Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Megkérdeztük olvasóinkat Állami, egyházi vagy alapítványi iskolába járatnák gyermeküket? Molnár Attila, 30 éves, békési árukiadó: — Az az igazság, hogy én csak az állami iskolatípust isme­rem. Nem vagyok vallásos, ezért nekem tökéletesen megfe­lel az állami iskola. Az alapítvá­nyi iskola szimpatikus, oda szí­vesebben adnám gyermekeimet, ha meg tudnám fizetni. Az álla­mi iskolák között is vannak kiemelkedőek, a pedagógusok hozzáállása, hivatástudata és szeretete nagymértékben hozzá­járul az adott tanintézet színvo­nalához. Szabóné Molnár Anna, 34 éves, kamun munkanélküli: — A családom vallásos, gyermekeim meg vannak ke­resztelve, ezért, ha Kamuton lenne egyházi iskola, akkor biz­tosan mind a két gyermekemet oda járatnám. Szerintem az ál­laminál az egyházi iskolák töb­bet adnak a gyerekeknek mind tudásban, mind szeretetben, mind erkölcsi nevelésben. Eb­ben az elvadult világban na­gyon sok emberből kiveszett a szeretet, a tisztesség és a becsü­let. Bartó Lászlóné, 43 éves, mező- berényi munkanélküli: — Ha lenne alapítványi isko­la a városban, akkor biztosan mindkét gyermekemet oda járat­tam volna, még akkor is, ha ez jelentősebb anyagi terhet jelen­tett volna a családnak. Ismerete­im szerint ott többet tanulnak a gyerekek, nagyobb a követel­mény és a szigorúság is. Sajnos, Mezőberényben csak állami is­kolák vannak, nincs választási lehetőség. Jó lenne, ha a gyere­kek több típusú iskola közül vá­laszthatnának. Szabó István, 50 éves, muronyi állattenyésztési ágazatvezető: — Nekem két felnőttkorú, főiskolás gyermekem van. Állami iskolába jártak, s véleményem szerint az állami iskolák is adnak olyan alapokat, melyekkel a felsőfokú tanulmányokat megala­pozhatják. Ebben a megyében sok magas színvonalú állami általános és középiskola működik, kiváló pedagógusokkal. Úgy hírlik, hogy az egy házi iskolák színvonala ma­gasabb. Az alapítványi iskolákról jótis,rosszatishallani. __sz__ F OTÓ: SZEKERES ANDRÁS Közgyűlés a békéscsabai nyugdíjas-egyesületben Felkutatják a segélyre szorulókat A Békéscsabai Nyugdíjas Egye- sületa Vasutas Művelődési Ház­ban tartotta közgyűlését. Múlt évi tevékenységükről az egyesü­let elnöke, Supala Pál számolt be. Elemezte az eredményeket és a tennivalókat. Eredmények: az egyesület a nyugdíjasokat érintő kérdésekben több ízben képviselte és állást foglalt orszá­gos és városi szinten. Részt vett az önkormányzat nyugdíjasokat érintő döntéseinek előkészí­tésében. A szociális iroda tíz egyesületi tagot bízott meg az­zal, hogy kutassák fel a segé­lyezésre leginkább rászoruló­kat. A múlt évtől Békés megyéből ketten vesznek részt a Nyugdíjasok Országos Szö­vetségének munkájában, ami szintén eredmény, mivel így az érdekvédelmi munkában országos szinten közvetlenül elmondhatják véleményüket. Nagy eredmény az egyesületen belül a klubok látogatottsága, még a mostoha körülmények el­lenére is. Tavaly oldódott meg a jaminai klub épületének gondja, a klubtagok nagy örömére. Az eredmények mellett a gon­dok: sajnos még öt év elteltével sem tudták megoldani a békéscsa­bai egyesület elhelyezését. Ez nemcsak anyagilag, de a közössé­gi élet szervezése miatt is sok gon­dot okoz. Az örökös pénztelensé­get is nehéz elviselni, annak elle­nére, hogy az önkormányzat és egypár segítőkész szponzor is se­gítette az egyesületet, mely segít­séget ezúton is köszönnek. Köszö­netét mondott Supala Pál azoknak az önzetlen nyugdíjasoknak fá­radhatatlan munkájáért, akik a kö­zösség érdekében sokat dolgoz­tak. A beszámoló elhangzása után Kutyely Pál a városi önkormány­zat képviselő-testülete nevében együttérzéséről tett bizonyságot és segítőkészségről biztosította az egyesületet. A további hozzászó­lásokban a jaminaiak köszönték meg a klubhelyiséget — bár már kezdik kinőni. A közgyűlés befe­jezése előtt Nagy Jánosnénak kö­szönte meg sok évi értékes mun­káját Supala elnök, és a közösség nevében sajnálattal vette tudomá­sul lemondását. Kelemen E. Szerelmesvers — irodalmi pályázat / Árgyélus királyfi: a 25. előadás Az ALTERRA Svájci—Magyar Kiadó célja a tehetséges fiatal, önálló kötettel még nem rendelkező szerzők támogatása és bevonása a kulturális életbe, széles körben meghirdetett pá­lyázatokkal is szeretnének közel jutni mindazokhoz, akik eddig nem, vagy csak nagyon nehezen kaptak teret a nyilvánosság előtt. Munkatársaik bonyolították le a LITTER A NOVA kiadó 1995-ben meghirdetett irodalmi pályázatát, melyre az egész or­szágból 1216 szerző küldte be pályázatát, s melynek eredmé­nye hat antológia is lett: Mene­dékjog 1995, Magánbirodalom 1995. (Littera Nova), Jelek a szigetről — ebben a kötetben jelentek meg többek között Magyari Barna kollégánk versei is — és a Vallomások 1—3 (Alterra). A novemberben meghirdetett két pályázat (mesepályázat és nők számára) feldolgozása fo­lyamatban van, eredményhirde­tés február végén várható. Az Alterra Svájci—Magyar Kiadó irodalmi pályázatot hirdet Szerelmesvers témakörben önálló kötettel még nem rendelkező szerzők számára, életkortól függetlenül. Pályázni maximum 10 gépelt oldalas anyaggal lehet. A bírálóbizott­ság az írószövetség tagjaiból áll, válaszborítékot mellékelő pá­lyázóknak személyesen is vála­szolunk. Beadási határidő: 1997. március 31. Cím: Alterra Svájci—Magyar Kiadó, 1054 Budapest, Széchenyi u. 1. D/A. 1.5. Telefon: 153-21-76. Aborí- tékra írják rá: „Szerelmes­versek”. N. K. Jegyeskurzus A békéscsabai római katolikus plébánián jegyeskurzust indí­tanak minden alkalommal 17 órától. Március 1-jén a keresz­tény nagycsaládról beszél Strifler Ferencné hétgyerme­kes édesanya. Március 8-án Egyek a hitben címmel tart előadást Martos Tamás és fele­sége, 15-én a keresztény házas­ság ápolása és a házas hétvége mozgalom a téma. Március 22- én a házasság bibliai alapjairól beszél Fodor Imre püspöki iro­daigazgató. (d) A Jókai Színház művészeinek is­kolaszínházi sorozatában a 25. előadást tartják az Árgyélus ki­rályfiból február 18-án, kedden 10 órakor, majd 14 órakor a követ­kezőt a békéscsabai ifiházban. Előző nap 13.30-kor a Tégla művelődési házban, 19-én 9 órától ismét az ifiházban nézhetik meg a gyerekek az előadást. Mint ismeretes, a legnemesebb csabai hagyományok közé tarto­zik a gyermekszínház; itt a művé­szek szívügye, hogy a legtávolibb helyekre is elvigyék a gyerekek­nek az iskolai tananyagiioz kap­csolódó elődást. Tomanek Gábor, Mészáros Mihály, Nagy Erika, Szőke Pál, Árdeleán László és Szántó Lajos szerepel a produkci­óban, a fiatalabbak közül Tege Antal, Kara Tünde, Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina. A november 18-ai premier óta a művészek az Árgyélus királyfi­val bejárták a megyét; sikert arat­tak Békéscsaba több iskolájában, Gyulán, Battonyán és Klezőhe- gyesen is. A tervekben szerepel, hogy játszanak a megyehatáron túl is, többek között Budapesten. (n) lekötési idő éves kamat Lekötött betétek már 350 hét 12% hét 15% hónap 19% hónap 19 5% hónap 19°/ Kincsem kötvény , futamidő éves kamat 1 hónap 20% 3 hónap 20,5% 6 hónap 20% 1 év 19% Bankkártyák Lombardhitel További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. TEL.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 8.30-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 8.30-12 óra A szegedi szimfonikusok hangversenye, (n) A Nemzeti Filharmónia bérleti soroza­tában mal9.30-tól a Szegedi Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt Békéscsabán, a Jókai Színházban. Acél Ervin vezényel, műsoron szerepel Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya, 2. (D- dúr) szimfóniája, valamint Schubert 8. (Befejezetlen) szimfóniája A hadigondozottak kárpótlásáról Az utóbbi időben több olvasónk­tól kaptunk levelet a hadiözve­gyek, illetve hadiárvák rende­zetlennek vélt kárpótlásával kapcsolatban. Ezért arrakértük a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Igazgatási Főosztályának ha­digondozási és szociális osz­tályvezetőjét, dr. Novák Pétert, tájékoztassa lapunk olvasóit az idevonatkozó tudnivalókról. — Köztudott, hogy a háborús veszteséget szenvedettek e jogcí­men nem részesülnek kárpótlás­ban — írja telefaxon küldött leve­lében dr. Novák Péter —, a hadi- gondozottak sajnos kimaradtak a' kárpótlási törvények sorából. Ezen a problémán kísérelt meg segíteni a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 10. §-a, amely bevezette az egyösszegű té­rítés intézményét. Előre kell bo­csátanom, hogy a hadigondozási törvény nem kárpótlási törvény, a jogosultak részére kifizetett egy­összegű térítés nem a veszteség elszenvedése miatti kárpótlás. Az egyösszegű térítést az a hadirokkant, hadiözvegy vagy volt hadiárva kapta, vagy kap­hatja meg, akinek az 1949. janu­ár 1-je előtt megállapított hadi­gondozotti pénzellátását ezen időpont után politikai okból megvonták. Tehát az egyössze­gű térítés nem a hadigondozott- ság tányéré tekintettel, hanem a jogtalanul (politikai okból) megvont pénzellátás kompenzá­lására adható juttatás. Az egyösszegű térítés iránti igényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell benyúj­tani. A kérelemhez mellékelni kell azokat a korabeli okiratokat, amelyek a hadigondozotti pénz­ellátás megállapításának és megvonásának tényét, időpont­ját és körülményeit bizonyítják. A törvény 10. §-a rövidesen módosításra kerül. A módosító javaslatot februárban tárgyalja az országgyűlés. Ennek az a lé­nyege, hogy az 1949-es dátum kikerül a törvény szövegéből. Ezáltal mindazok a személyek jogosultakká válnak az egy­összegű térítésre, akinek az ellá­tását 1944. december 23-a után politikai okból megvonták. Te­hát a jogosultság feltételrend­szerében csak a dátum vonatko­zásában történik módosítás. A lényeg azonban az, hogy csak a megvont hadigondozotti pénz­ellátás kompenzálására szolgál az egyösszegű térítés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom