Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. március 12., szerda Találkozó, (s) Mint is­mert, Victor Ciorbea román miniszterelnök magyarorszá­gi látogatásra érkezik. A ro­mán nagykövetségen ma este rendezendő fogadásra meghí­vást kaptak a Magyarországi Románok Országos Önkor­mányzatának képviselői is. Csütörtökön délelőtt ugyan­csak a nagykövetségen Cior­bea miniszterelnök szűkkürű megbeszélésen találkozik a román önkormányzat képvi­selőivel, akikkel szót vált a hazánkban élő román kisebb­ség helyzetéről, valamint ar­ról, hogy az anyaország mi­lyen támogatást tud nyújtani a határon kívül élő románság­nak. Túljelentkezés, (y) Ta­valy 929-en, idén — az eddigi összesítések szerint — 1175- en jelentkeztek a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főis­kolára. A pénzügyi szakra 545-en, a tanítói szakra 500- an, az újonnan induló sze­mélyügyi szervező szakra 130-an jelentkeztek. A felvé­teli irányszámokat figyelem­be véve ez közel kétszeres túl­jelentkezést jelent. A szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán a jelentkezések összesítése még folyik.. A legidősebb, (i) Okány legidősebb lakója a 94 esz­tendős özvegy Gila Béláné (született Székely Margit) — adja közre az Okányi Újság legrissebb száma. A lap inter­jút is készített Margit nénivel, aki elmondta: tíz gyermeknek adott életet, s amikor nem Okányban élt, akkor is oda vágyott vissza. Géptolvajok, (z) Az el­múlt héten Köröstarcsa kül­területén, egy időszakosan lakott tanyából, az éj leple alatt ismeretlen tettesek el­loptak egy kombinátort és rendsodrót, valamint két kuitivátort és két tarlós ke­reket, együttesen több mint 600 ezer forint értékben. A sértett a nyomravezetőnek 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel. Könnyű sérült, (u) Orosházán délben a Szentesi út és a Bajnok utca keresz­teződésében egy kerékpáros letért a kerékpárútról, fel­hajtott a Szentesi útra, s eközben nem adott elsőbb­séget egy Ikarusz autóbusz­nak, ezért összeütköztek, mely következtében a kerék­páros nyolc napon túl gyógy­uló sérülést szenvedett. „NINCSEN SZENTEBB KÖTELÉK A BAJTÁRSI HŰSÉGNÉL.” (Gogol) Tanú vagy gyanúsított? (Folytatás az 1. oldalról) Azt válaszolta: nem foglalko­zott az üggyel, s nincs is ilyen szándéka. Arra a kérdésünkre, hogy megbízza-e a rendőrséget, hogy nyilatkozzon számunkra a kérdezettekről, azt válaszolta: nincs ilyen szándéka. Ezek után mindkét ügyről tájékoztatást kértünk dr. Hajdú Antal rendőr alezredestől, a Békés megyei rendőrfőkapitány bűnügyi he­lyettesétől. —A Vár utcai ügyben termé­szetesen változatlanul nyomo­zunk —mondta dr. Flajdú Antal. — December végén a Békés Megyei Főügyészség elfogult­ságát jelentette be, a Legfőbb Ügyészség a Csongrád Megyei Főügyészséget jelölte ki eljáró­nak. Érről január harmincadikán kaptuk meg az értesítést. Már kijelölték azt az ügyészt, aki konkrétan eljár az ügyben. O a napokban bekérte az eddig ke­letkezett iratokat, már el is küld­tük számára. A közeljövőben egyeztetünk vele a továbblépés­ről. Ezt követően nyilván fel­gyorsulnak az események. — Kuncze Gábor belügymi­niszter azt nyilatkozta a lapunk­nak, önkormányzatot érintő ügyről lévén szó, szerencsés len­ne gyorsan kivizsgálni az esetet. — A soronkívüliség ilyen ügyekben valóban indokolt. —A polgármester által kará­csony előtt közkézre adott főkapitányi levél azt tartalmaz­ta, hogy nem Lebenszky Attila elfogultsági indítványa miatt vették át az ügyet a gyulaiaktól. — Mielőtt a polgármester in­dítványát tartalmazó levelet meg­kaptuk, felettes nyomozóható­ságként az eljárási szabályok sze­rint már hatáskörünkbe vontuk a nyomozást, így Lebenszky Attila kérését nem is vizsgáltuk. De már korábban úgy ítéltük meg, nem szerencsés, ha a helyi rendőr- kapitányság olyan ügyekben jár el, melyekben felvetődhet az ön- kormányzat tisztségviselőinek büntetőjogi felelőssége. A gyulai kapitányság természetesen jog­szerűen, hatáskörében járt el a nyomozás átvételéig. — Igaz-e az az állítás, mely szerint a gyulai alpolgármester ellen csalás alapos gyanúja mi­att büntetőeljárás van folyamat­ban? — A konkrét ügytől elvonat­koztatva: a sajtó tájékoztatására vonatkozó jelenlegi szabályo­zás szerint a büntetőeljárás alá vont adatai nem nyilvánosak. A büntetőeljárásról szóló törvény határozza meg, kik jogosultak a nyomozás anyagát megismerni. Ez alól az általános szabály alól vannak kivételek, amikor a rendőrség a gyanúsítottak adata­it nyilvánosságra hozhatja. Ilyen ok a körözés elrendelése, a sér­tettek felkutatása és így tovább. A rendőrség a folyamatban lévő ügyekről akkor is adhat tájékoz­tatást a sajtónak, amennyiben azt egyéb közérdek indokolja, viszont a gyanúsítottaknak leg­feljebb a monogramját közölhe­ti. Ezt is csak akkor, ha a monog­ram alapján az adott személy bi­zonyos környezetben nem azo­nosítható be. A nyomozást követő bírósági eljárás viszont nyilvános. A kérdezett ügyben az köti meg a rendőrség kezét, hogy a monogram közlése mó­dot adhatna a beazonosításra. — Információink szerint a gyulai kapitányságon építési — korábbi elnevezéssel szociálpo­litikai — támogatási ügyekben büntetőeljárás folyik. — Igen, a gyulai kollégák eb­ben az ügyben már több sze­mélyt kihallgattak. — Fel kell-e tudni ismernie egy gyanúsítottnak, hogy milyen minőségben hallgatták meg a rendőrök? — Mindenképpen. A tanúki­hallgatási jegyzőkönyv adatfel­vételi része egyetlen oldalas for­manyomtatvány. Ebben azt kö­zöljük a meghallgatottal, hogy milyen ügyben hallgatjuk ki tanú­ként. Figyelmeztetjük, hogy a ha­mis tanúzás bűncselekmény és így tovább. Ugyanakkor a gyanú­sított kihallgatása—adatfelvételi részét tekintve — egy többol- dadas nyomtatvány kitöltésével kezdődik. Ennek részét képezi egy közlés arról, hogy a rend­őrség a kihallgatottat milyen bűn- cselekménnyel, milyen adatok alapján gyanúsítja alaposan. A jegyzőkönyv e része a szóban for­gó bűncselekmény pontos jogi minősítését is tartalmazza. A ki­hallgatottat figyelmeztetjük arra is, hogy védőt választhat magá­nak az eljárás bármely szakaszá­ban, illetve kérheti védő kirende­lését. Nyomatékosan ki kell ok­tatni a jogaira, például arra: nem köteles vallomást tenni, a vallo­mástételt a nyomozás bármely szakaszában megtagadhatja, ha viszont vallomást tesz, ellene az bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és az arra adott válaszát — azaz tesz vallomást vagy sem — külön alá kell írami vele. A jegyzőkönyv valamennyi oldalát a lap alján aláíratjuk az alaposan gyanúsítottal. Ahová a jegyzőkönyvben leírjuk a nevét, mindenhová odagépeljük azt is: „gyanúsított”. A gyanúsítottnak panaszjoga van. Ha panaszt tesz, az ügyészség köteles nyolc napon belül megvizsgálni azt. A kérel­met határozattal bírálja el, melyet kézbesítenek a panaszosnak. A tanúmeghallgatás alkalmával ilyen eljárási körülmények fel sem merülnek. — Ha az elmondottak ellené­re is valaki úgy érzi, nem egyér­telmű számára, hogy tanúként vagy gyanúsítottként hallgatták meg, mit tehet? — A gyanúsított és védője bármikor másolatot kérhet val­lomásáról. De hozzájárulását adhatja ahhoz is, hogy a rendőr­ség nyilvánosságra hozza adata­it. Természetesen arra szintén joga van, hogy maga álljon ki a nyilvánosság elé. K.A.J. Postázzák a családi pótlék nyomtatványokat (Folytatás az 1. oldalról) — Gyakori panasz, hogy ne­hezen tudják kitölteni az ügyfe­lek a nyomtatványokat. Az egészségbiztosító hibás, pontat­lan nyomtatványok adatai alap­ján nem fizethet. — Két példányban kapják a nyomtatványt a családok, az egyiken részletes tájékoztató olvasható. Kérem, olvassák el figyelmesen, hiszen csak ak­kor tudjuk a folyamatos ellá­tást biztosítani. A vissza­küldendő példányon feltüntet­ték (ez egyoldalas), melyiket kell a folyósítónak eljuttatni­uk. Azok, akik családi pótlé­kot és gyest is kapnak, két— két nyomtatványhoz jutnak, a visszaküldendőt adják postára vagy hozzák be személyesen. — Mindenkinek kötelező jö­vedelemnyilatkozatot tenni? — Azoknak nem, akik három vagy több gyermek után része­sülnek családi pótlékban, tartó­san beteg vagy szellemi fogyaté­kos gyermeket nevelnek, illetve a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet által kihelyezett gyermek után kapják. Ugyancsak nem kell a jövedelemnyilatkozat azoknál sem, akik tartósan be­teg, illetve szellemi fogyatékos gyermekükért részesülnek gyes­ben. Nyomtatványt ők ne is vár­janak! — Megyénkben hányán kap­ják a családi pótlék és gyes­nyomtatványokat? — Az egészségbiztosító mintegy 15 ezer családi pótlékra jogosultnak és 3 ezer gyesben részesülőnek postázza a nyom­tatványokat. A pontosan kitöl­tött adatlapokat visszaérkezé­sük után fel kell dolgozni, ehhez idő kell. Várhatóan a folyamatos igényfeldolgozás április, május hónapban, a megszokottnál to­vább tart, elnézést és megértést kérünk. Az államigazgatásban előírt 30 napos határidőt betart­juk, tudjuk, hogy a pénzre min­denkinek nagy szüksége van. Bede Zsóka Nyereményeső Csanádapácán Már a készülődés percei arról árulkodtak, hogy a Békés Megyei Hírlap csanádapácai programján valami fantasztikus hangulatnak leszünk a részesei. Nem csalódtunk: Tücsök Peti és Hangya Imi produkciója lázba hozta a csanádapácai óvodásokat, iskolásokat. A tor­naterem ablakai ezúttal nem a labdapattogta- tástól, hanem az apróságok kacajától és vas­tapsától rezonáltak. A két muzsikus még a pedagógusokat is megmozgatta slágereivel. A Szállj el kismadár fülbemászó dallamait kicsi és nagy együtt énekelte a mókameste­rekkel, akik nem panaszkodhattak, hiszen a padokról felállva, táncolva, sikítozva hálálta meg a közönség a produkciót. A java azonban csak ezután következett: a szombati Hírlapban megjelent rejtvény apá­cai megfejtői között értékes jutalmakat sor­soltak ki a lap munkatársai, miközben jóízűen majszolták a gyerekek a Zalka Tej Túró Rudi­ját. Csete Ilona Tücsök Peti és Hangya Imi produkciója lázba hozta a csanádapácai óvodásokat, iskolásokat fotó: kovács Erzsébet Békés megyei témák a parlamentben Vihar a cikkek körül A mezőgazdasági termelők til­takozása és a Független Kis­gazdapárt közötti kapcsolat tegnap ismét szóba került a par­lamentben. Torgyán József frakcióvezető valótlannak mi­nősítette azokat a véleménye­ket, hogy a Független Kisgaz­dapárt és személy szerint ő áll a tiltakozó akciók mögött. Csiha Judit tárca nélküli miniszter — a távol lévő miniszterelnök megbízásából—tényekkel vá­laszolt: „Bizonyára emlékeznek rá képviselő társaim, hogy bizo­nyos tb- és adózási szabályok bevezetése miatt indult el a til­takozás Bács-Kiskun megyé­ben, Kiskőrösön. Szinte az el­indulás pillanatában a Függet­len Kisgazdapárt gyulai szer­vezete — a Békés Megyei Hír­lap tanúsága szerint — meg­mozdulást szervez az őster­melők érdekében. És amikor a parlamentben Lamperth Móni­ka frakcióvezető-helyettes az erről szóló dokumentumot föl­mutatta, igazolván a gyulai szervezet ilyen tartalmú doku­mentumát, erre reagálva, ugyancsak február 12-én a kis­gazdapárt egy országgyűlési képviselője, Pallag László úr ezt megerősítve nyilatkozott, ugyancsak a Békés Megyei Hírlápban. De szintén elismer­te a kisgazdapárt általi szerve­zést a Szabolcs megyei kisgaz­da szervezet elnöke is, amint ez a helyi televízióban elhangzott és mindenki láthatta. Torgyán József viszontvála­szából kiderült, hogy mégsem valótlanság a kisgazdapárt sze­repvállalása, hiszen: —A Független Kisgazdapárt megyei szervezeteinek kötele­zettsége volt —jelenleg is az és lesz —, hogy a mezőgazdasági termelők mellett kiálljanak. Ezért ne csodálkozzék, hogy ők részt vesznek, nemegyszer kez- deményezőleg az ilyen meg­mozdulásokban. Csiha Judit „az utolsó szó jogán” folytatta a bizonyítékok sorolását: „...például Gyulán a kisgaz­dapárt szervezete éppen a szo­cialista Tokaji Ferenc képvi­selő úr háza elé szervezte a tüntetést. Ma pedig itt, az Or­szágház előtt a Független Kis­gazdapárt fővárosi szervezeté­nek felhívását osztogatják, és ennek a tartalma is, ahogyan a többi is, nem arról szól, hogy szolidaritást vállal a kisgazda- párt a tüntetőkkel, hanem her­geli, hecceli őket, és valótlan­ságokat állít, mint ahogy az az események kirobbanása kör­nyékén a gyulai szervezet által írtakból világosan kitűnt. * A Független Kisgazdapárt gyulai szervezete tiltakozik dr. Csiha Judit privatizációs mi­niszter asszony azon kijelenté­se miatt, mely szerint tüntetést szerveztek volna dr. Tokaji Fe­renc Gyula város MSZP-s képviselő háza előtt. A minisz­ter asszony március 11-én a parlament délutáni ülésén dr. Torgyán József kérdésére vála­szul megtörtént tényként emlí­tette a tüntetést. A valótlan állí­tást még az is tetézte, hogy dr. Tokaji Ferenc, aki a miniszter asszony mögött foglalt helyet a parlamentben, nem cáfolta azonnal a téves kijelentést, ha­nem a válasz befejezése után tetszésnyilvánítása kifejezése­ként boldogan tapsolt. A Füg­getlen Kisgazdapárt gyulai szervezete felkéri dr. Csiha Ju­dit miniszter asszonyt, hogy a valótlan állítását vonja vissza, és tévedéséért kövesse meg a szervezet tagságát. A holtágak megmentéséért Az országgyűlés ezen a héten tárgyalt arról a határozati ja­vaslatról, amit Szöllősi István­ná (MSZP) Békés megyei képviselő kezdeményezése nyomán a parlament környe­zetvédelmi bizottsága készí­tett el a holtágak megmentésé­vel, rehabilitációjával, védel­mével és hasznosításával kap­csolatos feladatokról. A terve­zet megállapítja, hogy össze­hangolt intézkedések szüksé­gesek a magyarországi holt­ágak védelme érdekében, ame­lyek Európa vizes élőhelyei­nek kiemelt értékeit képvise­lik. Ennek megvalósítása érde­kében az országgyűlés felkéri a kormányt, hogy — a teljes egészében vé­dettségre javasolt, úgyneve­zett „szentély” típusú holtága­kat, az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően a Kincstári Vagyonkezelő Igaz­gatóság 1997. december 31­éig, illetve folyamatosan adja át vagyonkezelésbe a területi­leg illetékes nemzeti park igaz­gatóságoknak; — az érintett minisztériu­mok közreműködésével 1997. március 31-éig hozzon létre tárcaközi bizottságot a holtágak állapotának orszá­gos felmérésére, minősí­tésére, a holtágakkal kapcso­latos hatályos joganyag rész­letes megvizsgálására, a tör­vények és jogszabályok szükséges módosítására és a holtág-rehabilitáció általá­nos és átfogó irányelveinek kidolgozására. A tárcaközi bizottság a javaslatait — amelyek terjedjenek ki az egyes feladatok finanszíro­zási lehetőségeire is— 1997. .szeptember 30-áig jelentés formájában terjessze az or­szággyűlés elé. Az ország- gyűlési határozat elfogadása a jövő héten várható. Törvény születik egészségügyi adatainkról A személyes egészségügyi adatok védelméről szóló tör­vényjavaslat vitájában felszó­laló Lukovics Éva (SZDSZ) arra hívta fel képviselőtársai és mindannyiunk figyelmét, hogy igen nagy hatalom és üz­let rejlik ezekben az adatok­ban, abban, hogy kinek mi, il­letve mi volt a baja és hogyan kezelték. Most arról születik törvény, hogy a fertőző beteg­ségeket leszámítva tőlünk függ, hogy a külvilág mit tud­hat meg rólunk, ha megbeteg­szünk. A javaslat megszabja, hogy milyen nyilvántartások vezetésére kötelezett a kezelőorvos, a tisztiorvos, a háziorvos és a gyógyszerész. Egy másik fajtájú nyilvántar­tás pedig arról fog szólni, hogy kik és milyen célból jutottak egészségügyi adathoz. A képviselő asszony azzal zárta beszédét, hogy ez a tör­vény mérföldkő az egészség­ügyet érintő jogalkotásban, mert pontot tesz egy mindmáig eldöntetlen és rendezetlen ügyre, arra, hogy egy ember­nek mit van joga megtudni sa­ját betegségéről, gyógykezelé­se folyamatáról. Azzal, hogy megnézheti a rá vonatkozó adatokat, másolatot is készít­het róla, eldöntött ez a kérdés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom