Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

iBÉKÉS MEGVEIHÍRLAP­IP MEGYEIKÖRKÉP 1997. január 3., péntek íl Q Légúti betegek, (d) A Légúti Allergiás Betegek Békés Megyei Egyesülete folytatja foglalkozásait Gyu­lán a tüdőkórházban. Legkö­zelebb szombaton délelőtt 9 órakor találkoznak mind­azok, akik életmódjukhoz ta­nácsot, segítséget szeretné­nek kérni a szakemberektől. Éj kisgazda-képviselő. Bánk Attila 42 éves debrece­ni ügyvéd, az FKGP eddigi főtitkár-helyettese tölti be a K. Csontos Miklós halálával megüresedett parlamenti he­lyet. Ezt Torgyán József pártelnök jelentette be a kis­gazdafrakció csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Vezetői megbízatások. Dudits Dénes Széchenyi-dí- jas akadémikust bízta meg hároméves időtartamra az MTA Szegedi Biológiai Központjának vezetésével az Akadémia elnöke, miután az előző igazgató mandátu­ma lejárt. A Növénybiológi­ai Intézet élén meghosszab­bították az intézetben ne­gyedszázada dolgozó Dudits Dénes igazgatói megbízatá­sát. A Biofizikai, a Geneti­kai, valamint a Biokémiai In­tézet igazgatói—Ormos Pál, Raskó István és Vígh László — további három évre szóló igazgatói kinevezést kaptak. Autólopás, (t) Békés- csaba-Mezőmegyeren a Kossuth utcából január 1-jén este elloptak egy Volkswa­gen Golf típusú személygép­kocsit. A jármű rendszáma: ETJ-401. Fagyhalál, (t) Batto- nyán egy 36 éves helyi lakost holtan találtak. A férfi — feltehetően ittasan — elesett a ravatalozó előtt, és halálát kihűlés okozta. Arcon lőtte, (t) Gyo- maendrődön tegnap légpus­kával játszott egy 16 és egy 14 éves fiatal. Az idősebb társára fogta a fegyvert, ami véletlenül elsült, és arcon ta­lálta a fiút, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. „AKI NEM KERÜLI A KIS BŰNÖKET, LASSAN NAGYOBBAKBA ESIK.” (Kempis Tamás) A legnagyobb baj a gyújtórendszerrel szokott előfordulni Azok a drága jó sárga angyalok Ebben a zord időben jól jön a segítség — a „sárga angyalok” pedig napi 24 órában állnak a bajbajutottak szolgálatában FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER (Folytatás az 1. oldalról) — A dízeleknél a legnagyobb gond, hogy nagyon sok az öreg dízelautó, ahol már olyan kicsi a kompresszió, hogy nem lehet beindítani. Ez főként az olasz és a francia autókra vonatkozik. Gyakran hibásak az izzító­gyertyák és öregek az akkumu­látorok — mindezekre jobb len­ne a nagy tél előtt gondot fordíta­ni. —Gyakran előforduló hiba a gázolaj ledermedése. Ilyenkor mit lehet tenni? —Semmiképpen sem a gázra lépni, hanem lépésben, csak alapjáraton eljutni az első szer­vizbe, vagy legalább meleg helyre. Ott aztán a szűrők rend­betételével kezdjük a munkát... —Mindez elsősorban a dízel­autókra vonatkozik. Mi a ta­pasztalat a benzines autóknál? —Itt a legnagyobb baj a gyúj­tórendszerrel szokott előfor­dulni. Sok a kontakthiba, a pá- rásodás, elsősorban a Zastavák- nál, Ladáknál, Trabantoknál. Ilyen hibával hiába indítjuk be az autót, előbb-utóbb újra leáll, tehát elkerülhetetlen a gyújtó­rendszer rendbetétele. — Mindez viszonylag könnyen javítható. De mi okoz­hat komoly fejtörést még Önök­nek is? — Természetesen sok olyan hiba van, ami az utcán nem oldha­tó meg. De például ami a téllel összefüggésbe hozható és köny- nyen megelőzhető lenne: a kézi­fék lefagyása. Márpedig sok eset­ben ezen csak a tavasz segíthet... —Mit tudna javasolni még az autótulajdonosoknak ? — Mindenképpen figyelje­nek ezekre a hibalehetőségekre, és ha már baj van, legalább ne próbálják megjavítani az autót. Gyakran fordul elő, hogy elő­ször azt kell rendbe hoznunk, amit a tulajdonos okozott, aztán jön az a pár perces munka, ami eredetileg várt volna ránk. — Tapasztalatuk szerint fel­készültek-e az autósok a télre? — Most már igen, de erre bizony csak az első nagy hideg alkalmával kerítettek sort. Kará­csony előtt nem győztük cserél­ni a fagyállókat. Igaz, idén leg­alább még nem találkoztunk szétfagyott autóval... márpedig a fagy igen csúnya dolgokat tud művelni. Antal Gyöngyi Megcsörrent a telefon (Folytatás az 1. oldalról) pusztaszőlősi lakos, aki 1 évvel ezelőtt költözött a közigazgatá­silag Tótkomlóshoz tartozó kis településre'. — Itt nőttem fel, itt mentem férjhez, második házas­ságom megkötése után ismét ide kerültem. A telefonigényemet Szarvason adtam be, majd beje­lentettem a lakóhelyváltozást. December 12-én pedig bekötöt­ték a szakemberek a vonalamat. Sokat betegeskedünk a férjem­mel, így jó érzés tudni: az orvos elérhetővé vált számunkra is. A család is messze él, könnyebb a kapcsolattartás Tiszaföldvárral, Pakssal, Kunszentmártonnal. „Apuci! Telefonon keres­nek!” — hallatszott a gyerek­hang Mórocz László csanád- apácai polgármester lakásának telefonjából. — A megye legrosszabb helyzetben lévő települése volt a miénk. 3 ezer lakosra 39 vonal jutott, ebből is a többség közüle­ti, ami 8-tól 16 óráig üzemelt. A jelenlegi fejlesztésnek köszön­hetően közel 400-an kaptak vo­nalat. A látványos előrelé­pésnek köszönhetően újabb igénylők is jelentkeztek, akik szintén reménykednek a gyors bekötésben. A szintén csanádapácai Petrus Zoltánéknak eddig nem volt telefonjuk. Karácsony óta azonban már nem a nyilvános fülke előtt kell fagyoskodniuk: — Az én rokonaim Gerendá­son, Orosházán és a környező településeken élnek. A felesé­gemmel ha el akartunk valakit érni, előbb kerékpárra kellett ül­nünk, el kellett mennünk a tele­fonfülkéhez, ott ki kellett várni a sorunkat. Úgy döntöttünk, saját vonalat igénylünk. A szüleim is így határoztak, ők Gerendáson várják a fejlesztést. Holecska Gyula és családja Pusztaföldváron értesült az örömhírről: az ünnepekre meg­szólal az ő lakásukban is a tele­fon. — A Hungarotel képviselői az ősszel jártak nálunk. Azt ígér­ték, 1 éven belül lesz telefonunk. Ehhez képest néhány hét múlva mozgolódást láttunk a faluban, karácsonyra pedig nálunk is be­kötötték a vonalat. Annál is in­kább örülünk a dolognak, mert én gépkocsivezetőként dolgo­zom, mindig úton vagyok, van egy kisgyerek a családban, ha gondolom, tárcsázok és már tu­dom is, mi újság otthon. — Nagyon elégedettek va­gyunk a férjemmel — kezdte mondandóját Makszi József né tótkomlósi nyugdíjas. — Febru­árra ígérték a telefont és az ünne­pekben már használhattuk a ké­szüléket. Elsősorban a Makón élő lányunk győzködött bennün­ket, köttessük be a telefont, hogy elérhetők legyünk. Egyébként most már mi is érezzük, jobb ez így. Ha szükséges, bármikor hívhatjuk majd az orvost is. Egyelőre a telefonos szakembe­rek dolgoznak a térségben, mi hívhatók vagyunk, de még nem hívhatunk. Megnyugtattak ben­nünket, hamarosan mindennel elkészülnek. Kell ennél jobb hír?! Csete Ilona Európa és a fiatalok A karácsonyi ünnepek után ér­kezett meg 18 Békés megyei diák az olaszországi Basili­cata tartományba, ahol a fiata­lokat gazdag programmal vár­ták a vendéglátók. (A tarto­mánnyal Békés megye több éve épített ki kapcsolatot.) A küldöttséget Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés al- elnöke, illetve Markó István, a közgyűlés pénzügyi bizottsá­gának elnöke kísérte el. Az olasz Libertás szervezet által összeállított program ke­retében várhatóan kedden Sardinián előadást tart dr. Si­mon Imre, a megyegyűlés el­nöke. A sport és az ifjúság kapcsolatát érintő témakör­ben az elnök a Békés megyei fiatalság és a sport helyze­téről, az itteni körülményekről beszél. A január 7-éig tartó kirándulás záróeseményei kö­zött összefoglaló megbeszé­lést tartanak Európa és a fiata­lok címmel, utána pedig régé­szeti tájakat és sportlétesítmé­nyeket tekintenek meg. (e) Tárgyalóasztalnál a Várszínház Száz székkel kevesebb lenne a nézőtéren Január 10-én, Budapesten az Állami Műemlék-helyreállítá­si és Restaurálási Központban tartják a műemléki tervtanács ülését, melyen szó lesz a gyulai vár felújításának folytatásáról, így a vitatott loggiakérdésről. A Gyulai Várszínház korábban tiltakozott az ellen, hogy a vár­színpadra pillért építsenek, ami jelentősen leszűkítené a játszá­si teret. A tárgyalásra meg- h ív tá k Lebenszky A ttila polgár- mestert, dr. Albel Andor alpol­gármestert, Gedeon Józsefet, a Várszínház igazgatóját, mint a tulajdonos képviselőjét, a Kincstári Vagyonkezelő me­gyei kirendeltségét, s az orszá­gos műemlékvédelem, a tervta­nács szakemberei is jelen lesz­nek. A fontos tárgyalás azt hi­vatott eldönteni, hogyan to­vább a várfelújítás kérdésében, amely érinti a színház működé­sét is. Gedeon József kérdésünkre elmondta, Géczy Csaba, az Ál­lami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ igazga­tója tegnap arról tájékoztatta, hogy Móga Sándortól kérték, dolgozza át tervét, kihagyva belőle a színpadra kerülő pil­lért. Géczy Csaba tudomása szerint a körbefutó loggiára konzolos alátámasztású meg­oldás a terv. Ha így van, a szín­ház ezt megfelelőnek tartja, de továbbra is probléma, hogy amennyiben a várudvar hátsó részén a pillérsor megépül, száz székkel kevesebb lenne a benti nézőtéren. Az előter­jesztés, a tárgyaláson elhang­zottak függvényében foglalunk állást — összegezte a Várszín­ház igazgatója. Sz. M. Ki lesz Kiváló Polgár Gyulán? A gyulai képviselő-testület 1994-ben alapította a Kiváló Polgár kitüntetést, hogy elis­merje a helyi közösség szolgá­latában kiemelkedő eredmé­nyeket elérők tevékenységét. A kitüntetendő személyre a város polgárai tehettek javas­latot 1996. december 31-éig. A polgármesteri hivatalban tegnap megtudtuk, hogy a be­érkezett levelekben 16 sze­mélyt és egy 9 tagú sportcsa­patot javasoltak a cím odaíté­lésére. Volt levél, mely ajelölt mellett több aláírást is felsora­koztatott, s olyan, amely szak­mai szervezet egyetértését csatolta. A kitüntetésre java­soltak a legkülönbözőbb szak­területen dolgoznak, illetve egy személy már nem él. A posztumusz kitüntetésre azon­ban ez idáig mindig volt példa, ilyenkor névre szóló arany em­lékplakettet adományoztak. A első évben, 1994-ben 23 javas­lat érkezett, • a következő esztendőben 22, s a képviselő- testület 3—3 személynek ítélte oda a kitüntetést. Ez a szám azonban nem törvényszerű. A véleményező bizottságoktól függ, felveszik-e a listára a ja­vasolt csapatot, ugyanis a kitüntetésalapításban konkrét személyről van szó. A cím odaítéléséről a képviselő-tes­tület januári ülésén — az ön- kormányzati törvény értelmé­ben zárt ülésen — dönt, a pol­gármester március 15-én adja át az aranygyűrű(ke)t. Szőke Margit Kezdetben titkolják, a bajban kitaszíthatják Az alkoholizmus, a játékszenvedély gyógyítható, de a visszatérést akarni kell A havas, csúszós úton kora este együtt sétált három ember. Láthatóan összetartoztak, apa, anya és a kilencéves forma kisfiú. Egy különösen síkos dimbes-dombos szakaszon felbucskázott a férfi, az asszony kézenfogva fiát, lehajtott fejjel továbbhaladt. Az arrajárók méregették a felállni képtelen férfit, amint vergődve körbe forgott, négykézlábra veszkődött, majd újra elterült. Részeg volt. A fiúcska nem tudott elmenni, visszajött és erőlködve emelgette apját, hogy két lábon járó emberré támogassa... — A család nélkül nem megy — állítja határozottan dr. Fábián Ágnes, a békéscsabai Réthy Pál Kórház pszichoszomatikai és addiktológiai gondozójának vezetője. A szakkifejezések lé­nyege, hogy szenvedélybetege­ket (alkoholfüggőket és játék- szenvedélyben szenvedőket), valamint lelki okokra visszave­zethető fizikai bántalmakban megbetegedetteket gyógyíta­nak, gondoznak itt. — Ä család és a társadalom egyformán vi­szonyul ezekhez a beteg embe­rekhez. Kezdetben titkolják, fe­dezik a bajt, az italozást, a gon­dokat kiváltó szenvedély megje­lenését. Amikor már szélsősé­ges méreteket ölt, a család szét­esését okozza, a munkavégzést teszi lehetetlenné, akkor kita­szítják, lenézik, magukra hagy­ják a tönkrement embert. Termé­szetesen senki nem lesz önhibá­ján kívül alkoholista vagy szen­vedélybeteg. A környezet, a csa­lád segítsége viszont döntően életmentő tény. — Három éve, hogy ebben a gondozóban dolgozik. Nem tar­tozik éppen a legkelendőbb, leg­csábítóbb orvosi szakterületek közé az Óné. — Ez igaz, de én szeretem és nagyon foglalkoztat a gyógyí­tásnak ez a része. Igenis van si­kerélményünk itt is. Főként azok között az emberek között, akik önként döntenek, eljönnek hoz­zánk és segítséget kémek. Meg­beszéljük mindenki gondját, hi­szen csak egyénre szabottan le­het segíteni. A hozzám forduló dönt, milyen megoldást választ, elegendő a terápiás beszélgetés, gyógyszer, vagy komolyabb kontroll szükséges ahhoz, hogy ne folytassa az ivást. A súlyo­sabb eseteknek is vannak hosszabb-rövidebb absztinens korszakai. Ide úgy jöhet a beteg akár többször is, hogy mindig segítséget nyújtunk és nem te­szünk szemrehányást, nem kell szégyenkeznie. Amennyiben kéri, a gyulai kórház megfelelő osztályára utaljuk. Pályázatokat készítünk és nyerünk is az újabb és újabb ötleteinkhez. Az orszá­gos játékalaptól kaptunk 200 ezer forintot, amiből video- és tv-készüléket vásároltunk. A legutóbbi Phare pályázat 1 mil­lió 600 ezer forintjából működ­tetünk egy összetett csoportpra­xist, köztük családterápiát. — Mit jelent ez részleteiben és hogyan juthat el a segítségre szoruló Önökhöz? — Nagyon fontos ember a családorvos, dr. Jantyik Márta segítségével tartjuk a kapcsola­tot azokkal a gyógyítókkal, akik a gondjaikra bízott családokat ismerik, látják, ha probléma van, hozzánk irányítják a beteget. Beutaló nélkül jöhet bárki, taná­csot adunk, segítünk, választási lehetőséget kínálunk. Járhatnak ide kezelésre vagy a családtera- peauta megy a rászorulókhoz. — A játékszenvedély beteg­ségként való minősítése meg­lehetősen új jelenség. Melyek a tünetei és hogyan védekezhe­tünk ellene? — A legveszélyeztetettebbek a fiatalok. Csak az önkontroll segíthet a kezdeteknél, hogy ne merüljenek a különböző játék­automaták csalóka világába. A család felfigyelhet a fiatalok hosszú idejű eltűnésére, gyakori fáradtságára, költekezésére, amely akár a család meglopásá- ig, az alvilággal kialakított kap­csolatig vezethet. Ismertem már olyan beteget, aki közel egymil­lió forintot eljátszott. Az ilyen játékokkal felszerelt helyeken akár hitelbe is játszhatnak ezek az önkontrollt veszített embe­rek. — Mikor kell orvoshoz for­dulni, mikor nem késő még a segítség? — Azt vallom, hogy soha nem késő. Ha nem elegendő a beszélgetés, a családterápia, az alkohol vagy a játék iránti vá­gyat gyógyszerekkel is lehet csökkenteni. Az elvonási tüne­tekre igen jó gyógyszereink van­nak, amelyek az olykor az élet­veszélyig fokozódó tüneteket csökkentik, megszüntetik. Ápri­lisig futja a pályázati pénzünk­ből a gyógyító foglalkozásokra, de szeretnénk ha az egészség- biztosítás támogatását meg­nyernénk ehhez a terápiás for­mához. Sokkal olcsóbb, mint a betegek későbbi gyógyítása. Bárki jöhet, az alkoholizálást abbahagyok és családtagjaik, szorongásos betegségben szen­vedők, pánikbetegek, a lelki egyensúlyukat elvesztők. Egyébként akinek segítségre van szüksége szerda kivételé­vel délelőttönként megtalál bennünket itt a kórházi ambu­lancián. Bede Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom