A képviselőknek nagyon kevés információ birtokában kellett dönteniük, ugyanis a megyei energiabizottságtól, melyet az önkormányzatok felhatalmaztak a legjobb pozíciókra találásban, nem jelent meg senki, aki válaszolt volna a kérdésekre: van-e bankfedezete a jelentkező cégnek? Miért a sürgős eladás és ilyen alacsony áron? A Signum Kft. képviselője próbált jobb híján tanácsot adni a képviselőknek: ha több önkormányzat nem adja el részvényeit 100 százalékos áron, van esély a jobb értékesítésre, viszont ha nincs partner, a 17-ei szerződéskötés a legjobb ajánlat. Többen hibáztatták a polgár- mestert, hogy nincsenek pontos információi más települések álláspontjáról és, hogy az utolsó pillanatban hívta össze az ülést, mely így nincs valós döntési helyzetben. Az általános alulinformáltság miatt többen úgy érezték, hogy „csőbe akarják húzni” őket. A név szerinti szavazás során a képviselők nagytöbbsége „igent” mondott, így a gyulai polgármester hétfőn a 100 százalékos áron eladásról szóló szerződést aláírja Békéscsabán. Sz. M. Tűzibrikett melléktermékekből Energiahordozókban egyre szegényedő világunkban mind nagyobb jelentőséget kapnak a melléktermékekből előállítható fűtőanyagok. Pénteken délelőtt Békésen, a Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium adott otthont annak a szakmai fórumnak és bemutatónak, melynek — neves szakemberek közreműködésével — a tűzibrikett előállítása volt a témája. Az előadásokból kitűnt: napjainkban évente mintegy 50 millió tonna növényi eredetű, tűzibrikett gyártására alkalmas anyag, vagyis biomassza keletkezik hazánkban, melyből alig 2 millió tonna fűtőanyagot állítanak elő. A tanácskozáson ismertetésre, majd bemutásra került az a szabadalommal védett, 63 ezer német márkába kerülő brikettprés, melyet a Budapesti Műszaki Egyetemen ötéves munkával fejlesztettek ki. —sz— HAZAI TÜKÖR .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Március eszméi - sok szólamban Horn: Követnünk kell Európát - Lezsák: Lázit, aki vastapsban éli ki magát Napfényes volt március idusa, tízezreket vonzottak tavaszi nemzeti ünnepünk eseményei a ’48-as forradalom és szabadságharc kegyhelyeire, nagygyűlésekre, a politikai és civil szervezetek rendezvényeire. Sokszínűek voltak a programok, sokféle megközelítésben idézték a politikusok a 149 évvel ezelőtti március eszméit, tanulságait. Ezt érzékelteti alábbi összeállításunk is, amely ismert közéleti személyiségek megnyilatkozásaiból ad ízelítőt. Horn Gyula miniszterelnök:- Az eltelt másfél évszázadban sokan ki akarták sajátítani maguknak az ünnepet. Túl sokan kapkodnak a zászló nyele, de kevesebben a feladatok után. Napjainkban új forradalmi gondolat ölt testet, az összefogás eszméje, Európa népeinek gazdasági, politikai és kulturális együttélése. Mint ’48-ban elődeink tették, most nekünk kell követnünk Európát. Rajtunk múlik, hogy mivé leszünk. Gál Zoltán, a Ház elnöke:- 1848—49 nagy tanulsága, hogy az e tájon élő népek sorsukon csak úgy tudnak jobbítani, ha nem egymás ellen, hanem egymásért küzdenek. Ennek felismerése 150 év után is csak nehezen kap teret, bár napjainkban végre tanúi lehetünk kedvező fejleményeknek. Pető Iván, az SZDSZ elnöke:- 1848 eszmeisége a mai magyar politikára is hatást gyakorol, hiszen a reformerek, radikálisok, forradalmárok és konzervatívok is innen merítenek. Elődeink azonban közösként vallották a szabadelvű indíttatást, a szabadság tiszteletét és a nemzet iránti elkötelezettséget. A márciusi 12 pont bevezetőjében az áll: legyen béke, szabadság és egyetértés. Ez - miheztartás végett - nekünk is szól. Tízezrek a MIÉP gyűlésén Lezsák Sándor, az MDF elnöke:- ’48 öröksége oszthatatlan, nem címkézhető sem jobboldalinak, sem baloldalinak. A tűzzel játszik, aki akármelyik oldalról lázit, aki csak kívánságokat fogalmaz meg, de megoldást nem javasol. Lázit és darabokra szaggat az, aki művelődési házak dübörgő vastapsában éli ki magát, s amikor cselekedni kell, nem képes rá. De tűzzel játszik az a kormányzat is, amelyik megoszt, kifáraszt és időt húz. Torgyán József, az FKGP elnöke: FOTÓ: FEB/KALLUS - A kisgazdák nemcsak a magyar mező- gazdaságnak és a magyar vidéknek, hanem a kormány gazdaságpolitikája miatt térdre kényszerült munkásságnak is szószólója kíván lenni. Nem restriktiv gazdasági módszerekkel, hanem intenzív iparpolitikával. Annak' a kormánynak, amely nem képes a magyar nemzetgazdaság életben tartására, le kell mondania. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke:- Az állam nem látja el alapvető feladatait sem, ezért köszöntött be hozzánk 1994 után a XX. század talán leg- korruptabb 3 éve. Az érdekegyesítés programja ezért 1998-ban is ugyanolyan időszerű lesz, mint 1848-ban volt. Az uralkodói elitet ki kell billenteni a kormányzati hatalom puha bársonyszékéből. Giczy György, a KDNP elnöke:- Nem hagyhatjuk, hogy az ország földje, vagyona idegen kezekbe vagy a volt kommunista nómenklatúra tulajdonába kerüljön. Az iskolákat megszüntető kormánynak nem a nemzeti függetlenség és szabadság gondolatait hordozó, hanem igába hajtható fejekre van csak szüksége. Csutka István, a MIÉP elnöke:- A kormánypártok - elsősorban az SZDSZ - bomlasztják a nemzeti pártokat; fizetett ügynököket építettek be minden nemzeti erőbe. Az idegen érdekekkel szemben az egyetlen mérce az lehet, ki a jobb magyar. Központi ünnepség a Múzeumkertben fotó: feb/lehoczky Gratuláció Zenthe Ferencnek fotó: feb/diósi imre Kossuth- és Széchenyi-díjasok Göncz Árpád államfő nyújtotta át szombaton a szellemi élet, a kultúra, a tudomány jeleseinek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Új Kossuth-díjasok: Almási Éva színművész, Csernus Tibor festőművész, Csete György építész, Gothár Péter rendező, Jandó Jenő zongoraművész, Jovánovics György szobrász- művész, Kelen Péter operaénekes, Kertész Imre író, Koncz Gábor színművész, Marton Éva operaénekes, Schaffer Judit jelmeztervező, Somlyó György költő, Szako- nyi Károly író, Zenthe Ferenc színművész, a Bartók Vonósnégyes: Hargitai Géza (hegedűj, Komlós Péter (hegedű), Mező László (cselló), Németh Géza (brácsa) - megosztva. Új Széchenyi-díjasok: Bár- dossy György geológus, Békés József Gellért teológus, Benkö Sámuel művelődéstörténész, Bojár Gábor fizikus, Bródy András közgazdász, Damjano- vich Sándor biofizikus, Fitz Jenő régész, Gáti István orvos, Görög Sándor gyógyszeranalitikus, Hanák Péter történész, Jakucs Pál ökológus, Marosi Ernő művészettörténész, Reményi Károly energetikus, Schweitzer József főrabbi. Szabó Zoltán szívsebész, T. Sós Vera matematikus, Vájná Zoltán műegyetemi tanár, Vida Gábor genetikus, Bocsa Iván és Györffy Béla agrárkutatók (megosztva), Gaál István, Ho- racsek Ottó, Neugebauer Jenő fizikusok (megosztva), Knébel Jenő és Sigrai Tibor tervezőmérnökök (megosztva). Katolikus vélemény: természetes emberi jog, hogy apától-anyától szülessünk Ismerjük meg a klónozás titkait, de... A katolikus egyház elutasítja az ember másolását, az egyed klónozását, a skóciai báránykísérlet tudományos jelentőségét azonban nem becsüli alá. A viták hasznosak lesznek, hatásukra várhatóan megerősödnek például az emberi méltóság pozíciói - nyilatkozta lapunknak dr. Boda László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az egyház álláspontját a tudományos vizsgálatokkal kapcsolatban újfent megerősítette II. János Pál pápa - emlékeztet a teológus professzor. - Eszerint az embernek joga van ahhoz, hogy a tudományokban fejlődjék és megismerje azoknak - így a klónozásnak is — minden titkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tudását bűnös módon, korlátok nélkül fel is használja. Sokak fülében visszacseng még a darwini fejlődéselmélet, ezért könnyen hangot kaphat annak napjainkra aktualizált változata. Ez pedig így szól: ha lehet klónozni az egeret és a birkát, akkor miért ne lehetne minden további nélkül sokszorosítani „a legmagasabb rendű állatot”, az embert is?! A klónozás ellen számos érv szól. Köztudott például, hogy a juhkísérletben a 274 peteátültetés közül mindössze egyből nőtt ki teljesen ép bárány, mellette számos embrió elhalt és nagyon sok torzszülött jött létre. Mindezt az ember vonatkozásában nem lehet megcsinálni, azt talán indokolni sem kell, hogy miért. Ismert széles körben az egyház álláspontja, miszerint nem szabad olyan módon belenyúlni, beleavatkozni az ember személyiségébe, mintegy kísérleti eszközzé alacsonyítva, hogy azzal az ’’emberméltósága” sérüljön. Ebből az elvből következik az esetleges agyátültetés, a kasztrálás és újabban a klónozás tilalma is. További érv a „nem”-re: az egyház a megtermékenyített emberi petesejtet élőlénynek tekinti, és nem engedi meg annak elpusztítását. Ugyanígy nem engedheti meg, hogy az ember klónozása során korcsok és halottak keletkezzenek, akár csak embrionális formában is. Az indokok sorában ott van az is, hogy a születendő emberi élet méltóságához - az emberméltóságához - hozzátartozik az a jog, hogy a természet rendje szerint apától és anyától szülessék. A teológiai gondolkodás külön kitér arra, hogy minden ember külön egyéniség. Minden élőlény az, egy egyszerű sejt is, hogyne lenne hát szuverén egyéniség minden ember. A klónozással tehát az individualitása is kockán forog; mintegy lefokozódik és értékét veszti az ember. Deregán Gábor Vasvári-díj a kiadónak. Göncz Árpád köztársasági elnök mondott köszöntőt a Sajtószakszervezet sajtónapi ünnepi megemlékezésén, a budapesti Pilvax Kávéházban. A rendezvényen adták át a példás munkaadói-munkaválla- lói kapcsolatért a Vasvári Pál-díjat többek között az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft.-nek. Az elismerést dr. Bayer József ügyvezető igazgató és Nemes Péter humán- menedzser vette át. fotó:feb/diósi imre