Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-27 / 22. szám
Olimpia NEGYEDIK HELY A hét végén Mezőberényben rendezték meg a Fehér Kupa karate versenyt, amelyen tizennégy egyesület csaknem száz fiatalja küzdött (6. oldal) SBákTTOgd) WDILá® íí; Az olimpiák írta Takács Ferenc „Ha békét akarsz, készülj az olimpiára!” Ez volt a második világháború miatt elmaradt helsinki olimpia jelmondata..., ami egyben egy nemrég megjelent könyv mottója is (6. oldal) Az MLSZ-Liga teremlabdarúgó- tornát a Csepel nyerte a Siófok, a Haladás és a Békéscsabai Előre FC előtt tegnap délután a csabai sportcsarnokban (7. oldal) Szerkesztette: Fábián István és Jávor Péter A Békés Megyei Hírlap Melléklete AZ ATLÉTIKÁTÓL A VÍVÓKIG — 1997-RŐL A KISPADRÓL ÁTÜLT A VÁLLALKOZÓI SZÉKBE Mit terveznek A BÉKÉSCSABAI „KIEMELTEK”? „Látod, te bucsai gyerek...!?” A tenyérnyi irodában tenyérnyi bútorok. A kisasztalon szembetűnik egy serleg, egy fénykép és egy „fábavésett” mottó, eleje sokat sejtet Farkasinszki Andrásról: „Az embernek nem kell bolondnak lennie ahhoz, hogy itt dolgozzék...” A fotó a hatéves unokát, Norbit ábrázolja, a serleget pedig a munkatársaitól kapta a cégtulajd nos, amikor megünnepelték a „Bier” Non-Stop Kft. ötéves jubileumát. Néha nyakkendőben, néha sportosan fotó lehoczky Péter A megyeszékhely önkormányzata tavaly novemberben—decemberben részletesen elemezte a helyi sportélet helyzetét és jövőbeni kezelésének módját. Mivel maguk az érdekelt klubok, illetve szakosztályok képviselői is hatékonyan részt vettek a támogatás részleteinek kidolgozásában, a lehető legde- mokratikusabban kidolgozott támogatási rendszer van születőben, s véglegessé a városi költségvetés elfogadása teszi. Sorozatunkban arról kérdeztük meg a kiemelt támogatásban részesülő sportágak képviselőit, hogy milyen szakmai terveket fogalmaztak meg maguknak és az alapnak tekinthető önkormányzati támgatás mellé honnan próbálnak anyagiakat teremteni. Meghatározók a tornaporondon Lukács József, a Hungarotel Torna Klub Békéscsaba edzői tanácsának elnöke: 1. — A magyar női torna szakosztályok rangsora idestova 12 esztendeje velünk kezdődik. Aki ismeri a hazai viszonyokat, tudja, hogy nem túlzók, amikor azt gondolom: szinte a csodával határos, amit produkálni tudunk. 1997-ben tulajdonképpen ennek a csodának a megismétlését várjuk önmagunktól, mert az ember soha nem adhatja alább, ha egyszer elért egy szintre. Bár a második kérdéskört érinti inkább, de itt sem közömbös megemlíteni, hogy új, névadó szponzorunk, a napokban tartott közgyűlésünk nyomán munkába állt új klub- igazgatónk, Fehér Gábor, továbbá a technikai vezető Gyeb- rovszki Tamás is nagy lendülettel vetette magát a munkába és velük együtt sokat erősödött a segítő háttér. Szűkítve a szakmai kört, szeretnénk ha a nemzetközi porondon ismert Varga Adrienn, Nyeste Adrienn, Balog Ildikó újólag bizonyítaná a kiemelt nemzetközi versenyeken tudását. Legalább hat-nyolc idei viadalra név szerinti meghívást kaptak még tavaly, ami mindig egyfajta értékmérő. Az EB helyére lépő Európai Mesterek Tornája, no és a svájci világbajnokság jelenti a csúcsot — ott kell lennünk a „névjegyesek” között. Az óév vége felé 9. helyezésével jól szerepelt a marseille-i viadalon válogatottunk tagjaként Kurucz Erika, aki ugrásban 11. lett egy kisebbfajta utánpótlás EB-nek beillő versenyen. 2. — Nekünk sem könnyű beszélni a pénzről. Egy korábbi információ szerint az önkormányzat elosztási elve alapján nyolcmillió forinthoz jutunk. Sajnos ennél jóval kevesebb jut, amit csak a pontosítás kedvéért szeretnék megemlíteni, nehogy az tűnjön ki: mit sírnak a tornászok... Mindenesetre a biztonságos és sikeres munkához mintegy 20 millió forint szükséges, ez öttel több, mint amiből tavaly igen szűkösen gazdálkodtunk. Ugye, ezzel már azt is megmondtam, hogy milyen jókor és az utolsó pillanatban jött a Hungarotel segítő keze. Ezzel nem lesz teljes a költségvetés tervezett bevételi oldala, munkatársainknak tulajdonképpen egész évben rengeteget kell dolgozniuk azon, hogy gond nélkül működhessünk. Mi pedig ennek az érdekében a tornaszerek melletti munkánkkal szeretnénk rászolgálni a megkülönböztetett figyelemre. Női kézilabda Klub: közel a vezető ötöshöz Királyvári Károly, a Békéscsabai Női Kézilabda Club ügyvezető elnöke: 1. — Eredetileg az ötödik helyezést céloztuk meg a most közepe felé tartó bajnokságban, s ugyan még nem módosítottuk, de szükséges, mert (Folytatás a 6. oldalon) —Bandi, ugye tényleg sok minden benne van ebben a három jelképfélében ? — Feltétlenül, mert semmire sem mennék, ha nem lenne nagyszerű családom, nem vennének körbe jó kollegák és munkatársak. Éppenséggel tudnék valamivel nagyobb irodát is berendezni, de a munkában a praktikum számít, nem igaz? Sokkal többet ér még egy családi vállakózásban is, ha mondjuk számítógépes rendszeren dolgozhatunk és mindig minden információ azonnal rendelkezésre áll. Egy kereskedelmi és szolgáltató társaság pedig legyen a partnereivel szemben precíz, megbízható. Harminchét településen 700 egységbe szállítunk különféle söröket és üdítőket, valamint újabban alapvető élelmiszereket. Talán nem hangzik szerénytelennek, hogy éppen két éve a Borsodi Sörgyár nyolc márkakereskedésének egyike lettünk, méghozzá a legnagyobb forgalmat lebonyolítók. Évi 59 ezer hektoliter folyékony kenyeret adunk el. Már 150 csapolóhelyünk van és túrajáratainkkal Békésben és Biharban szinte óránként találkozhat bárki, még a legkisebb faluban is. Ennyit egyelőre a munkáról, az üzletről. Az 55 éves szeghaL mi váltakozót azonban évtizedekig inkább futballedzőként tartottuk számon. Vérbeli sportemberként, aki sokfelé megfordult, akit mindenki így köszöntött: „Szervusz Bandikám..” — Talán éppen ez jelenti az egyik erőteremtől naponta, amikor fél ötkor felkelek. Világéletemben nyüzsgő ember voltam, már Bucsán gyerekkoromban is törtem a fejem, de jó lenne egyszer valamit felmutatni magunk körül, ha ez nem is fogalmazódhatott meg ilyen pontosan. Valószínű ezért is fordultam a sport felé a középiskolában, hiszen a versengés sokunknak jelentett nagyszerű örömforrásokat. Elfogadom, ha most rámnéz valaki, nem feltétlenül hiszi, hogy 54,2 másodperc alatt futottam le a négyszázat, pedig így volt! Sok emlékezetes országos MEDOSZ-versenyen vettem részt, 58-ban a csepeli stadionban serdülő országos bajnokságot nyertem a legendás gyulai Christián Laci bácsi keze alatt. Aztán játszottam a megyei ifjúsági labdarúgó válogatottban is, éppen szegény Himer Jóska temetésén beszélgettünk decemberben a régi szép időkről. —De hiszen szép idők voltak azok is, amikor ilyenkortájt a Szeghalmi MEDÓSZ csapata Berettyóújfalun edzőtáborozott... — Való igaz, volt ilyen is. Nagyot változtak az idők, de a város történetének mégis csak mindörökre része lesz, hogy a csapat kétszer megyei bajnok volt, nyolcvanban osztályozol játszhatott az NB Il-ért, 86-ban NB IH-as első lett a Tisza-cso- portban, előtte tíz évvel pedig a Népstadionban a magyar— csehszlovák előtt Szabad Föld Kupa-döntőt játszottunk a csornaiakkal. Az már csak a privát büszkeségem, hogy azon a kispadon is ülhettem, amelyen Baróti Lajos bácsi... Hogy mikor szakadt meg itt Szeghalmon valami...? Egyértelműen 89- ben, amikor kitört a bundabotrány és a szele minket is megcsapott. Mit mondjak, voltak akik kiálthattak volna mellettünk. de elfordultak. Igaz, mit is várt volna az ember azoktól, akiknek egyike egyszer azt mondta: „Nem örülök, hogy felkerült a csapat...” De utólag is nyugodt vagyok, mert Szeghalmon nagyon sokan tudják, hogy mi mennyit igyekeztünk tenni a sportért és ez mit jelentett a szurkolóknak. Bármerről nézzük, 1988 óta folyamatosan rosszabbodnak a feltételek.-—És a mai srácok, a megyei első osztály középmezőnyében? —A mostani vezetés is sokat tesz, de úgy látom, a srácok nem érzik ezt, többet adhatnának vissza. —Biztosan várják az egykori edzőtől is a segítséget. Ha nem is a kispadon. —Természetesen megkeresnek gyakran. Nem zárkóztam el soha. miként mások elől sem, akár a mozgáskorlátozottak, akár az iskolák keresnek meg. De üzletemberként már nem tudok mélyebben belemerülni a sportklub dolgaiba. Kilencvenöt tavaszán négy meccsre még leültem a kispadra és sikerült bennmaradnunk a megyei első osztályban a Kaszaper elleni osztályozón. de azóta ritkán megyek a pálya felé. A mondat befejezetlen marad, telefoncsengés szakítja meg. Utóbb kiderül, tatárországi hívás. —Csak nem húsz rekesz sört rendeltek a baskírok? — Manapság már semmin sem lepődik meg az ember... de amúgy Maróthy László volt. aki gyerekkori barátom és ott is érdekli. mi újság itthon, hogy vagyunk. Egy kört teszünk a raktárban, a „Non-Stop” birodalomban. Patikarend az egész vonalon. —Néha megállók és magamban azt mondom, no látod, te bucsai gyerek, valamit te is elértél. Azt csinálhatod, amit szeretsz, a palackosbolttól elindulva teremtettél magadnak egy kis szigetet ahol kedvedre szembenézhetsz a kihívásokkal. Az Amsteles ládákról jut eszembe! Nekik köszönhetek egy óriási futballélményt. mikor tavaly előtt meghívtak a bécsi BEK- döntőre. VIP-vendégek voltunk, végigsétálhattam a Práter gyepén és akkor arra gondoltam, tulajdonképpen ezt is a sportnak köszönhetem. Mert ott alakult ki valaha a kapcsolati köröm, azután mertem belevágni ebbe az üzletbe, amely lekopogom, kezdettől fogva nyereséges. Azért van itt még egy kérdés. A cég telephelyéhez jövet igencsak útba esik a sporttelep, ügy hírlik, mégis gondosan vigyáz, hogy a sarkon ne balra, hanem jobbra forduljon. — Mert félek, hogy túlságosan utolérnek az emlékek... Fábián István JEGYZET A SZÁGULDÓ ÖR\\C\ BECSBE IS KÉSZÜL Szurkolók főszerepben Puskás Öcsi ünnepei Nem gyakran akad rá példa, hogy a sportolók csak úgy magukhoz ragadják a mikrofont. Jól teszik, ha a főszereplők csak azzal törődnek, ami a legfőbb dolguk. Nyerni, gólokat lőni, találatot bevinni az ellenfélnek, vagyis versenyezni. Jómagam legutóbb évekkel ezelőtt, a Budapest Sportcsarnokban láttam hasonlót, amikor Temesvári Andrea gondolta úgy, most akkor szólnia kell valamit, de az a gálái „hozzászólás" egészen másról szólt... kifogása volt, az indulat vezérelte. Igazából csak azért jutott eszembe a példa, mert az is tenisz, csak éppen „asztal" nélküli. Ez a mostani viszont éppenséggel a zöld asztal mentén fogalmazódott meg, a múlt héten. Orosházán, ahol olyan emlékezetes estét szerzett a szurkolóknak női válogatottunk. Nyilvánvaló, hogy nem kis feszültséggel lépett asztalhoz válogatottunk, hiszen a román lányoknak elég volt egyetlen mérkőzést megnyerni és a mi döntős álmaink már szerte is foszlottak. Mégis sikerült a bravúr, a lelkes közönség töretlen buzdítása közepette. No ekkor érezte úgy Bátorfi Csilla, hogy most szóllani kell! Nem voltak ezek olyan nagy szavak, csak éppen szívből jövőek, tehát őszinték és tudtul adták, hogy a lányoknak, egy-egy sikeres kontracsata, szellemes pörgetés, vagy éppen visszaadhatatlan széna után legbelül nagyon hallották a nézőtér támogatását. Egy hétszeres Európa-bajnoknak is fontos volt, hogy megossza örömét a szurkolókkal és letegye voksát az orosházi nézők előtt: megérdemlik, hogy a döntő is itt legyen, mert részük van abban, hogy finalisták. Kivált, hogy közismert, nagy ping-pong- szerető a város és mifelénk amúgy sem minden nap jut kontinensrangú esemény. Bátorfi Csilla remélhetőleg csak megkönnyítette a nemzeti szövetség vezetőinek dolgát. Merjük mondani máris, szeretnénk hasonló siker közeli részesei lenni, mint két éve a gödöllői csarnokban szurkolók■ FA. A világ egyik legismertebb magyarja Münchenben a minap vette át az évszázad legjobb nemzeti bajnoki góllövő futballistájának járó elismerést és máris újabb ünnepekre készül. Azt ugyan minden kisgyerek tudja (ha tudja?), hogy a Száguldó őrnagy április 2-án született és közeleg a hetvenedik. Lesz is óriási gála az MLSZ szervezésében a Budapest Kongresszusi Központban azon az estén, amelynek fényéről csak annyit: elfogadta a meghívást Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke és Joeao Havelange, a FIFA. valamint Lennar Johansson, az európai szövetség elnöke is. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy közben lesz még egy jelenése Bécsben is a Kispest és a Real Madrid egykori csillagának. Igaz. ez inkább megemlékezés, mint sem ünneplés. 1957 márciusában alakult meg ugyanis Bécsben a menekült magyarok sportszövetsége és ebből az alkalomból az osztrák fővárosban emléktáblát leplez le Puskás Ferenc. Az emléknapokat május 20—24-e között rendezik Bécsben.
