Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24-26 / 300. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. december 24-26., kedd-csütörtök Kilépett. (i) A dévaványai képviselő-testület tegnapi ülésén ismételten szavaztak arról, hogy a Dévaványai Hírlapban a továbbiakban is közöljék-e a segélyezettek névsorát. A képviselők többsége végül igennel szavazott. Ezt követően dr. Ágoston Sándor — aki úgy véli, a mai, anyagilag ellehetetlenült világban bárki kerülhet pénzzavarba, ezért sértő a nevek közlése—lemondott szociális bizottsági tagságáról. Vízdíjmódosítás. (b) A kétegyházi önkormányzat legutóbbi testületi ülésén foglalkoztak a település vízellátásával. Az ülésen Hosszú Szilárd, a Vízművek Rt. vezérigazgatója egyebek mellett elmondta: az egyéb beruházásoknak köszönhetően Két- egyházán a vízellátás műszaki állapota jó. A képviselők kérdésére elhangzott, hogy az ivóvíz arzén- tartalma a megengedett határérték alatt van. A vízdíj a jövő év január 1 -jétől a köbméterenkénti 93,20 forintról 116,80 forintra módosul. Városházi esték, (a) Békéscsabán élő színművészek közreműködésével, és a városi önkormányzat támogatásával indulhat meg az a programsorozat, melyet „Városházi esték” néven ismerhet meg a nagyközönség a közeljövőben. Ennek első bemutatója Arnold és Bach: Apa csak egy van című bohózata lesz február 24-én a Jókai Színházban. Az idén minden eddiginél több képeslapot küldtek Battonyára Decemberi ünnep az S. 0. S.-faluban A battonyai S. O. S.-gyermekfaluban nem csak a hétköznapok, hanem az ünnepek is úgy telnek, mint bármelyik átlagos magyar családban. A Mikulást és a karácsonyt itt is felfokozott várakozás előzi meg. Az idén, december 5-én este Balogh Béla falumester rakott minden földi jót a kosarába, és két krampusz kíséretében bekopogtatott a falu házaiba. A csomagokat természetesen az anyukák készítették, így végül (a személyre szóló és megszívlelendő jótanácsokon kívül) minden gyermek azt kapta, amire vágyott. Másnap délelőtt a közösségi házba egy másik Mikulás is ellátogatott: a falu Mikulása Tomanek Gábor színésszel érkezett Békéscsabáról, s a hangulatos műsor után ki is osztotta ajándékait. A Mikulás-várás óráinak fontos tennivalói közül az S. O. S.-ben is a cipők kifénye- sítése és ablakba tétele a legjelentősebb. A karácsonyi felkészülés ennél sokrétűbb, szerteágazóbb. A bet- lehemesek már hetekkel korábban elkezdik szerepeik tanulását, hogy a szentestén minden család nappalijába bibliai hangulatot varázsolhassanak. Az anyukák gondoskodnak a fenyőfa és a fenyődíszek megvásárlásáról, elkészítik gyermekeik ajándékait, az ünnepi ételeket. A gyermekek természetesen egymást is, és az anyjukat is megajándékozzák, miután a betlehemesek eltávoznak. Ezután családi körben közös vacsorával és beszélgetéssel folytatódik az ünnep, a katolikus családoknál felcsendülnek az egyházi énekek, majd elmennek az éjféli misére. A falu Mikulásához hasonlóan megtartják a falu karácsonyát is. Az idén december 25-én 10 órai kezdettel a mezőkovácsházi Crazy együttes műsorában, A muzsika hangjában gyönyörködhetnek a gyermekfalu lakói. No, meg a közösségi házban felállított 4 méternél is magasabb karácsonyfában, melyet id. Palkó Lajos ajándékozott az S. O. S.-nek. Tavaly egy másik helyi lakos, Kocsis Nándor kertész kedveskedett fenyőfával a közösségnek. Természetesen a falu karácsonyfája alá is kerül ajándék. Tavaly is, az idén is a budapesti Contex Kft. adományozott karácsonyi csomagokat az itt élő gyermekeknek, mégpedig az előzetesen összegyűjtött egyéni kívánságok alapján. Az ünnep hátralévő részében a falu pedagógiai munkatársa a nagyobb gyermekekkel közösen játékos programokat is szervez, szem előtt tartva a karácsony bensőséges, családi jellegét. — Karácsonykor sohasem tartunk nagyobb vigalmakat, így például diszkót sem — mondja Mádi István faluvezető. — Az ünnep gondolatköréhez tartozik, hogy karácsony előtt egyre több battonyai család fordul hozzánk segítségért. A raktáron maradt, sajnos meglehetősen kevés adományból eddig is szívesen adtunk a rászorulóknak. Most először fordult elő, hogy a battonyai Hermann Gmeiner Óvoda és a speciális iskola pedagógusai is segítséget kértek tőlünk: kis méretű harisnyanadrágot, cipőt, kabátot, bármit elfogadtak, hogy valamelyest felöltöztethessék a nélkülöző családok gyermekeit. Van azonban az idei karácsonynak egy kevésbé szomorú újdonsága is: számos üdvözletét kaptunk Békés megyei cégektől és magán- személyektől, ezekért ezúton is szeretnék köszönetét mondani. A kedves gesztust úgy értelmezem, hogy a 10 éves falu egyre inkább beilleszkedik a környezetébe. Talán egyszer az adományok is megindulnak felénk a szőkébb pátriából... Arra a kérdésre, hogy miért éppen kisgyermeknek való ruhákból van „feleslegük”, Mádi István így válaszolt: — Felnőttek a gyermekeink, a többség tinédzserkorú, mindössze 5-6 apróság él a faluban. Jövőre tíz-tizenkét 7-8-9 évest várunk, az anyáink átlagéletkora ugyanis közelít a 45 évhez. A családok struktúráját úgy kell alakítanunk, hogy az S. O. S.-anyák nyugdíjba menetele ne okozzon az elkerülhetetlennél nagyobb megrázkódtatást. M. Gy. Költőjére emlékezik Békés A költő tisztelői, barátai szívügynek tekintették a kötet megjelenését Az Ad astra (1982) és a Vakrepülés (1988) című könyvek után éppen karácsonyra jelent meg Szúdy Géza, békési költő harmadik kötete, a Haladék. „Amikor e kötet utolsó versét is elolvastam, arra gondoltam: a költő, a mi Szúdy Gézánk már két éve nem ír verset, és nem állít össze újabb kötetet, hogy hozzánk postázza gondolatait, melyek az emberi lét rejtelmeit kutatják” — írja Pataki István, Békés polgármestere a Haladás utószavában. Az emberi lét rejtelmeinek kutatása valóban kulcsszó Szúdy Géza lírájához, mélyen filozofikus költészetéhez, egész életművéhez. Tanárként, költőként, filozófusként kereste a lét értelmét, az emberi küldetés lényegét, műveivel mindig igyekezett választ adni önmagának és másoknak, vigaszt nyújtani és reményt adni. 1921. március 21-én született Ipolyságon (Szlovákia) harmadik, legkisebb gyermekként. Orvostanhallgatói tanulmányait betegség miatt abba kellett hagynia, a bölcsészkart 1942-ben kezdte el, '46-ban doktorált filozófiából, pszichológiából és művészet- történetből summa cum laude eredménnyel. Végleg Magyarországra költözött, '58-ban került a békési 2. Számú Általános Iskolába, ahol később igazgató lett, 1981-ben vonult nyugdíjba. '94. február 18-án ragadta el a halál, azóta versei vannak velünk. Hátrahagyott műveinek kiadására most tisztelői, barátai vállalkoztak; a kötet megjelenését támogatta özvegye, Békés város önkormányzata, művészek, vállalkozók és ügyvédek. A kötetet Sass Ervin újságíró, a költő közeli barátja szerkesztette, az illusztrációkat Csuta György festőművész készítette. A Békés Typo Bt. Nyomdában elkészült Haladék szép emléket állít Szúdy Géza költészetének. Niedzielsky Katalin A képviselő-testület hozzájárult Domsik Jánosné polgármester nyugdíjazásához Két évtizeden át irányította Kevermest „Tősgyökeres kevermesi vagyok, elődeim a falu őslakói közé tartoztak. Ez mind a mai napig meghatározta életemet” — mondja a december 30-ával nyugdíjba vonuló polgármester, Domsik Jánosné, aki 1975. július 1-jétől állott a nagyközség élén. Középparaszti családból származik, Battonyán érettségizett kitűnő eredménnyel, de a Szegedi Tanárképző Főiskolára helyhiány miatt nem vették fel. Képesítés nélküli pedagógusként alkalmazták a helyi általános iskolában. — A mai napig tisztelem a község akkori vezetőit, akik 1960-ban — származásom ellenére — támogatták a továbbtanulásomat. Az volt a meggyőződésük, hogy Kevermesnek szüksége van a helybeli fiatal diplomásokra. Másodszorra, az előző évivel azonos pontszámmal felvettek Szegedre; 1965- ben biológia-földrajz—mező- gazdasági ismeretek szakon diplomáztam jeles eredménnyel — mondja Domsik Jánosné polgár- mester. Tíz évig tanított a helyi általános iskolában, szívesen tanult tapasztaltabb kollégáitól, és örömmel vállalt mindenféle tanórán kívüli szakmai munkát. 1967-ben kötött házasságot Domsik Jánossal, egy fiúgyermekük született. — Ugyanekkor kért fel a mezőkovácsházi tanácsi és pártvezetés arra, hogy vállaljam a tanácstagi, majd pedig a tanács- elnöki jelölést. Megbeszélve a családommal, a tanácselnöki poszt mellett döntöttem. Úgy ítéltük meg, ebben a beosztásban eredményesebben szolgálhatom a szülőfalumat. — Ha visszatekint erre a bő Domsik Jánosné: „Sok a pótolni valóm családanyaként, feleségként, háziasszonyként” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER két évtizedes szolgálatra, mire emlékszik vissza legszívesebben? — Mindenekelőtt az itt élő emberekre, a hivatali munkatársaimra, a testületi tagokra, a felettes szervek képviselőire, tanácselnök, illetve polgármester kollégáimra, a körzet ország- gyűlési képviselőire. A tanácsi időszakban végzett társadalmi munkákra, amikor a falu apraja- nagyja építette a járdákat, a középületek előtti parkolókat, a bekötő utakat, az autóbuszvárókat. — Nyilván voltak nehéz időszakok is. — 1978 és 1982 között súlyos természeti csapás érte a falut: a belvíz lakóházakat rongált meg vagy döntött össze. Négy év alatt 48 házat kellett teljesen újjáépítenünk, és több mint 100-at felújítanunk. De középületeinket sem kímélte a belvíz. — Kevermes elmaradott térségbeli település. Hamég természeti csapás is sújtja... — Ázt szokták mondani, minden kárnak van valami haszna. Az újjáépítésekkel, a felújításokkal valamelyest megfiatalodott a község. Aztán az 1980-as években — éppen a hátrányos helyzetünk miatt — a központi és a megyei szervek jóvoltából hozzájutottunk különböző pénzforrásokhoz. Hat utc'ában szilárd burkolatú utat építettünk, felújítottuk a községházát, elkészült a házasságkötő terem, az új postaépület, a központi orvosi rendelő, felszámoltuk a putrikat, 1987-ben átadtuk a 30 személyes öregek napközi otthonát, a 6 tantermes iskolaépületet, bővítettük a művelődési házat. Közvetlenül a rendszerváltozás előtt készült el az orvosi és a rendőri szolgálati lakás. A '80-as évek eredménye, hogy a PATEX cémázó üzeme új munkacsarnokkal bővült, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész pedig seprűkötő üzemet alakított ki a településen. De bővült a bolthálózat, bővültek a szolgáltatások. Hasonló fejlődés volt tapasztalható akkor a társközségként Kevermeshez csatolt Dombiratoson is. — Ekkor tájt jól csengett a Lenin Mgtsz neve. Aki akart, dolgozhatott — hallani az erre az időszakra emlékező kever- mesiektől. — A rendszerváltozást követően a munkahelyek megszűnésével rendkívül nehéz helyzetbe került a lakosság is, és az önkormányzat is. A település elöregszik, lélekszáma az 1975. évi 3428-ról 2262-re csökkent; a cigány lakosok fránya eléri aló százalékot. Evek óta kiegészítő állami támogatásra szorulunk, a csőd elkerülése érdekében megkezdtük ingatlanaink eladását; a lakosság — tartalékainak felélésével — az otthoni gazdaságban próbálkozik előteremteni a legszükségesebbeket. Sajnos 1994-től nem számítunk elmaradott térségnek, az átminősítés éves szinten mintegy 10 millió Ft bevételkiesést okoz az ön- kormányzatnak. Hozzátartozik a képhez, hogy az elmúlt 5-6 évben is fejlődött Kevermes: megépült, illetve átadásra került többek között a II. világháborús emlékmű, az otthonház, a rendőrőrs, a Kossuth és a Battonyai utcai járda, a tornaterem, a gázhálózat, jelenleg is tart a telefonfejlesztés. Sajnos nem maradt el az újabb termé- szeti(?) csapás sem: az aszály, illetve a nagymennyiségű ivóvíz-kivétel miatt a lakott lakások egyharmada megrongálódott Kevermesen. Helyreállításukhoz több központi segítségre és még több lakossági pénzre lenne szükség. Vagyis a polgármester asszony kezdhetné elölről. Ehelyett azonban a nyugdíjazását kérte. — Gondolom, sokan megkérdezik öntől: nem megfutamodás ez? — Egészségi állapotom és a megváltozott nyugdíjtörvény miatt döntöttem a visszavonulás mellett. Indokaimat a képviselő-testület méltányolta, így december 30-ától igyekszem „jóvátenni” mindazt, amit közéleti tevékenységem miatt családanyaként, feleségként, háziasszonyként elmulasztottam . Persze azért, ha kérik, és ha erőm engedi, szívesen segítek bárkinek. Ménesi György A Dombegyházi Petőfi Mg. Szövetkezet kisdombegyházi szarvasmarhatelepéről 1996. december 20-áról 21-éré virradó éjjel elloptak 6 db ALFA-LAVAL típusú fejőaépet. A nyomravezetőneR"! OO OOO Ft juta lm est ajánl fel a szőve A bejelentő személyét titkosan kezeljük. | A BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG értékesítésre meghirdeti a Békéscsaba, Szabadság tér 26. szám alatti volt húsáruház berendezési tárgyait és eszközeit. Az. írásos ajánlatokat 1997. január 6-án 14 óráig várjuk az alábbi címre: Békéscsaba, Irányi u. 4—6.1. emelet. Tfelefon/fax: (66) 445-542, 445-543. Előnyben részesítjük a teljes eszközállomány megvásárlására vonatkozó egyösszegű ajánlatot. Az eszközök megtekinthetők 1996. december 27- én 10—12 óráig a helyszínen. (48951
