Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

1997. január 14., kedd MEGYEI KÖRKÉP [&] Az elmúlt évben 15 millió forintot fordítottak a konyha korszerűsítésére totó: lehoczky Péter Telt házas hotel Gyulán A siker titka: a megfelelő ár, színvonalas szolgáltatás A gyulai Erkel Hotel tagja a Hunguest szállodaláncnak, amely 1992-ben a volt SZOT-szállókból alakult. A láncban a legna­gyobb egész évben üzemelő, 382 szobás, melyből mintegy 180 pótágyakkal növelhető. Vendégköre kifogyhatatlannak tűnik. Állatok a sarkadi múzeumban FöUUnk volt. (u) Ezen a napon született 1860-ban Medgyesen Schuster Rudolf szabadalmi bíró, jogi író. Előbb ügyvéd volt, majd bí­rói pályára lépett. 1910-ben közigazgatási bírósági, 1912-ben kúriai bíró, 1914- ben szabadalmi bíróság, majd felsőbíróság elnöke. Az igazságügy-minisztérium megbízásából elkészítette az új szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi törvény terve­zetét. Cikkei jogi szaklapok­ban jelentek meg. Szerkesz­tője volt a Hiteljog Tárának. Fő érdeklődési köre a ma­gánjog, a kereskedelmi jog, ezen belül az ipari tulajdon kérdései, a részvényjog és a kereskedelmi ügyletek. Bábjáték. (cs) A tótkomlósi kisdiákoknak, óvodásoknak a kecskeméti Ciróka Bábszínház Hófehér­ke címmel tart előadást január 14-én 15 órai kezdettel a J. G. Tajovsky Művelődési Köz­pont színháztermében. Véradás. (1) Medgyes- egyházán a Vöröskereszt he­lyi alapszervezetének közre­működésével január 29-én 8- tól 12 óráig véradást szervez­nek a művelődési házban, amelyre várják a régi és új véradókat. Téli fűtésre. (1) Puszta- ottlaka képviselő-testülete legutóbb zárt ülésén döntött a fűtéstámogatásra beérkezett igények teljesítéséről. Mint megtudtuk, közel 100 helyi lakos részesült, az egy főre jutó jövedelme alapján diffe­renciált támogatásban, amely összesen 870 ezer forintot tett ki. —A gyulai idegenforgalmi szak­ma összejövetelein azt hallani, hogy a szakterületjó évet mondhat magáénak. Az Erkel Hotel bizo­nyára, hiszen bármikor ott jár­tunk, igen sok vendéget láttunk. — Annak tulajdonítható a jó évzárás és az 1997-es év is ilyen­nek ígérkezik, hogy megfelelő ár­ral vagyunk a piacon, s szolgálta­tásunk színvonala a régi maradt, amint áraink is—fogalmazta meg sikerük okát Lévárdi Jenőné ho­teligazgató. — Fölfutóban van a külföldi vendégforgalom, sok né­met utazási iroda keresett meg bennünket. Év végén is több mint száz német vendég itt töltötte a karácsonyt, a szilvesztert. Ennek ellenére még mindig a belföldi turizmusra építhetünk. — A hotelben egész évben telt ház van? — Folyamatosan, még január első hetében is. Már láttuk 1996- ban, hogy márciustól telt házunk lesz szinte végig, sőt augusztus­ban, szeptemberben átszervezés szükséges. —A sikerben jelent-e az vala­mit, hogy a hotel a Hunguest tag­ja? — Az ismertséget megtartot­tuk és minden olyan támogatást megkapunk az rt. vezetésétől, amely a működés biztonságát je­lenti. A jó koncepciót a megvaló­sításban is támogatják. A láncban 36 szálloda van, majdnem mind­egyiknek más a profilja, az erőssége. Hat gyógyszálló tarto­zik ide. A szolgáltatások választé­ka a döntő akkor, amikor a vendég szívesen jön Gyulára. A Hunguest által kifejtett reklám, a sport és más területek szponzorálásának felvállalása nagyban segítette a munkánkat a megismertetésében idehaza és külföldön. —A Mindent vagy semmit tele­víziós műveltségi játékban hall­hattuk, egyhetes hotelbeli tartóz­kodást ajánlottak fel nyeremény­ként. —Nem először, korábban hét­vége eltöltését ajánlottunk fel. Reklámunkat ez jó irányban segí­ti. — A társadalombiztosítás fo­lyamatosan csökkentette a győgyszolgáltatások támogatott­ságát, hatott-e ez a szálloda műkö­désére? — 'Az év elején megdöbbe­néssel vettük a végérvényes tá­jékoztatást az 50 százalékos tá­mogatottságról és ugyanilyen érzés volt csütörtökön, amikor a változtatást, a visszavonást be­jelentették. Az Erkel Hotel megpróbálta volna ellensúlyoz­ni a külföldi, gyógykúrára érkező csoportok bevételével, de mindenképpen 3—4 millió forint kiesést jelentett volna. —Fejlesztések lesznek mosta­nában? — A szállodai részen jelentős változás nem volt, az üzemelés­ben fejlesztettünk. A konyha fel­újítására 15 millió forintot fordí­tottunk, a korszerű berendezések csökkentik az üzemelési költsé­get és jobb minőségű étel kerül a vendégek asztalára. Felújítjuk a kazánházat is az energiatakaré­kosság jegyében. Játéktermet alakítunk ki, szeretnénk a szóra­koztatásban erősíteni. Az 1970- es épületünk rekonstrukcióra szorul, az idei év feladata az előkészítés. A nagyberuházás összege mintegy 380 millió fo­rint, a kivitelezéshez meg kell te­remtenünk a hitelfeltételeket. Az rt. támogatja a beruházásokat, ez esetben is felhatalmazást kaptam tárgyalásokra. A ráfordításokat azonban magunknak kell meg­termelnünk. Szőke Margit A sarkadi Márki Sándor Múze­umban egyre több állat talál ott­honra mostanában. Az állatokat Szendrei Eszter, a múzeum igaz­gatója, a helyi állatvédők elnöke „gyűjtögeti”, rendszerezi. Sokan vannak — mondja —, mégis el­férnek, hiszen mindegyikük egy- egy papírlapon „lakik”. A Sarkadi Állatvédő Égyesület ugyanis még decemberben meghirdetett egy rajzpályázatot óvodás, illetve álta­lános iskolás gyermekek számára. A rajzverseny címe: Laknak-e ál­latok nálatok? A szervezők min­den technikával és mindenféle nagyságban elfogadnak rajzokat, egyetlen feltétel van csupán: a be­küldött munkáknak állatokkal kapcsolatos élményt kell ábrázol­niuk. Az egyesület címe, ahová a rajzokat január 20-áig leadhatják: Márki Sándor Múzeum, 5720 Sar­kad, Várutca31. — Szeretnénk, ha minél több kisgyermeket tudnánk megjutal­mazni azon a februári jótékony- sági bálon, ahol kihirdetjük az eredményeket. Ehhez viszont szponzorokra van szükségünk: akik egy-egy játékot, könyvet, gyümölcsöt, édességet vagy bár­mi ilyesmit fel tudnának ajánlani az általuk legszebbnek ítélt raj­zok elkészítőinek. A szponzorok a múzeumban, nálam jelentkez­hetnek a (66) 375-633-as telefo­non. M. M. avagy az ÍRISZDIAGNOSZTIKA CSODÁI Akik figyelemmel kísérték a múlt évben a fenti címmel megjelente­tett írásainkat, azoknak már ismert az íriszdiagnosztika fogalma. Ta­pasztalataink azonban azt mutatják, hogy indokolt időről időre visszatérni ehhez a témához, hiszen egészségünkről van szó. — Bizony sokan még ma is azt hiszik, hogy ez a vizsgálat valamiféle varázslat — mondja mosolyogva dr. Szergej Kajumov, aki már sok ember betegségének felismerésében és gyógyításában segített, majd így folytatja:,— Az íriszdiagnosztikai vizsgálat lényege, hogy sze­münk szivárványhártyáján láthatóvá válik szinte minden, ami az éle­te során történik vele és az egészségi állapotát befolyásolta. Sőt még a felmenő ági rokonoktól örökölt genetikai jelek is kiolvashatók a szemből, csak érteni kell hozzá. Ezzel a módszerrel alig fél óra alatt fájdalommentesen megállapíthatók a vizsgált személy múltbeli, je­lenlegi és jövőbeni várható emésztési, bél-, szív- és érrendszeri, légzőszervi, nőgyógyászati, vizeletkiválasztó rendszerbeli és hormo­nális betegségei, illetve ezekre való hajlama. — Az Ön által elmondottak alapján az íriszdiagnosztika több külön­féle szűrővizsgálatot pótolhat? — Lényegében igen. Bár tapasztalataim szerint Magyarországon a tüdőszűrésen kívül nincs igazán tradíciója a nagy tömegeket meg­mozgató szűrővizsgálatoknak, pedig felmérések bizonyítják, hogy a gyógyíthatatlan betegek 80 százalékánál elkerülhető lett volna a végzetes állapot, ha ezek az emberek legalább évente egyszer részt vettek volna teljes — pl. íriszdiagnosztikai — szűrővizsgálaton. Már­pedig ha ez a vizsgálat alkalmas a betegségek felmérésére, akkor nincs mit tétováznunk, hiszen sem a ráfordított ár, sem a félórányi idő nem állítható szembe azzal, amit esetleg veszíthetünk. Az egész­séget, az életet. Mert nagyon sok értékes dolog van a világon, de azt hiszem, mind között a legdrágább kincs az egészségünk, amit akkor értékelünk csak igazán amikor bekopog hozzánk a baj. Ne hagyjuk! Előzzük meg! — Mikor lesz a következő rendelés Békéscsabán ? — A következő rendelés 1997. január 20—21-én lesz. A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjen előzetesen időpontot a következő telefonszámokon: keddtől péntekig 9—18 óráig (66) 325-296, szombattól hétfőig 8—20 órá- 18(66)326-092. Egy óceánnal arrébb... Munkatársunk amerikai úti élményei VIII. Az amerikai embereknek két do­logra mindig van idejük. Az evésre és a sportra. Több helyen is megkérdezték: Naésmit spor­tolsz? Csodálkoztak, amikor be­vallottam, hogy nekünk, „egy­szeri” magyaroknak ilyesmire sajnos nemigen marad időnk. Az amerikaiak többsége nemcsak szereti, óvja a természetet, de együtt is él azzal. Sokan laknak az erdő szélén vagy benn, a kö­zepén, de a vadonból csak annyi helyet „lopnak el”, amennyi a házuk felépítéséhez szükséges. A nagyrészt eredeti állapotában megőrzött természetben minden ezzel kapcsolatos ősi tevékeny­séget űznek: vadásznak, halász­nak és horgásznak. Mivel má- gam még magyar földön is hadi­lábon állok az efféle sportokkal, ezért megkértem az ezen a terü­leten járatosabb, szintén Michigan államban tartózkodó békéscsabai üzletembert, Aradszki Mihályt, mondjon né­hány gondolatot az amerikai em­berek vadászati és halászati szo­kásaikról. íme: Száz tó áUama Észak-Amerikának ez a vidéke tele van tóval (egyesek a száz tó államának hívják Michigant), így a halállomány jelentős. A vizek tiszták, nem szennyezet­tek, nem csoda, hogy ezernyi hal lubickol egy-egy tóban. Legis­mertebb az amerikai sügér és a csuka. Mindkettő kitűnő sport­hal. Azt már csak a helyiek tud­ják, hogy mely időszakban ered­ményes horgászbotot ragadni! Sokan a könnyű, csendes kenu­val indulnak a halak ellen. Egy bottal, sűrűn dobálva, pergetve, lassan úszva horgásznak. Csak akkor van gond, ha nagyobb ha­lat fognak, és a horgász egyedül van. Ilyenkor a hal könnyen el­húzza a kenut a sporttárssal együtt. Az egy-két kilós halakat a horgászok általában vissza­dobják a tóba. Nemcsak azért, mert kicsinek tartják, hanem azért is, mert az amerikaiak jelentős része kizárólag a sport, miatt dobja be a csalit a vízbe. Mielőtt azonban a természet is­mét magába zárná a halat, előtte még lencsevégre kapják őket, hiszen az egész „buli” erre megy... A komolyabb, kényelmesebb horgászmódszer a tutajhoz ha­sonló, motoros csónakról való horgászás. Biztonságosabb az előzőekben leírtnál, hiszen ez mégis csak felbonthatatlan úszóeszköznek számít! A vezetőnek a tutaj egyik végében van kiképezve a helye, a horgá­szoknak kényelmes forgószé­kekkel a másik végében. Itt is A lelandi halászfalu hangulatos kikötőjében mindenféle érdekességet vásárolhat a turista és a kényelmet biztosítja. Ha még zsákmány is van, teljes az öröm! Az amerikaiak többsége nem iszik, a sporthorgász még véletlenül sem visz magával sze­szes italt... Vadászat nyíUal A másik természeti sport (min­den amerikai alanyi joga) a va­dászat, amihez nem kell mást az arcot is terepszínűre mázol­ják. A csizma puha talpú, könnyű. Az íjon kívül minden­kinél ott a vadászjegy és az iránytű. Mivel az erdők jó része ősállapotban van, kemény munka becserkészni a vadat. A rövid ideig tartó idény előtt megszaporodnak az erdő­széleken az autók. Szarvasrajzú célpontra gyakorolnak a vadá­szok. Az ügyesebbek jól begya­kell az íjra tenni. A lényeg a csend. Ha a nyílvessző útjába ágak kerülnek, az gyorsan irányt változtat, így erre is ügyelni kell. Nagyon sokan fel­másznak egy fára szerelhető ké­nyelmes székre és talpig „ter­mészetnek” álcázva innen vár­ják ki a vad feltűnését. Ha tiszta a cél és nem remeg a kéz, lehet lőni. Mivel bőven van szarvas, a kihalástól sem kell őket félteni. egy bottal pergetve pecáznak. Gyakoriak az esti és az éjszakai halvadászatok. A naplemente és a kivilágított hajó a romantikát tenni, mint kiváltani a vadászje­gyet, és kivárni az engedélye­zett vadászidényt. A legtöbb vadász kedvence a szarvas­vadászat. Hogy a vadnak esélye legyen, nem a távcsöves puskát választják, hanem a vadászíjat. A felkészülés már korán elkezdődik. A terepszínű fel­szerelését óriási választék kö­zül vásárolhatja meg a vadász. Vadászat közben gyakran még korolják a rajzállaton a sebezhető célpontokat. A ruha­vásárlás és a gyakorlás után élesben mennek a dolgok. Ezt a szarvasok is tudják, hiszen na­gyon fejlettek az érzékszerveik. Minden gyanús mozgásra felfi­gyelnek. Észreveszik az idege­neket maguk körül, minden ág- reccsenésre eliramodnak. Be­cserkészni csak széllel szemben lehet — állítják a tapasztalt va­dászok. A nyílvesszőt óvatosan Vannak ennél is egyszerűbb módszerek. A vadász nem gya­logol, nem mászik fára, vesz egy terepszínű vadászkunyhót, kiál­lítja a leshelyre. Ebben az eset­ben viszont nagyobb szerepet kap a vadászpuska. A választék óriási. Csak pénz kell hozzá, és mindent megkap a polgár. Ké­nyelmesen befészkeli magát a kunykójába, és vár. Közben megy a fűtés, nézi a televíziót, rádiózik, eszik, iszik. Időnként ki-kinéz a lőrésen. Ha vadat lát, céloz és lő. A szarvassal keve­sebb a gond. Vannak azonban, akik a medvére is ilyen módszer­rel vadásznak. A békés mackó pedig vad oroszlánná változik egy-egy elhibázott lövéstől. Ilyenkor a legjobb azonnal meg­ismételni a lövést, mert külön­ben beláthatatlanok lehetnek a következmények. A gyalogos vadászt általában két kutya is elkíséri. Kedvelt csemege a medvekolbász Sokan esküsznek az ír szetterre. Ezek a fajták ugyanis nagyon jó nyomkövetők és türelmesek. Ha rossz a lövés, képesek eltéríteni a megsebzett medvét a vadász közeléből. Az elbeszélések sze­rint körbe-körbeforognak a mackó körül, teljesen megzavar­va észak barna szőrű fenevadját. A vadásznak csak azt a percet kell kivárnia, amíg a medve egy pillanatra megáll levegőt ven­ni... A medvehúsból készült füs­tölt kolbász az egyik legfino­mabb csemege ezen a vidéken. (Folytatjuk) Magyar Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom