Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-31 / 26. szám
ilEKES MEGYEI HIRLAPD MEGYEI KÖRKÉP 1997. januar 31., pentek r o Régiségek, (h) Gyulán, a Szent István úti Dürer Általános Iskolában január 31-én, ma régi tárgyakból, dokumentumokból nyílik kiállítás. Több mint félszáz érdeklődésre méltó régiséget gyűjtöttek össze az iskola tanulói, melyeket a földszinti 4-es számú teremben lehet megtekinteni a mai napon 8- tól 12 óráig. A későbbiekben előzetes bejelentkezés szükséges. Bírság. (sz) Békés polgár- mesteri hivatala első fokú szabálysértési hatósága az elmúlt esztendőben 148 elkövetővel szemben járt el különböző szabálysértés vagy szabálysértések elkövetése miatt. A szabálysértőkkel szemben 122 esetben pénzbírság kiszabására is sor került, a kirótt bírságok együttes összege 544 ezer 800 forint, az egy megbírságoltra jutó büntetés összege átlagban 4463 forint. A hatóság 13 esetben alkalmazott figyelmeztetést, s további 13 esetben került sor különböző okok miatt az eljárás megszüntetésére. Az előző évekhez viszonyítva a városban emelkedett a honvédelmi szabálysértők száma, valamint a művelődési és közoktatási szabálysértést elkövetők aránya. Csűrdöngölő. (ö) Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ ,,B” épületében ma 16 órakor az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak táncházat tartanak. Magyar néptáncokat tanít Gyalog László, a Körös Táncegyüttes művészeti vezetője a Téglás Zenekar kíséretével. A művelődési házi tervek szerint havonta tartanak majd gyermektáncházat, ahová azokat is várják, akik nem részesültek néptáncoktatásban. A főnök nem kér az ultimátumból Kondorosi sírásók: „bezárult a kör” Mi öten olyanok vagyunk itt, mint a kivert kutyák — fakadt ki találkozásunkkor a kondorosi temetkezési részleg öt dolgozója. Mint elmondták, nem akarnak ők senkinek ártani, ám úgy érzik, a főnökük és a polgár- mester elutasítása után bezárult a kör. A munkafeltételeik finoman szólva is hiányosak, munkaköri leírásuk túl sokat követel tőlük. Nem tehetnek mást, nyilvánosságra hozzák azt, ami a szívüket nyomja. Agyönmosott, foltozott nadrág, mellé színes dzseki, vagy melegítőfelső — ez a négy kondorosi sírásó téli egyenruhája. Félcipőjük nincs, a fekete varratott formaöltönyükhöz nem passzol a gumicsizma. És akik ezt az öltözetet vi- sdfc Ny eme sok György, Nyemcsok Pál, Rumon András és Kacsirek János. Velük és az irodavezető Nyemcsok Györgynével a temetkezési részleg öltözőjében találkoztunk. — A munkaruhánk egyéves kihordási ideje lejárt, újat meg nem kaptunk — magyarázzák a viseltes gúnyájukat. A továbbiakban hamar kiderül, nem a munkaruha az egyetlen, amit nélkülöznek. — A sírásóknak nincs lemosható védőruhájuk és eldobható gumikesztyűjük, pedig ezekre a gyakori exhumáláskor nagy szükségük lenne. A tisztálkodási lehetőség az öltözőben egy lavór. Kerti csap a szemközti temetőben. Szappant márciusban kaptunk utoljára egyet-egyet — sorolja a hiányosságokat az irodavezető. Mondandóját a sírásók is megerősítik. Közben a munkaköri leírásra terelődik a szó. A kézhez kapott okmányt mindössze ketten írták alá, Nyemcsok György és a felesége. Mint mondják, ők is csak kényszerből tették. Szolgálati lakásban laknak, ezért nem mertek ellenszegülni. A kollektíva a munkaköri leírás több pontját is kifogásolja, kivált azt, amelyik a köztemetőn kívül még további három kondorosi temető rendbentar- tását is feladatul rendeli ötükre. — A munkaköri leírás a kisebb karbantartások elvégzését is magába foglalja. Ugyan mivel végeznénk karbantartást? Hacsak nem otthonról hozunk szöget és kalapácsot—mondják. Ugyanígy teljesíthetetlen a halottszállító jármű karbantartására vonatkozó pont. A gépkocsihoz a kötelező tartozékokon kívül semmiféle szerszámuk nincs. Telefon híján az ügyintézés is nehézkes. Két lehetőség van: az irodavezető vagy a saját készülékét használja a saját költségére, vagy a hozzátartozókat váratva átkerékpározik a község másik végén lévő telephelyre és onnan telefonál. — Ezekkel az észrevételekkel elsőként a főnökünket kerestük meg, ám vele nem tudtunk megegyezésre jutni. Ezután a község polgármesterétől kértünk meghallgatást, aki azt tanáscsolta, forduljunk a főnökünkhöz—mondták az elkeseredett dolgozók, akik úgy érzik, ezzel számukra bezárult a kör. Paluska Zoltánnal, a kondorosi Településellátó és Szolgáltató Intézmény (TESZI) vezetőjével való beszélgetésből kiderül, nem ez az első konfliktus a temetkezési részleg és a vezetőség között. — A dolgozók már több alkalommal előálltak azzal az ultimátummal, amennyiben nem teljesítjük a kérésüket, leteszik a szerszámot és elmennek. Bevallom, eddig rendre engedtünk ennek a nyomásnak, hiszen az övék nem olyan munkakör, amit hirtelen be lehetne tölteni. Ám a jövőben ilyen engedményt nem biztos hogy tudunk adni — mondotta Paluska Zoltán, aki azt is leszögezte, a kifogásolt munkaköri leírás tartalmán nem kíván változtatni. — Másfél éve, amikor a TESZI átvette a temetkezési szolgáltatást, a részleg dolgozóival leültünk és megbeszéltük, milyen elvárások és feltételek mellett kell folytatniuk ezt a munkát. Az akkor elhangzottakkal a munkaköri leírásba foglaltak lényegüket tekintve megegyeznek. A munkaköri leírás tartalma csupán keretet ad a sírásók tevékenységéhez. Erőn felül nyilván nem követelünk tőlük. Paluska Zoltán elmondta, a temetkezési részleg dolgozói nagyfokú önállóságot kaptak: maguk szervezik a munkaidejüket, ütemezik a szabadságukat, illetve az anyag- és készletbeszerzést. Tekintve, hogy ezen a területen ők a szakemberek, az intézmény számít is rá, hogy a szükséges eszközök hiányát jelezzék. — Ám tudomásul kell venni , hogy a TESZI-nél összesen 47 ember dolgozik, akiknek januárban és februárban is fizetést kell adni. Ezért a vásárlásokat a bevételekhez kell ütemezni—folytatta a TESZI vezetője, aki szappan dolgában némi korrekciót tett, mondván, való igaz, hogy tavasszal kaptak utoljára ilyen tisztálkodószert a dolgozók, ám nem ötöt, hanem ötvenet. Megtudtuk azt is, a munkaruhát már decemberben megrendelte a cég, amit hamarosan fel is ölthetnek a dolgozók. A védőruhát, kesztyűt, csizmát pedig napokon belül beszerzik. Az öltözőben folyóvizes tisztálkodásra ezután sem lesz lehetőség. Kérdésünkre, hogy a temetkezési dolgozók és a vezetés kapcsolata hogy alakul a továbbiakban, Paluska Zoltán elmondta: szeretné, ha a TESZI temetkezési részlege is hasonlóan jól működne, mint az intézmény többi részlege. Ugyanakkor nem szeretne többé olyan elmarasztaló véleményeket hallani a temetkezési szolgáltatás minőségével kapcsolatban, mint a legutóbbi falugyűlésen. Őt mint vezetőt egyedül ez a cél vezérli. Csath Róza Szerződés a vízszolgáltatás biztonságáért Mint arról hírt adtunk, a 13 települést összefogó Dél-Békési Vízművek Kft.-nek igen magas a vízdíjhátralék miatti vesztesége. Si- került-e ezt kompenzálni és milyen kilátásokkal, tervekkel kezdték az új évet?—kérdeztük Kürtösi Zsigmond ügyvezető igazgatót. — A lakossági tartozások okozta veszteség ellenére az 1996-os évet eredményesen zártuk, hisz a kintlévőségeket egyéb építőipari tevékenységgel voltunk kénytelen pótolni. Ezzel a pótcselekvéssel azonban az üzemeltetés színvonala eshet áldozatul, hisz kevesebb idő marad a hálózat ellenőrzésére, felújítására, korszerűsítésére. Komoly eredménynek könyvelhetjük el viszont Magyar- bánhegyesen a hálózat nagymértékű felújítását és Battonyán acsa- tomahálózat rekonstrukciójának megkezdését. Tömörítőgépet vásároltunk, hogy a hibák elhárításával a helyszínt is kellően vissza tudjuk állítani. Új számítógép vásárlásával felkészültünk a ma már nélkülözhetetlen hálózatnyilvántartásra. Végegyházi telepünkön az energiapazarló búvárszivattyúkat kicseréltük kisebb fogyasztá- súakkal. Az így üresen maradt kezelőépület, gépház ad helyet— megfelelő átalakítás után — a vízmérő-hitelesítő állomásnak, amit márciusban a vízmérő-hitelesítő pad megérkezése után üzemelünk be. Ez az új beruházás munkahelyet is teremt Végegyházán. Az országban szinte elsőként üzemeltetési szerződést kötöttünk az önkormányzatokkal. Ez kizárja a későbbi vitákat, segíti a nyugodt, eredményes munkát. Ennek mellékleteként a vízdíj-megállapítási szabályzat is elkészült, amely rögzíti a díjszámítás alaki és tartalmi oldalát. Hogy milyen terveink vannak? Tervezzük az üzemeltetés területén levő településeken a differenciált vízdíj bevezetését, hogy az indokolt költségeltérések is érvényesüljenek. Szeretnénk, ha tudnák fogyasztóink, hogy a vízszolgáltatás mellett egyéb szolgáltatásokat is kínálunk: útátfúrás, bontás nélküli duguláselhárítás, kisgépkölcsönzés, akusztikus csőtöréskeresés, bérmunka végzése BENATI típusú kotróval, valamint szerelvényértékesítés. A kft. a mezőkovácsházi Parkfürdőt szeretné az idén is üzemeltetni, ez azonban annak függvénye, hogy az önkormányzat milyen mértékben segíti a költségeket. A termálvíz gyógyvízzé nyilvánítása folyamatban van, amelynek kilátásai kedvezőek. A feltételek tehát adottak, melyhez ha a kintlévőségeket is sikerülne behajtani, akkormég nagyobb bizakodással tekinthetnénk a jövőbe. Halasi Mária Millenniumi felújítások A mezőkovácsházi önkormányzat korábban elfogadott intézkedési tervében döntött arról, hogy az oktatási és közművelődési intézmények 1997. évi karbantartási, felújítási munkáinak elvégzésére a Millenniumi felújítások felhívásra pályázatokat nyújt be. Az érintett intézményekben felmérték a szükséges és indokolt munkákat és elkészítették ezek pénzügyi tervét. A felhívás szerint az intézményre, illetve a feladatokra külön kell pályázni, amihez az ön- kormányzatnak az igényelt támogatás felét kell biztosítani. Kedvező viszont, hogy az önerős részt a közmunkások bérével, közterheivel is fedezni lehet. Mezőkovácsházán öt intézménynél merült fel összesen 6,1 millió forint összegben komolyabb tatarozás szükségessége, ám az önerőt nem tudják minden intézménynél biztosítani. A testület úgy határozott, hogy csak a legégetőbb feladatokra kér támogatást. így a pályázat segítségével szeretnék megoldani a város 3 óvodájában a tetőbeázás megszüntetését, kerítésjavítást, épület-aláfalazást, talajvíz elleni szigetelést, térbetonpótlást, nyílászárók cseréjét, valamint szélfogó kialakítását, amelyek elvégzése nélkülözhetetlen a gyermekek egészségmegőrzése szempontjából is. H. M. Megkérdeztük olvasóinkat Mire költenék az önkormányzat pénzét? Faránki József, 40 éves, szeghalmi rádiós: — Ma az önkormányzatoknak — akárcsak a magyar lakosság többségének—kevés a pénzük. Ezért nagy dolgokban nem lehet gondolkodni. Mindenekelőtt az adott település pénzügyi működőképességét kell megőrizni. Ám az biztos, hogy télen többet fordítanék úttisztításra. A mozgáskorlátozottakat is jobban támogatnám. Ha pedig fejlesztésre is futná — ami a mai feltételek mellett szinte lehetetlen •—, akkor egy uszodát építenék, hisz annak mindenki hasznát vehetné. Nemes László, 36 éves, füzesgyarmati sütőipari szakmunkás: — Az intézmények zavartalan működésének pénzügyi forrásait minden önkormányzatnak meg kell találnia, hisz azokra nagy szükség van. Az idősek többségének nagyon kevés a nyugdíja, ezért azoknak, akik rendszeres gyógyszerfogyasztók, valamilyen önkormányzati támogatást adnék, hisz az utóbbi időben nagyon megemelkedtek a gyógyszerárak. Ezen a területen elég sok munkanélküli él, ám sajnos az ő helyzetük—munkahelyek hiányában — aligha változik meg egyhamar. Szabó Imre, 25 éves, szeghalmi tévés: — Az önkormányzatok ma rendkívül nehéz körülmények között működnek, ezért a túlélés politikáját folytatják. Ám ennek ellenére az egészségügyi alapellátásokra (kórház, mentők stb.) én többet fordítanék. Ha pedig valamilyen formában fejlesztésre is sikerülne pénzt szerezni, akkor sportcsarnokot építtetnék. Erre nemcsak a sport érdekében lenne nagy szükség, hanem az új, tágas építmény számtalan nagyobb városi rendezvénynek, társadalmi eseménynek is helyet biztosíthatna. Szilágyi Mihály, 45 éves, füzesgyarmati rokkantnyugdíjas: — Én a fejlesztésekben látom a jövőt. Bár azt is tudom: az állam sokkal kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak, mint amennyire szükségük lenne. Pedig abból a sok adóból, amit mindenhol beszednek, többet kellene ide, vidékre is visszaáramoltatni. Fejlesztések között első helyre a kövesútépítést tenném. Tavaly épült itt kerékpárút, de még szükségünk lenne kö- vesutakra. Továbbá a közkuta- kat is rendbe tetetném. jyj ß FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER I f M,4 such WI0 NYERJ EGY RÁDIÓT! A Békés Megyei Hírlap és a 94,4 Beach Rádió közös játékán kilenc napig mindennap nyerhetsz! Nincs más teendőd, mint ma 9 óra 4 perckor elsőként hívd a 94,4 Beach Rádiót a (66) 341-544-es telefonszámon és élő rádióműsorban folytasd a következő slágert! Tét egy rádió! 3. GONDOLSZ-E MAJD RÁM... (ECHO)
