Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő VILÁGTÜKÖR A térdműtéten átesett Bili Clintonnak hat-nyolc hétig kell majd mankó segítségével jár­nia. Az amerikai elnök a terve­zettnél egy nappal később, szerdán indul Helsinkibe. Csü­törtökön és pénteken a finn fő­város ad otthont a Clinton-Jel- cin csúcstalálkozónak. A brit kormányfő hétfőn hi­vatalosan is bejelenti a válasz­tások időpontját. Meg nem erő­sített hírek szerint a voksolást május 1 -jére tűzik ki, ebben az esetben a parlamentet március 27-én oszlatják föl. Vladimír Meciar szlovák kormányfő törvénytelennek minősítette a szlovák művészek tiltakozó akcióját és azt mondta, hogy „politikai nyo­más alatt” nem hajlandó tár­gyalni a sztrájkolókkal. Február vége óta a 21 szlovákiai állami színház közül 14 sztrájkol a kormány kultúrpolitikája elleni tiltakozásul. Alekszandr Lebegyet. az orosz nemzetbiztonsági tanács volt titkárát választották meg szombaton a csaknem harminc pártot és mozgalmat tömörítő ..Harmadik Erő” nevű koalíció élére. Az új koalíciónak nincs olyan alakja, aki jelentős szere­pet játszana az orosz politikai, vagy társadalmi életben. El kell halasztani Ausztria idei őszre tervezett csatlakozá­sát a schengeni szerződéshez - javasolja a bajor tartományi belügyminiszter. A Focus című lap értesülése szerint a politikus úgy vélekedik, hogy az osztrá­kok nem tudják megfelelően el­lenőrizni keleti határaikat. Állí­tólag Manfred Kanther szövet­ségi belügyminiszter is osztja bajor kollégája aggodalmait. Csehország legerősebb el­lenzéki tömörülése, a Cseh Szociáldemokrata Párt ismét Milos Zemant, a Képviselőház elnökét választotta meg a párt elnökévé. Egy parlament létrehozásával intézményesítik több mint 110 napja tartó tiltakozóakciójukat a belgrádi egyetem diákjai. A szervezet minden kérdéssel foglalkozni fog, amelynek köze van az egyetemistákhoz, illetve a felsőoktatási intézményekhez -jelentették be vasárnap. Az algériai biztonsági erők az algíri óvárosban tizenkét órán át tartó tisztogató akciójukban 46 szélsőséges iszlám fegyve­rest öltek meg szombaton. Nagy sebességű vonat-kezdi meg működését júniusban Bar­celona és Alicante között. Az 529 kilométeres távot 4 és fél órán belül teszi meg, egy órával rövidebb idő alatt, mint a ha­gyományos gyorsvonatok. Nemzeti gyásznapot tartottak Tiranában. Vasárnap mintegy háromezer albán tüntetett a fővárosban az erőszak áldozataira emlékezve. Az Európai Unió hétfőn magas szintű küldöttséget meneszt Tiranába. fotó: feb/reuter Washingtoni kézfogó FOTÓ: FEB/REUTÉR Titkos tárgyalások Washingtonban valamivel több mint két órán át tárgyalt egymással szombat délután az amerikai és az orosz külügyminiszter a hét második felében esedékes helsinki csúcsértekezlet napirendjén szereplő ügyekről. Madeleine Albright és Jevgenyij Prima­kov sem a találkozó előtt, sem utána nem nyilatkozott a sajtónak, sőt az orosz diplo­mácia vezetője még az eseményről tudósító újságírók érkezése előtt távozott a State Department épületéből. Ä kiszivárogtatások szerint a két kül­ügyminiszter három nagy témakörben igyekezett közelíteni a két fél álláspontját. Ezek: a NATO keleti kibővítése, a nukleá­ris leszerelési folyamat folytatása és a ha­dászati rakétaelhárító rendszerekről szóló megállapodás tető alá hozása. Jevgenyij Primakov vasárnap William Cohen amerikai védelmi miniszterrel ta­nácskozott, majd hétfőn - ha állapota lehe­tővé teszi - fogadja őt a térdműtétje után lábadozó Bili Clinton elnök is. Moszkva új keleti politikája Kínában keres támaszt a Nyugatban csalódott Oroszország Oroszország aktívabb szerepet akar játszani a dinamikusan fejlődő ázsiai-csendes-óceáni térségben. Ennek részeként fej­leszteni kívánja kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. 1992 decemberében - Borisz Jelcin kínai látogatásán - a két ország képviselői összesen 26 egyezményt írtak alá. Közülük 11 a tudományos-technikai együttműködés szorosabbra fűzését irányozza elő. Csiang Cö-min kínai mi­niszterelnök április végén ese­dékes hivatalos vizitjén meg­állapodást ír alá négy szovjet utódállammal a határtérségben lévő fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. Alek­szandr Jakovlev, az Orosz Tu­dományos Akadémia Távol­keleti Intézetének munkatársa a Novosztyi hírügynökségnek kifejtette: az orosz-kínai együttműködés alakulását a gyorsan változó nemzetközi körülmények is befolyásolják. Oroszország például partneri, sőt szövetségesi viszony ki­alakítására törekedett a Nyu­gattal. Jakovlev szerint azon­ban ez a barátkozás nem járt eredménnyel: a fejlett ipari ál­lamok olyan feltételekhez kö­tik a pénzügyi támogatást, amelyek Oroszország gazda­sági önállóságának csorbítá­sához vezethetnek. A NATO tervezett bővítésével pedig ki­fejezetten ingerük a Kremlt. Moszkva ezért Kelet felé te­kint, s mindenekelőtt Kínában keres szövetségest. Bár Pekingnek egyelőre jól fejlődnek kapcsolatai a NATO tagállamaival, Jakovlev úgy véli: a Nyugat előbb-utóbb ve- télytársat fog látni a hatalmas gazdasági potenciállal bíró or­szágban, hiszen Kína GDP-je 2020-ra várhatóan a mainak hétszerese lesz. Az ázsiai óri­ást a többi között ez tereli majd Moszkva felé. Elhunyt Victor Vasarely 91 évesen távozott a világhírű művész Alig néhány nappal születés­napja előtt egy párizsi klini­kán elhunyt Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző, ma­gyar származású, világhírű festőművész. Vasarely a kortárs festészet egyik legnagyobb hatású irány­zatának, az „Op art”-nak volt kiemelkedő képviselője, sőt francia méltatói szerint „pá­pája”. A magyar képzőművé­szek közül ő lett a világon a leg­ismertebb és legsikeresebb. Az idős alkotó szombat este hunyt el, s halálát vasárnap haj­nalban menye hozta nyilvános­ságra. Vasarely évek óta prosz­tatarákban szenvedett, s az el­múlt napokban már kómában volt. Holttestét valószínűleg szerdán helyezik majd végső nyugalomra. Vásárhelyi Győző 1906. áp­rilis 4-én született Pécsett, s a harmincas években jutott ki a „fény városába”, Párizsba. Pá­lyafutásának csúcspontját a hatvanas-hetvenes évtized je­lentette. 1970-ben nyílt meg az első Vasarely-múzeum a dél­franciaországi Gordes-ban, majd 1971-ben a közeli Aix-en- Provence városában létrehozták a Vasarely Alapítványt. Művészetének elismertségét jelzi, hogy Victor Vasarely megkapta a legismertebb fran­cia kitüntetést, a Becsületren­det, s 1993-ban, akkori szüle­tésnapján Göncz Árpád köztár­sasági elnök is köszöntötte az idős alkotót. A fegyintézetek legyőzik az egyetemeket Sokba kerülnek a börtönök Az amerikai költségvetésből több jut börtönök építésére, mint egyetemekére. Még­hozzá nem is akármennyivel: az elmúlt tíz évben 30 száza­lékkal nőtt a büntetés-végre­hajtási intézetek létesítésére fordított összeg, míg a közép­fokú és felsőoktatás 18 száza­lékkal kevesebbet kapott. Számos állam rohamos ütem­ben bővíti a fegyházak férőhe­lyeit, miközben elhanyagolja az oktatást. Jó példa erre Kalifor­nia, ahol 1984 óta huszonegy börtönt avattak, de csak egyet­len új egyetemet. A fegyintéze­tek valósággal elszívják az ok­tatásra fordítható pénzeket. 1980 és 1994 között meghá­romszorozódott a felnőttkorú elítéltek száma az Egyesült Ál­lamokban, ami a bűnözés nagymértékű növekedését jelzi. Ugyanezen időszakban vált ál­talánossá az a tendencia, hogy a bírák a nem erőszakos (például kábítószer-eladással kapcsola­tos) bűncselekményekért is egyre hosszabb szabadságvesz­tést mérnek ki az elkövetőkre. E másfél évtized alatt a to­vábbtanulni szándékozó diákok száma 22 százalékkal emelke­dett Amerika-szerte. A kieső központi támogatá­sok ellensúlyozása végett az ál­lami egyetemek állandóan eme­lik a tandíjat, így a diákok - il­letve szüleik - az oktatási költ­ségek egyre nagyobb hányadát kénytelenek magukra vállalni. Ferenczy Europress Megvalósul a legmerészebb multimédiaterv A jövő jelene: InfoCity A hannoveri komputervásár megnyitójára üzembe helyez­ték a létező leggyorsabb üvegszálas kábelhálózatot. Jövőre már ötvenezren csatla­kozhatnak az InfoCity kábelei­re, amelyek az egész Ruhr-vi- déket behálózzák majd. A né­met multimédia-régióban má­sodpercenként egyszerre 2500 megabájtnyi jel száguldhat a kábeleken. Ekkora adatátviteli mennyiség és sebesség mellett az Interneten már valóban szá­guldhat a digitális „szörföző”. Nem pusztán szöveg, hanem hang, kép és mozgókép is nyomban letölthető. S még csúcsidőben sem ugrik a csilla­gos égig a telefonszámla. A számítógépes hálózatok mindinkább a hétköznapok eszközévé lettek. A bizonnyal rövid időn belül országossá váló német InfoCity-kezdemé- nyezés hihetetlen előnyhöz jut­tatja mindazokat, akik csatla­koznak hozzá. Átszámítva havi 1000 forint előfizetési díjért ad teljes körű Internet-hozzáférést. Ez hatalmas előny, mert így gyakorlatilag bárki által elér­hető, filléres szolgáltatássá vá­lik. Itthon a legolcsóbb teljes körű Internet-hozzáférés ma 5000 forint, amit az egyre ma­gasabb telefondíjak még drágí­tanak. Az InfoCity technikája ter­mészetesen kétoldalú, interak­tív kapcsolatra is alkalmas. Arra is, hogy olcsó telefonháló­zatként működjék, sürgetve a Németországban már gyengülő távközlési monopólium végét. A háború lezárultával helyreállt a drogcsempészet balkáni útvonala Mercin gurul a kábulat Magyarország a délszláv testvérháború idején a kábítószer­csempészet egyik fő tranzitútvonala volt. A német bűnügyi hi­vatal egy friss jelentése szerint mára jórészt helyreállt a bal­káni drogcsempészet klasszikus útvonala: Törökország-Bul- gária-Jugoszlávia-Ausztria-Németország. A drogfogyasztásban mind na­gyobb szerephez jut a heroin, amely négyötöd részt már újra a régi (Isztambul-Szófia-Ti- rana/Belgrád-Milánó) utat járja. A német hatóságok tavaly 6293 kilogramm, törökországi eredetű heroint koboztak el. Ebből a nagyobbik részt Fran­cia- és Spanyolországba illetve Nagy-Britanniába kellett volna továbbítani. Tavalyelőtt 4647 kiló heroin jutott a szövetségi köztársaság hatóságainak ke­zére. Ez azonban korántsem je­lenti, hogy a kábítószer-csem­pészet ellen küzdő alakulatok akkor jobban dolgoztak. Az tör­tént, hogy a Közép- és Közel- Keletről - főleg pedig az anató­liai Van (kurd) tartományból - minden eddiginél több „por” érkezett a kábulatra áhítozó Nyugat számára. A bódulat és a halál anyagát előállító morfin­laboratóriumokat - és persze az ott készült heroin kereskedel­mét - a török bandák keményen a kezükben tartják. A drogot mindig a leggazda- ságösabbnak és legbiztonságo­sabbnak tartott útvonalon to­vábbítják. Az isztambuli elosz­tóközpontból gyakorta a romá­niai Constanca kikötővároson és Magyarországon át, a buda- pest-welsi, bécs-regensburgi gördülő országúton érkezik a csempészáru a szövetségi köz­társaságba, ahol ugyancsak ki­válóan szervezett török el­osztóhálózat „szívja föl” és adja tovább az anyagot. A legbiztonságosabbnak tar­tott szállítóeszköz a Mercedes luxusautó, amelynek benzin- meg víztartálya, kényelmes ülései, jól kárpitozott ajtajai és széles abroncsú gumijai első­rendű rejtekhelynek használha­tók. És hát a hatalmas nyere­séggel továbbadott kábítószer árából telik a méregdrága Mer­őikre is. (kulcsár) A hét sztárja: Terence Hill Naomi Campbell új szerelme Hugh Grant kimutatta a foga fehérét Rita Wilson, a szerető és a szeretett feleség Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin TAVASZI MILLIÓS NYEREMÉNYESŐ Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom