Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
1997. január 2. csütörtök KÖRKÉP Az 1997. január 1-jétől érvényes postai díjak Félelem nélkül A rendszerváltás előtt tiltakozott az ország lakossága a civil egyének felfegyverzése ellen (gázpisztoly stb.), mert akkor kikérték a lakosság véleményét. Ezen okulva, most kérdezés nélkül engedélyezte a kormány a lőfegyver vásárlását, tartását, engedély nélküli vásárlását, tartását. Kinek jó ez? Kiket segít ez a kormány a fegyvervásárlás korlátainak feloldásával? Látszólag mindenkit, hiszen 2300forintja bárkinek van, megvehetik ezt a pisztolyt. Csak a következményekkel nem számolnak sem a vásárlók, sem az engedélyezők. Pedig már az ókeresztény korban hangoztatta az egyház, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el. Mi történik akkor, ha ezt a fegyvert az alkoholista szülők kétéves, tízéves, tizenötéves gyermeke, esetleg elmebeteg veszi a kezébe? Ismerjük az ellenérveket: a bűnözők úgyis hozzájuthatnak a fegyverekhez. Egészen biztos, hogy elenyésző tartana titkon fegyvert, ha a törvény minden ilyen embert potenciális rablógyilkosnak tartana, 5 életfogytiglanifegyházzalfenyegetné ezeket. Ezzel a banditizmust segítő lépéssel mi nem Nyugat-Európa felé haladunk, hanem Latin-Amerika, a csecsének, az afgánok felé. A mai politikusok mind a demokráciával takaróznak, pedig a demokrácia régebben aztjelentette—Bibó István korában—, hogy nem félni. Erre a korra sokfélét lehet mondani, de azt nem, hogy nem kell félni. Addig nem is lesz a közbiztonság elfogadható nálunk, ameddig a kormány számára nem a közbiztonság a legfontosabb feladat. Reménykedjünk, hogy ez csak rövid kitérő lesz történelmünkben, s a következőkben félelem nélkül élhetnekaz emberekegy majdnemfegyver- mentes világban. Csomós István Mozgáskorlátozottak ünnepe 1994 nyarán alakult egyesületünk egyre sikeresebben tevékenykedik. Sok segítséget kapunk városunk vezetőitől, vállalataitól, vállalkozóitól. Tagjaink többsége idős, kisnyugdíjas, beteg ember. Ebben az évben terveztük először, hogy a karácsonyi ajándékozáshoz kapcsolódóan élelmiszercsomagot adunk részükre a december 21-ei fenyőünnepünkön. Tervünk megvalósulhatott, mert több helyről i" segítséget kaptunk. Nagy örömmel értesültünk arról, hogy a Mezőhegyesi Állami. Ménesbirtok Rt. vezérigazgatójának, dr. Megyeri Zsoltnak a közbenjárásával üzleti partnerüktől, a bajai Int. Food. Részvénytársaság elnök-vezérigazgatójától, Vízin Lászlótól az élelmiszercsomaghoz a lisztet térítésmentesen kaptuk. Kedvezményes vásárlást biztosított számunkra a mezőhegyesi cukorgyár, a Zalka Tej Rt. nagybánhegyesi tejüzeme, a debreceni Piremon vállalat. A kedvezmények lehetővé tették, hogy a csomagot egy kis déligyümölccsel is megpótolhattuk. Köszönjük a József Attila Általános Iskola diákjainak és tanárainak a kedves, színvonalas műsort, egyesületünk asszonyainak a rendezvényre sütött finom süteményeket. Köszönjük, hogy az iskola több méter magas karácsonyfája alatt jó hangulatban zárhattuk az 1996-os évet. Minden segítőnknek jó egészséget, boldog új esztendőt kívánunk! A Mozgáskorlátozottak Mezőhegyesi Egyesületének vezetősége nevében Robotka Mária elnök BELFÖLD Levél___________________ Szabványméretű (114x162 mm, 110x220 mm) Egyéb 20 g-ig Levelezőlap, képes levelezőlap 50 g-ig 100 g-ig 250 g-ig 500 g-ig *1000 g-ig *2000 q-iq Nyomtatványok hírlap, nyomtatott füzet, könyv, áruminta, egyéb nyomtatvány, (pl.: műszaki eljárással sokszorosított, magánközleményt nem tartalmazó küldemény) 20 g-ig 50 g-ig 100 g-ig 150 g-ig 200 g-ig 250 g-ig 350 g-ig 500 g-ig 1000 g-ig Címezetlen nyomtatvány (1000 db-ig történő feladás esetén) 1000 db felett a díj a feladóval kötött megállapodás szerint 20 g-ig 50 g-ig 100 g-ig 250 g-ig 4, 5, 6, - 7,Helyi díj + kötegenként a postafiókra címzett távolsági nyomtatvány díja Postautalvány 1 000 Ft-ig 80,- 5 000 Ft-ig 110,- 10 000 Ft-ici 150,20 000 Ft-ig 250,- 30 000 Ft-ig 290,- 40 000 Ft-ia 330.50 000 Ft-ig 380,- 100 000 Ft-ig 500,- 150 000 Ft-ia 700.helyi 20,30,40,53,65,75,85,_j.6xz 17,23,32,38,42,47,55,60,távolsági 27,35,45,58,'70,85,95. .2021,30,36,45,50,55,62,70,Postacsomag A csomag súlydíja házhoz kézbesítéssel házhoz kézbesítés nélkül 2 kg-ig 230,150,5 kg-ig 240,160,10 kg-ig 290,210,1 5 kg-ig 340,260,20 kg-ig 390,31025 kg-ig 440,360,30 kg-ig 490,410,egységesen *73,— (153,-) Értéklevél Az azonos súlyú nem szabvány méretű ajánlott levél díja és még a biztosítási díj. A biztosítási díj a küldeményen nyilvánított érték minden 1 000,- Ft-ja, vagy annak töredéke után 14,- Ft, de legalább 70,- Ft._______________________ Értékküldemény postai lezárása küldeményenként 50,- Ft A terjedelmes csomag díja a súlydíjon felül a csomag súlydíjának 50%-a. A biztosítási díj a nyilvánított érték minden 1000,- Ft-ja vagy annak töredéke után 14,— Ft. A címzett kérésére történő házhoz kézbesítési díj: 120,- Ft. Bérmentetlenül feladott csomag díja a feladáskor fizetendő díjakon felül 40,- Ft. Különszolgáltatások (alapdíjon felül) Ajánlott Ajánlott biztosítási díja Gyorsan romló csomag Törékeny csomag Expressz Tértivevény 55,- 70- 110,- a súlydíj 50%-a 110- 22, Saját kezéhez (csak tértivevényes küldeménynél kérhető) 20,- Könnyített kézbesítésű küldemény díja 45,Utánvétel a) postautalvány csatolása esetén 80,- Ft-tal több, mint az azonos összegű postautalvány díja b) készpénzátutalási megbízás csatolása esetén egységesen 80,- (Az átutalás díját a bank számlázza.) ' Csak postafiókra címzett küldeményeknél Biztosítsa küldeményét - adja fel értéknyilvánítással! KÜLFÖLD Levél Közvetlen* szomszédos országokba Egyéb** európai országokba Egyéb külföldre Szabványméretű (114x162 mm, 110x220 mm) 20 g-ig 27,Egyéb 20 g-ig 100 g-ig 250 g-ig 500 g-ig 1000 g-ig 2000 g-ig 90,180,420,810,1580,2400,90,180,420,810,1580,2400,100,- 190,- 430,- 840,- 1640,- 2520,Levelezőlap, képes levelezőlap 20,60,72,Nyomtatvány hírlap, nyomtatott füzet 100 g-ig 250 g-ig 500 g-ig 1000 g-ig 2000 g-ig 46,91,180,330,54092,182,360,660,1080,94,188,-' 374,686,1123,Könyv 2000 g-ig azonos a hírlap díjával 3000 g-ig 4000 g-ig 5000 g-ig 1440,2250,2700,1440,2250,2700,1500,- 2340,- 2810,Egyéb nyomtatvány* 20 g-ig 100 g-ig 250 g-ig 500 g-ig 1000 g-ig 2000 g-ig 60,- 150,- 310,- 610,- 1130,- 1980,60,- 150,- 310,- 610,- 1130,- 1980,72,- 160,- 320,- 640,- 1180,- 2040,- , Európai országokba Egyéb külföldre 250 g-ig 300,307,500 g-ig 480,494,1000 g-ig 780,806,2000 g-ig 1200,1243,Kiscsomag Különszolgáltatások Ajánlott Expressz 120,150,Tértivevény Saját kezéhez (csak tértivevényes küldeménynél kérhető) 60,20,Légiposta a) levél, levelezőlap, képeslevelezőlap 10 g-onként 12,- Ft b) egyéb levólposta 20 g-onként 12,- Ft ' Közvetlen szomszédos országok: Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna '* Egyéb európai országok: Albánia, Andorra, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Nagy- Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, San-Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Vatikán Olvasóink írják ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Serédi János A svábok szilvesztere 1. A bűnösök lakolni fognak. Hogy kik lesznek a bűnösök, hogyan fognak lakolni, még senki sem tudja. De lesznek. Szükség van rájuk. A világ ellentétpárokból tevődik össze. Sötétség nélkül nincs világosság. Vesztesek nélkül nincs győztes. Dicstelenség nélkül nincs dicsőség. És ők dicstelenül fognak szenvedni. Némán, örök hallgatásra ítélve. Nem lesz jajgatás, nem lesz sírás, csak csend és rettegés. Úgyhogy senki, de senki nem fogja megtudni a világon, hogy mi történt. A felszabadulási hadműveletek megkezdésének első napjától számítva alig telt el két és fél hónap és a kérdés már eldőlt. Debrecenben az alakulóban lévő ideiglenes kormány jövendő belügyminisztere kezet fogott a szovjet főtisztekkel. Megfellebbezhetetlen válasz született. A svábok. Minden német nevű egyént össze kell írni. Irány Oroszország. A munkatáborok. 1944. december 26-án Siklóson napvilágot látott a hadrakelt hadsereg helyi katonai parancsnokának parancsa a német származásúak közmunkára történő mozgósításáról. Ami a Dunántúli településen történt, az végig fog söpörni az egész országon. A megye első embere Szobek András. Még nem nevezték ki főispánnak, de úgy viselkedik, mitha már az lenne. Zsebében ott lapul a siklósi katonai parancs másolata. Gyulán, a megyeházán dr. Csige Varga alispán a levegő után kapkod. Mintha most térne magához abból az eufóriából, amit a szovjet katonai vezetők váltottak ki belőle, amikor megerősítették magas tisztségében. — Mi ez?... Hogyhogy? —- Úgyhogy... Fel kell készülni a svábok összegyűjtésére. Javaslom a huszárlaktanyát. A megyeházával átellenben van a városháza. Az alispán átrohan a polgármesterhez. Máskor semmi esetre sem alacsonyodna le ennyire, de most magánkívül van, s azonnal rátér jövetelének okára. Dr. Marik Dénest a szélütés környékezi. Néhány hete huppant bele a polgármesteri székbe emberbaráti elveket forgatva a fejében. — Alig fél éve deportálták a zsidókat—lázadozik. — Felső döntésre, a vármegye nyakán ült a Gestapo—tárja szét a kezét Csige Varga. — És most? — Úgy kérded, mint ha nem tudnád. Most az oroszok vannak itt. — Folyton a lelkiismeretünk ellen cselekszünk, mint ha nem is a saját országunkban élnénk. Egyszer felsőbb utasításra, máskor idegen akaratra, holott én, a polgármester viszem vásárra a bőrömet. Egyszerű emberekről van szó, akiknek semmi közük nem volt sem a politikához, sem a háborúhoz. Képzeld magadat a helyzetükbe. A Strébl-féle hentesárugyár meg a bakancsgyár munkásainak zöme német és a környező tanyákon is sok a sváb. Többségük nem is tud németül. Az alispán kikéri magának. Fel tudja fogni, tisztában van vele, milyen megpróbáltatások várnak rájuk. De érvei is vannak. — Amennyiben nem hajtod végre, jön helyedbe más. Akadnak jócskán, akik csak az alkalmat lesik, hogy feltornásszák magukat a politika ranglétráján. Arra is készen állnak, hogy nyakunkra tegyék a hurkot. Szerintük Gyula nem alkalmas, hogy a vármegye székhelye legyen. Most még csak célozgatnak, holott ugrásra készen várják a pillanatot, hogy megrázzák alattunk a szőnyeget. Finomkodók vagyunk és dekadensek. A polgármester arca falfehér. Ha valóban így áll a helyzet, ő is tehetetlen. Mégis vitatkoznak. Maguk sem tudják, miért. Bármelyik pillanatban megérkezhet a parancs a város orosz katonai parancsnokától. A hírek észervétlenül szivárognak ki a két szomszédos épületből. Riogató kísérletként osonnak Gyula utcáin az egyik kapualjtól a másikig. Odakinn, aTarajosi tanyákon, a sváb dűlőn még senki sem tudja, mit kotyvasztott össze a politika. A sváb dűlőt elkerülte a háború. Errefelé még zabrálók sem jártak. Éledezett a remény. Béke lesz, újjászületik a világ. A hegyesre pödört bajszú, ösztövér arcú, Schlicher gazda hátrabökte szürke kucsmáját. Örömében táncra perdülne. Képzeletben tán meg is tette, miközben maga elé révedt és könny szökött a szemébe. A fia él. Egy menekülő katonától tudta meg, akinek a százada Debrecenben, a Nagyerdőnél szóródott szét. Berettyóújfaluban, a bíró házában találkozott a fiával. Egy grá- nátrepesz megsebesítette a combját, de már lábadozik. A bíró mindenkinek úgy mutatta be, mint a cselédjét. Tehát biztonságban van, noha az orosz csapatok egyik törzse éppen a bíró házában ütött tanyát. A katona úttalan útakon bujdokolva jutott el Tarajosra. Sarkadra igyekezett, a családjához. Schlicher ráadta fia ruháját, a sáros, elrongyolódott katonai holmit a kemencében elégette. Lelkére kötötte, kerülje el Gyulát, mert a város tele van muszkákkal. A Körös hídját is őrzik. Leghelyesebb, ha Szanazugnak tart. A révész majd átviszi a folyón. Onnan már nincs messze a község. Az erdőn keresztül észrevétlenül hazajuthat. A civilbe öltözött katona az éj leple alatt elindult. Szilveszter reggele zúzmarás köddel köszöntött be. A vályúban csonttá fagyott a víz. Ahogy kinyitotta az istálló ajtaját, megcsapta a jószágtól felmelegedett édeskésen kesernyés levegő, mely nyomban tejfehér párává változott és az udvaron gomoly- gott. Miután végzett a munkával, elindult a sógorához, a trombitás Hankóhoz, akit a taraj ősi szlovákok egyszerűen csak trubacsosnak hívtak. Minden esztendő szilveszter délelőttjén megtette ezt az utat a makkosháti portára, hogy meghívja a svábok szokásos ünnepségére, melyet nemzedékek óta minden év utolsó napján rendeztek meg, hol a gyulai út túloldalán, a Kemf-ta- nyán, vagy a pejkóréti iskolában, de leggyakrabban Schlicheréknél, legalábbis addig, amíg a gazda felesége, a fürge járású Magda asszony élt. Nővérében, Osikában ugyanis megkövesedett az a tudat, hogy a svábok kinézik maguk közül, mert anyja szándéka ellenére a szlovák Hankóhoz ment feleségül. Ettől az érzéstől idősebb korában sem tudott szabadulni. Elvárta, hogy a öccse évről évre személyesen kiengesztelje, megbékéltesse és meghívja a hagyományos összejövetelre. Pedig a trubacsosnak becézett férje szorgalmas gazda volt, kivéve azt az apróságot, hogy hébe- hóba felhajtott néhány kupica pálinkát, s ilyenkor nyakába vette a trombitáját. Órákon át pampamozott, amivel kiváltotta felesége haragját. Két lányuk volt. Évekkel korábban férjhez adták őket, s mostanra kettesben maradtak. Schlicher kedvelte sógorát. Együtt legényeskedtek. A keresztúri Mátyás-féle kocsmában a szüreti mulatságokra Hankó szervezte meg a zenekart, Schlicher pedig a fővédnök posztját töltötte be. Most nagy terveket forgatott a fejében. Mikor meglátta sógorát meg a nővérét, már messziről elkezdett kiabálni, hogy világgá kürtölje örömét. — Él a fiam! Bizonyság van róla, hogy életben van, mihelyt hazaér, hozzálátok a tanya korszerűsítéséhez. Bevezetem az istállóba a vizet, az egész tanyát gépesítem. Olyan tanyát varázsolok, hogy az öreg Kemfnek leesik az álla. Odabenn a konyhában aztán halkabbra fogta a szót. Illő szavakkal előadta jövetele célját, mint korábban annyi sokszor. A nővére most is ellentmondott. — Minek menjünk el? Anyám kitagadott. Mi nem tartozunk közétek. — Ugyan, ne mondj ilyeneket, Osika! Sohase tagadott ki, csak neheztelt, szegény. Öreg korára nagyon megbánta, hogy a házasságotok ellen volt. Mikor beteg lett, meg sem látogattad, pedig várt és még ő akart tőled bocsánatot kérni. Ősi asszony szeméből kicsordultak a könnyek. — Nagyon bánt, most is fáj, hogy nem látogattam meg—zokogta. Hankó gazda az asztalra csapott széles tenyerével. —Elmegyünk, és kész! Eljátszom a sváboknak a Fehérvár-i indulót. Szinte szóról szóra ugyanezt mondta az előző évben is. Schlicher István fejébe nyomta a kucsmáját. Sietett haza. Temérdek munka várta. Amióta a felesége meghalt és a fiát meg a két béresét elvitték katonának, minden teendő rászakadt. De most ujjongott a lelke. (Folytatjuk)
