Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07-08 / 286. szám
ßl grafikai plakát művészete Nemzetközi Tipográfiai Kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban A triennálék hagyományteremtő szándékával — békéscsabai kezdeményezésre — 1987-ben jött létre az 1. Országos Tipográfiai Kiállítás Budapesten. Az eredeti koncepció kidolgozója, Gécs Béla, a Kner Nyomda Rt. mestertipográfusa 1990-ben hazahozta a második, A Könyv Tipográfiája címmel megrendezett országos tárlatot. Mivel Európában sem található a tipográfiának szakmai fóruma, ezért a felismerők (és meghirdetők) — szakmai szövetségek — nemzetközi pályázatot írtak ki a BETŰS-GRAFIKAI PLAKÁT Gécs Béla mestertipográfus kiállított munkája műfajában. Ötvenhárom tipográfus százhatvan betűgrafikai kompozícióját tekinthetjük meg a tradicionális és modem betű vizuális lehetőségeit kutatva. A tipográfus szemléletében ahány betű, annyi világ: mindnek más hangulata, természete és stílusa van. A tipográfia hagyományos oldala — amely a gondolat ésszerű és olvasható megjelenítésére, rögzítésére összpontosít — tulajdonképpen alig változott. Az ókori Trajanusz oszlopán ugyanolyan verzá- lis nagybetűkből álltak, illetve állnak a szavak, mint egy mai újság fejlécén és nóta bene: ugyanúgy tovább él a Nagy Károly korában kialakult kis alfabétum is! Ami változik: az a technológia, vagyis az a módszer, ahogyan a megtervezett betű formáját, alakzatait létrehozzák. Az emberi kézírásból származtatott antikvák (álló betűk) átformálódtak a történelmi időben ólombetűvé, fényszedett, elektromosan és digitálisan szedett betűvé, illetve változó technológiájú közvetítő eszközökké. A jövőbeli arányok nyilvánvalóan módosulnak, de a mennyiség egésze — még e legpesszimistább jóslatok szerint is — nagyságrendekkel növekedni fog. A mai gyakorlat következményeit tekintve — egyrészről, számtalan tipográfiailag minősíthetetlen „betűzagyva- ság” lát napvilágot, másrészről, a vállalkozások jelentős része működik, mindenféle tipográfiai, nyomdaipari szakismeretet nélkülözve. A számítógép alkalmazása nem „csodaszer”, s a legjobb szoftver sem pótolhatja a hozzá értést a tipográfiai szabályok semmibevételét. Ebben a „bódultságban” a kiállítás különös fontossággal bír a szakmabeliek számára is, tanulságos az, hogy lehet — a számítógépes „rendetlenség” ellenére — alkotó módon viszonyulni a TIPOGRÁFIAI REND világához! Ugyanakkor a látogatók is megcsodálhatják, hogy a betűkompozíciókkal milyen változatos grafikai hatások hozhatók létre. A kiállított betűplakátok viszonylag egységes színvonalában a rendezés, Kállai Júlia élvezetes „iránymutatást” ad — az egyébként szétesésre hajlamos — eklektikus anyagnak. A magyar plakát-bár, valószínűleg a közeljövőben nem fogja megközelíteni az osztrák typo-plakát tömörségét, a németek mértéktartását, a csehek frivol intellektuális humorát, a finnek természetes eleganciáját vagy az amerikaiak grandiózus profizmusát — megnyugtató harmóniájával, formai igényességével kiemelkedő színvonalú. Békés megye díját Juhász Márton kapta, aki művében a modem és klasszikus hagyományokat elegyítette könnyed eleganciával. A különdíjban részesült Nádai Ferenc szemlélete dekonstruktivista, kompozíciójában a BETŰK — a dramaturgia szerint — valósággal „játsszák szerepüket”. A zsűri — Szántó Tibor Kossuth-díjas tipográfus elnökletével — az ARÁNY - BETŰ-DÍJAT a német Iné Ilgnek adományozta. Hangverseny poszterén a tartalmi zenei hatást polifonikus „betűkkel” szólaltatja meg. A különdíjas Lex Drewinski a politikai szatírát szellemes tipográfiai szimbólumokkal mélyíti úgy, hogy félreérthetetlen jelenség és lényeg jelkép-azonossága. A finn Kari Plippo agitkája a csonkolt betűtestek véres jajkiáltásával figyelmeztet a háború borzalmaira. Alkotása Békéscsaba város különdíjában részesült. A Kner—Te van Művészeti Díjat a cseh Adam Hlavac vehette át, aki művében a történelmi korok nyomdatechnikai szedését idézi számítógépes próbanyomaton — fanyar iróniával a technikai változások mineműségét idézőjelbe téve. A zsűri a színvonal fenntartásához azzal jámlt hozzá, hogy harminchárom pályamű kiállítását nem javasolta. Ezen szemlélet érvényesítése — a túltengő amatőrizmussal szemben — nem csupán szakmai önvédelem, hanem a szépművészetek posztmodem oszlopcsarnokába való belépést is jelenti a szuverén tipográfia számára. A kiállítás december 15-éig megtekinthető a Munkácsy Mihály Múzeumban. Szilágyi András Nemzedékről nemzedékre visszatérnek ősi fészkelőhelyükre A természet egyik csodája A Tevan Kiadó gyermeke Gérecz Attila-díjas békéscsabai költő A madarak millióinak évente megismétlődő vonulása a természet egyik legrejtélyesebb és leglátványosabb eseménye. Az emberek minden korban csodálattal figyelték e titokzatos jelenséget, a madarak kitartását és lenyűgöző képességét, hogy nemzedékről nemzedékre pontosan visszatérnek ősi fészkelőhelyükre és telelőterületükre. Csak ma, a gyűrűzés és a műholdas nyomkövetés segítségével kezdjük megérteni, hogy milyen bonyolult is valójában madarak vonulása. A madárvonulás atlasza speciális, számítógéppel készített térképeken szemlélteti az északi és déli félteke több, mint száz jelentős madárfajának vonulási útját. Az atlaszt neves szakértőkből álló nemzetközi munka- csoport állította össze, részletesen ismertetve az egyes fajok útjának, illetve élettani és viselkedési sajátosságainak összefüggéseit. A könyv a csodálatos illusztrációk mellett megadja a tárgyalt fajok olyan alapadatait is, mint a méret, tömeg, számyfesztávolság és a vonulási út hossza. A világ madárfajainak több, mint tíz százaléka veszélyeztetett, ezért a könyv nagy hangsúlyt helyez arra, hogy felhívja a figyelmet a madarakra leselkedő veszélyekre, az elektromos távvezetékektől és a vadászattól a ragaHiteles és színes kalauz dozókig, és a bizonytalan időjárási feltételekig. A térképeket illusztrált esszék egészítik ki a vonulási mintázatokról, repülési technikákról, navigációról, táplálkozó- és pihenőhelyekről, valamint a védelmi kezdeményezésekről világszerte. A könyv végén további ötszáz vonuló fajt ismertető katalógus található. Az érdeklődők számára több, mint száz olyan „nevezetes hely” is megtalálható a térképeken, ahol a madarak nagy tömegekben vonulnak keresztül és könnyen megfigyelhetők. A madárvonulás atlasza egyedülálló megközelítést kínál tárgyáról. Mindenki élvezni fogja, aki az élő természetnek e nagy csodájával szeretne megismerkedni. Ez az atlasz hasznos olvasmány minden családban. A nagy alakú, színes könyv ára, ha a kiadótól rendelik: 2980 (bolti ára: 3480) forint. A könyv kedvezményes árát átvételkor kell fizetni. A csomagolási- és postaköltséget a kiadó vállalja. (CSER Kiadó, 1114 Budapest, Ulászló u. 18. Telefon/fax: 186- 9019; 181-3623.) N. K. Idén negyedik alkalommal adta át a Stádium Alapítvány és a Magyar írószövetség — az 1956-ban mártírhalált halt költőről elnevezett — Gérecz Attila-dí- jat. Az alapítvány kuratóriuma az év legjobbnak talált elsőkötetes költőjének, illetve kritikusának ítéli oda ezt a jelentős erkölcsi és anyagi elismerést, melyet idén — Babarczy Eszter kritikus melíett — Grecsó Krisztián békécsabai költő nyerte el Vízjelek a honvágyról című kötetével. A Tevan Kiadó gondozásában megjelenő könyv mos lát napvilágot s a megjelenéssel közel párhuzamosan az érdeklődők a kiadvány anyagát Interneten is megtalálhatják. A kötetet a Soros Alapítvány és a Körösi Csorna Sándor Főiskola támogatta. A pesterzsébeti városháza dísztermében megrendezett Gérecz-emlékest után a Gaál Imre Galériában került sor a díj átadására, melyről a Duna Televízió Helikon című műsora is beszámolt. A díjat Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke, valamint Kárpáti Kamii, a Stádium Alapítvány elnöke adta át a csabai költőnek, de az eseményt megtisztelte jelenlétével Inkei Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára is. A kuratórium elnöke elmondta, hogy a köGRECSÓ KRISZTIÁN Vízjelek a honvágyról Kötetét szüleinek ajánlotta tét rendhagyó szerkesztése mellett fiatal alkotó egyéni, sajátos hangvétele miatt érdemelte ki elsőségét. A Gérecz Attila-díjas szerző húszéves, jelenleg a Körösi Csorna Sándor Főiskola végzős hallgatója, versei és riportjai az Elet és Irodalomban, a Menedékjog című antológiában, a Békés Megyei Nap című lapban és a Bárka művészeti periodikában láttak napvilágot. Hanzó Ildikó Szabolcs, a legjobb harsonás Hat hónap gyakorlással az országos csúcsra Ötödik alkalommal rendezték meg Pécsett november 22. és 24. között a háromévenként megrendezendő országos kürt- és mélyrézfúvós versenyt. A kizárólag csak zeneművészeti szakközépiskolások számára megrendezett versenyen a mélyrézfúvós csoporton belül is külön kategóriában indultak a harsonások és a tubások — tudtuk meg Szűcs Csabától, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szak- középiskola harsonatanárától. A zsűri elnöke Friedrich Ádám kürtművész volt, tagjai között szerepelt Vidovszky László zeneszerző és Gönczy László egyetemi adjunktus, zenetörténész is. — Nagyon jelentős eseménynek tartom a versenyt, hisz komolyan készültem rá, több, mint hat hónapig gyakoroltam a tanár úr segítségével — veszi át a szót Horváth Szabolcs, Szűcs Csaba tanítványa. — A kötelező Marcello- és Rimszkij-Korszakov-művek mellett Bogár István kortárs magyar szerző műveiből játszottam, zongorán Csontos József Attila kísért. Az ország összes zeneművészeti szakközépiskolája képviseltette magát ezen a versenyen. A versenyzőket hangszerenkénti osztályozás mellett korcsoportokra is felosztották — tudom meg Szűcs Csabától, az I. és Il-osok az I. korcsoportba, a III. és IV. osztályos résztvevők a II-ba kerültek. A bírálóbizottság harsonán az I. korcsoport legkiválóbbjának Horváth Szabolcsot találta. Első helyezés nem született, így ő vehette át a legjobbnak odaítélt második díjat és a Rácz Brass Kft. különdíját, ezzel is öregbítve a fennállásának éppen 15. évfordulóját ünneplő intézmény hírnevét. (Both) Mester és tanítványa, avagy: a gyakorlat teszi a mestert FOTÓ:KOVÁCS ERZSÉBET
