Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-20 / 297. szám
18 Gyomaendrődi mozaiK 1996. december 20., péntek Egy pap Róma magyar szigetéről „Olyan munkát válassz, amit szeretsz és sohase fogsz dolgozni életedben99 „Gyermekkoromban szüleim alig győztek meg papírral es ceruzával. Folyton rajzoltam. Szabómester édesapám munka közben eldobálta a szabásminta darabjait. Számomra ezek a fecnik kincset jelentettek. Valamennyit összeszedtem és a padlón hasalva telerajzoltam őket. Bár megmutathatnám apáméknak mi lett az akkori firkáló kisgyerekből!...” Prokop Péter pap-festő szülei bizonyosan büszkék lennének fiukra. Tizenkét kiadott könyv és nyolcezer festmény — ez a római Szent István Házban élő, kalocsai születésű lelkész alkotói pályájának termése. Magyarországon huszonnégy helyen van állandó kiállítása, köztük a gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola galériájában. A pap-festővel gyomaendrődi látogatásakor találkoztunk. Prokop Péter 1919-ben született Kalocsán, Vízkereszt ünnepén. A szülői, később az iskolai háttér szinte észrevétlenül formálta, s irányította a papi és a művészi hivatás felé. 1930-ban a Kalocsai Jezsuita Gimnázium növendéke lett, majd a Kalocsai Érseki Szeminárium teológusa. Huszonhat évesen, háromesztendei kápláni munka után az egyház engedélyével jelentkezett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol többek között Barcsay Jenő volt a mestere. — Két nemzeti tragédiának köszönhetem, hogy festő lett belőlem. Az első 1945-ben következett be, amikor Bácskát visszafoglalták a szerbek. A magyar papok hazánkba menekültek. Ékkortájt kértem az engedélyt, hogy a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lehessek. Az engedélyt megkaptam. Úgy is mondhatnám, abban a helyzetben szinte örültek, hogy egy paptól megszabadultak. Az iskola végeztével Mélykúton lettem káplán. A következő nemzeti tragédia éve 1956. A forradalom után disszidáltam Olaszországba. Eredetileg 1-2 esztendőre terveztem az ittlétemet. Kimenni nehéz volt, de hazajutni legalább annyira. S most már negyvenedik éve élek Rómában — mesélte Prokop Péter, akit a továbbiakban arról kérdeztünk, Róma miképpen hatott alkotói pályája kiteljesedésére. — A disszidálás előtt csak vágyakoztam Róma után. Ennek a városnak külön lelke van, háromezer év sűrűsödik benne. A kereszténység központja, a pápák székhelye. Ez a légkör, ez a szellem minduntalan megérinti az embert. Onnan nézve tudom, el kellett jönnöm. Művészi szemléletben annyira fölgazdagodtam, amit idehaza a kalocsai provincián nem érhettem volna el. De nem vesztettem el magyarságomat. Amit itthon tanultam, itthon szívtam magamba, annak kiszélesedett folytatása a mostani életem. Minden amit Prokop Péter: „Két nemzeti tragédiának köszönhetem, hogy festő lett belőlem ” fotó: lehoczky Péter tettem, abban benne van. hogy magyar ember csinálta. — Hogyan alakult az élete idegenben? —t Tavasszal érkeztem Rómába. Ősztől már a Via Ripetta Akadémia hallgatója voltam. Az első tíz esztendőt a papnövendékek és egyetemisták otthonában, a Via Giulián töltöttem. Innen a Szent István Házba kerültem, ma is itt élek és itt dolgozom. Tudni kell, Szent István már ezer évvel ezelőtt építtetett zarándokhelyet Rómában, ami akkor a mai Szent Péter-templom sekrestyéje helyén állt. Mi ennek szellemi örököseként kezdeményeztük, hogy legyen ismét egy hely, ahol a Rómába zarándokló magyar hívek otthonra találnak. A ház első kapavágásánál én is ott voltam. Magyar sziget Rómában — így nevezzük. — A festészet mellett írással is foglalkozik: publikál, könyveket ír. A papi hivatás, a művész és az írói lét hogyan fér meg egymás mellett? —Egyik sincs a másik rovására. Sosem fogalmi oldalról, hanem vizuálisan fogom meg a gondolatokat. A képeim színekkel elmondott epizódok. Mint író színesebben tudom elmondani prédikációimat. Ám bármibe fogok, az apostoli hivatás, a pap mindig ott lappang a háttérben. Konfu- ciusz mondta: „Olyan munkát válassz, amit szeretsz és sohase fogsz dolgozni életedben”. Ez nekem megadatott. Mit kívánhatok egyebet? Ez az, ami teljessé és boldoggá teszi az életem. Prokop Péter pap-festő állandó kiállítása iskolaidőszakban 8— 16 óráig tekinthető meg a gyomaendrődi Szent Gellért Katolikus Általános Iskolában. Csath Róza Adventi szokások Endrődön A betlehemes járásban a magyar nép tisztességének minden mozzanata benne van: a beköszöntés, az engedélykérés, az elfogadás, az anyagból fakadó áhítat és a helyzetből fakadó komikum — Vaszkó Irén, az Endrődi Tájház vezetője ekképpen vallott az adventhez fűződő kedves szokásról. Az immár nyugdíjas tanárnőnek, egykori pedagógustársainak és könyvtárosoknak köszönhetően állt össze a karácsonyt megelőző advent endrődi hagyományait csokorbaszedő néprajzi gyűjtés. Vaszkó Irént arra kértük, segítsen feleleveníteni néhányat a múltbaveszett, illetve a ma is élő népszokások közül. A CSALÁDOKBA MELEGSÉG KÖLTÖZÖTT — Advent lélekben is elmélyülést hozott a népnek, különösen a katolikusok körében. Ekkorra a kinti munkákkal végeztek az emberek. Csöndes benti tevékenységbe fogtak, olyanba, amely alkalmat adott az elmélkedésre. Az asszonyok naponta lefonták az aznapra kimért kendert, a férfiak kaskötéssel, seprűkötéssel foglalatoskodtak, esetleg ku- koricahéjből szakajtót fontak. A nagyszülők felolvastak a Bibliából. A gyerekek izgatottan várták a Jézuskát. Ügyeltek rá, hogy minél több jó cselekedetet tegyenek. Meghordták a vizet, vigyáztak a testvérre. Az édesanyjuktól jutalmul az akkortájt boltokban árult csillag- vagy angyalfejfigurát kaptak. Fehér papírból kiszabták a Jézuska ingét, erre ragasztották napról napra a jótéteményekért járó figurákat. Szenteste az inget a karácsonyfa alá tették. Báli szünet Advent idején nem tartottak bálákat. Megkezdődtek a hajnali misék. Az emberek 5 órakor felkeltek, befűtötték a kemencét, majd lámpással a kezükben elindultak a templomba. 6 órakor a Harmadik harangszóra megszólalt az orgona, s fölcsendült a hajnali mise első éneke: „Harmatozzatok égi magasok. Téged vár epedve az emberek lelke, Jöjj el édes üdvözítőnk.” Betlehemes — Dicsértessék a Jézus Krisztus! Adnak-e a kisded Jézuskának szállást? — Advent második hetétől ezzel a kérdéssel kopogtattak be a házak oldalablakain az endrődi fiatalok csoportjai. A bebocsátásuk szinte sose maradt el, hiszen jöttük tisztesség volt a háziaknak. Olykor harminc betlehemes csoport isjártaafalut. „Krisztus Jézus SZÜLETETT” A férfiak advent harmadik hetére kifaragták Jézus, Mária és József alakját. A baráti családok, utcabéliek társulatokká szerveződtek. E csoportokon belül minden este másik háznál tartották a „Szállást keres a szent család” nevű összejövetelt. Ezt az estét a társulat tagjai a szállásadók házában töltötték közös imával, énekkel. A társulatok szenteste a falu minden utcájából felkerekedtek, hogy az éjféli misén közösen énekeljék a „Krisztus Jézus született, örvendezzünk” kezdetű dalt. A BÖJT ÉS AZ ANGYALI CSÍK Advent alatt az emberek étrendje is megváltozott. Enyhébb böjt következett. Ez azt jelentette, hogy pénteken nem ettek húst. Helyette szűzleves került az asztalra. Ezt zöldségből zsír nélkül, csipkedett tésztával főzték. Mellé szívesen fogyasztottak aszalt gyümölcsöt. Ä katolikus családok szenteste előtti napon szigorú böjtöt tartottak: csak kevés, húsmentes ételt fogyasztottak. Szenteste'napján a háziasszony tésztát nyújtott, azt csíkra vágta. A kifőtt, megvajazott tésztát sütőteknőbe terítették, megmá- kozták, majd vízzel hígított mézzel megöntözték. Ez volt az angyali csík. A tésztát a kamrában hidegen tartották. Minden főétel után vittek be belőle és körbekí- nálták vele a családot. Lejegyezte: Csath Róza Id. Hans Holbein:Krisztus születése A SIKÉR TÖRTÉNETE 15-20 mázsa kenyeret, valamint 3-4 ezer darab pékárut süt naponta a gyomaendrődi Sikér Sütőipari Gmk két péksége. Termékeiket négy település 35 üzletében, továbbá három saját élelmiszerboltjukban értékesítik. Az 1990-ben három pék alapította pékség alig hat esztendő alatt fejlődött a mai szintre. Mint az Hornok Lászlóval, a cég egyik tulajdonosával való beszélgetésből kiderült, induláskor abban bíztak: árujuk minőségben és frissességben felülmúlja majd a versenytársak termékeit. — A Sikér Gmk volt Békés megye első ilyen gazdasági formában alakult sütőipari vállalkozása. A ’90-es alapítás óta teljesen megváltoztak a gazdasági feltételek, és 2-3 éve a piac is telített. Ezek a körülmények állandó fejlesztésre sarkallnak. Folyamatosan lépni kell választékban, minőségben és árban — mondotta elöljáróban Homok László, aki a fejlődésre mindjárt példát is mondott. — Kezdetben egyfajta kenyeret és háromféle tésztából való pékárut sütöttünk. Jelenleg hétféle kenyeret sütünk nyolc súlyegységben és 35-féle péksüteményt. Emellett folyamatosan újdonságokkal is jelentkezünk. Ahogy erősödött a vállalkozás, úgy bővült a foglalkoztatottak létszáma. Ma már 33 alkalmazottunk van. — Hány üzleti partnerrel állnak kapcsolatban ? — Gyomaendrődön, Mezőtúron, Mezőberényben és Csárdaszálláson összesen 35 üzleti partnerünk van. Ezek ÁFÉSZ-üzletek és kiskereskedők. —Két pékségük mellett három saját üzletet is működtetnek. — Az endrődi új boltunkat tavaly októberben adtuk át. A korábbitól jóval tágasabb, 75 négyzetméteres üzlettérrel és ugyanakkora raktárral. Bátran mondhatom, ez Endrőd legszebb, választékban leggazdagabb boltja. A gyomai városrészen lévő üzletünk mellé idén májusban vettük meg a kenyérgyár Kossuth úti boltját. Mindhárom üzletünk tagja a „Mi családunk” bolthálózatnak, ekképpen folyamatosan akciókkal lepjük meg a vevőket. A háziasszonyoknak a karácsonyi nagybevásárláskor érdemes hozzánk betérni. A Sikér Sütőipari Gmk címe; Gyomaendró'd, Tompa út 4. szám. Telefon: 66/386-051 Aboltok címe: Fő út 26. szám. Telefon: 66/386-277. Tompa út 4. szám. Telefon: 66/386-051. Kossuth út 66. szám. Telefon: 66/386-861. síkér v#n Örr»k Élelmiszerboltjaink megtalálhatók: Gyomaendröd, FŐ Út 26. » 386-277, Tompa u. 4. ® 386-051, Kossuth u. 66. » 386-861. 'Q) Ám*** V patikn Gyomaendrod, Hősök útja 65/1. szám alatt. (Az Arany János utcánál, a szülőotthon közelében.) ___ Telefon: (66) 386-471.______ T evékenységi körünk az állami gyógyszertárakéval azonos, beváltunk térítéses és térítésmentes recepteket közgyógyiga- zolványra is. HIÁNYCIKKEK BESZERZÉSE RÖVID IDŐN BELÜL. Ünnepi nyitva tartás: december 21. (szombat) 8—18 óráig, december 22. (vasárnap) december 24—25—26. (kedd, szerda, csütörtök) december 31. és január 1. (kedd, szerda) zarva, zarva, zarva. fJíelfemes. ünnepeket és Éoíaoy új évet kívánunk mincfenkínek. •pq.. dtA/t*,#, A melléklet a HUNGÁRIA INFO Békéscsaba, Kétegyházi út 18. sz. alatti üzemében készült. ::
