Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

BRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1997. február 5., szerda Kiroka APEH: hívószám az ügyfélnek L. Ilona Bélmegyerről érkezett ezen a kedd délelőttön a me­gyeszékhelyre, az APEH-szék- házba ügyes-bajos dolgát ren­dezni. A bejáratnál, miután jel­zi, milyen ügyben jött, kap egy kis kártyát, rajta a hívószám­mal. Forgatja a kis papírt, fi­gyeli a felvillanó számokat, s a 703-as láttán odalép az 5-ös fülkéhez, ahol már őt várják. Három perc alatt végez. — Még eddig szerencsés vagyok, sohase kellett órákat vámom — rendezgeti össze a papírjait. — Postán intézem a kft. dolgait, de előfordul, hogy be kell jönni. Nos, az APEH Békés Me­gyei Igazgatóságán így műkö­dik nagyjából az új ügyfélfoga­dási rendszer, amelyet tegnap délelőtt tíz órakor nyitott meg dr. Csizmadia Ferenc megyei igazgató és Kiss Ferenc, az APEH gazdasági főosztályve­zetője, valamint az éppen eb­ben az időszakban érkező ügy­felek, akiket az APEH vezetői kalauzoltak az ügyintézők­höz. Szűk kétheti „próbaüzem” után tartották meg tegnap hiva­talosan az új ügyfélfogadó hely „Kérem a következőt!” — a pár perces megnyitó után az egyik ügyfelet dr. Csizmadia Ferenc, az APEH Békés me­gyei igazgatója kalauzolta az 5-ös fülkéhez fotó: such tamás átadását, amely csaknem tíz­millió forintba került. A föld­szinti tágas előcsarnokban félkörben 12 fülkét alakítot­tak ki — a belső építészeti munka mintegy 7,5 millió fo­rint értékű — a többi pedig az elektromos hívó-kijelző rend­szer költsége. Az országban Szolnok után a második ilyen korszerű ügyfélszolgálat a bé­késcsabai. Az új rendszerrel az adóhivatalban megszűnt a sorbanállás a folyosókon, az ajtók előtt. A megnyitót követő sajtótá­jékoztatón — melynek témája az ügyfélszolgálat volt — dr. Csizmadia Ferenc igazgató hangsúlyozta: arra törekednek, hogy korrekt, gyors és szívé­lyes legyen az ügyintézés, és ne bürokratikus. T. I. A megye „rákapcsolt” az M5-ösre Szocialista esték, (cs) Az MSZP Orosházi Városi Szervezete a Szocialista Esték sorozat részeként a Petőfi Mű­velődési Központ emeleti klub­termében látja vendégül Szeke­res Imrét, a párt parlamenti frak­ciójának vezetőjét február 6-án 16 óra 30 perces kezdettel. Fórum, (z) Csütörtökön este 6 órakor a békési művelődési központban Kis Zoltán, a Föld­művelésügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára a mezőgaz­daság időszerű kérdéseiről tart lakossági fórumot. A tájékozta­tót követően az államtitkár kér­désekre válaszol. Táncház a Partyban. (a) Néhány lelkes szervező kezde­ményezésére új rendezvénysoro­zat kezdődik Békéscsabán, a Party vendéglőben: ezen a héten csütörtökön este hét órától a Bé­kés Banda tagjai várják a táncol­ni, szórakozni vágyókat. Első­sorban nem hivatásos táncosokat, hanem gyerekeket, felnőtteket, „amatőröket” hívnak, akik egy­szerűen jól akarják magukat érez­ni egy estére. Házigazda Kocsán László és Kuli Orsolya Jász­berényből, a Jászság együttesből. A rendezvény a város egyéni képviselőinek jóvoltából és több magányszemély támogatásával jöhetett létre. Nekik köszön­hetően még belépődíjat sem szed­nek. Csak táncolni kell. Korlátozások, (e) Békés megyében jelenleg a szeghalmi Berettyó-híd átépítése miatt ta­lálkozhatnak a közlekedők köz­úti korlátozással. A forgalmat jelzőlámpák irányítják. Békés­csabán, a Bartók Béla útón, ben- zinkút-építés miatt hónapokig tartott a közúti korlátozás. A kút elkészültével a korlátozás meg­szűnt, a burkolati jeleket viszont még nem festették fel az útra a rossz időjárás miatt. A Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgatója, Máté András a napokban elmondta, hogy a közeljövőben több helyen mun­kába állnak az útjavító brigádok, célszerű fokozott figyelemmel kísérni a forgalomkorlátozó jel­zéseket. Februárban helyezik ki az utak mentén a fagykárok mi­att veszélyessé vált szakaszokat jelző táblákat is. Baleset, (e) Békéscsabán, Ja- minában, az Orosházi úton, a Mezőkernél tegnap délután egy sze­mélygépkocsi kerékpárossal ütkö­zött. A baleset során a biciklis könnyebb sérüléseket szenvedett. „VAKOT VAK, A KÖZ­VÉLEMÉNY VEZET MINDENT A FÖLDTE­KÉN.” (Sámuel Butler) A megyei önkormányzat tájé­kozódik-e mindenre kiter­jedően az autópályadíjak kö­rüli, országossá vált folyamat­ról, s részt vesz-e maga is eb­ben? E kérdés kíséretében biz­tatta aktív szerepvállalásra a megyegyűlést, illetve tiszt­ségviselőit a testület legutóbbi ülésén Domokos László képviselő. Mindenekelőtt az M5-ÖS autópályán bevezetett, (Folytatás az 1. oldalról) A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. a körzet leg­jelentősebb termelője, hosszú évek átlagában 600—800 hektár répát termeszt. Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató így látja a kialakult helyzetet: —Kiváló minőségű, öntözött földeken magas színvonalú ter­mesztést folytatunk, tavaly is 60 tonna feletti termést takarítot­tunk be • hektáronként. A most meghirdetett árak térségünkben nem kompenzálják a növekvő növényvédő szerek és gyomirtó szerek árnövekedését. Ezek a költségek egyébként is éppen a cukorrépánál a legmagasabbak. S akkor még nem beszéltünk az egyre drágább speciális műtrá­gyákról és az energiáról. A meg­indokolatlanul magas díjra, a nehézkes számlaadásra utalt, kifejezve egyben, hogy az in­tézkedés hátrányosan érinti a tiszántúli országrészt. A képviselői kérdés után a megyegyűlés elnöke, dr. Simon Imre tájékoztatást kérve, levél­lel fordult Szalai Bélához, a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium miniszteri biztosához. Az elnök az illeté­hirdetett árak alapján a répa­termesztők pozíciója romlani fog tavalyhoz képest, s én úgy vélem, hogy ezt az Agranának át kellene gondolnia. Ha maradnak a meghirdetett árak, a ménes­birtok is rákényszerülhet a ve­tésterület csökkentésére, illetve arra, hogy megfontolj a a répater­mesztés szükségességét. Á ma­gam részéről remélem, hogy megfelelő megállapodás szüle­tik a termelők és a feldolgozók között, s nem szakad meg Bé­késben a cukorrépa-termesztés és -feldolgozás hagyománya. És még valamit! Nem lehet egy ka­lap alá venni a kedvezőbb időjárási körülmények között ol­csóbban megtermelt dunántúli ré­pát az alföldi répával. Az itteni többletráfordításokat a Magyar kést a tárca állásfoglalásának ki­fejtésére, a minisztérium lehe­tőségeinek, az általa megtehető, megteendő intézkedések nem­zetgazdasági és közlekedési ha­tásainak, illetve a KHVM terve­zett lépéseinek ismertetésére kéri. A válasz ismeretében a me­gyegyűlés a február 28-ai ülésén alakítja ki álláspontját. (e) Cukor Rt.-nek el kellene ismernie a felvásárlási árakban is. Feltéve, ha szüksége van erre a répára. A makói Agromaros Szövet­kezet elnöke, Vízi István terme­lőként és a Magyar Cukor Rt. felügyelő bizottsági tagjaként is érintett a témában: — Ez az ár a dunántúliaknak kedvez, ott alacsonyabbak a ter­melési költségek, nagyobb a cu­kortartalom. Én a jelenlegi hely­zet veszélyességét abban látom, hogy ha most nem termelünk az alacsony árak miatt, megteszik helyettünk a dunántúliak. S az­tán jövőre már hiába szeretnénk répát vetni. Mi úgy tervezzük, hogy az idén a tavalyi 338 hektár helyett 250-et vetünk. Magyar Mária — Ménesi György (Ár)háborúban a termelők Gyermekközpontú gyermekvédelem kell! Lukovics Éva (SZDSZ) Békés megyei képviselő tegnap felszó­lalt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénytervezet parlamenti vitá­jában. Egyetértett az alapelvek­kel, amelyek szerint minden gyermeknek joga van a saját csa­ládi környezetben való nevelke­déshez és emberi méltósága tiszteletben tartásához. Támo­gatta, hogy a gyerek mindaddig maradjon saját családjában, ameddig csak lehet, és pusztán anyagi okokból egyetlen csalá­dot se lehessen szétszakítani. Képviselőnk kiemelt két új­donságot. Az egyik a gyermekjó­léti szolgálat. Ez teljesen új ellátá­si forma, ami nem hatóság, ha­nem szolgáltatás lesz. Lukovics Éva szerint ennek az intézmény­nek a sikeres működésén fog múl­ni a jövő megfelelő és eredmé­nyes gyermekvédelme. Az alap­ellátás pilléréről van szó, amit a helyi önkormányzatnak kell lét­rehoznia, önálló szolgálat mű­ködtetésével vagy a családsegítő szolgálat keretében, kisebb tele­püléseken egy megfelelő képesí­tésű személy foglalkoztatásával. A kérdés csak az, hogy mikorra és miből lesz ebből működő rend­szer, mert a már meglévő családsegítő központok számát szakértők szerint meg kellene há­romszorozni. A másik régi-új ellátási forma a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Képviselőnk helye­selte, hogy ez a pénzbeni vagy természetbeni támogatás meg­határozott feltételek megléte esetén jár, nem csupán adható, célja pedig az, hogy megelőzze a gyermek kiemelését a család­ból. A gyermekvédelmi felada­tokhoz a pénzt egyrészt a köz­ponti költségvetés adja, más­részt az önkormányzati hozzájá­rulások. Lukovics Éva az SZDSZ ne­vében javasolta a törvény elfo­gadását, mert a gyermekvéde­lem szemlélete változni fog álta­la. A hatósági eljárást ugyanis mindig meg kell, hogy előzze a szolgáltató, személyre szabott családi segítség. Aggódott azonban amiatt, vajon mindig meglesz-e a pénz a gyermekvé­delmi rendszer minden elemére. Simonffy Ágnes Bajtársakra emlékeztek A 20. határvadász zászlóalj kerékpáros lövész századának 1943-ban elesett hőseire, Rad­nóti József tartalékos zászlós­ra és Sülé József honvédra em­lékeztek tegnap Gyulán, újra­állított emléktáblájuknál. A táblát a század még 1943-ban helyezte el az egykori Sas-lak­tanya udvarán. 1944 októberé­ben Sail András tartalékos zászlós a szovjet csapatok be­jövetelekor hazamenekítette és 50 évig a padláson őrizte. A táblát 3 évi próbálkozás után az Erkel Ferenc Múzeum Ba­rátainak Egyesülete állította újra az 54 évvel ezelőtt elsőként elhunyt Radnóti Jó­zsef elesésének napján, a lak­tanya helyén, a Honvéd úti la­kótelep 25. számú házán. Jobbágy Zoltán, a volt ha­tárvadász tiszttárs emlékezett 1942 karácsonyára, amikor megkapták a parancsot a had­műveleti területre induláshoz. A közeli győzelem reményé­ben az ország vezetői elhall­gatták a frontra küldött 2. had­sereg helyzetét a Donnál. El­esett a zászlós, később a hon­véd, majd többen a századból, akiknek neveit már nem tudták megörökíteni. Igazi bajtársi cselekedet volt az emlékállítás és a táblát a megsemmisítéstől megóvó tartalékos őrmester elhatározása — mondta Job­bágy Zoltán. Á megemlékezés koszorúi mindazokat illették Gyulán, akik életüket áldozták a hazá­ért a Don-kanyarban. Sz. M. Tavaszi előadások A békéscsabai ifjúsági házban három előadásból álló tavaszi gyermekszínházi sorozatot szer­veznek óvodások és kisiskolá­sok részére. Kecskeméti Judit, az ifiház munkatársa elmondta, hogy a bérletigényléseket február 7-éig az ifjúsági házba várják, és az első produkciók időpontja feb­ruár 18—19. Ekkor a békéscsabai Jókai Színház művészei az Ár- gyélus királyfi című mesejátékot mutatják be. Ezt követi március 18—19-én az Elvarázsolt kastély című zenés darab a szekszárdi Holló együttes előadásában. Be­fejezésül április 29—30-án a bu­dapesti Fabula Bábszínház a Hamupipőke című mesével sze­repel az ifiházban. (c) A varázsszó: Európa Két párt helyi képviselete is sajtótájékoztatót tar­tott tegnap a januártól életbe lépett adó- és társada­lombiztosítási törvényről. Az MDF békéscsabai szervezeténél Nagy Sándor mezőgazdasági mér­nök, az MDF országos mezőgazdasági szakkollé­giumának tagja adott hangot elégedetlenségé­nek: — Azt mondják, a legújabb varázsszó: Európa. Ezért volt szükség ezekre a rendeletekre, ám nem született meg mellé semmiféle olyan rendelet, amely például a mezőgazdasági termelőket segí­tené. Ezzel szemben komoly adminisztrációs ter­het ró a termelőkre, sorbanállást a gazda­jegyzőnél, kötelezővé teszi a kamarai tagságot, és annak tagdíjának fizetését. Hanó Miklós, az FKGP városi elnöke, a szerve­zet megyei elnöke figyelmeztetett: az FKGP tilta­kozik az életbe léptetett adó- és társadalombizto­sítási törvény ellen. Ez nem segíti, hanem még inkább megakadályozza a mezőgazdaság talpraállását, fellendülését. Elfogadhatatlannak minősítette a magyar kormány gazdaságpolitiká­ját, ugyanis ezzel csak az agrárszférából kikerülő munkanélküliek számát növeli. Markó István, a kisgazdapárt gyulai szerveze­tének elnökségi tagja hangsúlyozta: ha a kormány ezen döntéseit nem módosítja az FKGP, a lakossá­got polgári elégedetlenségre szólítja fel. A. Gy. —B. I. Makettesek sikerei Több ezren tekintették meg a napokban befejeződött országos makettkiállítást és -ver­senyt, melyet a békéscsabai Helyőrségi Klub KIT Makett Klubja szervezett a megyeszékhelyen. Ha­zánk 35 településének 120 makettese mutatta be itt munkáit, ezenkívül Erdélyből és Szlovákiából is érkeztek kiállítók. A zsűri 300 alkotásból válasz­totta ki a legjobbakat, és megyénk makettesei szinte mindegyik kategóriában az élbolyban vé­geztek. A díjazott megyei makettesek, kategóriák sze­rint. Gyermek. 12 éves kor alatt: 1—2. díj Munká­csi Róbert (Gyomaendrőd), 3. Petri János (Békés­csaba). Ifjúságiak. Repülő: 1. Unyatyinszki Tamás (Békéscsaba), 3. Valyuch Csaba (Békéscsaba). Égyéb: 1. Bartha Gergely (Békés), 2. Bállá László (Gyula), 3. Varga Zsolt (Körösladány). Dioráma: 1. Mózár Zoltán (Békéscsaba), 2. Érikk Zoltán (Szabadkígyós), 3. Garda Milán (Békéscsaba) és Benkő Lajos (Nagyszénás). Felnőttek. Légcsava­ros repülő: 2. Zsilák Pál (Nagybánhegyes). Mo­dem repülő: 1—2. díj Nemes Sándor (Békéscsa­ba). Hajó: 1. Szelezán András (Gyula), 2—3. díj Albert Zoltán (Gyula). Egyéb makett: 1. Szelezán András, 2. Schéfer László (Mezőberény), 3. Albert Zoltán. Dioráma: 1. Bőm László (Békéscsaba), 3. Czegle Zsolt (Békéscsaba). Revell Fantázia kate­gória: 2. Mózár Zoltán, 3. Garbár Tamás (Békés). (c) Lombikbébiprogram Szegeden New York és Budapest után tegnap ünnepélyes keretek között Szegeden is megnyi­tották a Kaáli Intézetet. — Február 4. nevezetes nap Dél-Magyarország egészség- ügyi életében — kezdte tájé­koztatóját dr. Kovács László, a Szegedi Szülészeti Klinika professzora. — A Szent- Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem épületében ka­pott helyet ugyanis az az inté­zet, amelynek megálmodója és létrehozója dr. Kaáli Nagy Géza, New Yorkban élő or­vosprofesszor. Az intézet nemcsak gyógyító, hanem ok­tató és tudományos munkát is folytathat a korszerű műsze­rekkel felszerelt laboratóriu­maiban. A szegedi intézet igazgató­ja, dr. Molnár G. Béla szavai­ból kitűnt: a Budapesten öt év­vel ezelőtt megnyílt Kaáli In­tézet fogalommá vált az or­szágban, s természetesen sze­retné, ha a szegedi is csatla­kozna népszerűségben, ered­ményekben a fővárosi testvér intézethez. Dr. Kaáli Nagy Géza kissé meghatódva állt a mikrofon elé. — Olyan izgalmat érzek, amikor átadom rendeltetésé­nek a szegedi intézetet, mint a hatvanas évek közepén, ami­kor vizsgáztam. Hat évig vol­tam ennek az egyetemnek a hallgatója. Harminc éve díszí­ti New York-i intézetem falát a szegedi diplomám. Lehetetlen tehát szavakba öntenem, mit érzek. Azt hiszem, nem volt még példa arra, hogy valaki a saját alma materében új inté­zetet hozzon létre. Szeretném, ha azok a házas­párok keresnék fel intézetün­ket ebből a régióból, akiknek nem adatott meg, hogy gyer­mekük szülessék; s reményük lehet arra, hogy azzal az eljá­rással, amelyet a Kaáli Inté­zetben alkalmazunk saját bé­bijüket vihetik haza... Öt évvel ezelőtt nyitottuk meg Budapesten a Kaáli Inté­zetet. Ez alatt az idő alatt 4249 házaspárt kezeltek. 1123 terhességből 1071 baba szüle­tett. Ez azt jelenti, hogy min­den negyedik asszony, akit az intézetben kezeltek, gyermek­kel térhetett haza... A tájékoztatón az is elhang­zott, hogy az intézetet a legkor­szerűbb műszerekkel szerelték fel, amelyeket az Egyesült Álla­mokból indítottak el a Tisza-par- ti városba. Az előzetes tervek szerint évente 300-400 meddő házaspárt kezelnek majd a sze­gedi intézetben. Arra a kérdésre, vajon egy- egy beavatkozásnak milyen anyagi vonzata van, Molnár G. Béla elmondta, sok mindentől függ, de még ha a társadalom- biztosítás is segíti a kezelése­ket, akkor is meghaladhatja a százezer forintot. dxiq

Next

/
Oldalképek
Tartalom