Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11-12 / 9. szám

1997. január 11-12., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP „Vonalban lesz” Magyarbánhegyes Magyarbánhegyesen az év utolsó hónapjában feltűnően sok ülést, fórumot tartott az önkormányzat, sőt az utolsó testületi ülést is közmeghall­gatással kezdték. Mindennek több kedvező változás volt az oka, amelyről Szokola Béla polgármestert kérdeztük. — A lakosságot érintő kér­dések közül a legfontosabb a telefonhelyzet, amelyről a Hungarotel képviseletében az amerikai Martin Biutsch mű­szaki menedzser tartott tájé­koztatót — mondta a polgár- mester. —Ennek egyik lénye­ges eleme, hogy januárban szeretnék az Orosházához tar­tozó 68-as körzetszámú tele­püléseken a térség telefon- rendszerét üzembe helyezni. A megvalósítás érdekében ön- kormányzatunk is térítésmen­tesen biztosította az adóto­ronyhoz szükséges területet. A fórumon az egyéni gondok mellett választ kaphattunk olyan kérdésekre is, hogy en­gedélyezett-e a készülékek egyedi vásárlása, illetve mi­ként alakul a készülék és a vonal bérletdíja? Közel 470 család vár most telefonra, akik a szerelés befejezése után a régi igénylőkkel együtt úgy­nevezett rádióhullámmal működő készüléket kapnak. V árható tehát, hogy január kö­zepére Magyarbánhegyes is „vonalban” lesz. — A településen sok éve gond a szemételhelyezés. A megbeszéléseken ez is szóba került? — Az idén, ha a lakosság nagy része elfogadja, szeret­nénk a kommunális hulladék gyűjtését és elszállítását is megoldani. Mivel eddig sem­milyen adót nem kértünk, most sem szeretnénk a csalá­dokat megterhelni. —Milyen témák foglalkoz­tatták még az embereket? —Szóltunk a fűtéstámoga­tás kifizetésekor felmerült problémákról, ami a téves in­formációk alapján alakult ki egy-két polgárnál. A résztvevők megköszönték a testület ez irányú gondosko­dását, hisz az ünnepekre közel 3,2 millió forint támogatást fi­zettünk ki, amit a helyi téesz a nyugdíjasainál egyszeri 5000 forint segéllyel is megtoldott. Úgy gondolom, nem sok tele­pülésen tehettek hasonlót az önkormányzatok. Ezt köve­tően a közrend és közbizton­ság került szóba, amiben a ko­vácsházi rendőrkapitány­sággal való együttműködés­nek köszönhetően jelentős ja­vulás tapasztalható. Sajnos a korábban kimagasló polgár­őrségünkről már nem mond­ható el ugyanez, mivel au­gusztus óta—személyi válto­zás miatt — tevékenységük megszűnt. A szervezetet sze­retnénk újraéleszteni, amely­hez kértük a lakosság segítsé­gét. A falufórum egyébként a legjobb példa arra, hogy az itt élők is elmondhassák vélemé­nyüket, mert nem megoldás, ha elbújunk a problémák elől. (Halasi) Ötéves az Almáskamarásért alapítvány Nem a Szonda Ipsos készítette... Lapunk 1996. december 14—15-ei számában „Cél: a minőségi műsor- készítés” címmel beszélgetést közöltünk a Csaba Rádió főszerkesz­tőjével. A cikkhez munkatársunk illusztrációként felhasználta a nyilat­kozótól kapott oszlopdiagramot. A Szonda Ipsos a napokban közle­ményt juttatott el szerkesztőségünkbe, melyet alább olvashatnak. ,A cikk többször hivatkozik a Szonda Ipsos felmérésére, mégpedig úgy, hogy az súlyos félreértésekre ad okot. Ezértfeltétlenül szükségesnek tartunk néhány megjegyzést hozzáfűzni: 1. A Szonda Ipsos a Csaba Rádió felkérésére kutatást az eddigiekben soha nem végzett. így a cikkben hivatkozott őszi közvélemény kutatást csak más cég készíthette. 2. A cikkben illusztrációként szereplő oszlopdiagramot néma Szonda Ipsos készítette. Ugyanakkor a diagram néhány adata a Szonda Ipsosnak egy olyan kutatási jelentéséből származik, amelynek tárgya a helyi rádiók ismertsége és foghatósága. Súlyos félreértések forrása lehet viszont, hogy a diagram olyan adatokat is közöl, amelyek sem az említett, sem más kutatási jelentésben nem szerepelnek. Soha, semmilyen kutatási jelentésünkben nem állítot­tuk, hogy lennének olyan rádiók, amelyeket 0 számú fő, 0% -os arányban ismerne. A diagram készítői feltehetően nem ismertékvagy nem olvasták az említett kutatási jelentés módszertani mellékletét. 3. A cikkből eredő félreértéseknek másik forrása lehet a médiahasz­nálati kategóriák keveredése, ami az ismertségre,foghat óságra, illetve a hallgatottságra vonatkozik. Nem terheljük most az olvasót ezen kategó­riák értelmezési kereteinek taglalásával, azt azonban hangsúlyosan ki kell jelentenünk, hogy az — amúgy a legnagyobb értékeket elérő— ismertség esetében sem volt az általunk végzett kutatás vizsgálati időszakában (1996. elsőfelében) olyan rádió Békés megyében, amelyet a megye lakosságánakfele ismert volna. Szonda Ipsos" A témával kapcsolatban levelet kaptunk a békéscsabai Alföld és a Róna rádiók közös stúdióvezetőjétől is. Marosi Dénes a következők közzété­telét kérte -A Békés Megyei Hírlap december 14-15-ei számában „Cél: a minőségi műsorkészítés” címmel megjelent cikkben a , Magyar rádiók ismertsége 1000főre vetítve (Szonda Ipsos felmérés)” oszlopdiagramot nem a Szonda Ipsos készítette, s a közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből nem következik a nyilatkozó azon állítása, hogy a Csaba Rádió műsora a megye több, mint felét lefedi. Segélyezés, támogatás A köröstarcsai önkormányzat az elmúlt esztendőben 205 felnőttet és 424 gyermeket segélyezett, összességében több mint másfél millió forinttal. Átmeneti segélyre 650 ezer forintot, rendszeres szociális segélyre 192 ezer forintot, közgyógyellátásra — méltányossági alapon—332 ezer forintot, ápolási díjra 478 ezer forintot folyósítot­tak. Tüzelőtámogatásra az igénylők 3 ezer forintot, s ugyanilyen összegben még tűzifát kaptak a rászorulók. Ami új jelenség a községben: a tüzelőszer-támogatás igénybevételére egyre több fiatal család kényszerült. (z) FöUttnJe volt. (u) Ezen a napon született Szarvason 1885- ben Székely Mihály gépészmér­nök, pilóta. Oklevelét a budapes­ti műegyetemen szerezte. Az 1910-ben Budapesten rendezett nemzetközi repülőversenyen sa­ját szerkesztésű gépén alkalma­zott oldalegyensúlyozó berende­zésével díjat nyert. Nevéhez fű­ződik az első magyar távrepülés Bécs—Budapest—Bécs útvo­nalon 1911. július 19-én. Ő szál­lított először légi úton napilapot s egyéb sajtóterméket vidékre. 1918-tól a Magyar Repülőgép- gyár Rt. mérnöke volt. Az ’50-es években a Járműfejlesztési Inté­zettől ment nyugalomba. ÚJ hévízkút. (i) Dévaványán a fürdőt hévízzel ellátó kút teljesít­ménye a zavartalan vízmennyiség biztosítására kevésnek tűnik. Ezért fölvetődött: vagy a jelenlegi kút kapacitását kell felújítással megnövelni, vagy egy teljesen új hévízkutat kell furami. Az önkor­mányzat az utóbbi lehetőséget tá­mogatja. Az új hévízkút fúrási költségeire pályázat útján kíván­nak pénzt szerezni. Idei működtetők, (i) Vésztőn a piactér, az állatvásár üzemeltetési, valamint a vágóhíd bérleti jogára árverezést tartottak a közelmúltban. Ez alapján a pia­cot idén is Huszár Károlyné, az állatvásárt pedig a továbbiakban Bozsányi Ilona üzemelteti. A vá­góhíd bérleti jogát újabb egy évre Veres Sándorné kapta. Az utazásom egyik fő célja volt, hogy amerikai napilapokkal is­merkedjem meg. Közülük kettő hagyott bennem igazán mély be­nyomást. Talán azért, mert ezek­nél töltöttem a legtöbb időt. Az egyik a greenville-i székhelyű Daily News, a másik az ennél nagyságrendjében sokkal jelen­tősebb Grand Rapids Press volt. Amikor a hóhért akasztják Közülük is a Daily News állt közelebb a szívemhez, talán azért, mert itt maga a főszer­kesztő kalauzolt mindenhová, több újságírót személyesen is megismerhettem, és a lap pél­dányszámát tekintve nagyjából a Békés Megyei Hírlap kategóri­ájába tartozik. A lap egyik októ­beri számában egyébként egy képes interjút is készítettek ve­lem, ami külön élmény volt szá­momra, hiszen ez az eset az, amikor a „hóhért akasztják”. Alan Blanchard, a lap főszer­kesztője „viszontinterjúval” há­lálta meg a lapjuknak adott nyi­latkozatomat. Elmondta többek között, hogy náluk kétfajta új­ságíró létezik: óra- és heti­díjasok. A vezető szerkesztők és a vezető fotóriporter fix fizetést kap. A többiek általában 40 órát dolgoznak hetente hétfőtől pén­tekig. Ha ennél több a ledolgo­zott órák száma, akkor minden plusz egy óráért az eredeti órabér másfélszeresét kapják. Egy ri­porter átlagos napja reggel fél nyolc és kilenc között kezdődik, s akár éjfélig is eltarthat a mun­kája. Természetesen a többlet- munkáért több pénzt is kapnak. Aki ismeri Almáskamarást, az tapasztalhatta, hogy a település kis lélekszáma ellenére az utób­bi években jelentősen fejlődött. A falu gyarapodásában nagy ré­sze van az 1992-ben létrehozott Almáskamarásért közalapít­ványnak, amely ötéves múltra tekint vissza. Jelentőségéről Ambrus Attiláné polgármester­rel beszélgettünk. Mint mondta, az alapítványt az önkormányzat hívta létre, amelynek 17 fős kuratóriuma van. Elnöke dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alel­A legtöbb tudósító 30-60 órát ír havonta a cikkek bonyolultságá­tól függően. Vannak tudósítók, akik szerkesztenek vagy rovato­kat vezetnek. A főszerkesztő egy heti rovatot vezet és 3-4 ve­zércikket ír hetente. Ha ideje en­gedi, alkalmanként riportokat is készít. Az ideje nagy része azon­ban a munkatársak által megírt anyagok sajtó alá rendezésével és az értekezletekre való felké­szülésekkel telik. A főszerkesztő üzenete Alan Blanchard elmondta, hogy természetesen mind a feladatok megosztásánál, mind a bérezés­nél figyelembe veszik azt is, ki milyen régóta dolgozik a szak­mában. Minden kezdő újságíró­tól megkövetelik a diplomát, el­lenben a kevésbé felelősség- teljes munka miatt csupán 8 dol­láros órabérrel kezdhetnek. (Egy almagyári vagy bugonyagyári munkás, aki a szalag mellett dol­gozik, hat dollárt keres órán­ként.) Egy olyan vezető munka­társ, aki legalább 10 éves szak­mai tapasztalattal rendelkezik, a Daily News-nál 25-30 ezer dol­lárt kereshet évente. A legtöbb újságíró 10 dolláros alapórabér­rel számolhat. A nagyobb pél­dányszámú lapoknál, mint a Detriot-i, a Los Angeles-i vagy califomiai az egyszerű tudósítók is több mint 50 ezer dollárt vihet­nek haza évente. A Daily News egyedüli tulaj­donosa -— tudtam meg később — John Stafford. Ötvenhárom embert alkalmaz a cégnél. Alan Blanchard, a michigani Greenville-ben megjelenő napi­nöke, valamint elnökhelyettese Szokolai Jánosné helyi aktíva. Célul az önkormányzat és egyhá­zi intézmények támogatását, az infrastruktúra fejlesztését, a nem­zetiségi kapcsolatok ápolását, il­letve a gyermekek, a továbbtanu­lók és az idősek segítését tűzték ki. Tagadhatatlan, hogy a helyi támogatások és a pályázatok mellett eddig a legtöbb adomány a németországi kapcsolatok ré­vén került a településre. Kezdet­ben kevés, majd 1995. végére kö­zel 6 millió forinttal gazdálkod­hattak, amelynek 80 százalékát a lap főszerkesztője a következő üzenetet juttatta el lapunknak: „Üdvözletem küldöm Magyar Márián keresztül a magyaror­szági Békés Megyei Hírlap összes munkatársának és olva­sójának. Nagyon örültünk Mária látogatásának, s hogy rajta ke­resztül kicsit jobban megismer­hettük ezt a közép-európai or­szágot, a magyar újságírók és magyar emberek életét. Bár van külföldi barátoktól, támogatóktól kapták. Az anyagiak mellett jelentős a természetbeni ado­mány, így tavaly két segélyszál­lítmány is érkezett céltámogatás­sal. Ebből az iskola, az óvoda, az idősek otthona felszereléseit pó­tolták és fűtéskorszerűsítést haj­tottak végre. így újult meg, gya­rapodott a templom, avattak em­léktáblát, utat építettek. E nélkül a lehetőség nélkül a falu szegé­nyebb, még elmaradottabb lenne, mert a fejlesztésekhez szükséges saját tőkét nem tudnák biztosíta­ni. H. M. néhány különbség a magyar és az amerikai újságírók munkája között, úgy gondolom, ott is, itt is az igazság keresése a legfonto­sabb feladatuk. Egy társadalom, mely újságíróinak megadja azt a szabadságot, hogy kutathassa és leírhassa az igazságot, az egy olyan társadalom, mely polgára­inak mindent megelőző elsőbb­séget ad. Talán Isten megköszö­ni a magyar és az amerikai újság­íróknak is, hogy mi mindannyi­an — elhivatottságtól vezérelve — az igazságot keressük.” Kétszázezren olvassák Az 1892-ben .alapított, 30 michigani régióban megjelenő Grand Rapids Press az előbbinél jóval nagyobb példányszámú új - ság. Hétközben 150 ezren, hét végén 200 ezren olvassák. Nem egy személy, hanem egy rész­vénytársaság tulajdonában áll. A részmunkaidősökkel (külső­sökkel együtt) csaknem kilenc- százan dolgoznak az újságnál. Ebből 60 a főfoglalkozású ripor­terek száma. Az újsághoz betérő látogatókkal külön erre a célra alkalmazott munkatársak foglal­koznak. Az egyik ilyen alkalma­zott, Bruce Barker „vendégfo­gadó” kalauzolt végig a cég óriá­si épületében, mely Grand Rapids szívében fekszik. Azon kívül, hogy minden szokatlanul nagy volt a számomra, a következő érdekességeket tud­hattam meg: a gyakran több mint százoldalas hétvégi számukban iszonyatosan sok a hirdetés, amelyen óriási hirdetési appará­tus dolgozik. A nyomda, csak úgy, mint a legtöbb amerikai lapnál, itt is az épületen belül található. Nagy hangsúlyt fek­tetnek az ifjúság megnyerésére, hiszen kidolgozott tanmenetük van, amelyeket különböző isko­lákba juttatnak el. Ezek alapján a gyerekek megtanulhatják, ho­gyan kell az újságot olvasni, me­lyek a legfontosabb újságírói műfajok, melyek a leggyakoribb újsággal kapcsolatos szakkifeje­zések. Mivel az ajánlott játékos tanmenet segítségével már kora gyermekkortól hozzáértő újság­Alan Blanchard főszerkesztő irodájában a greenville-i Daily News című napilapnál olvasókat nevelnek, majdnem bizonyos, hogy ezzel kellő mér­tékben megalapozzák a későbbi olvasótáborukat. És ami még na­gyon fontos, hogy árakkal is ké­pesek tartani a versenyt. A 44 oldalas hétköznapi számukat ugyanúgy 50 centért kínálják, mint amennyibe a 14 vagy 16 oldalas helyi lapok kerülnek. (Folytatjuk) Magyar Mária Egy óceánnal arrébb... Munkatársunk amerikai úti élményei VI. '■ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom