Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24-26 / 300. szám
Körmenet a szent ereklyével A templom története Battonyán a magyarok mellett évszázadok óta élnek szerbek és románok. Az ortodox szerbek és románok 1868-ig együtt gyakorolták vallásukat, ez pozitívan hatott a román közösségre. Az első közös templom (imaház) fából épült 1784-ben a Száraz-ér jobb partján. A templom rövid életű volt, tűzvész áldozata lett. Helyén 1793—97 között felépítették a jelenlegi impozáns szerb templomot, melynek költségéhez a román közösség is hozzájárult. Ezt a templomot látogatták a románok is, akik háromhetente román nyelven hallgathatták a szentmisét. A román és a szerb ortodoxok különválását Procopie Ivacicovici püspök 1865. augusztus 23-ai keltezésű, 696-os számú körlevele kezdeményezte, melyet minden Arad megyei parókiának megküldött. A különválásról írott anyag nem maradt az utókorra, de feltételezhető, hogy az esemény 1868-ban történt. A közös templom a szerb ortodox hívők tulajdonában maradt. A román templom helyét a szerb templomtól 150 méterre, a Száraz-ér jobb oldalán, a Mezőkovácsházára vezető út mellett jelölték ki. Anyagiak hiányában kisebbre tervezték, mint a szerb templomot. Az építkezést 1869-ben kezdték el, de hamarosan pénzügyi nehézségek keletkeztek, mert a szerbektől kárpótlásként kapott 25 ezer korona nem fedezte a költségeket. Nagy erőfeszítések árán a templom 1872-ben épült fel, készen állván a hívek befogadására. A templom védőszentjének Szent Györgyöt (Sfintul Marele Mucenie Gheorghe) választották. A felszentelést (nem az előírt ceremóniával) a szerb és a román lelkész celebrálta. A templom fennállása óta többször felújításra szorult. A legutóbbit 1994-ben végezték, amikor a tetőzetet kicserélték, külső részét lefestették. Európa egyenrangú félként fogadja be országainkat! Román ortodox ünnep Battonyán A felvételek a battonyai román ortodox templom október 26-ai újraszentelésén és ereklyeelhelyező szertartásán készültek. A körmenet háromszor kerülte meg az ereklyékkel a templomot, dr. Timotei Seviciu, Arad és Hunyad megye román ortodox püspöke szentelt vízzel és szentelt olajjal áldotta meg az épületet. A körmenetet követően benn a szent asztal lemosásával, az ereklyetartó doboz és egy templomtörténeti dokumentum elhelyezésével folytatódott a szertartás. A Jézus Krisztus sírját is szimbolizáló szent asztal négy sarkára elhelyezték a négy evangélista képét, fölibük pedig egy fehér lepel került, amelyet sohasem vesznek le az asztalról. A szertartást végző papok a leplet két újabb terítővei borították, majd a szentségtartó, a Szent Evangélium, a kereszt és a liturgiához szükséges többi kellék is az asztalra került. Ezt követően a hívek bementek az oltárba, ahol a püspök megáldotta őket. Az ortodox egyházban az ereklyeelhelyezés az egyetlen olyan alkalom, amikor a nők beléphetnek az oltárba. A szertartás előzményéhez tartozik, hogy 1993-ban a Gyulai Ortodox Vikáriátusság a battonyai román templomot is a felújításra várók közé sorolta. A külső helyreállítást követően került sor az újraszentelésre. — A mostani, Szent Demeter ünnepén végzett misének az adott különös jelentőséget, hogy a püspök úr, akinek kizárólagos A szent ereklyének és a templom történetének elhelyezése az oltár asztalába Timotei Seviciu, Arad és Vajdahunyad püspöke: „Magyar részről is ugyanazok a vágyak és jókívánságok fogalmazódnak meg, mint bennünk” joga van erre, ereklyéket helyezett el az oltárasztalban. Ez több templomunk használatba vételekor valamilyen okból elmaradt. Az első pótlólagos ereklyeelhelyezés 1994-ben a gyulai központi templomunkban történt, amikor Magyarországon járt a pátriárka Oboldogsága. Gyula után Méhkerék következett, majd Magyarcsanád és Békéscsaba, most pedig Battonya — mondotta Pavel Ardelean, a Magyarországi Román Ortodox Egyház vikáriusa. — Konkrétan mi került a szent asztalba ? — Mi, ortodoxok imádkozunk a szenteknek is, ezért valamelyikük csontjából helyezünk el egy kis darabot az ereklyetartó dobozban. Ugyanebbe a dobozba kerül a templom történetét megörökítő egyházi krónika, mellé pedig egy imádságnak a szövege. Az egészet lepecsételik gyertyaviasszal, így végérvényesen ott maradnak az utókornak. Az ünnepi szertartás után Timotei Seviciu püspökkel a hazai románság helyzetéről, népeink kapcsolatáról beszélgettünk. — A két új határátkelő megnyitása számomra azt jelzi, hogy országaink egyre inkább közelednek egymáshoz, hogy kapcsolataink jó irányba fejlődnek. De említhetném a Gyula—Arad közötti Kézfogásokat, vagy a román—magyar alapszerződés megkötését. A kölcsönös közeledésnek ezek a megnyilvánulásai arra utalnak, hogy szándékaink szerint mindketten Európába Kivételesen a nők is elhaladhattak a szent asztal előtt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER tartunk — bocsátotta előre Seviciu püspök. — Úgy tudom, nem először jár Battonyán. — Valóban korábban is meglátogattam az itteni híveket. Idáig akárhányszor jöttem Batto- nyára, és ezt elmondtam Takács Dezső polgármester úrnak is, mindig valami újat tapasztaltam. Jók a kapcsolataink a helyi közösséggel, az iskolával és az itteni vezetőkkel. Az egyházon keresztül, illetve ökumenikus kapcsolataink révén megismerhetjük egymás kultúráját, azaz ebben a tekintetben is közeledhetünk az európai normákhoz. — Látogatásai során ön is tapasztalhatta, hogy Battonyán egymásra talált a román iskola és a román egyház. És az ön egyházmegyéjében ? — Arad a pedagógus- és a lelkészképzés egyik jelentős központja volt, és az ma is. A közelmúltban indították újra a nagy múltú Biserica si scoala (Templom és Iskola) című havilapot. Nálunk az általános iskolában kötelező, a középiskolában fakultatív a hitoktatás. Úgy látjuk, fiatalságunkban megvan a hajlam arra, hogy közeledjen a templom, illetve a vallásos életszemlélet felé. — Terveink szerint a mai nagy jelentőségű egyházi eseményre egy év végi lapszámunkban visszatérünk. A „magyar”, Az oltár asztalának lemosása az ereklye elhelyezése után illetve az azt követő ortodox karácsony és újév alkalmából mit üzen Magyarország polgárainak?-— Iasi-ban a közelmúltban részt vettem a románokat keresztény hitre térítő Szent András apostol ereklyéinek ünnepén. Ennek kapcsán is üzenem a magyarországi román ortodox híveknek, hogy őrizzék meg hitüket, a keresztény erények szerint éljenek, gyakorolják a felebaráti szeretetet népeink, nemzetiségeink és természetesen a világ népei iránt. Magyarország valamennyi polgárának — függetlenül felekezeti hovatartozásuktól — azt kívánom, hogy egyetértésben, békességben, barátságban éljünk egymással. Az ökumenikus imaheteken, az állami és egyházi vezetőknél tett látogatásaim során meggyőződtem róla, hogy magyar részről is ugyanezek a vágyak és jókívánságok fogalmazódnak meg irányunkban. Ha ezeket valóra váltjuk, Európa egészen biztosan egyenrangú félként fogadja be országainkat — válaszolta a Békés Megyei Hírlap kérdésére dr. Timotei Seviciu, Arad és Hunyad megye román ortodox püspöke. Ménesi György Román ortodox püspökség? „A mai eseménynek, melyen meghatottsággal veszünk részt, olyan jelentősége is van, amely túlmutat a battonyai hitközségen. (...) A battonyai ortodox templom újraszentelésével új szakasz kezdődik a magyarországi románság lelki életében, ennek feltételeit a magyar—román alapszerződés teremtette meg. A dokumentum egyaránt biztosítja a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség részére azokat a feltételeket, amelyek az etnikai identitás, a kultúra, a nyelv és a vallás megőrzéséhez szükségesek” — írta az ünnep alkalmából Ilié Fonta tárca nélküli kultuszminiszter a gyulai vikáriusnak és Ilié Ciocan battonyai lelkésznek. Ezt követően a levél utal arra a magyar—román megbeszélésre, amelyet 1996. május 9—10- én Aradon és Gyulán tartottak, és amelyen szóba került a magyarországi román ortodox püspökség megalapítása is.
