Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

1997. január 24., péntek Heti gazdasáG 7 Kertünk, portánk, gazdaságunk Fásmetszés a gyümölcsfákon A gyümölcstermő növények metszéséhez elen­gedhetetlen a termőfák morfológiai, alaktani ismerete. Az almagyümölcsűek, a csonthéjasok, a bogyó­sok és a héjasok metszésének mértéke, módja, időpontja különböző, mert a gyümölcstermő növé­nyek hajtásrendszere más és más. Akkor metszhe­tünk tudatosan, ha ismerjük a korona részeit, a rügyeket, a vesszőket, s a termőrészeket. Ezek lehetnek termővesszők és termőgallyak. A fásmet­szés a legtöbb fajnál elterjedt, végezhetjük télen, fagymentes időben, ezek az almagyümölcsűek. A csonthéjasokat tavasszal ajánlatos metszeni. A vesszőt mindig rügy felett metsszük vissza. Fejlett hajtórügyre való metszés esetén erős hajtásokat ka­punk, míg ha fejletlen hajtórügyre metszünk, gyenge hajtásnövekedést érünk el. A metszőlapnak a rügy tövétől lefelé —30 fokos szögben kell lejtenie. Így tudjuk csak elérni a gyors forradást, s elkerülni a seb beszáradását. A rügy feletti jó metszlap készítésére különösen alakító metszéskor kell ügyelni. A rügyhöz, amelyre a vesszőt visszametsszük, mindig alulról és ellenkező oldalról helyezzük a metszőollót, és a megmaradó vesszőn nem keletkeznek hajszálrepe­dések. Ezek a hajszálrepedések, különböző mecha­nikai igénybevételek esetén az előretörő hajtások lehasadását eredményezhetik. Metszéskor a következő hibák fordulhatnak elő: a metszlap túl magas, túl mély, a metszlap túl hosszú. A gyümölcsfák vesszőit ízközre nem ajánlatos metszeni, mert a rügy feletti csonk beszárad. Tusjak Jánosné Termővesszők — a: dárda; b: sima termőnyárs; c: tövises termőnyárs; d: bokrétás termőnyárs; e: teljes termővessző; f: hosszú vessző Támogatások, adóvisszaigénylések — szigorodtak a szabályok Piaci körkép — Békéscsaba Drágult az uborka, a karfiol Ahogyan az évnek ebben az időszakában lenni szokott, lanyha a piaci forgalom, az árak emelkednek, a kínálat le­szűkül. Természetesen tapasz­talható ez a megyeszékhely pi­acán is ezekben a hetekben. Ezen a héten két termék ára lódult meg alaposan: a karfiol — ami korábban egy időre el­tűnt a piacról — most kilón­ként 290 forint, az uborkát pe­dig 500-ért mérik! Lássuk a fontosabb áruféle­ségek árát ezen a héten: a bur­gonya 25-30 Ft/kg, a vörös­hagyma 40-60 Ft/kg, a fok­hagyma 300-320 Ft/kg, a zöld­hagyma csomója 40 Ft, a lila­hagyma kilója 70 Ft. A fejes káposztát kilónként 30 forin­tért mérik, a lilakáposzta 80 Ft/ kg, a savanyú káposzta 100 Ft/ kg, a karalábé darabja 25 Ft, a sárgarépa és a petrezselyem­gyökér 70-90 Ft/kg, a zeller darabja 50 Ft, a cékla 70 Ft/kg, a hónapos retek csomója 40 Ft, a paradicsom 400 Ft/kg, a fehér paprika darabja 20-70 Ft, a zöld, hegyes 20-40 Ft/db, a szép nagy pritaminpaprika darabja pedig 120-150 Ft. Egy fej salátáért 50-70 forintot kér­nek, a termesztett gomba kiló­ja 260-280 Ft. A gyümölcspiacon az alma most 50-90 Ft/kg, a körte ke­vés és drága: 120-160 Ft/kg, a banán 180 Ft/kg, a narancs 170 Ft/kg a legtöbb árusnál, a mandarin kilója 200-270 Ft. Van ananász, darabja 250-400 Ft, a szőlő kilója 500 Ft, a tojás darabja 13-17 Ft. T. I. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott volt a piac, nem volt draszti­kus elmozdulás, a kukorica- és búzapiacon tovább estek az árak. Legerősebben az ó búza határidőkben. A takarmánybúzában inkább vevők voltak. Minden gabonaárat ver a márciusi jegyzésű árpa, hetek óta stabilan, 31 ezer körül kötik az üzleteket. A napraforgó minden őszi határideje lefelé folytatja útját. A sertéspiac tovább pang, azonnali EU vs. I-et 190 forinton vették volna. AZ ADÓZÓ NYILATKOZIK: VAN-E TARTOZÁSA Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t Vételi Eladási ajánlati ársáv Üzletkötés Az 1997. január 1-jétől hatályban lévő adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján szigorodott a támogatások, adóvissza­igénylések, adóvisszatérítések kiutalásának szabálya. Az új nyomtatványok nyilatkozattal egészülnek ki. A nyilatkoza­ton az igénylő (adózó) nyilatkozik arról, hogy a költségvetési támo­gatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor a nyilatko­zat időpontjában más adóhatóságoknál vagy a társadalombiztosítási szervnél van-e esedékessé vált tartozása és az milyen összegű. Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető támo­gatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, valamint az adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóságok, a társadalombizto­sítás megkeresés összegéig visszatarthatja. Az adóhivatal 1997. január 20. után a támogatási igényeket kizárólag az alábbi nyomtatványokon fogadja el: 9711 — igénylőlap és bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igénylése a nem egyéni vállalkozó magánszemé­lyek részére, 9733 — igénylőlap az államháztartással szembeni egyes juttatá­sok igényléséhez, 9717 — átvezetési kérelem és az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés visszautalása. Egyes élelmiszerek fogyasztói árai Március 19 590 19 200—19 600 (Október 19 650 19 250—20 000 Étkezési búza Ft/t Március 29 160 29 150—29 550 Július 21 700 21 300—21 700 Takarmánybúza Ft/t Március 27 100 26 700—26 900 Takarmányárpa Ft/t Március 30 970 30 600—30 970 Napraforgó Ft/t Október 42 500 EU vágósertés I., Ft/kg Február - 196—197 EU vágósertés II., Ft/kg Február 195 191—192 19 510—19 800 19 510-19 600 19 650—20 000 19 650—20 000 29 150—29 550 29 150—29 550 22 100 30 970—31 370 30 970 42 800—43 000 198—199 1996 BÁT-tó'zsdetag Termékek 1994. 1995. dec. dec. júl. szept. okt. dec. 1 kg sertéscomb 532 599 505 626 631 611 A Magyar ÍNemzeti Bank valutaárfolyamai 1 kg sertésoldalas 1 kg bontott csirke I kg sertészsír II napraforgó étolaj 396 270 154 144 471 305 200 185 397 336 151 198 494 383 177 199 495 391 184 211 488 404 185 január 16. január23. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 1 egységre, forintban 1 kg norm, kristálycukor 85 96 104 110 112 113 Angol font 277,5 272,3 275,0 277,71 1 kg fehér kenyér 58 73 87 90 92 94 Görög drachma (100) 66,5 65,0 65,7 66,39 1 kg házi jeli. kenyér 64 78 93 96 98 100 Német márka 103,9 102,0 103,1 104,17 1 kg rizs 69 143 148 151 152 152 Olasz líra (1000) 106,7 104.6 105,7 106,79 11 tej (2,8%) 47 58 63 64 65 67 Osztrák schilling 14,7 14,5 14,6 14,81 10 db tojás 129 126 111 143 152 153 Svájci frank 120,3 117,0 118,3 119,58 10 dkg Omnia kávé 175 182 186 187 187 188 Svéd korona 23,7 23,2 23,5 23,77 USA-dollár 165,1 167,4 169,0 170,63 (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal —- a KSH területi igazgatóságainak szakemberei által felírt árak havi átlaga.) ECU (Közös Piac) 202,0 198,4 200,4 202,52 Szám — Beszéd A megyében 1996január—szep­temberében összesen 544 sze- mélysérüléses közúti közlekedé­si baleset történt, tizenhéttel, 3%- kal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Szomorú tény, hogy a balesetek közül 34 halállal, 238 súlyos sérüléssel végződött; ami ugyan hárommal, illetve kettővel kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A balese­tek egyötödét, összesen 110-et ittas állapotban okozták, ami 23,6%-kal, huszoneggyel több volt, mint az előző év január— szeptemberében. Úgy tűnik te­hát, hogy az ellenőrző szervek e téren továbbra sem tudtak ered­ményeket elérni, s Békés megye e szempontból augusztusig a legrosszabb helyet foglalta el a megyék között. Az előző év azonos idő­szakában a legtöbb baleset (84) júniusban fordult elő, az ezt Közüti közlekedési balesetek 1996-ban Békés megyében követő három hónapban csök­tott. A meghaltak száma meg­tassága miatt következett be, június 10 29 45 84 9 kent. Ezzel szemben az idén jú­egyezett a halálos baleseteké­azaz 138 személy — az előző év július 1 32 38 71 13 niusban 72 baleset történt, ezt vei, 275 személy pedig súlyosan január­-szeptemberinél 10,4%­augusztus 2 36 34 72 14 júliusban 83, augusztusban 97, megsérült. A személysérülések kai több — azért szenvedett bal­szeptember 3 24 35 62 8 szeptemberben 86 követte. A egyötöde a balesetet okozók it­esetet, mert az okozó ittas volt. október 12 58 42 112 30 legtöbb ittasan okozott baleset november 5 28 25 58 8 augusztusban fordult elő, 26, Közúti közlekedési balesetek december 4 18 39 61 11 míg az előző év augusztusában A balesetek száma év 58 344 390 792 138 csak 14. Időszak Halálos Súlyos Könnyű Összesen Ebből: 1996. 1996-ban a halálos balesetek baleset sérüléses sérüléses ittas állapotban január 1 20 17 38 4 fele, az ittasan okozottak 57%-a baleset baleset előidézett február 1 14 15 30 8 a harmadik negyedévben követ­1990 89 447 590 1126 189 március 4 14 14 32 9 kezett be, míg az előző évben 1991 72 421 506 999 216 április 5 24 23 52 9 csak 16 és 39%-a. Az első félév 1992 71 407 528 1006 234 május 5 25 24 54 7 kedvezőnek induló tendenciája 1993 45 331 399 775 121 június 1 31 40 72 10 tehát a harmadik negyedévben 1994 .51 363 454 868 153 július ~ 7 35 41 83 18 megtört, s igen kedvezőtlen köz­1995. augusztus 8 36 53 97 26 lekedési helyzet alakult ki. január 2 22 22 46 8 szeptember 2 39 45 86 19 A közúti balesetek során bal­február 5 22 21 48 10 Az 1996.1­-III. negyedév az előző ev azonos időszakának %-aban esetet szenvedett személyek március 4 33 31 68 9 91,9 99,2 95,8 97,0 123,6 száma 694 fő volt, egy balesetre ánrilis 7 16 15 38 6 (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósag tehát átlagosan 1,28 személy ju­upl 11 1 o május 3 26 43 72 12 —Tájékoztató 1996.1—III. negyedévről.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom