Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

Térburkolás. (1) Mező- kovácsházán a piactér egyik sza­kaszán az esőzések alkalmával — a lekopott, egyenetlen földte­rület miatt — hatalmas víztó­csák akadályozták a szokásos piaci kereskedelmi tevékenysé­get. Az önkormányzat a tér bur­kolására 60 köbméter homokot és 30 köbméter kavicsot rendelt részben helyi vállalkozótól, va­lamint a békéscsabai Kőtörő Bt.-tői összesen 150 ezer forint értékben. A megérkezett anya­got a közelmúltban terítették a tér legkritikusabb részein, amely bár nem végleges megol­dás, de átmenetileg enyhít a pia­ci kirakodók gondján. Klubterem. (1) Végegyháza önkormányzata pályázatot nyúj­tott be az idősek klubjának kiala­kítására, ám — pénzhiány miatt — ez alkalommal nem nyert tá­mogatást. Ettől függetlenül az idősek kérték, hogy az e célra szánt épületet az önkormányzat adja át használatra, mert a művelődési ház klubtermét nem igazán érzik végleges otthonuk­nak. A testület egyetértett azzal, hogy a megjelölt, használaton kívüli iskolai tanterem fűthető, az idősek klubja foglalkozásai­hoz megfelelő, a vizesblokk ki­alakítására az idén megoldást keresnek. A berendezés kiegé­szítéseként pedig a szövetkezet felszámolója székeket és aszta­lokat ajánlott fel. Hello, doki! (k) Október­ben mar írtunk arról, hogy Ba­csó Péter rendező új sorozatot készített a tévé számára. A Bé­késcsabán felnőtt Vasvári Csa­ba játssza a hatrészes sorozat cím- és főszerepét. A Magyar Televízió 1-es csatornáján ma 20.10-kor sugározzák a sok derűvel oldott történet első epizódját. Képünkön: Vasvári Csaba „civil” arca 1996 szep­temberében Zárlat, (u) Békésen vasárnap reggel a Kossuth utcában egy épület külső falán elhelyezett villanyóra-szekrény elektromos zárlat következtében kigyulladt. A kár 50 ezer forint. Gyalogost gázolt, (u) Pénteken Békéscsabán a Gyulai út—Dobozi út—Puskin utca ke­reszteződésében egy személy- gépkocsi a gyalogátkelőhelyen két gyalogost gázolt, mindket­ten súlyos sérülést szenvedtek. Vontatóról potyogott, (u) Pénteken az esti órákban Kun- ágotán egy mezőgazdasági von­tató pótkocsijáról egy ember le­esett, könnyű sérülést szenve­dett. Megcsúszott, (u) Szomba­ton reggel Szaghalmon egy te­hergépkocsi vezetője nem az út­viszonyoknak megfelelően ve­zetett, megcsúszott a jégbordás úton és az árokba borult. Egy személy sérült. ♦ Tótkomlóson szombat este az ónos, jeges úton megcsúszott egy személygépkocsi, melynek következtében elütött egy ke­rékpárost. A kerékpáros súlyos sérüléseket szenvedett. „A NAGYSÁG A JÖVŐ­RE APELLÁL.” (Emerson) MEGYEIKÖRKÉP 1997. január 13., hétfő Száz év küzdelemben és szeretetben Trájer Györgynét köszöntötték Mezőkovácsházán Nem mindennapi eseményre gyűltünk össze szombaton dél­előtt a mezőkovácsházi polgár- mesteri hivatal házassságkötő termében, ahol Trájer György- né, a város legidősebb polgára, a kerek 100 esztendőt megélt Juliska néni születésnapjára szerveztek ünnepséget a család és az önkormányzat képviselői. A bensőséges eseményen a sze­mekbe könnyeket csalogató da­lok, valamint a személyéhez írt verssorok hallatán az ünnepelt őszinte meglepődéssel szabad­kozott: „nem szokott ő az ilyen felhajtáshoz”. Életútja nehéz és fáradságos munkáról ad tanul­ságot. Juliska néni paraszt család­ban nőtt fel, öt testvér közül negyedikként. Édesanyját ko­rán elvesztette, így a házi­munka reá hárult. A kemény fizikai munkát gyermekfejjel kezdte. Első munkás volt az aratásnál, cséplésnél, ezért ne­vezték „aranykezűnek”. Vég­egyházán járt iskolába, kitűnő­en tanult, de a családban min­den munkáskéz számított. Kü­lönös tehetsége volt az éneklés­hez, férjhezmeneteléig kántor­lány volt. Férjével 1921-ben kötött házasságot, Mezőko- vácsházára költöztek. Egy Juliska néni virág nélkül nem megy sehova FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET gyermeket neveltek: Jánost, de házuk mindig hangos volt test­véreik, árva és megszámlálha­tatlan keresztgyermekek zsivalyától. A háborúk sem múltak el nyomtalanul, a csa­ládból mindig elraboltak egy- egy főt, így gyászruháját azóta sem veti le. Férjét 10 éve te­mette el. Juliska néni nem ismeri a gyógyszert, egészsége ma is a régi. Kedvenc szórakozása a hó sepregetése. Szerette a tár­sasági életet, színházba, mozi­ba, templomba járt, maga köré gyűjtötte a gyerekeket, akiknek cukrot, virágot osztogatott. Kis kertjében nem volt olyan virág, amit tavasztól őszig meg ne ta­lálhattunk volna. Számára ez fontos: virág nélkül nem megy el sehova. Hajnaltól késő estig dolgozott. Vallotta: becsületes munkával, szorgalommal lehet megélni és fiát is e szellemben nevelte. Később a család egy unoká­val gyarapodott, majd az évek múltán dédunoka is született, akikkel együtt ünnepelhette a kerek évfordulót. Lapunk meghívása sem vé­letlen, hisz a család minden tagja több, mint negyven éve olvassa lapunkat, a Hírlapot, il­letve a Népújságot. Az ünnep­ség befejezéseként Julis néni fia, menye, unokája, és déd­unokája körében — akikkel el­szakíthatatlan kapcsolatot tart — meghatottan fogadta a gra­tulációkat, az önkormányzat ajándékát, majd külön megle­petésként, a polgármester tol­mácsolásában, Göncz Árpád köztársasági elnöknek a jókí­vánságait tartalmazó levelét. A megemlékezés ünnepi ebéddel zárult az Arany kacsa étterem­ben. Halasi Mária Fal a Képcsarnokban 1996. december hatodikán, a Csuta György—Zajácz Ta­más— Várkonyi János alkotó- csoport bőrfestményeiből nyílt kiállítás megnyitóján hangzott el először nagy nyilvánosság előtt, hogy változások történ­nek a békéscsabai Képcsarnok életében. Akkor mind Odor Béláné, a galéria vezetője, mind Sisák Péter alpolgármes­ter kifejezte abbéli reményét, hogy ez nem az utolsó tárlat a Képcsarnok történetében. Bár Békéscsabán nem szűnik meg a művészetkedvelők körében oly népszerű galéria, a december hatodikai megnyitó volt az utol­só, ahol népes közönség előtt nyithattak meg kiállítást, hi­szen már csak napok kérdése és fal osztja ketté a Képcsarno­kot. —A Csuta—Zajácz—Vár­konyi alkotócsoport kiállításá­nak megnyitóján a csabaiak bizonyították, hogy szükség van a városban egy olyan hely­re, ahol reprezentatív kiállítá­sok kerülhetnek bemutatásra — nyilatkozta lapunknak Odor Béláné galériavezető. Ekkor hangzott el az is, hogy a Képcsarnok eladó lesz. Bár decemberben felvetődött an­nak lehetősége, hogy profil meghagyással az egész galéria eladásra kerül, ez végül nem valósult meg. Az idén meg­egyezés történt arról, hogy 100 négyzetméter eladásra kerül az üzletből. Már csak napok, hetek kérdése, és fal kerül a bemutatóterem közepére. — Milyen változásokat je­lent ez a galéria életében? — Az eladás után a kiseb­bik részen változatlan jelleg­gel fogadjuk a hozzánk beté­rőket. A fal azonban minden­képpen beszűkíti legetősége- inket, hiszen ez a tér kellett a kiállításoknak. Úgy érzem, a Képcsarnok nemcsak egy üz­let, hanem nagyon sok mű­vésznek bemutatkozási, meg­élhetési lehetőség. Azonkívül az emberek nemcsak vásárolni jönnek be, hanem egy kicsit feltöltődni kultúrával. K. A. Üstökösként robbantak be az élmezőnybe Díjazták megyénk néptáncosait A hazai páros, Fehér Anikó és Bak Tamás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A néptánc ismét bebizonyította létjogosultságát. Áradhat be a nyugati kultúra és vele a legkü­lönbözőbb táncfajták, a nép­táncnak van utánpótlása, a fiata­lok ápolják és továbbviszik a ha­gyományokat, a közönség pedig vevő erre. A hétvégén megren­dezett, békéscsabai XIII. Orszá­gos szólótáncfesztiválon a szak­mai színvonal és az érdeklődés is vetekedett az előző találkozó­kéval. Számos tehetség tűnt fel, amit alátámaszt az a tény is, hogy sokan első alkalommal ér­demeltek ki Aranysarkantyút, il­letve Aranygyöngyöt. Megyénk öt indulója is üstökösként rob­bant be az országos élmezőny­be, a néptáncos szakma elis­merésétől övezve. Először kapott Aranygyön­gyöt Fehér Anikó és Tomka Ka­talin, valamint Aranysarkantyút Bak Tamás és Szarka Zsolt (mindannyian a békéscsabai Ba­lassi Táncegyüttes tagjai). A kü- löndíjak közül a Békés megyei közgyűlés és Békéscsaba város díját Fehér Anikó vehette át, a Junior-díjat Kondacs Péter (szarvasi Tessedik Táncegyüt­tes) érdemelte ki produkciójával. Oskó Endréné koreográfus ván­dordíjával a legstílusosabban tán­coló női indulót, Fehér Anikót jutalmazták, a Jászság Népi Együttes különdíját — mellyel a saját kutatómunkát is elismerték — a Tomka Katalin—Szarka Zsolt páros kapta. A versenyzők is voksoltak, és az általuk leg­jobbaknak ítéltek között szere­pelt Fehér Anikó is. Ny. L. ’96 embere a falumester Kis határforgalom A battonyai S. O. S.-gyermekfa- lu felnőtt alkalmazottai (anyák, pótanyák, technikai és irodai dolgozók) immár második alka­lommal választották meg ma­guk közül az év emberét. A kitüntető címet a titkosan szava­zó munkatársak két szempont, a falu érdekében végzett munka és az emberi értékek figyelembe vételével ítélik oda az arra érde­meseknek. A közelmúltban megtartott választás eredmé­nyeképpen az idén Balogh Béla falumester viselheti az év embe­re címet a battonyai gyermekfa­luban. (gh) Hírlap a tévében Az Orosházi Városi Televízió a Ma­gyar Televízió műsorrendjének válto­zása után hétfőtől 19 órakor kezdi hír­műsorát az UHF—31-es csatornán. Ezúttal a helyi adókról, a városi ösz­töndíjról, a grundbirkózókról ad képes összeállítást a stáb. A magazinműsor­ban pedig Góg Anikó triatlonistával ismerkedhetnek meg a nézők. A hétfői adás attól is rendkívüli, hogy a tévében először lesz játék a Békés Megyei Hír­lap jóvoltából. (cs) A battonyai határátkelőhelyen mindössze 17 ezren keltek át az elmúlt héten: a kilépők száma 4 ezer volt, a belépőké pedig 13 ezer. A vámosok négy utassal szemben kezdeményeztek eljá­rást, a szabálysértések együttes értéke nem érte el a 20 ezer Ft-ot. A battonya—nagylaki vámhiva­tal parancsnokának tájékozta­tása szerint a romániai áreme­lések miatt visszaesett az üzemanyag-csempészet is; mivel Magyarországon is nö­vekedtek az üzemanyagárak, Wentzel Ágoston átmenetinek tartja a jelenséget. (gh) Többségi akarattal kisebb színház? A műemléki tervezés a középkori loggiasort szándékozik meg­építeni a várudvaron, a színház vezetése nem tudja elfogadni, hogy ezáltal kisebb legyen a színpad és a nézőtér (archIv fotó) (Folytatás az 1. oldalról) és a színház érdekeit egyen­rangúan kell érvényesíteni. A terv szerint a várudvaron a loggiasor körbefut, ami kéré­sükre úgy módosult, hogy kö­zépen, a színpadnál a sor jelzészerű lesz, konzolosan tá­masztják alá. A színpad elejéről elmarad az oszlop, a hátsó részében azonban a má­sik megépül. A játszási teret ezzel sikerült megmenteni, a nézőteret viszont a jelenlegi helyzet szerint nem. Ez számí­tásaik alapján jelentősen, a 420 székről mintegy 300-ra csökkenne. A tervező vélemé­nye szerint 380 szék megma­radhat. A színház működési feltételeire azonban pontos terv ezidáig nem készült, amely bármelyik számítást igazolná. A tervtanács ülésén Feld István régész ismertette a a várudvar feltárásának kutatási eredményeit és két alternatí­vát vázolt: lehetőség a tataro­zás után a jelenlegi várudvar­belső megtartása működő mú­zeummal és színházzal és lehetőség a loggiasor vissza­építésével. A tervtanács állás­pontja volt, hogy a korábbi el­képzelések alapján a körfolyo­sót meg kell építeni, akár sza­kaszolva is. A Várszínház nem értett egyet ezzel, mivel így a nézőtér kisebb lesz és azért sem, mert az új nézőtér­szerkezet felállításának anya­gi hátterét nem látják biztosí­tottnak. A város elfogadta a kompromisszumot, a múzeum nem foglalt állást a vitában, a tervtanács végül úgy döntött többségi szavazattal, hogy mégis megépítik a hátsó pillé­reket. Bár az idei évre, a felújítás­ra előirányzott 30 millió forin­tot sikerült elnyerni a közpon­ti költségvetésből, de veszély­be kerülhet a benti nyári szín­játszás — fogalmazta meg két­ségeiket Gedeon József. A színház működésére komplex tervet készítenek bevonásuk­kal, ami eddig azért nem ké­szült el, mert nem lehetett tud­ni a várudvar beépítettségének milyenségét. A Várszínház el­lenérzésekkel, de kénytelen volt meghajolni a többségi akarat előtt. Megértik, a Kö- zép-Európában egyedülálló műemléket mihamarabb rend­be kell hozni, ám azt már ke­vésbé, hogy miért az ő rová­sukra? Úgy érzik, helytállóbb lett volna, ha a hosszú távra szóló kérdés eldöntése a jelen­leginél szélesebb szakmai körben fordul meg. Szőke Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom