Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-17 / 14. szám
6 Heti gazdasáG 1997. január 17., péntek Termő citromfa. (1) Nem mindennapi gyümölcsfával büszkélkedhet Uhrin Jánosék családja Medgyesegyházán, ugyanis egy közel 20 éves citromfa díszíti a házat. De nem csak, hogy ékessége a lakásnak, hanem egész évben folyamatosan terem. Jelenleg is több virág, valamint 30—35 db egészséges gyümölcs van rajta. Mint azt a gazdaasszony elmondta, korábban kipusztulás fenyegette a fácskát, amelyet kidobtak és főként az ő kitartó gondoskodásának köszönhető, hogy újraéledt és az elmúlt években termőre fordult. Nyáron kiviszik a napfényre, télen pedig — bár trópusi növény—, de a hidegebb folyosói klímát kedveli FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A „tejút” első állomásán Kondoroson (Folytatás az 5. oldalról) környezet nem javul, azaz nem történik meg a felvásárlási ár emelése, előfordulhat, hogy csökkentenünk kell a tehenek számát. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tehenészeti telepünk 1983-ban épült, tehát szükség lenne felújításra, a technológia javítására is. —Az árbevételt mennyire lehet egyéb tevékenységekből kiegészíteni? — Állományunk mentes minden betegségtől, és ennek is köszönhető, hogy a felnevelési veszteségünk alacsony. A többletet —főként a vemhes üszőkre gondolok — például Németországban, Görögországban, Brazíliában értékesítjük. A „selejt teheneket” nehéz eladni elfogadható áron, a bikaborjuk értékesítése pedig egyenesen veszteséges, nem fedezi az előállítás költségeit. — A tejhozam növelése mellett milyen területen próbálnak előrelépni 97-ben? — A takarmánynövények termesztését kondorosi vállalkozókkal oldjuk meg — így 85 dolgozónk mellett 40 főnek tudunk még munkát adni —, de a betakarításban igyekszünk fejleszteni. Vásároltunk egy korszerű silózó gépet és a lucemabetakarításhoz is szeretnénk gépeket venni. Mindez azonban csak hitelek felvételével lehetséges. A hiteleknél maradva, a tehenészetet 1992- ben reorganizációs hitelből vásárolta meg a Fríz-Tej, és a hitel 2000 végén jár le. Ugyancsak hitelt kell felvennünk a növénytermesztési munkákhoz is. — Mezőgazdaságunk egyik jellemzője, hogy valamiből mindig túltermelés vagy hiány van. Tejfronton ön mire számít 1997- hen? — Szerintem lesz elegendő tej. Természetesen az ágazat sajátosságait figyelembe kell venni, hiszen más a tejhozam a nyári zöldetetésnél, és más a téli takarmányozásnál. Nyemcsok László Akik nem sajnálják a pénzt a fejlesztésre A Plastolusnál nem játék a „Ki nevet a végén?” A szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet 51 dolgozót foglalkoztat, a cég tavalyi árbevétele megközelíti a százmillió forintot. Egy ilyen kisszövetkezet miképpen alkalmazkodik a mostani gazdasági környezethez, milyen termelési stratégiát követ? — többek között erról beszélgettünkSzklenár Pál elnökkel. — Cégünk jogutódja annak a szolgáltató szövetkezetnek, amelyet fodrászok alapítottak 1951- ben Szarvason. Később a szövetkezet az árutermelés—dobozkészítés, játékgyártás — felé fordult. Többek között itt Szarvason készült a népszerű „Lóverseny játék” és a Ki nevet a végén. Ä nyolcvanas évek közepén az öltöztetett alvósbabák előállításával bővült a kínálat. Akkoriban még monopol cégek uralták a játékpiacot, jól kiépített kapcsolatokkal. Megalapozott munkával nem jelentett gondot a belföldi értékesítés — mondotta elöljáróban Szklenár Pál, aki a ’80-as évek közepére úgy emlékszik, mint a cég aranykorára. — Az említetteken kívül PVC hulladékfeldolgozással, vákuumformázással, papírfeldolgozással, szitanyomással, nagyfrekvenciás hegesztéssel és PVC labdagyártással foglalkoztunk. A szövetkezet mintegy háromszáz embernek biztosított közvetlenül vagy közvetve munkát. Éves termelési árbevételünk elérte a 200-220 millió forintot. A ’80-as évek végén egyre több külföldi cég jelentkezett a hazai játékpiacon. A termelés és forgalmazás területén egyaránt erősödött a konkurenciaharc. ’92-ben a szövetkezeti törvény újabb kihívás elé állította a cégvezetést. Ötvennégyen döntöttek úgy, hogy kiválnak a szövetkezetből, amelynek vagyona egynegyedét kapták meg. 1992. szeptember 15-én új típusú szövetkezeti formává alakult a Plastolus. Elnökké Szklenár Pált választották. A vezetésnek első dolga volt, hogy számba vegye, miképpen lehet ésszerűsíteni a tevékenységet. A legsürgetőbbnek a pénzügyi helyzet stabilizálását tartották. — Fontos lépés volt a termelési rend és az üzemi élet átalakítása oly módon, hogy a megváltozott szervezetben mindenki számára megtaláljuk a megfelelő helyet. A termelést központosítottuk a Kossuth utcai telephelyre. A stabilizációt szolgálta, hogy igyekeztünk a szállító- partnereinkkel a legelőnyösebb szerződéseket kötni: minél kedvezőbb összegre, minél későbbi fizetési határidővel. — A közelmúltban korszerű francia gyártmányú berendezést vásároltak. Úgy hírlik ez az utóbbi évek legnagyobb beruházása a szövetkezet életében. —Valóban. Összesen 8,5 millió forintot költöttünk erre a fejlesztésre. A síkstancoló berendezés a papírfeldolgozó tevékenységünket teszi gazdaságosabbá, ugyanakkor a német bérmunkában végzett PVC-fólia szabászatánál is jól használható. A vásárlást megelőzően egy svájci üzemben néztük meg a gép egyik típusát. A tárgyaláskor a francia fél igen kedvező ajánlattal állt elő. Jelentős árkedvezményt adott, továbbá több évre való tartalék alkatrészt a géphez. Feltételként azt szabta, hogy a berendezés Magyarországon referenciagépként dolgozzon. — Elnök úr! A következő néhány évben milyen termelési, fejlesztési stratégiát követnek? — Mindenekelőtt a papírfeldolgozás területét kívánjuk erősíteni. Ma a bevételünk 60 százalékát ez a tevékenység adja. Az új géppel ez az arány tovább növelhető. A szövetkezet német bérmunkát is végez. Német üzleti partnereink nemrég személyesen is jártak az üzemben, és nem titkolták, nagyra becsülik a közelmúltban végrehajtott gépi beruházást. A személyes tárgyalásokon megerősítették, hosszú távon számíthatunk a megrendeléseikre. A minőségre a jövőben is nagy figyelmet fordítunk. S lehet, hogy túlzásnak hangzik, hogy egy ilyen kis cég az ISO szabványon töri a fejét, de sok olyan partnerünk van, amelyik az ISO szerint dolgozik. Márpedig beszállítónak lenni ilyen körülmények között nagyon nehéz. A stratégiánk fontos része, hogy a továbbiakban is pénzügyi függetlenségünket megőrizve, hitelfelvétel nélkül működjünk, s ugyancsak célunk, hogy az itt dolgozók megtalálják a számításukat. Ami korántsem ad megnyugvásra okot, hogy napirenden az új szövetkezeti törvény, amely az előzetes hírek szerint újabb szervezeti változásokat eredményezhet. Úgy látom, ma a munkatársakban közös az akarat arra, hogy egyben kell tartani a szövetkezetét. Ennek a gazdasági egységnek együtt kell maradnia, mert ez adja meg annak a lehetőségét, hogy boldogulni tudjon ez a kollektíva. Csath Róza Az ÓNIX típusú síkstancoló gép megvétele az utóbbi évek legnagyobb beruházása volt a Plastolusnál fotó: lehoczky Péter HAVONTA FIZETENDŐ JÁRULÉKOK ALAPJA, MÉRTÉKE 1997. JANUÁR 1-JÉTŐL A 39% tb-járulék A 6%-os nyugdijjárulék A 4%-os egészségbiztosítási járulék A 10% baleseti járulék Eü-hozzá- járulás havi 1800 Ft/fő alapja értékhatára alapja értékhatára alapja értékhatára alapja értékhatára MunkaviLegalább heti 36 órai adóköteles _ adóköteles felső: napi adóköteles felső: napi ' _ _ igen szonyban álló. munkavégzésre létesí jövedelem jövedelem 3300 Ft jövedelem 3300 Ft biztosításra tett joqviszonv alapján kötelezett megHeti 36 óra felett léteadóköteles — adóköteles felső:- _ _ nem bízott, besített további jogjövedelem jövedelem együttesen dolgozó. viszony alapján 3300 Ft vállalkozás jellegű tévéNyugdíj melletti adóköteles- '_ _ igen kenység munkavégzés jövedelem Társas vállalszemélyes alsó: a megszemélyes alsó: a meg előszemélyes alsó: a megelőző _ igen. kozás tagja közreműködés előző hópap közreműködés zo hónap első közreműködés hónap első napkivéve. alapján kioszelső napján alapján kiosznapján érvényes alapján kioszján érvényes miha más tott jövedelem érvényes tott jövedelem minimálbér; feltott jövedelem nimálbér; felső: fizeti minimálbér ső: napi 3300 Ft napi 3300 Ft utána Társas■_ _ személyes igen vállalkozás közreműkönyugdíjas dés alapján tagja kiosztott jövedelem Egyéni 1996-ban alsó: a meg1996-ban elért alsó: a megelő1996-ban alsó: megelő_ _ igen, vállalkozó elért adóköelőző hónap adóköteles jőve- ző hónap első elért ző hónap első kivéve, teles jőveelső napján delem 1/12-ed napján érvényes adóköteles napján érvéha más delem 1/12-ed érvényes része minimálbér jövedelem nyes minimálfizeti része minimálbér felső: havi 1/12-ed bér; felső: havi utána 99 000 Ft része 99 000 Ft Nyugdíjas_ _ _ _ 1996-ban elért felső: igen egyéni adóköteles havi vállalkozó jövedelem 99 000 1/12-ed része** Ft Kezdő megelőző hómegelőző hóTV megelőző hó_ _ igen, kiegyent nap első napnap első napnap első napvéve, ha vállalkozó ján érvényes ján érvényes ján érvényes más fizeti minimálbér minimálbér minimálbér utána Nyugdíjas __ . _ _ 14 500 Ft igen kezdő egyéni vállalkozó (Forrás:HVG Társadalombiztosítási különszám 1997-re) Aktuális Őstermelő az, aki a saját gazdaságában maga termel Az idén január elsejétől a mezőgazdasági kistermelőknek őstermelői igazolványt kell kiváltaniuk. A Magyar Agrárkamara (MÁK) a gazdajegyzői hálózatán keresztül segíti az őstermelőt ehhez a dokumentumhoz. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkotta meg az őstermelői kategóriát: eszerint az olyan magánszemélyek, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, nem váltották ki az egyéni vállalkozási igazolványukat, 16 évüket betöltötték és saját gazdaságukban növény- termesztéssel, állattenyésztéssel, kertészeti termékek előállításával, vagy erdei, mezei melléktermékek gyűjtésével foglalkoznak, őstermelőnek számítanak. A besorolás szerint minden magánszemély, aki a családi szükségleten felül értékesítésre is termel mezőgazdasági terméket, az ebbe a körbe tartozik, s valójában mindegy, hogy fő- vagy mellékfoglalkozásként űzi ezt a tevékenységet. Miként az is, hogy mekkora birtokkal és árbevétellel rendelkezik az illető. Akár 100 hektáros földtulajdonnal és 20 millió forintos árbevétellel is lehet valaki őstermelő. Az őstermelői igazolvánnyal a termelő a piacon, a közterületen vagy a felvásárlónál azt igazolja, hogy a saját gazdaságában maga állította elő felkínált termékét. A magánszemélyek köréből az egyéni vállalkozókon túl csak az őstermelők vehetik igénybe a különböző mezőgazdasági támogatásokat és a 100 ezer forint adókedvezményt. Ez utóbbi csak akkor vehető igénybe, ha a termelő bevétele meghaladja az évi 250 ezer forintot (eddig az összeghatárig ugyanis nem kell adót bevallani és fizetni). Ha az őstermelő árbevétele 3 millió forint alatt marad éves szinten, akkor — ebben az esetben kistermelőnek minősül már a termelő — alkalmazhatja az átállási költségátalányt, vagy választhatja az átalányadózást, ami egy igen egyszerű adózási forma. Ez esetben ugyanis nem kell a költségekről tételesen elszámolni. Viszont egy minimális adót akkor is fizetni kell, ha sikeres volt az, ha nem. A termelőnek a lakóhely szerinti gazdajegyzőhöz kell bejelentkeznie (jelenleg 535 gazdajegyző áll alkalmazásban a megyei, területi agrárkamaráknál), s nem szükséges mást magával vinni, mint a személyi igazolványt és az adókártyát. Az őstermelői igazolvány kitöltésében a gazdajegyzők segítenek. Az igazolványt az idén év végéig válthatják ki, de azért, hogy a felvásárlónak ne kelljen személyi jövedelemadó-előleget levonnia (ez 4 illetve 12 százalék lehet), a félév végéig haladékot kapnak a gazdák az adólevonásra. Vagyis az őstermelő igazolvány nélkül csak az első félévben adhatja le a terméket úgy, hogy ne vonjanak személyi jövedelemadóelőleget. Az igazolvány három évre szól, de a második és a harmadik évben március 20- áig meg kell hosszabbítani, hitelesíteni a gazdajegyzőnél. A társadalombiztosítást illetően új szabályok lépnek érvénybe. Míg tavaly a kistermelők is tb-kötelezettek voltak, ám idén ez megszűnik. Tb-fizetési kötelezettsége csak annak lesz, aki főfoglalkozásban ős- vagy kistermelő és máshol nincs biztosítási kötelezettsége. Ebben az esetben a termelőnek — ha nyugdíjat szeretne kapni — el kell mennie a nyugdíjbiztosítóhoz és szerződést kell kötnie. A szerződésben állapítják meg, hogy milyen összeg után fizet az illető tb-t (az alsó határ a mindenkori minimálbér, a felső határ 90 ezer forint havonta), amelynek az értéke 35 százalék. A természetbeni egészségügyi ellátást pedig (háziorvost, szakorvosi rendelést) úgy veheti igénybe ingyenesen, ha a jövedelem 11,5 százalékát havonta befizeti (a jövedelem alsó határa szintén a minimálbér), valamint az 1800 forintos havi egészség- ügyi hozzájárulást.
