Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-07 / 32. szám

1997. február 7., péntek Heti gazdaság 9 KERTÜNK — PORTÁNK — GAZDASÁGUNK A FIKUSZ TÉLI GONDOZÁSA Az Indiában és a Malájföldön őshonos fikusz nálunk kedvelt szobanövény. Sokan panasz­kodnak viszont azért, hogy télen nem ritkán felkopaszodik. En­nek oka azonban a dísznövény­kedvelő laikusok előtt kevésbé ismert. Télen a növényt 18 °C körü­li helyiségben kell tartanunk. Ha a helyiség hidegebb, akkor a nedves földben a gyökerek „megfáznak”, s ennek követ­keztében a növény ledobja le­veleit. A téli öntözéssel kap­csolatban tudni kell, hogy ilyenkor a növény kevesebb vizet igényel — csak akkor önstük meg, ha a cserép föld­jének felső rétege már meg­száradt —, de nem szabad, hogy a gyökérlabda talaja ki­száradjon. Óriás sütőtök. (1) Ritkaságszámba menő terméseredménnyel büszkélkedhet Mezőko- vácsházán Gyömbér Ferenc és családja, akiknek 67-es majori hobbikertjében egy 73 kg-os sütőtök termett az ősszel. Mint mondták, több „súlyos” termést is learattak már a kis kertjükből, de most ez volt a legnagyobb. A tök vetőmagját másodvetésként szórták el, éppen ezért csodálkoztak az eredményen. Tíz éve tulajdonosai a kis kertnek és többek között például burgonyából volt—mind mennyiségben, mind méretben — kimagasló termésük. A gazda szerint az itt található hobbiker­tekben elismerten jó a talajadottság, de természetesen a talajelőkészítés és kézi művelés sem elhanyagolható szempont És mi lett a sorsa? A télire tartalékolt „óriásból” végül sok-sok frissen sült sütőtökszelet került a család és rokonság asztalára Munkanélküliség Európa egyes országaiban (százalékban) Csehország Magyarország Lengyelország Szlovénia Oroszország Szlovákia (TASR) Harminc őstermelői igazolvány A törvényekben járatos embert is próbára teszi a mostani sok új jogszabály. Az egyszerű, parag­rafust nem látott gazdát pedig egyenesen megrémíti a rengeteg útvesztő. A minap azt hallottam, a gazdajegyző bizalmi állást tölt be. Fontos, hogy az emberek bi­zalommal forduljanak hozzá. Csanádapácán már kitapasztal­ták, ha egy bizonyos típusú autó ott parkol a községháza előtt, akkor a termelők már keresik is Oláh Béla helyi gazdajegyzőt. — Nyomtatványok töltöge- tésében nincs rutinjuk az em­bereknek. Érthetetlen szá­mukra az a sok APEH-nyilat- kozat, tb-jogszabály. Fejtörés helyett inkább ide jönnek — mondja két ügyfél érkezése közötti időben az apácai gazdajegyző, aki az idén 30 őstermelői igazolványt adott már ki. De mást is csinál a polgármesteri hivatalban. Mit is? — Tájékoztatókat osztok ki a fent említett igazolványokkal kapcsolatban, az adatnyilván­tartó lapokat tanulmányozhat­ják, akik hozzám fordulnak. Se­gítek a gázolajtámogatások visszaigénylésében is. Sajnos a munkámat megnehezíti, hogy néhány igénylőlap késve érke­zett meg. Egyébként arra is van példa, hogy felkérnek, a pályá­zatok elkészítésében segédkez­zek, vagy ismertessem az 1997. évi agrártámogatási rendszer tudnivalóit — mondja a gazdajegyző, aki mondaná to­vább is, de ismét ügyfél érkezik, tennivalói elszólítják. Csete Ilona Mezőhegyesi génbank Borjak átültetett embriókból A legfejlettebb szarvasmarha­tartással rendelkező orszá­gokban, Kanadában, az Ame­rikai Egyesült Államokban tenyészértéket állapítanak meg a legjobb hímivarú álla­tokra, így például a holstein- fríz bikákra. Természetesen a nőivarú állatoknak, tehát a te­heneknek is nyilvántartják a tenyészértéküket. A kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező ál­latok párosítása során az utó­dok nagy valószínűséggel öröklik a szülők magas geneti­kai értékeit; ezek lesznek a jövő tenyészállatai. De ho­gyan születnek Békés megyé­ben amerikai anya- és apaál­latoktól származó borjak? Igen, a válasz ma már kézen­fekvő: embrióátültetés révén. — Egy-egy párosításból 10-15-20 vagy még ennél is nagyobb számú embriót lehet nyerni — tudtuk meg dr. Tö­rök Imrétől, a mezőhegyesi Génbank Kft. ügyvezetőjétől. — Az anyaállatokból kimo­sott embriókat mélyhűtik, mí­nusz 196 fokon tárolják őket mindaddig, amíg meg nem tör­ténik az eladásuk, illetve a for­galmazásuk. — Önök is vásároltak már embriókat? — Igen, Amerikából, a szeghalom-halaspusztai PER- OKTÁV Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezettel közösen. A nagy tenyészértékű szülőktől származó embriókat a szövetke­zet szeghalmi tehenészetében ültették be üszőkbe. A kö­zelmúltban született meg az első borjú, s még további 11—12-re számítunk. — Mi lesz a sorsuk a borjak­nak? — Az üszők a PEROKTÁV nőivarú állományát fogják gya­rapítani, s minden esélyük meg­van arra, hogy bikaelőállító te­henekké váljanak. A bikaborjak a Génbank Kft. tulajdonába ke­rülnek. Egyéves korukban iva­dékvizsgálatba állítjuk őket. Az eljárás során derül fény a valós tenyészértékükre, akkor, ami­kor már az utódaik is termelnek. Nagyon réméljük, hogy a most megszülető borjak közül jó né­hány öregbíti a magyar tenyész­tés és a magyar tenyésztők hír­nevét — mondotta a mező­hegyesi szakember, dr. Török Imre. Ménesi György Piaci körkép - Magyarbánhecyes Az OLCSÓ ÁRU A KELENDŐBB Magyarbánhegyesen nincs ki­jelölt piactér, mégis rendszere­sen találkozunk alkalmi áru­sokkal a falu központjában a polgármesteri hivatal és a művelődési ház közötti Kos­suth téren. A lakosság által spontán kialakított szokásjog hallgatólagosan ugyanis ide helyezte a heti piacot. A ha­gyományok szerint pénteken több áms jön ide, ám a hét többi napján is 1—2 magán­termelőkínálja termelvényeit. Az igazsághoz tartozik, hogy kis falu lévén mindenki termel a kiskertben és csak azt veszik, ami nagyon kell, vagy otthon éppen hiányzik. Főként a ke­reskedelmi egységek árukap­csolásként tartanak déli gyü­mölcsöt, almát, burgonyát, ká­posztát vagy egyéb, az évszak­nak megfelelő zöldfélét. Mindössze egy kis faházban kínálnak kifejezetten csak zöldség-, illetve gyümölcsfé­léket. A piacra zömében Med- gyesegyházáról, Mezőko- vácsházáról jár át termelő, akiknek árai közel azonosak a kiskereskedőkével. Betérve a piactér szom­szédságában levő Hitér Haj­nalka boltjába az árak felől érdeklődtünk. A fejes káposz­tát 30-ért, a kelt 70-ért kínálta. A két fajta alma 80-ért kelt, a zöldség és répa 70 forintért. Bőséges a kínálat déligyü­mölcsből: narancs 180, man­darin 240, banán 189, kiwi 230 kilónként vagy 13 forint darabonként. A citrom kilója 250 forint volt. Mint mondta, olyan árut, mint a karfiol, nem is tart, mert tapasztalta, hogy télen az olcsóbb áru a kelendő. A salátája viszont éppen elfo­gyott, ami 30 forint körüli áron kapható. Ottlétünkkor többen a déligyümölcsöt, zöldséget és a 60 forintos savanyú ká­posztát keresték. A beszerzés­sel nincs gond — hangsúlyoz­ták —, igény szerint hoznak mindent, ám a pénztelenség sajnos érzékelhető a piaci for­galmukon. H. M. A Budapesti Árutőzsde hírei A hét elején összeomlott minden ó és új határidő", az ó termésű gabonák és a kukorica is olcsóbb már, mint tavaly a betakarításkor volt. A májusi búza 25 650 forint, a kukorica 17 010 forinton zárt kedden. A nemrég 31 000 forint körüli márciusi árpa lent van. A napraforgó tartja magát és enyhén „hossz”-ban van. Az azonnali piacon a kukoricáért csak 16 000 Ft/t-át ígértek. A sertésárak áremelkedése szilárdulásba ment át, most lehet megragadni azokat a hónapokat, amik jók. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánláti ársáv Kukorica Ft/t Március 17400 17100-17400 17400-17600 17400 Október Étkezési búza FÜt 19000 . 19500-19000­Március 25840 24100-26350 25600—28000 25600—26350 Július 20450­20450—21000­Takarmánybúza Ft/t Március 25900 ■­25900 Takarmányárpa Ft/t Március 28520 28520 28520 28520 Napraforgó Ft/t Október 42290 41800—42290 42290-42600 42290 EU vágósertés I.,Ft/kg Március­210-211 232­EU vágósertés II., Ft/kg Március 210 206—207 217­Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai január 30. február 6. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 276,09 278,11 280,99 283,74 Görög drachma (100) 66,01 65,22 65,89 66,56 Német márka 103.66 102,48 103,54 104,60 Olasz líra (1000) 105,38 104,09 105,15 106,21 Osztrák schilling 14,72 14,57 14,72 14,87 Svájci frank 119,45 118,32 119,57 120,82 Svéd korona 23,38 22,84 23,08 23,32 USA-dollár 169,80 169,30 170,89 172,48 ECU (Közös Piac) 200,43 198,84 200,88 202,92 Szám — Beszéd Fogyófélben Békés megye népessége 1995.1. 1995.11. 1995. III. 1995. IV. 1996.1. 1996.11. 1996. ffl. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév A népmozgalmi események alakulása 1996. január 1-jén a megye lakó- népessége 402 519 fő volt, 2396-tal, 0,6%-kal kevesebb, mint az előző év elején. Legjob­ban a 35—39, a 15—19 évesek, a 80 évesek és idősebbek, vala­mint az 50—54 évesek létszáma csökkent (7,2, 6,1, 5,0, illetve 2,9%-kal). Jelentősen emelke­dett viszont a 75—79, a 20—24 és a 45—49 éves korcsoportba tartozók száma (13,5,6,6, illetve 6,4%-kal). Ezáltal a népesség korösszetétele tovább módo­sult, folytatódott a népesség öre­gedési folyamata. 1996. január 1-jén 100 gyermekkorúra 122 öregkorú jutott, az egy évvel ko­rábbinál kettővel több. A 100 felnőttkorúra jutó öregkornak száma egy év alatt nem válto­zott. 1996. január 1-jén 100 felnőttkorúnak 64 gyermek- és öregkorúról kellett gondoskod­nia, ugyanannyiról, mint az előző év elején. Békés megyében több férfi születik, mint nő, de a férfiak átla­gosnál alacsonyabb átlagéletkora —azaz a megfelelő korú nőkénél magasabb halandósága—követ­keztében, a 46—49 éves korosz­tályoktól kezdve már nőtöbblet mutatkozik. 1996 január—szeptemberé­ben tovább folytatódott a népes­ség természetes fogyása. Az élveszületések száma (3047) jó­val alacsonyabb volt, mint a ha­lálozásoké (4516), így a népes­ség kilenc hónap alatt 1469 fővel lett kevesebb, míg az előző év azonos időszakában, 1528- cal. 1996 január—szeptemberé­ben a megyében az élve­születések száma 1,8, a halálo­zásoké 2,5%-kal volt alacso­nyabb, mint az előző év első kilenc hónapjában. Országosan — előzetes, részben becsült adatok szerint — ugyanezen időszak alatt, az élveszületések száma 4,4%-kal, a halálozásoké 0,6%-kal csökkent. így a népes­ség természetes fogyása a me­gyében 3,9%-kal alacsonyabb, országosan 12,6%-kal maga­sabb volt, mint az előző év janu­ár—szeptemberében. 1996 eltelt kilenc hónapjában 44 csecsemőhalálozás történt a megyében, 8-cal, 22%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezer élveszülöttre 14,4 (országosan 10,8) egy éven aluli csecsemőhalál jutott, míg 1995 január—szeptemberében „csak” 11,6 (országosan 10,6). (Forrás: Központi Statiszti­kai Hivatal Békés Megyei Igaz­gatósága)

Next

/
Oldalképek
Tartalom