Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-06 / 259. szám
GAZDASÁG 1996. november 6., szerda A virágzó vállalkozás a semmiből indult... — Amikor 10 évvel ezelőtt elindítottuk a vállalkozásunkat, semmink se volt -— emlékezett vissza a békéscsabai Aleksa István és felesége az 1986-os kezdetekre. Aleksáné az akkor még textilipari szakközépiskola néven ismert oktatási intézményben volt szakoktató, a férj pedig lakatosként dolgozott. Egy napon leültek, és arról beszélgettek, hogy az akkori viszonyok között megéri-e maszeknak lenni. —- Mindig is szerettem volna a gyerekeim közelében lenni — mesélte a feleség —, ezért is gondolkodtam egyre intenzívebben azon, hogyan lehetne otthon maradva munkát vállalni. A férjemmel felmértük a lehetőségeket, s végül döntöttünk. Mindketten feladtuk az állásunkat, kelméket vásároltunk és a hálószobában nekiláttunk a szabásnak. A férjem gyorsan kitanulta mellettem a szabás-varrás titkait, s mondhatom, egy idő után bizonyos dolgokat ügyesebben varrt, mint jómagam. — Minden lépésünket a megfontoltságjellemzett — vette át a szót a férj. — Apránként, de biztosan haladtunk előre. Az volt az elvünk, hogy a megtermelt nyereséget mindig vissza kell fordítani a vállalkozásba. így gyarapodtunk varrógépekkel, alkalmazottakkal, majd egyre csinosodó műhellyel. A gyártott termékeink iránti kereslet nőttön- nőtt, ami alig hagyott számunkra szabad időt. Mivel azonban a műhelyünk a lakás mellé épült, sohasem érezte egyik családtag sem, hogy nem marad időnk a másikra. A család közelsége is fontos alapelv maradt, így a bővítés mindig a lakásunk közeit tízéves vállalkozás jelenlegi műhelye: háttérben a varroda, előtérben pedig az új profilhoz szükséges japán hímzőgépek FOtó: kovács Erzsébet lében történt. Igaz, ez nem volt túl olcsó, hiszen a mellettünk lévő telekhez áron felül jutottunk hozzá, de úgy érezzük, megérte. — Most már hál’ istennek ott tartunk, hogy az Alex termékeket nemcsak bel-, de külföldön is jó ismerik — mondta a férj. — Mindig arra törekedtünk, hogy jó minőségű kelmékből dolgozzunk, és a termékeink szépen legyenek varrva. Ennek érdekében a legmodernebb gépeket vásároltuk meg, és az alkalmazottainktól megköveteljük a minőségi munkát. (Erre egyébként időnként mi magunk is példát mutatunk.) A modelleket általában a feleségem álmodja meg, hétvégenként kiszabja azokat, és a varrónőink hét közben összedolgozzák. Amíg a varrás folyik, mi piacokat keresünk, s új ötleteken törjük a fejünket. — így született meg a hímzőgép gondolata is — mesélte a feleség. — Úgy éreztük, hogy nem szabad megállnunk a varrásnál. A minden igényt kielégítő 220 négyzetméteres műhely egyik részében találhatók a modem juky varrógépek, a műhely másik részében pedig a lézeres mintavezérléssel működő osakai hímzőgépek. Mióta ezek a számítógépvezérléssel működő hímzőgépeink megvannak, a férjemet alig lehet kicsalogatni a műhelyből. Beleszeretett a hímzőgépbe! Nem titkolt vágyunk az, hogy a gyermekeink is ebben a vállalkozásban találják meg munkájukat, örömüket... Magyar Mária A férjem beleszeretett a hímzőgépbe Ha bennünket olvas, Ön is nyerésre áll! =^> Új előfizetőink között 1 00 OOP Ft értékben nyereményeket sorsolunk ki. =£> Decemberben a réqi előfizetők között 200 OOP Ft összértékű nyereményt sorsolunk ki. =^=> S ez még nem minden! Ön az előfizetéssel automatikusan tagja lesz a Békés Megyei Hírlap Előfizetői Klubjának, s a kijelölt üzletekben kedvezményesen vásárolhat az előfizetői számla felmutatásával. Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot .... p éldányban a következő címre: Név:........................................................................................ Cím: G G EH EH ........................................................ ..................................................................utca..............sz. A z előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban □ késpórad □ folyószámláról 1 hónapra 595 Ft (megtakarítás 192 Ft) □ aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni vagy a kézbesítőnek átadni. Azért fizetem elő BÉKÉS MEGYEI HÍR! AP-nt. a mert minden fontos információt már kora reggel elolvashatok benne. •s* És az sem mindegy, ha meg rendelem a lapot, akkor havonta 192 Ft-ot. Ráadásul tagja leszek az Előfizetői Klubnak, s így egyre több helyen kedvezményesen vásárolhatok az előfizetői számla felmutatásával. ^ ................................................................ M EGRENDELŐLAP Tervezik az Óvári híd korszerűsítését Amikor augusztusban Gyulán járt a 44-es főút várost elkerülő szakaszának alapkőletételekor dr. Schade Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Lebenszky Attila polgármester ésMakovecz István, a Gyulavári településrész önkormányzatának vezetője kérelmet nyújtottak át: segítsen a minisztérium a gyulavári híd korszerűsítésében. A decemberi—januári árvíz súlyos helyzetet idézett elő a régi, alacsony vasszerkezetű híd állapotában. Le kellett terhelni, hogy el ne vigye a víz. Új vagy a megváltozott körülményeknek megfelelően átépített hídra lenne szükség, amely árvízkor is biztonságos marad, nagyobb teherbírású és szélesebb, gondolva a Gyulára kerékpározókra, az átvezetendő, hiányzó városi közművekre. A helyettes államtitkártól a napokban megérkezett a válasz. Ismeretes volt, hogy a Fehér- Körösön az elmúlt évi árvíz nem csak a Gyula területén lévő Óvári hidat veszélyeztette, hanem a folyón még két hídnál okozott hasonló gondot a rendkívül magas vízállás. Az Óvári hídon már 1984-ben és 1989-ben is kisebb javításokat végeztettek, legutóbb az 1994. évi időszakos hídvizsgálatnál került szóba a teljes felújítás, esetleg új építése. — A híd műszaki állapotán túl mérlegelnünk kellett az átmenő forgalom nagyságát — az átlagos napi forgalom mintegy 2600 jármű, ami országos viszonylatban kicsinek számít —, a távlati forgalomnak megfelelő kapacitást, s gazdaságossági szempontokat. Ezek figyelembevételével a híd korszerűsítését határoztuk el, nem új építését. A szakemberek álláspontja, hogy a hasonló, rendkívül magas vízállás sem veszélyezteti a híd állékonyságát. A közlekedési gondokat mindenképpen szeretnénk megoldani, ezért a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság már megrendelte az Óvári és a másik két híd korszerűsítésének tervét. Ez kiterjed a hídszerkezet alsó élének és felső keresztkötésének megemelésére, 40 tonna teherbírásra növelésére, kerékpáros és gyalogos járdák építésére. A kiemelt fontosságúnak tekintett Óvári híd munkálatai — a pénzügyi fedezet esetén — jövőre megkezdődhetnek — írta dr. Scharle Péter. Gyulavári kéri dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő támogatását a jövő évi költségvetés készítésekor: a településnek nincs másfelé kimenőútja, az infrastruktúra, az ipar fejlődésének akadálya a jelenlegi korlátozott teherbírású híd. Az 5—6 ezer lakosú Gyulavárinak létkérdés a mielőbbi korszerűsítés —jelezte Makovecz István. Sz. M. • • Üzletember-találkozó — részvétel támogatással A Phare magyarországi kis- és középvállalkozói programját bonyolító Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány (MVA) szakmai utat szervez az 1996. november 27—29-ei genovai nemzetközi üzletember-találkozóra. Az Európai Unió bizottsága számos eszközzel igyekszik elősegíteni a gazdasági és szociális különbségek csökkentését Európában. Ennek egyik fontos eleme a hátrányos helyzetben levő vagy iparilag hanyatló térségek kis- és középvállalkozóinak támogatása különböző programok segítségével. Az Europartenariat Italia üzletember-találkozón Olaszország vállalkozásai mutatkoznak be és várják a velük együttműködni szándékozó európai, mediterrán, volt szovjet tagköz- társaságokbeli, ázsiai, latinamerikai és USA-beli vállalkozásokat. A fogadó cégek tevékenységi körét, profilját egy több nyelven megjelenő katalógus ismerteti. A kapcsolatok létrehozásához a jelentkezőnek az alapítványnál elérhető jelentkezési lapon kell megjelölnie, milyen területen és mely cégekkel kíván - találkozni. A négy rendező ország vállalkozóin túl valamennyi részt vevő ország cégeivel is fel lehet venni a kapcsolatot egy helyileg telepített számítógépes rendszer segítségével. A rendezvény tehát nem vásár vagy konferencia, hanem együttműködések kiépítését biztosító, magas szinten szervezett üzleti találkozó, ahol bárki két szakmai nap során számos innovatív szakmai és üzleti kapcsolatot építhet ki. Vállalkozók várakozó állásponton Megannyi kérdés: elkészül-e időre, miért ilyen borsos áron lehet árusítóhelyekhez jutni, a közös költségeket hogyan osztják el, kinek a költségére alakítják ki a fenntartók épületrészeit, az őrzés tökéletes lesz-e és még sorolhatnánk. Amióta a köztudatba került, hogy Orosháza belvárosában vásárcsarnok épül, azóta röpködnek a kérdések, kétségek. Azt már most látni lehet, hogy idővel kinövi a város- központot a létesítmény. Azt még a beruházók sem tudják, mi lesz az emeleten kialakított, de nem értékesített részekkel. Lakossági fórumok szolgálnák az érdekek és észrevételek, vélemények közelítését. A napokban újabb kísérletet tett erre a Piac Kft. A tulajdoni formáról — építőközösség vagy társasház legyen — egy jogász tájékoztatta a megjelenteket. Azt is megtudtuk a fórumon, hogy a Piac Kft. építési engedélye jogerőre emelkedett, az utóbbi napokban azonban jelentős tulajdoni változás nem történt, a vállalkozók —úgy látszik—várakozó állásponton vannak. A vásárcsarnok témája egyébként a képviselő1 testület pénzügyi és vállalkozás- fejlesztési bizottsága elé is kerül néhány nap múlva, majd testületi ülés dönt a város garanciavállalásáról, vagy elutasításáról. Csete I. Bemutató a határban A Földművelésügyi Minisztérium, a mezőberényi Landmark és Agrowerk Lft., a MAE Mezőgép Szakosztály Szántóföldi Gépesítési Szakbizottsága, a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége közös rendezésében november 7-én, csütörtökön tanácskozást és szántóföldi bemutatót rendez a mezőberényi Petőfi Művelődési Központban, illetve a két helyi kft. szántóján. A 10 órakor kezdődő rendezvényen részt vesz, s termékbemutatót tart az Agip Rt. is. A szakmai program keretében előadás hangzik el a német konzerváló talajművelés jellegzetességeiről, eredményeiről, a talajművelés helyzetéről és lehetőségeiről, a Dutzi-féle talajművelési elv tapasztalatairól, valamint a konzerváló talajművelés technológiai-gépesítési kérdéseiről. A tanácskozást követően szántóföldi gépbemutatót rendeznek. —sz—
