Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

»KÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 5., kedd Megkérdeztük olvasóinkat Megszokták-e már a téli időszámítást? Papp Lajos, 62 éves, kunágotai nyugdíjas fűtő: — Hogy őszinte legyek, hü­lyeségnek tartom az órák átál- lítgatását. A természetet nem lehet becsapni. A nap most is ugyanúgy kel, és ugyanúgy nyugszik, mint amikor még nem volt óraátállítás. Az meg egyenesen mese, hogy ebből energiamegtakarítás származ­na. Viszont az emberi szervezet megszenvedi, ha kiesik a meg­szokott napi ritmusból. Leg­alábbis én ezt tapasztaltam ma­gamon. Bedő Pálné, 72 éves, kisdomb- egyházi nyugdíjas: — Azzal sem voltam kibé­külve, amikor szeptemberben állították vissza az órákat. Ez az október végi visszaállítás meg egyenesen felháborít. Nekem teljesen mindegy, hogy reggel vagy este kell meggyújtanom a villanyt. Sehogyan sem tudok spórolni. Tudja, kiknek jó ez? Azoknak, akiknek van hobbi­kertjük, mert így több időt tud­nak ott eltölteni. Ha megszüntet­nék az átállítást, én lennék a leg­boldogabb! Antal Mátyás, 41 éves, domb­egyházi rokkantnyugdíjas: — Nehéz az átállás, nekem legalább egy hónap kell hozzá. De nem is látom értelmét, telje­sen fölösleges. Az emberi szer­vezetnek elég teher ez az össze­vissza időjárás, fölösleges még időeltolódással is terhelni. Az meg mese, hogy mindebből energiamegtakarítás származ­na. Akár előbb van az óra, akár hátrébb, ugyanúgy égetnem kell a villanyt, ugyanúgy hasz­nálnom kell az elektromos gé­peket. Nagy András, 49 éves, mező­kovácsházi Epszer-dolgozó: — Olyan az életvitelem, hogy az átállás nem okozott semmiféle problémát. Nem kellett emiatt megváltoztatnom az évek-évti- zedek alatt kialakult szokásai­mat. A magam részéről helyes­nek tartom a téli-nyári idő­számítást. Az energiamegta­karítást elsősorban a nemzetgaz­daság szempontjából érzem jelentősnek. Az egyénnek pedig nyáron több szabadideje marad. M.Gy. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kétsopronyi öreg diákok kerestetnek A kétsopronyi általános iskola idén is megrendezi immár ha­gyományos iskolahetét. Az eseménysor egyik kiemelt programja lesz november 15-én 13 órakor az öreg diákok találko­zója, ahová szeretettel várják va­lamennyi öreg diákot. Az egykor végzettek találkozhatnak a mai növendékekkel, a község vezeté­sével, ismerkedhetnek a település és az iskola mindennapjaival. A házigazdák meglepetése az iskola harmincöt éves történetét bemuta­tó filmösszeállítás, nyilván sokak­ban nosztalgiát ébreszt. Az iskolahét programja no­vember 11 -én kezdődik, a kör­nyékbeli nemzetiségi nyelvet ok­tató intézmények módszertani napjával. A szakmai programon túl az öt nap során számos olyan esemény lesz, amely gyermekek és szülők érdeklődésére egyaránt számot tarthat. Ilyenek a környe­zetvédelmi és egészségvédelmi témájú előadások, továbbá az ugyancsak e témák jegyében fo­gant életmódnap. Kiemelt prog­ram az emléksétány ültetése, amellyel az iskola elhunyt tanárai előtt tiszteleg. —r— ja / ... , / . a világban 40 eve történt az országban Békés megyében A névsor összeállításáról Az 1956-os magyar forrada­lom negyvenedik évfordulója alkalmából közölt sorozatunk szerkesztője és kommentáto- ra -.Lőcsei Pál munkatársai se­gítségével betűrendes név­jegyzéket készített mindazok­ról, akik ellen a forradalom erőszakos eltiprása után Bé­kés megyében politikai bünte­tőpereket indítottak olyan cselekmények miatt, ame­lyekkel a vád alá helyezettek az ország függetlenségének és demokratikus szabadság- jogainak kivívását óhajtották előmozdítani. A névjegyzék­be felvettük az eljárás alá vont személyeket —; tekintet nél­kül arra, hogy ügyükben mi­lyen ítélet született; hogy vé­dekezésre előzetes letartózta­tottként vagy szabadlábon volt-e lehetőségük. A névsor összeállítóit az a nemes szándék vezette, hogy a forradalom eltiprását követő terrorhullám Békés megyei megszenvedőinek ez úton erkölcsi elégtételt adjanak. A szerkesztőség tu­datában van annak, hogy a névjegyzék nem teljes. Nem tartalmazza azokat az inter­náltakat, akik ellen büntető­pert nem indítottak. Kima­radhattak továbbá olyanok, akik Békés megye területén tevékenykedtek a forrada­lom idején, de ítéletük iratait a megyén kívüli irattárak őrzik. Nem számolhatunk be e helyen név szerint azokról, akik a forradalom melletti véleményük és érzelmeik nyilvánítása miatt eltiltanak foglalkozásuk gyakorlásától (pedagógusok, jogászok, vasutasok stb.); akik ugyan­ezért elvesztették állásukat vagy különböző fokozatú fe­gyelmi büntetésben része­sültek. Mindezek felderíté­séhez a kutatást végző cso­port munkaereje, s minden sérelmet szenvedett Békés megyei felsorolásához egy napilap hasábjai elégtelen­nek bizonyulnának. Hiányosságai ellenére ab­ban a meggyőződésben tesszük közzé a levéltári kuta­tás eredményeként összeállí­tott névjegyzéket, hogy a forra­dalom negyvenedik évfordu­lóját megélt honfitársaink, azok családtagjai, barátai, ismerősei ezt az. utókor megbe­csülésének jeleként fogadják. A névsort november 6-ai, szerdai számunkban kezdjük ismertetni és — lehetősé­geink szerint — naponta kí­vánjuk folytatni. Egy ülés jegyzőkönyve Az ülés egyik napirendi pontja­ként a képviselők egy előter­jesztést vitattak meg a polgár- mesteri hivatal informatikai há­lózatának átépítéséről., A képvi­selő-testület 19611995. (IX. 25.) sz. határozata b. pontjának 2. bekezdése alapján a polgármes­teri hivatal átszervezésével kap­csolatban a hivatal információs rendszerének újrakábelezését és fejlesztését kell végrehajtani (ennek határideje 1995. október 15., illetve 1996. június 30-ig)... a telefoncsatlakozókkal együtt 260—300 végpontra van szük­ség (jelenleg 70 db számítógép­pel és 100 db telefonkészülékkel rendelkezünk, a fennmaradó 130 végpont szükségességét a későbbi fejlesztések, illetve az esetleges ,,költözések” indokol­ják)...” — áll az előterjesztés­ben. A gazdasági és városfejlesz­tési, valamint a pénzügyi bizott­ság egyaránt elfogadásra aján­lotta a határozati javaslatot: „Gyula Város Önkormányzatá­nak Képviselő-testülete úgy ha­tároz, hogy az informatikai há­lózat átépítését az X-Byte Számí­tástechnikai Kft-vel végezteti el. Felkéri a polgármestert, hogy az 1996. évi költségvetésben az in­formatikai hálózat átépítésére 3.959.000. - Ft + 25 áfát biztosít­son. Felelős: Dr. Lúczi József jegyző Határidő: értelem szerint.” Idézzük fel az ülésen történ­teket a polgármesteri hivatal ál­tal felvett és a tisztségviselők által hitelesített jegyzőkönyv se­gítségével! A POLGÁRMESTERI HIVATAL INFORMATIKAI HÁLÓZATÁNAK ÁTÉPÍTÉSE Előadó: Lebenszky Attila pol­gármester... ...Dr, Erdmann Gyula: Ko­rábbi információk szerint a szükséges informatikai fejlesz­tés nem része a hivatali átszerve­zésnek, az anyagból kiderül, hogy mégis része, annak költ­ségvonzataként jelentkezik. Kérdése, ez a közel 4 M Ft-os munka bizottsági, polgármesteri vagy testületi kompetencia. Tu­domása szerint a munka már ki­vitelezés alatt áll. Amennyiben testületi kompetencia, későn kapták meg az anyagot, ha nem, akkor miért terjesztik eléjük. Dr. Lúczi József: Az átszervezésről szóló intézkedési terv, melyet a testület minősített többséggel elfogadott, kimond­ja azt, hogy gondoskodni kell a polgármesteri hivatal informá­ciós rendszerének újrakábelezé- séről, telepítéséről, fejleszté­séről. Törekedni kell arra, hogy minden önálló ügyintéző külön számítógéppel rendelkezzen... Annyiban nem függ össze az át­szervezéssel, hogy ez egy olyan feladat, amit mindenképpen el kell végezni, mert egy közel száz számítógépes és országo­san élenjáró térinformatikai rendszer további működéséhez elengedhetetlen... Az elmúlt év költségvetésében szereplő fel­újítási keret terhére kezdték el az informatikai hálózat fejleszté­sét, most a munka a testületi döntésig megállt. Azért nem volt illetékes a bizottság a döntésre, mert az ÁFA-val ez az összeg meghaladja a 4 M Ft-ot. Csóka János csatlakozik Erdmann alpolgármester hozzá­szólásához. A bizottságok tár­gyalták az anyagot, de nem ilyen tartalommal, akkor 10 M Ft-os (Csóka János közlése szerint jegyzőkönyvezsi tévedésről van szó, helyesen: 1 millió forintos — a szerk.) összeggel szerepelt és a bizottság körülbelül a fele összeget támogatta. Nem érti, miről döntenek, ha a munka már folyik. Nincs más választásuk, igennel kell szavazniuk. Dr. Lúczi József: 1 M Ft + áfa tartalommal a munkát el­kezdték, melynek anyagtartal­ma a túlnyomó többség. 2 M Ft­tal kezdték a tárgyalásokat, az X-Byte igazgatójával, Nagy Ákossal és akkor mintegy 500 munkahelyben gondolkodott a javaslattevő, amikor felmérte a városháza épületét, beleértve a levéltártól és a harisnyagyártól átvett helyiségeket is. Jelenleg nincs olyan követelése a kivitelezőnek, amely túlnyúlik az 1 M Ft-os tartalmon... Csóka János: A városban már ennél kisebb összegű beru­házásokat is pályáztattak, kész helyzet elé vannak állítva, mert megvan a vállalkozó és elkezdte a munkát. Miért nem próbáltak pályáztatni, hátha más olcsób­ban elvégezné a munkát. Dr. Lúczi József: Természe­tesen lehetett volna pályáztatni, de úgy érezték, hogy a vonatko­zó önkormányzati döntés alap­ján egy különös figyelmet érdemlő javaslat született, hi­szen az X-Byte tulajdonosa gyu­lai származású, és amikor tájé­kozódtak, az ország egyik legkiemelkedőbb cégének bizo­nyultak. Nem volt kötelező a pá­lyáztatás, az épület rendbe­hozása és az új szellemű munka megkövetelte azt, hogy a felada­tot időben végre tudják hajtani. Kéri, ne tételezzenek fel rossz szándékot, egy hasznos és cél­szerű beruházásról van szó... Dr. Gyarmati Sándor: Va­jon honnan tudják, hogy mennyi az az érték, amiből a 10% ked­vezményt kapták, illetve a 10%- kal csökkentett érték mennyivel több annál, mintha pályáztatták volna a munkát. Személyesen beszélt Hack Istvánnal, aki azt mondta, hogy ők felajánlkoztak a kivitelezésre, de pályázat nem jelent meg, hanem megkereste a város az X-Byte Kft-t, amely egy budapesti cég, aki budapesti irányítás mellett leadta gyulai cégeknek a munkát kivitelezés­re. Ennek a gyakorlatnak ebben a városban véget kell verni. Dr. Lúczi József: Amikor a szervezés- és vezetéstudományi országos értekezleten előadó­ként részt vett az X-Byte vezetője, akkor találkoztak először, tehát nem a kapcsolatot keresték, hanem azt a megol­dást, amellyel mielőbb végre­hajtható a feladat, amelyre fel­hatalmazta a testület. Tény, hogy nem pályáztattak, de a gyorsaság és a minőség szándé­ka vezette őket. Az X-Byte-tal való első tárgyalásra meghívták Hack Istvánt, tehát olyan tájé­koztatást nem kapott, hogy meg lesz pályáztatva a munka... Dr. Pocsay Gábor: Közis­mert, hogy 100-200 E Ft-ért minden iskolaigazgató köteles pályáztatni. A magyarázat nem meggyőző. Ezeknél a közcélú beruházásoknál — melyek többnyire milliós tételek — kell leginkább vigyázni arra, hogy ne egy-két személy megállapodá­sán alapuljon egy megbízás, ha­nem illetékes bizottságok mér­legeljék. Ha a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne pá­lyáztassanak, akkor pl. a gazda­sági és városfejlesztési, vagy a közbeszerzési bizottság dönt­sön. A közéleti tisztaságra és a korrektségre hívja fel a figyel­met. Sokadjára tapasztalják a pályáztatás megkerülését. Dr. Lúczi József: Ismétli, az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot... Dr. Gyarmati Sándor: Kér­dése Hack Istvánhoz, úgy tör­tént-e minden, amikor felkereste őt. Megkérdezte, tudott-e róla, hogy a polgármesteri hivatal ter­vez egy ilyen beruházást, vála­sza szerint tudott róla, és várta a pályázat lehetőségét, hogy ő is pályázzon. Hack István: Ez így volt, annyi kiegészítéssel, hogy a pá­lyáztatás bizonyos értékhatár­okhoz kötött, melyre nincs rálá­tása. Dr. Gyarmati Sándor: Te­hát pályázhatott volna, a munkát el tudta volna végezni és a mun­kába történő bevonás már csak akkor történt, amikor az X-Byte a munkát megkapta, aki egy elis­mert cég. Maga a folyamat, a tendencia és az eljárás ellen van kifogásuk. Lebenszky Attila kéri Hack István véleményét arról a rendszerről, amelyet az előző ciklus polgármestere szintén pá­lyáztatás nélkül rendelt meg. Ugyanis az ő tapasztalatuk rossz. Valamint a városfejlesz­tési és környezetvédelmi osztá­lyon működő többmilliós számí­tógépek nem pályáztatás nélkül lettek-e megrendelve az előző polgármester által? Hack István: A régi kábel- rendszer teljesen más struktúra és más műszaki, illetve bizton­sági szint, amely az évek alatt amortizálódott, bizonyos idő után elképzelhető, hogy meg­bízhatatlanná válik, ez termé­szetes dolog... Lebenszky Attila biztosan emlékszik, hogy nem volt pá­lyáztatás. Dr. Pocsay Gábor: O a pol­gármester nevét nem említette, hiszen személy szerint nem őt hibáztajja egy helytelen eljárás miatt. O egy gyakorlatra igyeke­zett rávilágítani... Sajátosnak és elgondolkodtatónak tartja, vala­hányszor a polgármester bajba kerül, személy szerint őt kezdi támadni és megpróbál az elmúlt négy évben valamit találni. Nem teszi helyesen, ugyanis mindig a jó példát kell tekinteni, mellette dolgozott, láthatta, hogy minden anyagi, minden fontos ügyben igyekezett úgy eljárni, hogy a gyanúnak az árnyéka se merül­jön fel olyan vonatkozásban hogy tisztátalan ügykezelés tör­tént, vagy személyes anyagi ér­dek merült volna fel. Őt sok min­dennel megvádolták a négy év alatt, de korrupcióval és azzal, hogy a saját zsebére dolgozott volna, nem. Azt szeretné megér­ni, hogy ebben a városban egyál­talán ne merüljön fel egyetlen köztisztviselővel kapcsolatban, hogy a személyes érdek a városi érdek elé kerül. Harcolni kell a tiszta közéletért, ne 10-15%-os csúszópénzekért történjen a gazdasági ügyek intézése. Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Lebenszky Attila egyetért a dr. Pocsay Gábor által elmon­dottakkal, de az elmúlt 4 évben ugyanúgy beszéltek erről a 10- 15%-ról, amikor más volt a pol­gármester. Dr. Lúczi József: Az előterjesztés nem politikai előterjesztés kívánt lenni. Kije­lenti, hogy a hivatal a politika közelébe sem kíván kerülni, legfőbb vágyuk, hogy egy jó szellemű, bizalmatlanságtól mentes testületi munka döntés­előkészítésében tudjanak részt venni. A köztisztviselőnek egyetlen vagyona és értéke van, a saját becsülete, ezért maga és munkatársai nevében kiáll. További észrevétel, módosító javaslat nem hangzik el, ezért a polgármester szavazásra bo­csátja a határozati javaslatot, melyet a jelenlévő 19 képviselő 13 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogad. # * * Aki az idézetteknél részlete­sebben szeretné megismerni az anyagot, a gyulai polgár- mesteri hivatalban vagy a Mogyoróssy könyvtárban állampolgári jogon megte­heti. A rengeteg kérdés közül, amit ez a kis jegyzőkönyv-rész­let felvet, néhányat magunk is megfogalmazandónak talá­lunk. Miként fordulhat elő, hogy az akkori tiszteletdíjas al­polgármester csak a testületi ülésen jutott információkhoz? Milyen szempont szerint tekinthető üzletileg döntőnek az, hogy egy gazdasági társaság vezetője gyulai származású? Miért nem vizsgálták meg ko­molyan, hogy egy közel azonos profilú gyulai cég hasonló felté­telekkel és garanciákkal el tud- ná-e végezni a munkát, s ne alvállalkozóként vegyék igény­be Budapestről? Nem úgy mű- ködik-e a világ, hogy ha többe kerül egy tervezett beruházás, mint amennyit e célra a testület jóváhagyott, akkor az önkor­mányzat nevében eljáróknak a magasabb összegű szerződés megkötése előtt a testületi hatá­rozat módosítását kell kérniük a képviselőktől? A közbeszer­zési törvény, az önkormányzat saját rendelete, az önkormány­zat létesítményeivel szemben követett szigorú gyakorlat mi­ért nem volt elegendő erő ah­hoz, hogy egy 4—5 milliós be­ruházást megpályáztassanak? S nem utolsósorban: vajon mi­lyen 10—15 százalékról beszélt a régi és az új polgármester? Kiss A. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom