Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-16-17 / 268. szám
Rejtő-regény a mozivásznon Rejtő Jenő „A három testőr Afrikában” című regényét Bujtor István rendezte és írta filmre. A film gyomaendrődi díszbemutatóján (a gyomai Apolló Moziban) a neves színművész-rendezőt többek között a hazai filmgyártás helyzetéről kérdeztük, valamint arról, érzett-e vágyat, hogy őmaga is játsszon a filmjében... (8. oldal) Sztárpletykák: Claudia és az erények Claudia Schiffert számára roppant kínos, hogy egy magánjellegű fotójával lépten-nyomon találkozni lehet a kolumbiai laktanyákban és a házfalakon. Miután nem kértek engedélyt a képek kifüggesztésére, Claudia Schiffert pert helyezett kilátásba, de ez — a tapasztalatok szerint — aligha hoz eredményt. (11. oldal) A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán nemrégiben töltötte be ötödik évtizedét. Egészen fiatal kora óta ismerem és számomra hihetetlen, hogy ezek az évek tovatűntek. Természetesen nem nyomtalanul. Ambrus Zoltán „könyvtára” meghatározója a megyei értékek, a kultúra őrzésének. Ami ugyancsak nagyon sokat jelent, a magyar könyvtárügy egyik vezető képviselőjeként ismeri el a szakma. — Az én nemzedékem kettős értelemben is megkésett nemzedék — kezdi beszélgetésünket e vallomással. — Elég hamar születtünk a háború után ahhoz, hogy hatása még befolyásolta az életünket. 1956-ban nagyon gyerekek voltunk, nem vehettünk részt az akkori eseményekben. Nem lehettünk hősök és nem is disszidáltunk, de a társadalmon kívülre sem kerültünk. A mi generációnk átmeneti, gyorsan átadja majd a helyét egy másik, újabb, más ideákkal, viszonyulásokkal rendelkező nemzedéknek. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hiszen olyan intézményben dolgozhattam az elmúlt tíz évben, a könyvtárban, amelyik minden társadalmi és politikai világban szükséglet. Jól érzem itt magam. Azért különösen hálás vagyok, hogy a kiválasztásomban az elődömnek része volt. — Emlékszem azokra a kortársaira, akikkel együtt kezdtek, barátokként dolgoztak a művelődés területén, például dr. Köteles Lajosra, akiből a főiskola főigazgatója lett. Ambrus Zoltánnak miért éppen a megyei könyvtár volt a vonzó? — Van benne esetlegesség és tudatosság is. Mindketten valamiféle elhivatottságból, feladatot vállalva ebben a megyében maradtunk és itt akartunk dolgozni. A személyes érdeklődés része, hogy Lajos inkább a tudományos területet választotta, én pedig a direk- tebb kultúraszervezést. A saját ambícióimnak itt élhetek igazán. Megtalálok mindent, amit szeretek az életben, a könyveket, a színházat, a hangversenyeket, a képzőművészetet. — Jólismert csabai család volt az öné, a felesége, Matusovszky Zsuzsanna (ma a Nemzeti Filharmónia megyei kirendeltségének vezetője) családja is meghatározó lehetett az életében? — Apám virágkertész volt, ő is a szépet gyűjtötte a városnak, átvitt értelemben én is azt teszem. Ő a virággal, én a könyvekkel igyekszem kellemesebbé tenni a világot. A feleségem családjában a polgári szokásrenddel találkoztam, ami hatással volt a kapcsolataimra, a hobbimra, az érdeklődésemre. — A munkára visszatéve, bizonyosan nem lehetett könnyűLipták Pál után megőrizni, továbbvinni a megyei könyvtár hírét, nevét. — Ebben a megyében, városban a könyvtárnak volt respektje. A szintet ott kellett tartani, ahol volt. Öt évig tartott az új épület elkészülése, ezután az olvasókat ismét vissza kellett szoktatni. Jó kollégáim voltak és vannak, akik beillettek ebbe a könyvtárképbe. Mire talán csökkent volna a lendület, új szelek kezdtek fújdogálni, az érdeklődés ismét feltámadt. Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem régen és hosszú ideig nem épült ilyen átgondolt, a funkciónak alárendelt könyvtárépület az országban, mint a miénk. Tervezője Hegedűs Péter és Csorna Zsófia. — Milyen nagy állomásokat határozna meg a könyvtár életében? — Az újraindítás volt az első jelentős pont. A másik, hogy függetlenek tudtunk maradni a nem konkrétan jelentkező politikai elvárásoktól. Közelnapjaink célja volt; hogyan lehet ezt a könyvtárat modern szolgáltató intézménnyé, információs központtá fejleszteni? Megtartva természetesen a korábbi szolgáltatásokat is. A szakmában és az olvasók életében egyaránt jelen vagyunk. A kis- és középvállalkozói szférával keressük a kapcsolatot, számukra próbálunk azonnal hasznosítható segítséget, napi tudást adni. Konkrét szolgáltatásaink a színes másolástól a számító- gépes szövegszerkesztésig terjednek. A másik nagy csomópont az informatika. A mindenki számára hozzáférhető információs szolgáltatások középpontja kívánunk lenni. Hátteret is nyújtunk ehhez a könyvekkel, folyóiratokkal, A könyvek teszik gazdagabbá és szebbé az emberek életét — vallja Ambrus Zoltán könyvtárigazgató FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER szakirodalommal. A H-BONE számítógépes nemzeti hálózati rendszerben regionális feladatot kaptunk. Azt jelenti, hogy az egészségügyi, iskolai, kulturális területek szakemberei és az egyéni kutatók rajtunk keresztül kapcsolódhatnak a rendszerre, általa az Internetre. Behozhatatlan előnyünk, hogy a szolgáltatásaink nem lehetnek olcsóbbak, mert jobbára ingyenesek. A kapcsolati lehetőségeket építjük a városban (biztató előkészületi fázisban a városi hálózat), most a forrásokat elő lehet rá teremteni. Hogyan lehetne a megyében biztosítani az informatikai lehetőségek kisugárzását az ezredfordulóig az összes települést rácsatlakoztatva? Mennyivel járulhat az informatika a hátrányos helyzetű terület fejlesztéséhez? — Milyen stádiumban van a főiskolai könyvtár és a megyei könyvtár összekapcsolódási tervezete? — Napjaink programja, a felső- oktatási integráció, az Alföld Főiskola komoly könyvtári és informatikai háttérrel működhet, ez velünk együtt valósulhat meg. A hallgatók döntő része használja ezt a könyvtárat. Mi számítógéppel, egyéb szolgáltatásokkal támogatott szövetséget kívánunk együtt megteremteni. A legigényesebb és modellezhető olvasói réteg a főiskolai, amelynek érdekében a megyei értelmiségi erőket összefoghatjuk. Egy intézményfenntartó társulás keretében lehetséges ezt megvalósítani. A könyvtári rendszerhez kapcsolódnak a városi könyvtárak is, Orosháza, Gyula, Békés, Mezőberény, ahol nagy a közép- és felsőoktatásban tanulók száma. — A tévék igazán csábítóan jövőbemutatóak, de a mai Magyarország gondjai, a könyváremelések, a szociális olvasói réteg beáramlása sem tűnik el nyomtalanul a könyvtár életében. — Mindenből engedhetünk, de a könyv- és folyóiratvásárlásokból nem. Tizenhatezer beiratkozott olvasónk közül sokan járnak nap, mint nap kölcsönözni, a sajtót elolvasni, mert egyre kevésbé tudnak az emberek könyvet vásárolni. Kétezer a munkanélküli az olvasóink között. Kell olyan intézmény, amelyben nem csalódnak az emberek és a könyvtár mindenképpen ilyen. A romló közhangulatban a romló közérzettől az itteni légkörben talán függetleníthetik magukat. Nyitottak vagyunk mindenki előtt. A fenntartási költségeinket pályázatokkal gazdagítjuk és takarékoskodunk, ahol lehet. A könyvpiacon meredek az áremelkedés, az infláció legalább 25—30 százalékos. — Számvetést készítve öt évtizeddel, elégedett, úgy érzi, hogy elismerik a munkáját? Augusztus 20-án kitüntették egy országos díjjal, a Népművelésért. — Leginkább a kollégáim látják és ismerik a munkámat. A kitüntetés kellemes dolog, de számomra a legtöbbet az emberi kapcsolatok, a barátságok jelentik, az a közeg, ahol teljesíthetem az elképzeléseimet. Én kívülről jöttem a könyvtárosok világába és befogadtak. A terveim? Annyi mindenről beszélgettünk, amelyeknek a megvalósítása kitart az életemben, a munkámban... Bede Zsóka Nem lettünk hősök...
