Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

iKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYE1 KÖRKÉP 1996. november 15., péntek Határrendészet, (gh) Nyílt napra várják a battonyai Mikes Kelemen Középisko­lába a vidéki 8. osztályos ta­nulókat és a helybelieket no­vember 19-én, kedden reggel 8 órától. Az érdeklődőket tá­jékoztatják többek között a határrendészeti ismeretek cí­mű tantárgycsoport beveze­téséről, valamint a „Középis­kolás leszek” tanulmányi verseny állásáról. Kiállítás, (z) T egnap dél­után a békési Németh László Középiskolai Kollégiumban Csuta György festőművész nyitotta meg a város szülötté­nek, a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakkö­zépiskola és Gimnázium ke­rámia szakán tanuló, 17 éves Varga Erika, igen tehetséges diáklány első önálló kiállítá­sát. A több mint harminc mű alkotója Tuza László kerami­kusművész-tanár tanítványa. Testületi ülés. (z) Me­zőberény önkormányzata ma délután két órakor, a városhá­za dísztermében tartja soron következő ülését. A testület egyebek között napirendjére tűzi a város ’93-as közoktatá­si koncepciójának, valamint egyes intézmények jogállá­sának felülvizsgálatát, majd az önkormányzati tulajdon­ban lévő mezőgazdasági in­gatlanok vadászati jogáról döntenek a képviselők. Hagyományőrzés, (h) A cigány hagyományőrző együttesvezetők, csoportok képzése ma Szeghalmon a Művelődési Központban kezdődött el. A házigazda együttes a szeghalmi Gyé­mánt Gyűrű hagyományőrző csoport, tanácsadó koreográ­fus Gyalog László. A prog­ram holnap Békéscsabán a Vasutas Művelődési Házban folytatódik. Ejh, mi a kő?! (c) A békéscsabai Milla Trió hu­mortársulat Ejh, mi a kő?! I— II. című műsorát mutatja be november 16-án, szombaton 20 órakor a békéscsabai ifjú­sági ház kaszinójában. A két­tagú „trió” tagjaitól megtud­tuk: az egész emberiséget fel­rázó műsor összeállítására törekedtek. „...A JÓ JÓSÁGOT ÉB­RESZT.” (Shakespeare) Kézműves kamara — négy felszólaló Tizenkét osztályban pontosan 6 339 regisztrált tagja van jelen­leg a Békés Megyei Kézműves Kamarának. A több mint hatezer tag képviseletében tizenketten vettek részt a héten a Magyar Kézműves Kamara Gödöllőn megtartott III. küldöttgyűlésén. Megbeszélnivaló volt bőven, hi­szen nagy ellentmondás, hogy számos közjogi feladatot az 1994-es kerettörvény szerint a ka­maráknak kellene ellátni, ám a kormányzat ezeket a feladatokat nehezen engedi át a gazdasági önszerveződéseknek. Az Orosházi Határőr Igazgatóság jövőre 1,3 milliárd forintból gaz­dálkodhat — tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, amitUnger Ist­ván ezredes, a HÖR gazdasági főigazgatója tartott az Orosházán megrendezett gazdasági igazga­tóhelyettesek tanácskozása után. Az idei évet értékelve szólt azokról a kedvezőtlen tendenci­ákról, amik a szigorító, korlátozó intézkedések bevezetését tették szükségessé. A források hiánya miatt nem jutott pénz az amortizá­Amint azt a megyei kézmű­ves kamara titkárától, ár. Vass Györgytől megtudtuk. Békésből négyen szólaltak fel a küldött- gyűlésen, és a témakörönkénti viták egyikét is megyénkbeli szakember, Németh Béla me­gyei kamarai elnök vezette. Ju­hos János, a megyei kézműves kamara szolgáltatóipari osztá­lyának vezetője felszólalásában a különböző szakmai képesíté­sek megszerzésére szolgáló mestervizsga-követelmény­rendszerrel vidéki és fővárosi ér­dekütközés miatt emelt szót. lódott eszközpark felújítására, cseréjére sem. A pozitív változá­sokról sem szabad azonban meg­feledkezni, hiszen a nehézségek ellenére 19,5 százalékos bérfej­lesztést hajtottak végre a hivatá­sos állománynál, napjainkban pe­dig a közalkalmazotti állomány bérfejlesztését intézik. (Jelenleg a HÖR-nél bmttó 43 ezer forint az átlag illetmény.) Az 1997. év kilátásai kapcsán az ezredes elmondta, hogy a rend­védelmi szervek jelezték a kor­Németh Béla több módosító ja­vaslattal élt, többek között a jövő évi költségvetés kapcsán; Walnerovicz Kálmán, a Békés megyei kamara alelnöke a feke­tegazdaság elleni fellépés érde­kében tett konkrét javaslatokat például a fantomcégek lefülelé­sére. Varga János megyei ellenőrző bizottsági elnök, az or­szágos ellenőrző bizottság ügy­vezetésének tagja utóbbi minőségében számolt be a fel­tárt komoly hibákról, hiányossá­gokról. T. I. Újra őrizetben Tegnap beszámoltunk arról, hogy a gyulai ingatlanüggyel kapcsolatban előzetes letartóz­tatásba helyezetteket a másod­fokon eljáró bíróság szerdán — lakhelyelhagyási tilalom elren­delése mellett — szabadlábra helyezte. Csütörtökön viszont D. L. ingatlanközvetítőre vonat­kozóan ennek ellentmondani látszó információkhoz jutot­tunk. Ezért a Gyulai Rendőr- kapitánysághoz fordultunk: vé­gül is, hol van most az ingatlan- közvetítő? Elmondták, hogy (a megszorító rendelkezés ismer­tetése mellett) végrehajtották a bíróság végzését, ám ezt köve­tően azonnal közölték az érintet­tek egyikével, D. L. ingatlan- közvetítővel, hogy az időközben beszerzett egyéb bizonyítékok következményeként csalás bűn­tette elkövetésének alapos gya­núja miatt bűnügyi őrizetbe ve­szik őt. (k) A tűzelhalás áldozatai Az almatermésűeket támadó úgyne­vezett tűzelhalás betegséggel szem­ben a megyében még négy-öt telepü­lésen folyik a védekezés. Eddig Bé­késben 22 településen mintegy ötven­ezer portát, illetve fertőzésre gyanús helyet vizsgáltak át a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédel­mi Állomás szakemberei és megbí­zottai. A védekezés során mintegy tizenkétezer fát kellett megsemmisí­teni, és nagyjából ugyanennyit cson­kolni. (t) mány felé, a dologi kiadásokat tovább nem lehet csökkenteni, így 20 százalékos növekedéssel számolhatnak. Ez is csupán a szintentartásra elegendő. 1997- ben jelentős lesz a hivatásos és a közalkalmazotti állománynál a bérfejlesztés (várhatóan 17 szá­zalék). Jövőre a pótlékok 30 szá­zaléka áll rendelkezésre. Mini­mális mértékben ugyan, de eme­lik a sorállomány élelmezési nor­máját is. Csete Ilona Ötszáz százalékért A Sanopharma fejezet végre lezá­rulhat megyénkben, legalábbis erre utalnak az elmúlt napok törté­nései. Zárt ajtók mögött fontos ügyek, illetve részvények, pénzek sorsa dőlt el előbb a megyeházán, majd a békéscsabai városházán. Ismert, hogy korábban a megye­gyűlés javaslatot tett a csabai köz­gyűlésnek, lépjenek fel együtt a Sanopharma Gyógyszerkereske­delmi Rt. főrészvényeseivel szemben. Ezzel arra kívánták sar­kallni a többségi tulajdonosi pozí­cióért küzdőket, hogy minél ma­gasabb áron vásárolják fel a rész­vényeiket, illetve a megye minő­ségi gyógyszerellátását szerették volna biztos kezekben látni. Ké­sőbb a megyegyűlés — miután a város nem fogadta el a megye javaslatát — ajánlatot tett Csabá­nak: megvenné a részvényeit. A döntés tegnap megszületett. Dr. Simon Imrétől, a megyei közgyű­lés elnökétől megtudtuk, hogy a békéscsabai testület megszavaz­ta: a megyegyűlésre mházza az összes vagyonértékű jogát, azaz 500 százalékért eladta az rt.-ben meglévő 12 százalékos részét. — Ezzel a Sanopharma rész­vények 27 százaléka a megye­gyűlés kezébe került, a megyei közgyűlés zárt ülésen született előző napi döntése értelmében— mondta Simon Imre. — A dévaványai, az ecsegfalvi, a körösladányi és a szeghalmi ön- kormányzattal együtt—közösen 32—33 százaléknyi részvényt képviseltünk — ugyancsak 500 százalékért eladtuk a részvénye­inket Bocskovnak, aki így 50 szá­zalék fölé került a társaságban. A megállapodást már aláírtuk, amelyben Bocskov vállalta töb­bek között, hogy erősíti a cég piaci pozícióit, növeli gazdasági erejét, biztosítja a települések gyógy­szerellátását. L.E. Kígyó a címerben — Szabadkígyós (régi nevén Ókígyós) kisebb-nagyobb meg­szakításokkal a rézkortól lakott település. Igaz, a századok folya­mán többször elnéptelenedett. A törökök kiűzése után magyarok, szlovákok és németek népesítet­ték be. 1950-től Szabadkígyós néven községgé nyilvánították — kezdte köszöntőjét Hocz Ist­ván, Szabadkígyós polgármeste­re azon a zászlóavató ünnepsé­gen, amelyet szerdán a település művelődési házában rendeztek. A polgármester részletesen be­szélt a település több ezer éves múltjáról, majd szólt jelenéről. —Ezt a történelmet hivatott a most elkészült címer összefog­lalni. Szabadkígyós címerpaj­zsában vörös mezőben arany és zöld mintázatú kígyó lebeg, feje a pajzsfő közepén szembenéz, tá- tott szájában aranyos markolattá, ezüst pengéjű szablyát tart, teste tekereg... A "polgármester köszöntőjét követően Kovács József gyulai plébános szentelte fel a község zászlaját, majd a civil és társadal­mi szervezetek tűzték fel rá sza­lagjukat. Végezetül a polgármes­ter a község érdekében legtöbbet munkálkodóknak emléklapot adományozott.-a -i Lefülelt „Arany-Disznó” A megyei főkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya valószínű­leg több millió forintos csalásso­rozatot szakított félbe azzal, hogy lefülelte a békéscsabai Golden- Pig (Arany-Disznó) Kft.-t. A cég hirdetéseket is feladott sertés, il­letve takarmánykukorica felvá­sárlására. Állampolgári bejelen­tésre indult ellenük nyomozás a minap és kiderült: a kft. fiktív, nincs bejegyezve a cégbíróságon, a bélyegzőjükön használt adó­szám pedig egy szegedi telephe­lyű cégé. Áz Arany-Disznó 15 vagy 30 napos fizetési határidőket ígért szerződéseiben, de a békéscsabai S. Zs. és társai sem ekkor, sem máskor nem kívántak fizetni a termelőknek. Az eddigi adatok szerint 260 ezer forint értékben például már továbbértékesítettek sertést, de a pénzt saját céljaikra fordították. Ajánlatuk csábító volt, hiszen az átlagosnál maga­sabb árat — sertéseknél 185— 210 Ft/kg-ot, a takarmánykukori­cánál 2250Ft/q-t—kínáltak. Tár- gyalásokat folytattak már Battonyán 200 sertés, Nagyka­maráson pedig nagy mennyiségű kukorica felvásárlásáról is, ezekből azonban nem lesz üzlet számukra. A Golden-Pig ténykedése is bizonyítja: a termelők jól teszik, ha alaposan utánajárnak kinek és milyen feltételekkel adnak el. Ér­demes követni az árak alakulását, tájékozódni a nem ismert vagy gyanús cégekről, a bejegyzést illetően például a cégbíróságon. A Golden-Pig Kft. csalási ügyét egyébként a Békéscsabai Rendőrkapitányság bűnügyi osz­tálya vette át és kérik, hogy akik­nek káruk keletkezett a céggel kötött szerződésből, jelentkezze­nek a kapitányságon. Ny. L. A tettes a rendőrségre hozta a pénzt A legjobb tanítómester az idő Cél a lelki egészségvédelem A Gyulai Rendőrkapitányságra november 5-én 12.30 órakor ér­kezett a bejelentés a megyei kórház teherportájáról. Töb­ben kérték a portástól, hogy hívja a rendőrséget, mert egy idős hölgytől három fiatalem­ber ellopta a szatyrát pénztár- cástól. A tettesek elmenekültek, kivéve egyikőjüket, akit a hölgy segítségére sietők elfogtak. Az ott tartott, 1981-ben született sarkadi M. I.-t a rendőrök autó­jukba ültették, valamint a meg­lopott hölgyet és egy tanút is, s elindultak megkeresni a másik két tettest. A Nagyváradi úton M. I. és a tanú felismerni vélte egyikőjüket, H. J.-t, aki a gya­logjárdán tartott Sarkad felé. Igazoltatták, majd az 1977-es születésű, ugyancsak sarkadi H. J.-t is a rendőrautóba ültet­ték. A harmadik fiatalembert, az 1979-ben született B. A.-t nem találták meg. H. J. és B. A. együtt utazott Gyulára azon a reggelen, ki a kórházba, ki a munkaügyi ki- rendeltségre tartott. Dolguk vé­geztével a városban csavarog­tak, s összetalálkoztak M. I. ba­rátjukkal. A piacon B. A.-nak megtetszett egy idős hölgy pénz­tárcája, ám az elvételről a töb­biek lebeszélték. Később a Kos­suth téri buszmegállóban ismét meglátta B. A. a piaci „isme­rőst”, az idős hölgyet. Barátai ismét tiltakoztak a szatyorlopás szándéka ellen, ám B. A. ezúttal hajthatatlan volt: felkapta a szatyrot és futásnak eredt. Az idős hölgy segítségért kiáltott, H. J. és M. I. ijedtükben ugyancsak futni kezdtek. Az arra lévők üldözőbe vették a futókat, M. I.-t elfogták a kórház közelében... B. A. futás közben kivette a szatyorból a pénztárcát, abból a pénzt kivéve mindent elhajított. Az üldözők megtalálták a szaty­rot, amelyet átadtak az idős hölgynek. B. A.-t futni hagyták... O azonban önként eljött délután a Gyulai Rendőrkapitányságra, beismerő vallomást tett és a pénzt kész hiánytalanul átadni. Az összeg egészen pontosan 256 forint 50 fillér volt, melyet a rendőrségen elismervény ellené­ben átvettek. —ö— Az összevont osztályokban való tanítás módszertanáról cseréltek eszmét hét kisiskola pedagógu­sai tegnapi örménykúti tovább­képzésükön. — Egy korábbi alkalommal ’ már foglalkoztunk ezzel a témá­val. Akkor elméleti előadást hallgattunk, s most az volt a kol­légák kérése, hogy a gyakorlati tapasztalatokat osszuk meg egy­mással — mondotta Szebe- gyinszki Jánosné, a házigazda Örménykúti Általános Iskola igazgatója. Azt, hogy hasznos volt a ta­lálkozó, Szigeti Erika, a kardosi iskola^ tanítónője is megerősí­tette. O huszonhét esztendeje ta­nít összevont osztályban. Vallja, az idő a legjobb tanítómester. — Gyermekkoromban a Hosszú-sori iskolában magam is összevont osztályba jártam. Később ugyanebbe az iskolába kerültem vissza, mint képesítés nélküli pedagógus. 1—4. osztályt kaptam. Közben főiskolára jár­tam, ám hallgatóként az össze­vont osztályban tanításra semmi­féle útmutatást nem kaptam. Ku­darcokkal, örömökkel teli esz­tendők voltak ezek—emlékezett vissza Szigeti Erika, aki a külterületről később bekerült a kardosi iskolába. Itt tizenhat évig 2—4. osztályban tanított, egy ide­je pedig elsős és másodikos gyer­mekekkel foglalkozik ugyancsak összevont csoportban. Mint elmondta, az összevont osztályban tanítás fokozottan megköveteli a pedagógustól, hogy tanulja meg jól beosztani a rendelkezésére álló időt. Össze­vont csoportban hátrányt jelent­het, hogy fele annyi óraszám alatt kell a gyermekeknek meg­tanulni olvasni, mint máshol, ahol dupla annyi idő áll rendel­kezésre. E tanítási forma előnyét abban látja, hogy önállóságra nevel, és nagyobb a felzárkózás esélye is. Cs. R. Tegnap délelőtt adták át Békés­csabán a Békés Megyei Mentál­higiénés Programirodát, mely a Wlassics sétány 4. szám alatt, a Pszichológiai Tanácsadóban kezdte meg működését. A prog­ramiroda működtetéséről Békés megye képviselő-testülete ré­széről dr. Simon Imre, a közgyű­lés elnöke, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hiva­tala részéről Sisák Péter alpol­gármester írt alá együttműködé­si megállapodást. Három éve kormányzati és parlamenti döntés után indult út­jára az országos mentálhigiénés mozgalom. A Népjóléti Minisz­térium közvetlen irányítása alatt hét regionális iroda kezdte meg működését, koordinálva a lelki egészségvédelem területén már működő állami és civil intézmé­nyek, alapítványok munkáját. A programirodák kiemelt tevé­kenységi körébe tartozik a segítő foglalkozásúak — peda­gógusok, szociális munkások, védőnők, családsegítők — kép­zése. Az országban az elsők kö­zött induló megyei iroda a he­lyi szakemberek, a megyei és a városi önkormányzat összefo­gásának eredményeként kezdi meg működését. Mint a meg­nyitó előtt dr. Vincze Gábor főorvos elmondta, túlterhelt­ségük miatt a pszichiátriák nem képesek felvállalni a megelőzést, és a megyei prog­ramiroda ebben tud nagy se­gítséget nyújtani. A Békés Megyei Mentálhigi­énés Programiroda vezetője, Szabóné dr. Kállay Klára és munkatársa, Kalmár Zsolt a programirodában, vagy a (66) 441-770-es telefonszámon várja a megyében dolgozó, segítő fog­lalkozásúak jelentkezését. K.A. ELkezdődött a tápzsilip alapozása, (t) A városnak kétszeres biztonságot nyújtó Élővíz-csatorna tápzsilip-építése Gyulán voltaképpen bontással; a régi szivattyútelep felszámolá­sával kezdődött. A tegnapi napon fontos állomásához érkezett a nagy munka: miután eltűnt a régi műtárgy, végre megkez­dődhetett a tápzsilip alapozása. Tegnap végezték a földmunká­kat, ma pedig hozzálátnak az alap betonozásához. A mederfené­ken 70 méter hosszan egymás mellett két, 220 centiméter átmérőjű cső húzódik majd. A létesítményre 160 millió forintot fordít a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság F0Tó: such tamás Mire elég 1,3 milliárd?

Next

/
Oldalképek
Tartalom