Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. december 6., péntek Heti gazdaság in Kertünk — portánk — gazdaságunk Télen se tétlenkedhetünk December elején újítsuk fel és rakjuk ki a madáretetőket. Bar­kácsolhatunk odú, süvegtetős, ablaktetős madáretetőt. Hideg időben vagy amikor mindent hó borít, gondoskodjunk a madarak etetéséről. A télen etetett mada­rak szívesen fészkelnek ta­vasszal kertünkben.­A cinkék, vörösbegyek, feke­terigók, kertünk biológiai nö­vényvédői, rengeteg rovarkár­tevőt, rovartojást szednek össze, és ezek az „ingyenmunkások” télen se gítségre, etetésre szorul­nak. Különféle magvakkal, ma- dárelesággel etethetünk. Külö­nösen előnyösek az olajtartal- múak, a napraforgómag, tök­mag. Faggyút és nem sózott sza­lonnát is adhatunk. Folyadékot alma-, vagy zöldségdarabok for­májában adjunk a madaraknak. Száraz kenyérrel ne etessünk, mert megnedvesedve megsava- nyodik és bélhurutot okoz, a madarak ebben el is pusztulhat­nak. Amennyiben kertünkben tűztövis található, annak termé­se egy ideig igen hálás takar­mány a madaraknak. Nerr hiányozhatnak kertünk­ből a tűlevelű és lomblevelű örökzö dek, fenyők, álciprusok, borókák, tuják, tiszafa, babér­meggy. mahónia, magyal és tár­sai. A legutóbbi tél nagy károkat okozott a növényekben, de arra is volt példa, hogy sok-sok hek­tár fiatal fenyves lett a hótörés áldozata. Intenzív havazás ese­tén, gyakran tisztítsuk meg nö­vényeinket a hótól. Télen időnként tartsunk kertszemlét! Az áttelelésre szánt petrezsely­met és a fiatal fák föld feletti részét a mezei pocok egész télen károsíthatja. A tartós hó beállta előtt csapdázzuk ki a rágcsálót vagy védekezzünk Redentin 75- tel, lakott területen kívül pedig Arvalinnal. Ellenőrizzük a kerí­tést, és a nyúlvédelem ellen fel­rakott műanyag hengereket vagy hálókat. December hónapban keve­sebb munkája akad a kertész- kedőknek, ezért olyan munka- igényes feladatot is elvégezhe­tünk, mint a mézgásodott fa­részek kezelése, a macskaméz eltávolítása. A le nem metszhető részek mézgacsomóit, éles kés­sel alaposan ki kell kaparni, egé­szen addig, amíg az egészséges részhez nem értünk. Ezután ecseteljük le valamilyen réztar­talmú szer (Rézoxiklorid 50 WP, Champion 50 WP) tömény oldatával. Ha a réztartalmú szer a sebhelyen beszáradt, kenjük be Cellciddel, fabalzsammal, Vulneronnal, esetleg fémmen­tes olajfestékkel. A mézgáso- dást is jobb volna megelőzni, mint gyógyítani. A csonthéjas fák: cseresznye, meggy, kajszi- barack, őszibarack, szilva, ring­ló, hajlamosak a mézgakivá- lasztásra. A macskaméz képző­dését elősegíti a fák sérülése, gombafertőzöttség, mészhiány és a magas talajvízszint. A csont­héjas gyümölcsfák nem kedve­lik, ha a talajvíz hosszabb időre a gyökérzónára kerül „lábvizet” kap, emiatt levegőtlen viszony alakul ki. A csonthéjasok telepí­tésénél gondoljunk a mézgá­sodást kiváltó tényezőkre. Magas talajvízszintű területre ne telepít­sünk ilyen fákat. A savanyú talajt rendszeresen meszezzük, ügyel­jünk arra, hogy csonthéjas fáink ne sérüljenek vagy ha sérültek, kezeljük a sebeket. Piaci körkép — Békéscsaba, Orosháza Drágul a paprika, paradicsom Békéscsabán, a Vásárcsarnokban már az elmúlt szombati heti piac forgalma jelezte: megkezdődött az ünnepi készülődés. Több a nézelődő, a tájékozódó háziasszony, de napról napra több a vásárló | is. A tegnapi napon a következő árak határozták meg a vásárcsar- 1 nők kínálatát: burgonya 25—30 forint/kilogramm; vöröshagyma 25—40 Ft/kg: fejes káposzta 25 Ft/kg; lila káposzta 80 Ft/kg: savanyú káposzta 80—100 Ft/kg: karalábé 25—35 Ft/db; karfiol 100—120 Ft/kg; sárgarépa40—60 Ft/kg; petrezselyem 50—70 Ft/kg; zeller 25—40 Ft/db; uborka (fóliás kígyóuborka) 350 Ft/kg; paradi­csom 250 Ft/kg; fehér húsú tv-paprika 20—40 Ft/db; hegyes zöld 10— 25 Ft/db; saláta 30 Ft/fej; tojás 15—15 Ft/db; alma 40—90 Ft/kg; narancs 160 Ft/kg; banán 150 Ft/kg; mandarin 260 Ft/kg. (t) * Az orosházi heti piac határait már nehéz meghúzni. A sátrasok a Könd utca minden zegzugát kihasználják. A minap az egyik j orosházi kereskedő fordult hozzánk alábbi panaszával, kezében egy nyugtát szorongatott. — Ezt Kalocsán kaptam, 500 forintról állították ki, de Gyulán hasonlót kapok, ha kifizetem az iparűzési adó átalányát. Én oroshá­zi vagyok, itt egyszer kifizettetik velem ezt az adónemet, egyes településeken újra megsarcolnak. Vajon a helyi önkormányzat tervez-e hasonló szankciókat a vidéki árusokkal szemben? Panaszosunk kérdésével Kovács Györgyöt kerestük meg a városházán: —Az orosházi önkormányzatnak a helyi adórendelet megalko­tásakor nem volt célja a vidékiek megadóztatása annak ellenére, hogy erre törvényi lehetőség van. Úgy látszik, néhány városban be is vezették ezt. A jövőre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy 1997-ben a testület nem kívánja módosítani az orosházi adórendeletet. Fetser János polgármester kiegészítésként elmondta, hogy a belvárosi piac átépítése, átrendezése után valahogy méltányolják az orosházi kereskedők jelenlétét. Elképzelhető, hogy ők kevesebb helypénzt fizetnek majd, hogy ne szenvedjenek hátrányt. Csete Ilona A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott volt a piac. A záródott decemberi határidőket az alábbi árakon teljesítik: kukorica: 19 800 Ft/t, búza: 27 850 Ft/ t, takarmánybúza: 27 200 Ft/t, árpa: 27 760 Ft/t, napraforgó: 36 400 Ft/t, Eu vágósertés I.: 200 Ft/kg, Eu vágósertés II. 183 Ft/kg-on. Az azonnali piacon az étkezési búzát 25 000 Ft-on keresték, az eladók 28—29 000 Ft-ra tartották. A sertés kilóját 202—208 Ft-on kínálták az eladók, tovább is pang a piac. TÁP- ÉS TAKARMÁNYÁRAK KEVESERB LESZ A BRÓKER, DE... A takarmányokon belül a főbb takarmányok és tápok árai az elmúlt hónapban az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Ar (Ft/100 kg) Szélső értékek Takarmánybúza 2900 2800—2950 Takarmányárpa 3000 2900—3100 Zab 3150 3000—3450 Kukorica 2050 1800—2250 Szója 7200 6950—7300 LucermJiszt 2900 2200—3000 Korpa 2250 2100—2300 Vérliszt —* 82% feh. tart. 10 300­Húsliszi — 63% feh. tart. 7600 • ­Csontliszt — 48% feh. tart. 5600­Tejelőtc héntáp 3800 3300—3900 Borjú iridítótáp 4000 3600—4250 Növéndékmarhatáp 3400 3350—3650 Hízótáp 3500­Süldőtáa 3800 3200—3950 Malac tej poros prestarter—PURINA 9500­Malac granulátum 5150­Kocatáp 3400­Baromi indító 5600­Baromi nevelő 5300­Baromfi befejező 4900­Jércetáp 3950­Háztáji tojótáp 3600­Zabosliba táp 3150­Pulykái ídító 5250­Pulyka befejező 4950 A tömegtakarmányok esetében jellemzően az alábbi árak alakultak ki: Fűszéna 860 600—1000 Lucerna széna 1600 1400—1700 (Forrás: Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal) Új törvény született a forgalmazásról, a tó'zsdéról, a befektetési szolgáltatásokról. Ideje, hisz sok volt a csalás. Az értékpapír­vásárló biztonsága a tólcepiac működésének alapja. Az új törvény általános hatása az lesz — mondták lapunknak a tőzsdevilág vezetői —, hogy ki­szorulnak a kevéssé tőkeerős, „felszívódásra” hajlamosabb cégek (a kicsik) és megnő a nagy bankok szerepe. „Bejönnek a tőzsdére a nagy pénzek.” Beépítettek néhány „bizton­sági övét”: részvényt csak az bocsáthat ki, aki legalább 2 éve működik, befektetési társaság­nak legkevesebb 1 milliárd fo­rintnyi jegyzett tőkét kell felmu­tatnia. A törvény szerint a bró­kerház köteles megvizsgálni, hogy az általa ajánlott ügylet, befektetési konstrukció megfe­lel-e ügyfele piaci ismereteinek, kockázatviselő képességének, esetenként kockázatfeltáró nyi­latkozatot kell tennie. A szolgál­tató cégek kötelesek kapcsolód­ni a most létrehozandó Befektetővédelmi Alaphoz. Új, s talán eleinte bizonyta­lanságot kiváltó fogalom a „dematerializált értékpapír”. Külföldön ez már bevett mód­szer: nem papírra nyomott, ha­gyományos értékpapírt kapunk pénzünkért, hanem csupán egy számlát, egy elismervényt a megvett értékről. Ugyanolyan ez, mint a bankbetét, vagy a fo­lyószámla. Ugyanúgy, ahogy van elekt­ronikus pénz, létezik elektroni­kus értékpapír is. Kinek-kinek ezt az értékpapírszámláját terhe­lik meg — ha például részvényt vesz —, vagy itt írnak neki jóvá, ha elad. A „fogyasztó”, azaz a papír tulajdonosa, természete­sen ugyanúgy ad megbízatást brókerének, ugyanúgy szaba­don rendelkezik, mint eddig. A számlaszerződést a tulajdonos bármikor határidő nélkül fel­mondhatja, jogai nem csökken­nek. A befektetőnek tehát szabá­lyos ügyfélszámlája lesz. Kevesebb lesz az ügynök, a bróker, de nagyobb és megbíz­hatóbb lesz a tőzsde. Gubcsi Lajos Hó Elszámoló ár Kukorica Ft/t Vételi ajánlati Eladási ársáv Üzletkötés Március 20 100 19 700-19 950 20 290-20 500­Október, 97 22 000 Étkezési búza Ft/t 20 600-21 000­­Március 29 000 28 850—29 000 29 000-29 650 29 000 Július, 97 22 260 Takarmánybúza Ft/t 21 600-22 000 22 000-22 400 22 000 Március 28 200 27 800 28 700­Takarmányárpa Ft/t Március 28 400 28 400­Napraforgó Ft/t Október, 97 43 100 42 600—43 100 43 100-A3 300 EU vágósertés I., Ft/kg Január 215 EU vágósertés II., Ft/kg Január 202 202—203 Ballai Pál, BÁT-tó'zsdetag A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai november28. december 4. pénznem közép eladási közép vételi árfolyam 11 egységre, forintban Angol font 270,3 266,14 268,82 271,50 Görög drachma (100) 67,0 66,01 66,68 67,35 Német márka 105.4 103,74 104,80 105,86 Olasz líra (1000) 106,4 105,43 106,49 107,55 Osztrák schilling 14,9 14,75 14,90 15,05 Svájci frank 124,6 122,41 123,66 124,91 Svéd korona 24,1 23,87 24,11 24,35 USA-dollár 160,9 161,64 163,23 164,82 ECU (Közös Piac) 203,2 200,43 202,47 204,51 Szám — Beszéd A FŐ BERUHÁZÓ A MEGYÉBEN A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ IPAR A megye gazdasági szervezetei­nek a be ruházási teljesítményér­téke 1996 első félévében mint­egy 3,7 milliárd forint volt, amely folyóáron számítva 3,7%-kal több az egy évvel ezelőttinél. A megye beruházá­sainak í 64%-át adó vállalkozá­sok teljesítményértéke 2,4 milli­árd, a költségvetési, társadalom- biztosítási szervezeteké pedig 1,3 mii iárd forintot tett ki; az előbbi 12,7%-kal nőtt, az utóbbi 9,4%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek lét­szám-kategóriánkénti beruhá­zásaiban tovább folytatódott az előző negyedévben tapasztalt jelentős arányeltolódás. Január­júniusban a beruházásoknak pontosan a felét a 300 főnél töb­bet foglalkoztató szervezetek, 36%-át az 51 —300 fő közöttiek és 14%-át az 50 főnél kisebb létszámúak teljesítették; az egy évvel korábbihoz képest az első kategóriába tartozó szervezetek beruházásainak az aránya erő­teljesen csökkent, az utóbbiaké viszont emelkedett. A beruházások teljesítmény­értékének tevékenység szerinti összetételét tekintve továbbra is a mezőgazdaság és az ipar a fő beruházó, de emellett ez évben a szállítás, posta és távközlésben és a kereskedelemben is jelentős nagyságrendű volt a beruházá­sok értéke. A beruházások ága­zatonkénti változása mind ten­denciájában, mind pedig mérté­kében igen eltérően alakult. Az egy évvel korábbihoz viszonyí­tott növekedés a kereskedelmi, a közigazgatási, a pénzügyi és az egyéb közösségi szolgáltatás gazdasági ágba tartozó szerve­zeteknél, a csökkenés viszont az oktatási, az egészségügyi fej­lesztéseknél volt a legnagyobb. A kereskedelmi beruházások ér­téke az ötszörösére, a közigaz­gatási és az egyéb közösségi szolgáltatási fejlesztéseké a négyszeresére, a pénzügyi tevé­kenység beruházása több mint a két és félszeresére bővült. Ugyanakkor az oktatási beruhá­zások az egy évvel korábbinak az egyötödére, az egészségügyi fejlesztések pedig valamivel több mint egyharmadára estek vissza. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételén belül az építé­si beruházások értéke 13%-kal nőtt, a gépi beruházásoké egy, az egyéb beruházásoké viszont 10%-kal lett kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Mindezek kö­vetkeztében módosult az össze­tétel: az építés aránya 37-ről 40%-ra emelkedett, a gépeké 57-ről 54-re csökkent, az egyéb beruházásoké pedig lényegében nem változott. 1996. első félévében a megye gazdasági szervezetei 2,4 milli­árd forint értékű beruházást he­lyeztek üzembe, az egy évvel korábbinál — folyóáron számít­va—8,4%-kal többet. Az üzem­be helyezések 32%-a mező- gazdasági, 37%-a ipari, 14%-a szállítási és 17%-a egyéb jellegű volt. A megye gazdasági szerveze­teinél az év első hat hónapjában az immateriális javak értéke (va­gyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, kí­sérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált ér­téke) 54 millió forint volt, ebből szoftverekre 46 millió forintot fordítottak. Az üzemgazdasági beruházá­sok értéke 1996. I. félévében 221 millió forint volt; ennek 70%-a gépi és 30%-a egyéb jel­legű volt. Az értékesített tárgyi eszközök értéke 392 millió fo­rintot tett ki. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága) A gazdasági szervezetek negyedévenkénti beruházásai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom