Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
J. pj ~ I ÖTSZÁZ KÖZMUNKÁS... It- S* I A megyei területfejlesztési tanács || , 11 tavaly közmunkaprogramok elindítását határozta el 1997-től. í ....::............. ( 6. oldal) Szarvasmarhabaj A szarvasmarhák szivacsos agyvelő- elváltozása az érdeklődés középpontjában áll. A betegség lényegéről ír a szakember. (7. oldal) Piaci körkép Vésztőn a zöldség és a répa kilóját 50-60 forintért, a céklát negyvenért mérték az árusok. (7. oldal) Egy színház mögött mindig komoly termelőüzem áll Mibe kerül a primadonna ruhája? A néző beül a színházba, felmegy a függöny, és egy új világ tárul elé. Miközben nézi a fényűző vagy szegényes díszletet, a csillogó vagy egyszerű ruhákat, nem tudja és nem is érdekli, hogy kik állnak a kulisszák mögött, hogyan és miből teremtik meg ezt a látványt. Az még kevésbé érdekli a nézőt, mennyibe kerül a primadonna nagyestélyije, a bonviván frakkja — vagyis az előadás. Pedig egy színház működése kőkeményen pénzkérdés. Valóban, hogyan, miből gazdálkodik egy színház? Csányi Tibor, a Békés Megyei Jókai Színház gazdasági igazgatója húsz éve dolgozik a kultúra területén, ebből 14-et a színháznál. Számviteli főiskolát végzett, és mint mondja, már fiatalon megfertőzte a színház. Diákként Kecskemétre, Szegedre is átruccant egy-egy jó előadásért. Amikor jelenlegi munkahelyére került, szinte habzsolta a színházat, minden este beült a nézőtérre, és ez ma sincs másként. Megmaradt rajongónak, miközben a színház gazdálkodásáért felelős vezető lett. — Gazdasági igazgató úr! Mennyibe kerül a ma esti előadás? — Ma este Dürrenmatt: A Készül a kosztüm: Vida Irén női szabó (balról) és Valach Mária részlegvezető, az Apa csak egy van című darab jelmeztervezője FOTÓ: KOVÁCS fizikusok című drámája megy, ez az évad egyik kiemelt darabja, az utóbbi tizenöt év legszebb díszleteivel. E produkció előállítása 3 millió forintba került, a darab 20—25 alkalommal megy, ennyivel kell elosztani a fenti összeget, és megkapjuk az egy estére jutó előállítási költséget. —Es a színészek pénze? — Az összköltségvetés 60 százaléka megy bérekre, illetve járulékaira, 30 százaléka működtetésre és fenntartásra, 10 százalék a már említett előállításra, tehát díszletre, jelmezre, kellékre. A nehéz gazdasági helyzet miatt ma egyre kevesebb a közalkalmazotti státusban lévő színész, többnyire vállalkozóként szerződnek a színházhoz, de valamenny iüket társulati tagnak tekintjük. — Mennyiért jönnek a színészek, sokba kerül egy sztár Békéscsabára hozatala vagy nem? — A színész megnyerése legtöbbször kapcsolatok kérdése. Függ attól, ki hívja és hová, milyen szerepre és mennyire vágyik erre az illető, s csak azután következik a mennyiért. Nincsenek irreális igények, előadásonként általában 10 ezer forint, ami egy jó széria esetén 20-25 előadást jelent. Ezt megelőzi közel ugyanennyi próba, tehát 30- 35 alkalommal le kell jönni Budapestről Békéscsabára. Tessék utánaszámolni, sok ez vagy kevés. Még annyit, hogy akik megerzsébet fordultak itt, nosztalgiával gondolnak vissza, hiszen családias, jó közösségben dolgoztak, és szívesen jönnek máskor is. Mondhatom Bajor Imrét, Usztics Mátyást, Kovács Istvánt, Pitti Katalint, Oszvald Marikát és most Kovács Lajost. — Milyen összegből gazdálkodott tavaly a Jókai Színház? —Összesen mintegy 150 millió forintból. Ebből 60,5 millió forint volt az állami támogatás, a fenntartó megyei önkormányzat által adott és százalékosan visszaosztott támogatás 40 millió forintot jelentett, ugyanennyi volt a saját bevétel, ami egyébként példátlanul magas és igen nehéz elérni. Alig 1,5 millió forintot juttatott a megyeszékhely önkormányzata, a személyes, jó kapcsolatok eredményeként viszont a mecénások 5 millió forinttal segítették a színházat. Itt ki kell emelnem a Csabai Páholy konstrukciót, a gazdálkodó egységeket, intézményeket, magán- személyeket, akik igencsak zsebükbe nyúlnak és anyagilag támogatják a színházat. A mecenatúrát szélesítheti az idén a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlásának lehetősége színházunk támogatására. Megragadom az alkalmat, hogy kéijem a színházszerető közönséget, ha úgy gondolja, hogy szereztünk számukra néhány kellemes estét, jegyezze meg a 15342311-2-04-es adóazonosító számunkat és az szja egy százalékával gondoljon ránk. — Adott tehát egy összeg, amelyből iksz mennyiségű és színvonalú produkciót lehet létrehozni. Kik és hogyan döntenek arról, hogy milyen darabokat mutatnak he, magyarán,mifér a költségvetésbe? —A műsortervet a színház igazgató-főrendezője álh'tja össze, konzultálva velem annak pénzügyi (Folytatása6. oldalon) Hírháttér Private banking - avagy mérték utáni bankárkodás Újabban gyakran találkozhatunk egy új, idegen nyelvű szópárossal: private banking. Vajon mi szükség van egy angol kifejezésre akkor, amikor a hazai közönséget, s nyilván nem csak a , .külföldiül” tudókat óhajtják ügyfélként megnyerni? Nem is csak ügyfélként — partnerként. Van ugyanis olyan bank, ahol szentségtörés az ,.ügyfél” kifejezést használni. Nekik csak partnereik vannak. Mint a teniszpartiban vagy a tulajdonosok közgyűlésén. Azt, hogy a bank az ügyfelet partnerként kezeli-e, az ügyfélnek — pardon, partnernek — kell megítélnie a bank szolgáltatásainak ismeretében. Mert igaz, ami igaz, sokszor inkább érzi magát gyanúsítottnak az ember egyik-másik pénzintézet pultja előtt, mint ügyfélnek. Álljunk meg egy szóra! Grétsy László nyelvész már többször megmutatta a tükör- fordítás csapdáját. A szó szerinti fordítás ugyanis egészen más fogalmat fejez ki. A magánbankári vagy privát bankári tevékenység nálunk, legalábbis a legális gazdaságban, még nem is létezik. Hamburgban, Zürichben, Londonban annál inkább előfordul. Családi vagy pontosabban nem társasági formában működő bankokról van szó, ahol a tulajdonos maga a bankár, aki az intézmény tartozásaiért egész vagyonával felel, s nem csak a befektetett tőke erejéig, mint a részvényesek a részvénytársaságok esetében. Az az értelmezés sem felel meg a valóságnak, hogy olyan bankokról lenne szó, amelyek a lakossággal foglalkoznak, szemben a jórészt vállalati ügyfeleket kiszolgáló bankokkal. A private banking olyan szemlélet és eljárás, amely az ügyfelet testre szabott, egyedi szolgáltatásokkal várja, s nem a ,.polcról leemelt tömegáruval” óhajtja kielégíteni. Talán az lenne a jó magyar kifejezés erre: mértékutáni bankárkodás. Mert akár a mérték utáni szabó, az ilyen bank is bizalmas kapcsolatban áll azokkal a személyekkel, akik ezt a — tanácsadással is együtt járó, de — nem olcsó szolgáltatást igénybe veszik. Ha a szolgáltatás jó, akkor az ára lehet magas, de az ügyfél mégsem fogja sokallni. S ha a partnerek kölcsönösen meg vannak elégedve a szolgáltatással, akkor nem röpke flört, hanem tartós bizalmi kapcsolat alakulhat ki a két fél között. Bácskai Tamás Dr. Ancsin György, a Csabai Konzervgyár Rt. vezérigazgatója 1941-ben született Békéscsabán. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, később Budapesten, a közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett szakközgazdász diplomát, és vállalati szervezésből doktorált. Volt segédmunkás, aztán a városi tanács adócsoportjánál helyezkedett el, majd a csabai hűtőházban és a csabai konzervgyárban ténykedett főkönyvelőként. 1992-ben a felszámolás alatt álló konzervgyár igazgatójának nevezték ki, 1995-től az rt. vezérigazgatója. Nős, felesége a megyei önkormányzat művelődési osztályának munkatársaként dolgozott. Nóra lányuk matematika—könyvtár szakos tanár, jelenleg a megyei könyvtár munkatársa. Ákos fiuk szintén pedagógusként diplomázott, de most a vállalkozói szférában dolgozik. Vezérállásban — Zűrzavaros időben ült be a konzervgyár igazgatói székébe. Sokan egy fabatkát sem adtak azért, hogy ezt a vállalatot ki lehet húzni a kátyúból. — A felszámolás alatt is úgy gondoltam: nem perspektíva a cég feldarabolása. Úgy álltam hozzá, hogy termékeinknek piacot kell találni, és akkor elmozdulhatunk a mélypontról. Saját termelésű készleteinket a kereskedelmi igények felkutatásával egyidejűleg piacképessé tettük. Hogy egy példát is mondjak: a 200 literes hordókban álló paradicsomot átdo- goztuk kechuppé, illetve tetrapackos paradicsomlévé. — Meglepő, de sikeres húzás volt, hogy a FAK-országokban keresett értékesítési piacot. — Valóban eretnek gondolatnak számított ez akkoriban, de már a 94-es, 250 millió forintos eredmény igazolta a döntés helyességét. —Feltűnhetett ez a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezetőinek is, hiszen 95-ben megvásárolták a vállalatot. — És szerencsére találkoztak céljaink a folyamatos növekedést illetően. A csabai konzervgyár kiemelkedőt produkált a magyar élelmiszeriparban, ma a legjobb eredményeket felmutató konzervgyár hazánkban a békéscsabai. Tavaly felfigyelt ránk három amerikai pénzügyi befektető csoport, és 100 százalékban megvették a céget. Eredeti terveinket azonban ez a tulajdonosváltozás sem befolyásolta. — A felszámolás alatt direkt módon irányította a céget, hiszen helyettesei sem voltak. Gondolom, mára némiképp változott a helyzet. — A főbb dolgokat most is egy kézben tartom. Vallom, hogy egy vállalat működéséért mindig az első számú vezető a felelős. Természetesen kikérem munkatársaim véleményét, de aztán én döntök. — Vezetőként milyen elvárásai vannak kollégáival szemben, és mivel lehet kihozni a sodrából? —Alapvető a becsületesség, hogy lelkiismeretesen végezzék a munkájukat. Nem szeretem, ha valaki azt bizonygatja, hogy mit, miért nem lehet megcsinálni. Mindenre található megoldás, ha akarjuk, ha értünk hozzá és van elképzelésünk. Elengedhetetlen a gyár, a szakma szeretete is. Meggyőződésem, hogy a csabai konzervgyárban vezetői és dolgozói szinten is kiváló szakemberek tevékenykednek. — Azt hallottam, hogy a konzervgyárban a vezérigazgató is , futószalagon” dolgozik. — Rendszerint fél nyolctól délután négyig vagyok bent, és igyekszem ez idő alatt elvégezni a munkámat. Próbálom a dolgokat azon melegében elintézni, megoldani, és kívülről is bárki elérhet. Munkaidő után azonban a családomé vagyok. Úgy gondolom, nyolc-kilenc munkaóra után nehéz már kellő intenzitással dolgozni, higgadtan mérlegelni. Természetesen ha úgy alakul, telefonon elérnek. —Láttam, hogy reggel irodájában első dolgaként ruhát vált. — Megszoktam a fehér köpenyt, mert praktikus. Miért könyököljek zakóban, ha nem muszáj? — Szabadidejéről már említette, hogy főként a családdal tölti. Ezenkívül mivel foglalatoskodik legszívesebben? — A családomra nagyon büszke vagyok, mert szívvellélekkel végzik feladatukat. Emellett imádom a sportot, a konzervgyárnak asztalitenisz és sakk szakosztálya is működik. Szeretek olvasni, a lányom mindig meglep valamilyen könyvremekkel. Gyula-Városerdőn van egy hétvégi házunk, nyáron ott is több időt eltöltünk. Nyemcsok László
