Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­n ÉVFORDULÓ 1997. március 12., szerda £ r Hetvenöt éves az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola Háromnegyed évszázad az agrárképzés szolgálatában A harminc-ötven éves épületekben működő iskola számára a következő hetvenöt év sem lesz eseményekben, küzdelmekben szegény, ha továbbra is meg akarja őrizni rangját és hírnevét A mezőgazdasági ismeretek ok­tatásának bevezetése Orosházán az Eötvös József nevével fémjel­zett, 1868. évi XXXVIII. tör­vénycikk (az úgynevezett máso­dik népoktatási törvény) kiadá­sához kötődik, amely a mintegy 5000 lelket számláló helységben kötelezővé tette a felső népisko­la megszervezését. Orosházán 1878-ban alapították a felső nép­iskolát, amelyben a mezőgaz­dasági ismeretek alapjait is taní­tották, 1890-ben pedig megkez­dődött a tanítás a fiúpolgári, majd 1892-ben a leánypolgári iskolában. A polgári iskola épü­letét (a mai József Attila Általá­nos Iskola székhelye) 1894-ben adták át rendeltetésének. 1949- ig ebben működött a mezőgaz­dasági iskola is. A felső mezőgazdasági iskola megalapítása Az addigi hatosztályos polgá­ri iskola 1912-től hétosztályos kísérleti reform iskolaként mű­ködött tovább. Ebben az iskola­típusban már jelentős óraszám­ban szerepelt a mezőgazdasági és kertészeti tantárgy, valamint a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlat. A gyakorlati oktatás céljára az iskola a környéktől 30 katasztrális hold földet kapott (1950-ig ezen a területen volt az iskola tangazdasága), s a kertész tanáron kívül gazdasági tanár is dolgozott az iskolában. A reform polgári iskola a vég­zett tanulóknak minősítést nem adott. Az önálló „új” négy évfo­lyamú iskolatípus létrehozása gr. Klebelsberg Kunó kultusz- miniszter nevéhez fűződik, megszervezése pedig a község elöljáróságának, valamint Tas Ferencnek, az iskola első igaz­gatójának köszönhető. Az isko­lában 1926-ban volt az első érettségi vizsgálat, tehát az isko­la jogelődjének, a Magyar Kirá­lyi Felső Mezőgazdasági Iskolá­nak a megalapítása 1922-re tehető. Az iskolába négy közép-, illetőleg polgári iskolai osztály elvégzése után vették fel a tanu­lókat. Az óratervben a közisme­reti tantárgyak óraszámai voltak többségben, a szakmai elméleti tantárgyakat évfolyamoktól függően heti 6—13 órában taní­tották. A gazdasági gyakorlaton a tanulók a tangazdaságban dol­goztak, gyakorlati gazdák gaz­daságaiban bemutatókon vettek részt, s tanévenként kétnapos ta­nulmányi kirándulás is szerepelt a tanrendben. Érettségi vizsgála­tot közismereti és szakmai tan­tárgyakból tartottak, 1935-től pedig gyakorlatból is. A végzett tanulók jelentős ré­sze saját gazdaságban kamatoz­tatta ismereteit, de szép szám­mal tanultak tovább mező- gazdasági akadémiákon. Az 1938. évi XIII. t. cikk, az úgynevezett középiskolai tör­vény után a felső mezőgazdasági iskola átalakult, s 1938-ban fel­vette az Orosházi M. Királyi Ál­lami Mezőgazdasági Középis­kolanevet. Gimnáziumi és technikusképzés Az orosházi felső mező- gazdasági iskola és a mező- gazdasági középiskola is orszá­gos hírű volt. Nemcsak Oroshá­za környékéről, hanem az egész országból voltak tanulói az oros­házi intézménynek. Az iskola megalapításától visszatérő törekvés a külön épü­letben való elhelyezés, amely csak évtizedek múltán valósult meg. A nagyfokú zsúfoltság (egy épületben három iskola működött) enyhítésére számta­lan kísérlet történt. 1938-ban és 1939-ben a mezőgazdasági kö­zépiskola építésére megvolt a határozat, rendelkezésre állt a pénz és a hely, de a háború miatt a munkálatok el sem kezdődtek. A megoldás végül is „véletlen- szerű” volt. A Földművelésügyi Minisztérium az 1940-es évek alapján téli gazdasági iskolát szervezett Orosházán, 1943-ban elkezdték a tanügyi épület építé­sét, amelyet 1948-ban fejeztek be. A gazdaképzőbe is költözött az épületbe, de mire a tanítás megkezdődött volna, a téli gaz­dasági iskolát megszüntették, így az épületet a mezőgazdasági középiskola kapta meg, amely az 1948—49-es tanév második félévét már itt kezdte el. A mezőgazdasági középisko­lákat, így az orosházit is 1949- ben mezőgazdasági gimnáziu­mokká alakították, s 1950-ben létrehozták a technikusképzést, amely kezdetben hároméves volt, így az 1949-ben a mezőgazdasági gimnáziumi osztályban kezdett tanulók 1952-ben már technikusi képesítő vizsgát tettek. 1954- ben a képzés időtartamát négy évre emelték. A mezőgazdasági technikum képzési szerkezete nagyon ha­sonlított a mezőgazdasági kö­zépiskoláéhoz. A mezőgazdál­kodás minden ágának alapjait megtanították a tanulókkal. A képzés erőssége volt a heti majo­ri és nyári összefüggő gyakorla­tokból álló gyakorlati oktatás, amely az új, Orosháza-Puszta- szentetomyán kiépített 1200 ka­tasztrális holdas, jól felszerelt tangazdaságban folyt. 1951-től a tanügyi épületben leánykollégiumot alakítottak ki, a fiúkat az államosított Táncsics utcai Református Kör épületében helyezték el. Az új kollégiumi épület átadására a tanügyi épület mellett 1967-ben került sor. 1963—1968 között Takar­mánygazdálkodási Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum is működött Orosházán, közös épületben a középfokkal. Az itt végzett szakemberek zöme az ország különböző vidékein ma is eredményes munkát végez a ta­karmánygazdálkodás területén. Az intézmény 1960-ban felvette Kossuth Lajos nevét. A mezőgazdasági techni­kumban 1955-ben levelező ta­gozaton is megkezdődött a kép­zés. 1960-tól kihelyezett osztá­lyokat is indított az iskola a me­gye, sőt a szomszédos Csongrád településein is. A ’60-as évek­ben a levelező osztályok száma meghaladta a nappali tagozatét. A ’80-as években visszaesett az érdeklődés a felnőtt képzés iránt, így e képzési forma foko­zatosan elsorvadt. Az utóbbi három évtized történései 1968-tól az Orosházi Mezőgaz­dasági Technikum átalakult mezőgazdasági szakközépisko­lává. A szakközépiskolában kezdetben növénytermesztési és állattenyésztési szak működött. A tanítási anyag, a képzés szer­kezete nem sokban különbözött a technikumétól. A szakközépis­kolai érettségivel rendelkezők posztgraduális képzés után szaktechnikusok lehettek. 1974—1990,között takarmány­gazdálkodási, gyepgazdálkodá­si és mezőgazdasági munkavé­delmi technikusképzés is folyt az iskolában. Már a polgári iskolának is volt tangazdasága. A mezőgaz­dasági szakközépiskolától 1968-ban elvették a tangazdasá­got, amelynek újbóli kialakítása napjaink mindennapos gondja és törekvése. 1978-tól központi intézke­désre speciális — szakmunkás- képzési célú baromfitenyésztő és állattartó telepi gépész szak­középiskolai — képzésre tért át az iskola. A négyéves képzés érettségi képesítő vizsgával zá­rult. A baromfitenyésztő szakon algériai és iraki tanulók is tanul­tak Orosházán. Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépis­kola jelenlegi képzési profilja a ’80-as évek közepétől alakult ki. A gyakorlati igények figyelem- bevételével általánosabb, alapo­zó szakmai képzést vezettek be, megtartva azt az igényt és jogot, hogy az iskola érettségi bizo­nyítványt is adjon. 1986-ban kezdte meg az isko­la kísérleti jelleggel az ötéves állattenyésztő és állategészség­ügyi technikusképzést, 1991-től ugyancsak kísérleti jelleggel az ötéves általános mezőgazdasági technikusképzést. 1990-től fo­lyik képzés az általános állattenyésztő, 1992-től pedig a mezőgazdasági gépész szakon. Teendő a jövőre is maradt. El­odázhatatlan például az iskola immár 30-50 éves épületeinek általános felújítása. Bizonyára a következő hetvenöt év sem lesz eseményekben, küzdelmekben szegényebb, ha rangját, hírnevét meg akarja őrizni, tovább gyara­pítani. Fekete Sándor nyugalmazott címzetes igazgató Líss 7 család (Unokáid is inni fogják ! A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. pályázatot hirdet a Quaestorcard üzletág r­MEGYEI IGAZGATÓI és SZAKTANÁCSADÓI munkakörének betöltésére. Feltételek; Feltételek: ■ felsőfokú végzettség ■ üzleti életben való jártasság ■ min. középiskolai végzettség ■ értékesítési tapasztalat ■ kiterjedt kapcsolatrendszer ■ magas szintű tárgyalóképesség ■ vezetői múlt ■ jó kapcsolatrendszer £ § 2. ■ értékesítési tapasztalat ■ korhatár 28—40 év ■ korhatár 20—35 év ' ... és minden, ami egy önnáló és felelősségteljes munkavégzéshez szükséges. ; | A munkakör betöltéséhez versenyképes fizetést és folyamatos képzést biztosítunk. A pályázatokat az alábbi címre kérjük 1997. március 19-éig eljuttatni. Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. Quaestorcard üzletág, 1251 Budapest, Pl. 49. BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A L A P f T V Á N Y 5600 Békéscsaba, Kinizsi u, 5. • Tel:(66)442-520 Fax:(ó6)445-520 A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tavaszi képzési programajánlatából: ❖ Internet-tanfolyam indul 1997. március 19-én a Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, Békéscsaba, Kinizsi u. 5. szám alatti, II. emeleti oktatótermében. A tanfolyam időtartama: 16 óra. Tandíja: 8000 Ft. ❖ A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területfejlesztési sze­mináriumot rendez:--A szeminárium címe: Hogyan írjunk pályázatot a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz? A tájékoztató két alkalommal is megrendezésre kerül, először 1997. március 13-án 10 órakor, a második alkalommal 1997. március 27-én, szintén 10 órai kezdettel. ❖ A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2 új képzési lehetőséget biztosít azoknak a Békés megyei vállalkozásoknak, melyek ér­dekeltek minőségbiztosítási képzésen való részvételben, ill. nemzetközi minőségbiztosítási szabványok megszerzésében. Kisvállalkozások minő­ségügyi rendszerének bevezetése — csoportos felkészítés keretében — az ISO 9001(2):1994. szabvány megszerzése. Élelmiszer-ipari kisvállalkozás­ok felkészítése a HACCP (nemzetközi élelmiszer-ipari norma) bevezetésé­re és alkalmazására. A részvételt elsősorban mikro-, kis- és közepes vállal­kozásoknak ajánljuk (1—50 fő között). A képzésekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítás a (66) 442-520-as telefonszámon vagy személyesen az alapítvány ügyfélszolgálatán, Békéscsaba, Kinizsi u. 5. szám alatt kérhető. (55220)] BÁBOLNÁI BÁBOLNA TAKARMÁNY MÁRKATERMÉK 1789 ------------------------------­A Bábolna Takarmányipari Kft. több mint 20 éves ta­karmánygyártói és -forgalmazói tapasztalata alapján lét­rehozta márkatermékrendszerét. A márkatermékek alkalmazásának előnyei: □ garantált bábolnai minőség □ kiváló béltartalom O hatékong alapanyagok felhasználása ü jól illeszthető a gazdálkodási viszonyokhoz O kedvező ár — minőségi viszony □ könnyű elérhetőség O szakmai támogatás. Elsőként bekapcsolódó márkaboltok, ahol 1997. március 3-ától kaphatók a termékek Békés megyében: — Csüllögné Mike Éva, Vésztő, Wesselényi u. 21. — Nagy né Vidiczki Nada, Battonya, Bajcsy u. 91. — Nédró Mihályné, Elek, Kétegyházi út 65. — Molnár István, Nagyszénás, Béke u. 14. — Kovács Sándor, Gyomaendrőd, Fő u. 114. Központi raktár: Békéscsaba, Orosházi út 32. A márkaboltokkal kapcsolatban felvilágosítást ad Fülöp Imre márkabolt-üzletkötő. Telefon: (30) 552-443, (66) 447-457. (ssm) Mezőgazdasági termelők, figyelem! A MEZŐKER KFT. termelési szerződéseket köt iregi csíkos és fekete napraforgó, fénymag, mustár és héj nélküli tökmag termesztésére. Fekete napraforgó termesztése esetén jelentős előleget adunk! Vetőmagot készpénz ellenében biztosítunk! ÉRDEKLŐDNI: i MfZÓKCR KFT (53632) Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344. Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot ....példányban a következő címre: I Név:.............................................................................................................................................. | Cím: ö GH CH dl ............................................................................................................... ....................................................................................................................utca....................sz. A z előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban | Válassza On is □ készpénzzel □ folyószámláról I lapunkat! ^ 1 hónapra 695 Ft ** (megtakarítás 192 Ft) □ 1 negyedévre 2085 Ft ** (megtakarítás 576 Ft) □ I I I aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom