Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Hamarosan új szakággal bővül a sarkadi lovasklub Találkoztam a királynő főlovászával A megegyezés szerint a képen látható Borsos Béla kettes fogathajtó képviselné a klubot az országos szakvezetésben, ha a Magyar Lovas Szövetség jogutód szervezete is úgy akaija... archív fotó Pályáznak, (i) A községi óvoda felújítására a Millenniu­mi Pályázati Programirodához pályázatot nyújt be a zsadányi önkormányzat. Az ehhez szük­séges önerőt a helyi kommunális adókból biztosítják majd. Támogatják. (i) Zsa- dányban egy helyi beszerző, értékesítő szövetkezet létreho­zását tervezik. Amennyiben a szövetkezet iránt megfelelő igény mutatkozik, akkor annak létrejöttét 200 ezer forint összeggel támogatja majd a he­lyi önkormányzat. Véradás. (1) A Vöröskereszt mezőkovácsházi szervezete feb­ruár 25-én 8-tól 12 óráig vér­adást szervez, melyet nem az ed­dig megszokott helyen, hanem a polgármesteri hivatal nagyter­mében tartanak meg. Lencsést programok. (m) A békéscsabai Lencsési Kö­zösségi Házban február 22-én, szombaton 15 órakor kezdő szintűjógatanfolyam indul. Feb­ruár 25-én, kedden 18 órakor pe­dig virágkötészeti tanfolyamnak ad otthont a közösségi ház. Ez utóbbira jelentkezők nyolc fog­lalkozás keretében sajátíthatják el a virágcsokor, a virágtál, a szárazvirág- és kegyeleti csokor, valamint a díszcsomagolás tech­nikáját. Az érdeklődők február 21-éig jelentkezhetnek a (66) 456-177-es telefonon. — Fennállásunk óta a tavalyi év volt a legeredményesebb szá­munkra — mondta büszkén Sza­bó Sándor, a sarkadi Szabadidős Lovasklub elnöke. — Igaz, nem országos bajnoki fordulókon, csu­pán meghívásos versenyeken vet­tünk részt, de 16 versenyen 19 aranyérmet nyerni, s több mint tíz második és harmadik helyezést szerezni, eredmény. Taglétszá­munk ugyan visszaesett az elmúlt esztendőben, de akik maradtak, stabilabbak, mint valaha. Sok új tagunk van, akik ugró lovaikkal díjugrató versenyeken képvisel­nek bennünket. El is határoztuk, hogy még az idén alakítunk egy díjugrató szakágat. Úgy tűnik, en­nek a létszáma már összeállt Bo­ros Ferenc, Kvaszta Attila, Ulhkom Szilvia és Tóth Linda személyében. Szabó Sándor az elért verseny- eredmények mellett arról a kecs­keméti lovas világtalálkozóról is beszélt, ahol személyesen találko­zott John Millerrel, Erzsébet királynő főlovászával. Maga a főlovász közölte vele a jó hírt. miszerint a három legjobb magyar lovast egyhetes edzőtáborba hívja Angliába. Köztük van az az egyesfogat hajtó Fábián Sándor is, aki nemrégen még a sarkadi lovasklub színeiben versenyzett. A sarkadi lovasok idei nagy meg­lepetése május 1 -jén lesz. Ekkorra hívják meg ugyanis az ország va­lamennyi neves fogathajtóját és díjugratóját. Az országos meghí­vásos versenyen olyan híres lova­sok is szerepelnek, mint a hortobá­gyi EPONA, a debreceni lovasiskola, a bábolnai, a szegedi vagy a Csongrád megyei lovasklubok képviselői. Az országos verseny megrende­zése mellett fontos célkitűzés, hogy a sarkadi lovasklub képvi­seltesse magát az országos szak­vezetésben is. Borsos Béla szemé­lyében már a jelöltjük is megvan, s ha minden igaz, néhány napon be­lül eldől, a Magyar Lovas Szövet­ség jogutód szervezete elfogadja- e a sarkadi klub küldöttjét. — Ha belefolyhatnánk az orszá­gos szervezet munkájába — mondta Szabó Sándor—, tájéko­zottabbak lennénk az országos lehetőségekről, s talán Sarkad ne­vét is tovább öregbíthetnénk. A versenyek temészetesen nem kötik le annyira a klubtagokat, hogy ne jutna idő azokra a civil rendezvényekre, amelyeknek szí­nesítése szintén a lovasklub nevé­hez fűződik. Ilyen a farsangi lovasszánkózás, a budapesti diá­kok sarkadi nyaraltatása, a gyer­meknapi lovagoltatás, a kihívás napja, a szüreti felvonulás, a Mi­kulás vagy a lovasbál. — Szerencsére támogatóink is akadnak — mondta a lovasklub elnöke. — Tavaly több mint 500 ezer forintunk gyűlt össze különböző szponzoroktól. A Ceres Alapítványtól, a csabai Agrokertől, Kesztyűs Ferenc zöldség nagykereskedőtől, a sarkadi önkormányzattól és szá­mos magánvállalkozótól. (Az ön- kormányzat 250 ezer forintot adott!) Külön elismerés illeti Szi­geti Lajos tagunkat, akinek egész éves munkája sokat jelentett a klu­bunknak. M.M. Kaszaper képviselő-testülete a napokban 98,3 millió forintos előirányzattal fogadta el az idei év költségvetését. Mint azt Csürhés István polgármester el­mondta, elsősorban az intézmé­nyek fenntartása, üzemeltetése a cél, másrészt a dolgozók béré­nek a törvény szerinti biztosítá­sa, de néhány új tervet is szeret­nének megvalósítani. Többek között szeretnék, hogy azokban az utcákban, ahol elkészült útalap van, ott a lakos­ság közreműködésével sikerül­ne pormentes burkolattal lezár­ni. Az elképzelés szerint az OTP-től e célra kapott kedvez­ményes hitel kamattörlesztésé­hez az önkormányzat is hozzájá­rulna. Az idén szeptemberben indítják az alapfokú művészeti képzést az általános iskolában, amely elsőként a zeneoktatásra épül. A felmérések szerint 60— 70 gyermek jelezte igényét az új képzési formában való részvé­A közművelődési szakma értékéről, a községi művelődési házak állapotáról, az önkor­mányzat és a közösségi házak között felmerülő konfliktusok­ról, valamint a közművelődési munka aktuális kérdéseiről foly­tattak megbeszélést azon a há­romnapos továbbképzésen, me­lyet a megyei művelődési köz­pont szervezett Kétegyházán, Jász-Nagykun-Szolnok és Bé­kés megyei községi népművelők részére. A program célja a kiste­lepülési művelődési házak vezetőinek, munkatársainak képzése. A továbbképzésnek több, mint egy évtizedes hagyo­mánya van már. Az idei trénin­telre. Az idén minden gyermek ingyenes napközis ellátásban ré­szesül, amelynek fedezetéül a szociális segélyalap szolgál. Há­rom millecentenáriumi pályáza­tot nyújtottak be. így a polgár- mesteri hivatal, a napközi épüle­teinek felújítására, valamint a templom-halom régészeti feltá­rására. Szintén pályázat segítsé­gével szeretnék megoldani az időközben életveszélyessé vált iskolai technikaműhely renová­lását, valamint a Dégáz- és Démász- részvények értékesíté­se után egy sportcsarnokot kí­vánnak építeni a meglevő régi öltözőkhöz csatlakoztatva. A Közmunkatanács pályázatához kapcsolódva Kaszaper is csatla­kozott a dél-alföldi fásítási prog­ramhoz. Végül a területfejlesz­tési koncepció segítségével pró­bálnak a „Viharsarok” szárító­üzemének hosszú ideje megol­datlan ügyére is megoldást ke­resni. H. M. gén hét békési és öt Szolnok me­gyei település népművelői vet­tek részt. A szakmai megbeszélések mellett a résztvevők találkoztak Kétegyháza polgármesterével és közművelődési vezetőivel, meglátogatták Vésztőn az új művelődési központot, Szeghal­mon a Sárrét Televízió és Rádió stúdióját, valamint az okányi művelődési házat. Medgyes- egyházán, a továbbképzés utol­só napján, a szakmai megbeszé­lések mellett a részt vevő népművelők megtekintettek egy mogyorópörkölő üzeme és egy sütödét is. K. A. Népművelők továbbképzése Megyénk kiemelten foglalkozik a gyermekek ismereteinek bővítésével Előtérben a közlekedés emberi tényezői Lapunkban rendszeresen köz- zétesszük a Közlekedéstudo­mányi Egyesület megyei szer­vezetének időszerű híreit, de az egyesületről, belső életéről, munkájáról eddig még keveset szóltunk. A Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyében 1959-ben kezdte meg a tevé­kenységét a Csongrád megyei területi szervezet kihelyezett, békéscsabai csoportjaként, kö­zel 10 taggal (valamennyien MÁV-dolgozók voltak). A köz­lekedési ágazatból a következő években sok szakember csatla­kozott az egyesülethez. A Bé­kés megyei területi szervezet 1961-ben alakult meg. A folya­matos szervezés eredménye­ként ma 246 tagot számlálnak. (1990-ben 204-en, a következő évben 170-en, újabb esztendő múlva már 305-en mondhatták magukat a KTE tagjainak, az utóbbi három évben pedig is­mét folyamatos volt az emelke­dés.) Az egyesület területi szerve­zetén belül tíz szakcsoport dol­gozik, ezek közül a lenépesebb a közlekedés emberi tényező­ivel foglalkozó gárda (57 fővel, ám ezt a témát több szakcsoport is érinti), s ugyancsak sok tagot számlál a közlekedéshatósági (41), a közúti (37), a vasúti (36) és az autóbusz-közlekedési szakcsoport (27). A közlekedési morál javítása érdekében nagyon fontos fel­adatként tartják számon a közle­kedést alkotó hármas egységből —ember-jármű-pálya—az em­beri oldallal kapcsolatos oktatá­si, utánképzési és propaganda- munkát. Ismert, hogy a közleke­dési balesetek döntő részében az elsődleges ok emberi mulasztás­ra, hibára vezethető vissza (fi­gyelmetlenség, a szabályok nem megfelelő ismerete, alkalmazá­sa, az alkohol- és drogfogyasz­tás). Békés megye az ország há­rom kísérleti megyéjének egyi­keként kiemelten foglalkozik a gyermekek (óvodások, általános és középiskolások) közlekedési ismereteinek bővítésével. A Közlekedés emberi tényezői címmel három éve si­keres országos konferenciát rendezett Gyulán a KTE. A ter­vek szerint az idén ismét meg­szervezik a találkozót. Meg­lehetősen élénk a megyén belü­li tudományos élet a közlekedé­si szakemberek körében. Az éves munkaterv alapján a szak­csoportok legalább negyed­évenként szakmai előadásokat, kirándulásokat szerveznek. Al­kalmanként egy-egy országo­san elismert szaktekintélyt kér­nek fel előadásra a tagságot érdeklő témakörökben. L.E. Vetőmagtermelők és felhasználók A takarmánykukorica termesztéséhez kamatmentes előleget adnak A kellemetlenre fordult időjárás ellenére is sok termelő vett részt azon a vevőtalálkozón, melyet a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Muronyban, egykori kultúrházá- ban rendezett. Az érdeklődőket, mind a kistermelőket, mind a nagyüzemek szakembereit érde­kelte az idei kukoricavetőmag- ellátás, az az információ, melyet a nemesítők és a termelők, illetve forgalmazók adtak. Szatmári János, a hidasháti rt. vezérigazgató-helyettese el­mondta: eddig hetven nagy­üzemmel állnak partneri kap­csolatban, kiskereskedő-hálóza­tuk kiépült a megyében, de szép számmal dolgoznak dílereik a szomszédes megyékben is. Ta­valy a kisüzemek 32 vagon ku­korica-vetőmagot vásároltak, s napjainkban az érdeklődés na­gyobb a tavalyinál. A muronyi vetőmagüzem több, mint húsz fajta hibridkukorica-vetőmag­gal várja a termelőket, legkere­settebbek a Dakalb és a marton- vásári fajták, s egyre nagyobb teret hódítanak a korai érésű ku­koricafajták. A ’97-es elképzelésekkel kapcsolatban elhangzott: ter­meltetési szerződést ajánlanak a partnereiknek, ami most kiegé­szült takarmánykukorica, olaj­retek, mustár, egyéves maghozó fű termesztésével, amit a rész­vénytársaság finanszíroz. A ta­karmánykukorica termesztésé­hez hektáronként 35 ezer, az aprómagvakhoz 20 ezer, a vetőmagkukorica termesztésé­hez 40-60 ezer forint kamatmen­tes előleget folyósítanak. Ezután nemesítők és forgalmazók tar­tottak szakmai előadásokat, s akik tegnap a partneri találkozón vásároltak kukorica-vetőmagot, azok az árból 5 százalék kedvez­ményt kaptak. —sz— Fűtőérték után: légköri nyomás, átlaghőmérséklet Mi mindentől függ a gázszámla? A háztartási gázórák köbméterben mé­rik a fogyasztást, s nagyon sokáig a la­kosság is csak egyszerű művelettel számolta ki a forintokat. Ehhez csak a tarifát kellett beszorozni az elfogyasz­tott köbméterrel, s már nem is érhette meglepetés a háziasszonyt a gázszám­lás érkezésekor. Nemrégiben azonban meg kellett ba­rátkozni a fűtőérték fogalmával is, vagyis azzal, hogy egy köbméter gáz mekkora hőmennyiséget tartalmaz. Történt mindez fogyasztói nyomásra, hiszen gyakran hangzott el az a kifogás, hogy nem elég „erős” a gáz, mégis ugyanannyit kell fi­zetni érte. Ma már nem egyedül a köb­méterek után fizetünk, még akkor sem, ha ugyanaz az óra pörög az előszobában vagy a ház falán, hanem a számlának két Qsszetevője van. A térfogat és a fűtő­érték. A lényeg pedig az utóbbi, vagyis az, hogy egy köbméter földgáznak mek­kora a hőmennyiség-tartalma, az árat pe­dig forint per megajouie-ban határozza meg a szolgáltató. Az a lényegen nem sokat változtat, hogy a fogyasztó még ma is inkább a köbméterek számát figyeli, vagyis a számla végösszegét elosztja a köbméte­rek számával és azt mondja, mit nekem fűtőérték, ennyibe jön ki egy köbméter. És várja a gázszámlást, de meglepetésre most sem kell számítani, mert a fűtőérték azért annyira nem ingadozik, azaz előzetes számításaihoz közeli forint- összegnek kell kijönnie. A köbméter az köbméter, mondtuk ko­rábban, esetleg korrigálják a fűtőértékkel, de az óra pörög tovább. Igen ám, mondja a mindig gyanakvó fogyasztó, de a gáz halmazállapotú anyag térfogata koránt­sem olyan egyértelmű fizikai mennyiség, mint például az összenyomhatatlan vízé. (Lásd háztartási, lakószövetkezeti stb. vízóra.) Vagyis a gázórán mért értéket — és ezt már a szolgáltató mondja — szük­séges átszámolni gáztechnikái normál ál­lapotra, amiből persze az ügyfél első hal­lásra még a megajoule-nál is kevesebbet ért. Ezen nem kell csodálkozni, a szolgál­tatók is csak most barátkoznak a korrek­ció gondolatával. A földgáznak, mint minden más gáz­nak, a hőmérséklet és a nyomás változá­sával megváltozik a térfogata. A fogyasz­tó jogos igénye szerinti pontos köbméter kiszámításához tehát szükséges mind a hőmérséklet-, mind a nyomáskorrekció. A barometrikus nyomással kapcsolat­ban azt nehéz lenne megmondani, ho­gyan kell beszorozni a barométer állását a gázóra köbméterével. Hasonlóképpen nehéz egyszerű összefüggéssel leírni azt, hogy a hőmérő higanyszála milyen kor­rekciós tényezőn keresztül hat a köbmé­terek számára. Ez persze a szolgáltató gondja, neki kell bizonyítania, hogy az ügyfél pontosan annyit fizet, mint amennyit elfogyaszt. Minden világos, a fűtőérték egyértelműen mérhető, s a kor­rekciókkal együtt már a köbméter is, lé­vén, hogy a hőmérsékleten és a légnyo­máson túl más változó faktora nincs a térfogatnak. A pontosságra való törekvés eseten­ként a gázszámla emelkedését is je­lentheti, azt azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az ener­giahordozók áremelkedésének ütemé­től messze elmaradóan emelkedett a gáz ára, s ma már hőmennyiségét te­kintve, a legalacsonyabb árú szénnél is gazdaságosabb. (X) Zeneiskolai oktatás Kaszaperen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom