Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18-19 / 15. szám
MS MEGYEI HOW AH ÉT TÉMÁJA 1997. január 18-19., szombat-vasárnap Mai autósfajták: kapukerülő, pályaválasztó és díjcsökkentést remélő „Ha rámegyek az M5-ősre, rámegy a gatyám is” Olyan ez, mint egy szép karácsonyi ajándék, amely azonban elérhetetlen, kívül van az ablakon — fogalmaz egy békéscsabai // autós Lajosmizse határában. O (is) az 50-es utat választja az M5-ös autópálya helyett, nem hajlandó ugyanis 850 forintot fizetni odafelé és ugyanennyit vissza. Azt mondja, idődben lehet, hogy nyerne fél órát, de ez egyáltalán nincs arányban a díjjal. Csak akkor gondolkodna el azon, hogy merről érje el Budapestet, ha legalább felére csökkentenék az autópályadíjat. Az 50-es út mel lett fekvő települések polgármesterei és lakói nem nyugodnak bele, hogy életükben jelentős változás történt. Járműsorok hömpölyögnek át, zajjal, környezetszennyezéssel, fokozottabb balesetveszéllyel, az út romlásával jár ez együtt, és még nincs is itt a közlekedési főszezon. Az 50-es út Lajosmizse „szívén” megy keresztül, így talán nem véletlen, hogy ezen település polgármestere állt a „szervezkedés” élére. — Bár nem nekünk kellene lépni, de ölbe tett kézzel sem szemlélhetjük a fejleményeket — szögezi le Zsigó Viktor, a város első embere. — A közlekedési tárca elmulasztotta az előzetes hatásvizsgálatot, hogy a környéket miként érinti az autópálya megépítése és főként díjasítása. Mert nem arról szól a történet, hogy mi elleneznénk az autópályát, sőt üdvözöljük, de a díja olyan, hogy a magyar átlagpolgár nem képes megfizetni, így az 50-es utat választják. Az M5-ÖS biztonságosabb, kényelmesebb, gyorsabb és energiatakarékosabb, de a fizetendő összeget felére kellene csökkenteni, hogy odamenjenek az autósok. Számomra először meghökkentőnek tűnt, hogy a Békés megyeieket is ennyire érdekli a dolog, de ha belegondolok, hasonló a helyzetük, mert BékésAz 50-es út „kanyarhatása ’’Lajosmizse előtt, az autópálya helyett bői is jelentős forgalom irányul a fővárosba. A polgármester nem kíván hősként, mártírként vagy egy csata kapitányaként feltűnni. Az autópálya kezelőjére,, az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-re (AKA Rt) is csak egy picit haragszik. Ok nyerték meg a kormány pályázatát 1994-ben az autópálya megépítésére, annak finanszírozására, működtetésére és fenntartására. Ennek megfelelően például a pályadíj kialakításában teljhatalommal rendelkeznek. — Sokan jönnek azzal, hogy az autóútnál és az autópálya korábban épült szakaszánál kint voltak a táblák: „Az önök pénzéből, önöknek épül”—említi Zsigó Viktor. — Vagyis a szakasz 80 százalékát az állam építtette az adófizetők pénzéből. Az AKA-rész — ahol például a műtárgyak, a földmunkák, az alapok már régebben elkészülAz autópálya újhartyáni főkapuinál túlzás lenne élénk forgalomról beszélni fotó: kovács Erzsébet tek — 28 kilométert tesz ki. Ezt „összeszorított foggal”, állami beruházásként kellett volna kipréselni. Ehelyett 35 évre szóló koncessziós szerződést kötöttek. Az állam a legjobb adós, tehát legolcsóbban tud hitelhez jutni. Emellett társadalmi igényt kellene kielégítenie, például a legolcsóbb megoldás keresésével. Ez korántsem a koncesszió, mely állami garanciavállalással válik hitelképessé. Ha az AKA bevételei nem realizálódnak, fizethet az állam, nem nehéz kitalálni. hogy miből. Elhangzott már 10 és 18 év is a befektetés megtérülésére, de utána mégiscsak extraprofitra tesz szert a koncessziós társaság, mert egy vállalkozásnak ez a célja. Visszatérünk a forgalomhoz, bár a polgármester nem úgy számol, hogy egy jármű egyenlő egy járművel. Tapasztalata szerint az idősebb és nagyobb teherautók, valamint a keleti típusú járművek döntő többsége az 50- es utat választja. Éppen azok, melyek a legtöbb kárt okozzák. Felvetjük az Örkényi útsüllyedést, melyet azonban az időjárás rovására írtak az illetékesek. — Az időjárás hatására lehet, hogy nyárra elsüllyed az egész 50-es út—válaszol a polgármester. —Olyan nyomvályúk alakulhatnak ki, hogy „sínautókként” haladhatnak majd a járművek. Kicsit komolyabban: minden utat terveztek valamilyen forgalomra. Az 50-es utat a ’60-as években az akkori forgalomra. Minden szekérre lehet még tenni egy-egy szalmaszálat, vagyis ha a régebbihez képest csak 10—15 százalékkal nőne itt a forgalom, befognánk a szánkat. És hogy milyen lépéseket várnak itt? A díjcsökkentés mellett szeretnék elérni, hogy településelkerülő útszakaszok épüljenek, forgalomirányító és -lassító csomópontokat alakítsanak ki. Eddig csupán annyi valósult meg, hogy 22.00— 06.00 óra között 40 km/órás sebességkorlátozást vezettek be. A környék polgármesterei egyébként január 21-én találkoznak, és döntenek lépéseikről. A blokádnak, azaz az 50-es út eltorlaszolásának lehetőségét is megvitatják. A lajosmizsei polgármester szerint nem színházat és szórakoztató show-t akarnak ezzel, a demonstráció a végső megoldás a politikai nyomás gyakorlására. Szóba hozzuk, hogy állítólag a 4-es út menti települések lakói tűrőképesebbek, mert jóval nagyobb forgalom mellett sem lázadoznak. A polgármester elmosolyodik, és arról beszél: töhh ottani kollé.páia hívta fel Zsigó Viktor: A pályadijat a felére kellene csökkenteni, és akkor jóval kevesebben választanák az 50-est hogy részt venne a 21-ei tanácskozáson. Közben befut dr. Harmath László, az AKA Rt. vezérigazgató-helyettese. Először természetesen a díjról kérdezzük, hiszen korábban a jelenleginél kétharmaddal kisebb összegek láttak napvilágot. — Ez 1993-ban volt, azóta követnünk kellett az inflációt, és megtörtént az áfával való felszorzás is — ecseteli. — Díj- csökkentést nem tervezünk, de a kedvezményes rendszereket szeretnénk jobban az igényekhez alakítani. A díj persze változhat felfelé is. A koncessziós szerződés szerint az AKA Rt. kétszer módosíthat árat évente, és nem is titkolják: az alapdíj minden bizonnyal követni fogja az inflációt. Harmath László forgalmi statisztikáikat is ismerteti: — Az autópályát naponta 8500jármű veszi igénybe, ebből 2500 tehergépjármű. Az 50-es főutat naponta mintegy 8000jármű használja, az ottani forgalomnövekedés nem haladja meg a 20—30 százalékot. Az autópályát igénybe vevő járművek 75 százaléka magyar, 25 százaléka külföldi illetőségű. Csalódás viszont, hogy a helyi lakosok a kedvezmények ellenére a vártnál kisebb mértékben mennek az M5-ösre. A vezérigazgató-helyettes arra is kitér, hogy az autópályát használók aránya már megközelíti az európai átlagot, a 60 százalékot. Ha például felére csökkentenék a díjat, szerinte akkor sem nőne jelentősen az M5- ösön a forgalom. Ugyanakkor, ha a hitelvisszafizetéssel gondjaik támadnának, megállna a fejlődés, nem épülhetne meg a Kecskemét-elkerülő, a kiskunfélegyházi és a szegedi szakasz. Az AKA Rt. flottakedvezményét eddig több, mint 50 vállalat vette igénybe — köztük a Coca- Cola, a Volánbusz, a Hunga- rocamion —, és naponta négy-öt megkeresés érkezik hozzájuk. A koncessziós társaság tárgyal a Nagybani Piac Rt.-vel is, hogy könnyítsék az M5-ös használatát a nagybanin árusító kistermelők számára. Ezenkívül gyakori úthasználói kártyát mindenki igényelhet, minden járműtípusra. Az áfás számlát kérőknek eddig egy borítékot adtak, melyet díjmentesen feladva—benne a nyugtával—kaphatták meg postán a számlát. (A legfrissebb információk szerint már az autópályakapuknál is adnak áfás számlát — a szerk.) Az elkerülő útszakaszokkal kapcsolatban Harmath László kifejti: Magyarországon rengeteg település vár ilyenre. A koncessziós szerződésnek van egy olyan pontja, hogy a környéken útberuházás nem indulhat, de elképzelhető, hogy nem tiltakoznának, ha mégis sor kerülne erre. És hogy mit mondanak az 50- es utat választók? „Flottakedvezmény? Mi van, már hajóDr. Harmath László: Az autópályát használók aránya már most is megközelíti az európaiátlagot zunk is?” „Az Ml-es autópálya a kimenő forgalmat bonyolítja le, az M5-ÖS viszont belső forgalmi út, tehát nem vethetők össze. Ha hatvanszor igénybe veszem az autópályát, kapok öt százalék kedvezményt. Nevetséges. Szlovákiában és Csehországban is megoldották már matricákkal. Ha nálunk is elkérnének 3—4000 forintot egész évre, azt a többség kifizetné. így viszont ha rámegyek az M5- ösre, rámegy a gatyám is. Az M5-ÖS újhartyáni főkapuinál nincs hosszú várakozási idő. Részben a gyors ügyintézés miatt — áfás számlát ekkor még nem adtak itt ki —, részben, mert nincs is túl nagy forgalom. A bódékban ülő hölgyek sorolják be a négy kategória valamelyikébe a járműveket, a teljes díj 850—3400 forint közötti egyszeri használatkor. Mi a 4-es út mellett döntünk visszafelé Békéscsabára, mert ez is egy lehetőség. Szóval, autósok, melyiket a három közül? Tessék választani. Nyemcsok László Pályadíjak és gépjármű-kategóriák Ócsa Ujhartyán északi ág Ujhartyán fó' (A Békés megyéből Ujhartyán déli ágak Örkény Gépjármű-osztály ózó rendszer Kat. 1. Könnyű gépkocsik, melyeknek tengelytávolsága 3,1 méternél kisebb Kát. 2 Könnyű gépkocsik, melyeknek tengelytávolsága 3,1 méternél nagyobb Kát. 3 Nehéz gépkocsik, melyeknek legalább egy tengelyén kettős kerék van, két vagy három tengely Kát. 4 Nehéz gépkocsik, kettős kerék, több, mint három tengely Kat. 1 Kát. 2 Kát. 3 Kat.4 180 210 310 720 370 410 630 1480 850 940 1450 3400 apestre utazóknak ez a mérvadó.) 420 470 730 1680 280 320 480 1120
